Miskolczi Napló, 1922. május (22. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

XXII. évfolyam, 99 (6079.) szám Ára 5 koron Szerda, 1922. május 3 .­­(fizetési árak úgy kapható minden ..irlapárusitónáll helyben, mint vidékre­­ Egész]évre (300 korona Fii évre 600 korona Negyed évre 300 korona Feielfis szerkesztő­i FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatalt Miskelcz, Hunyadi­ u. 2. Telefon IM Szerkesztőség­i Erzsébetnél I. az. Telefon SIC A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, előfizetések és hirdetések a kiadóba intézendők. A miniszterelnök egri beszéde. (Eger.) Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap reggel 9 órakor külön vonaton Egerbe érkezett a heves megyei kisgazda­­fö­lmives és polgári párt nagy­gyűlésére. A pályaudvaron­ a mi­niszterelnököt a város közönsége nevében Track Géza­ polgármes­ter, az egri keresztény nemzeti egyesülés pártja nevében Kolozs­­váry István dr. elnök üdvözölte. A miniszterelnök az üdvözléseket megköszönve, majd kíséretével együtt villásreggelire az érseki rezidenciáiba hajtatott. A nagy­gyűlés délelőtt 10 órakor kezdődött­ a városháztéren. A nagygyűlést Babod­kay Sándor volt ország­­gyűlési képviselő, a­­heves megyei peységespárt elnöke nyitotta meg. Bethlen István gróf minisz­terelnök hosszabb beszédet tar­tot­t Minden politikai pártnak az a célja, hogy az ország ügyeit előbbre vigye, ho­gy fétre tolja azokat az akadályokat, m­elyek a nemzet és ország fejlődésének útjában állanak. Az egységes pártnak is ez a célja, de kérdem, tisztelt választó­polgártársaim, hogy volt-e és van-e szük­ség arra, hogy egy egységes párt alakul­jon az országban, melyben részt vehet mindenki társadalmi, osztály, felekezet és foglalkozásbeli különbség nélkül, aki magáévá teszi azokat a célokat melye­ket az egységes párt zászlajára irt és he­­lyesli azokat az eszközöket, melyeknek segítségével a párt programmját meg akarja valósítani. Nem osztálypártokra van szükség.­­ Mik­or 1919-ben a proletárdiktatúra bukása után egy új éra következett ak­kor a kisgazdatársadalom és a magyar intelligencia vette kezébe az ország sor­sának irányítását. Akkor a parlamentből kimaradt a­­munkásosztály. Elérkezett az ideje annak, hogy ezeket a hibákat ki­küszöböljük. Nem osztálypártoikra van szükség, hanem világnézeti alapon álló pártokra. (úgy van, úgy van!) Nem osztálypártokra van szükség, mert az osztálypártok beleviszik a politikai kü­lönbségbe még az osztályellentéteket is és ezzel újabb osztályharcot segítenek elő. Ezért tartottuk és tartjuk most is szükségesnek, hogy egy erős, egységes párt alakuljon, mely megvetve lábát, a kisgazdapárti társadalom széles rétegeit együttérzéssel elfogadja a magyar intel­ligencia vezetését. Erős kézzel vegye ke­zébe az ország kormányzatát és igye­kezzék ezt a nemzetet kivezetni abból a sülyedésből, amelybe annak idején 1918- ban felelőtlen emberek beletaszították._ A dunai konföderáció. Újabban az európai világsajtóban és az európai politikában olyan jelek mutat­koznak, minthogyha a Duna-medencében egy dunai konföderáció akarna létesül­ni. Mi ebben nem vagyunk hajlandók részt venni, mi Magyarországot aka­runk, erős, egységes Nagy-Magyarorszá­­got. Mi nem akarunk föderatív, régi monarchiát sem. De nem kell nekünk fö­deráció azért sem, mert egy új konfö­deráció szláv népek uralmára vezetne. Külpolitikai téren a másik célunk, hogy a magyar nemzet újból egyenlőséggel lennon a többi nemzetekkel szemben. Mi a külpolitikában arra törekszünk, hogy az egyenlőséget újból kivívjuk, arra tö­rekszünk, hogy ha már nem engedik meg, hogy magunkat felfegyverezzük, kö­veteljük azt, hogy szomszédainkat fegy­verezzék le, mert míg ez meg nem tör­ténik, addig folytonosan beleavatkoznak Középeurópa politikájába azok, akik fel vannak fegyverkezve. Nemzeti demokrácia, felekezeti béke. Az állami élet berendezése terén kö­veteljük a keresztényi erkölcsök ideálja által kontrolált nemzeti demokráciát, kö­veteljük az egyenjogúságot, a polgári rendet, társadalmi téren követeljük a szociális és felekezeti békét, politikai téren a pártoskodás háttérbe szorítását. Erős parlamenti alappal bíró kormányzat megteremtését. Pártunk célja a nemzeti lét megalapozása. A demokratikus be­rendezkedés eszközeivel melynek segít­ségével nemzeti életünket a legjobban biztosítani tudjuk és végül a keresztény erkölcsi ideálok kontrolja az a mérték, melyhez nemzeti haladásunkat mérnünk kell. Elég volt a nemzetközi frázisokból. Demokráciát követelünk, egyenlő része­sedést mindenki számára a politikai ha­talomból, egyenlő részesedést az ország sorsának irányításából. A demokrácia biztosítja mindenkinek a maga helyét a közéletben. Ellenségei vagyunk minden olyan politikának, mely a vallásellenes törekvéseket támogatja és a népietekben az erkölcsi felfogást megmételyezi. Elle­ne vagyunk oly politikának, mely nemn veszi fel nyíltan a harcot, a destruktív törekvésekkel szemben Minnél demokra­­tikusabbak intézményeink, annál na­gyobb szükség van arra hogy a keresz­tény nemzeti ideál a nép lelkében ele­venen éljen, mert csak ez képesíti a nemzetet arra, hogy azok a jogok, me­lyek az egész nemzetre kiterjesztetik, a köznek és nemzetnek javára váljanak. Könnyelműség és vétek volna, ha az egyes politikai pártok a nagy politikai előnyök kedvéért a felekezti békét ve­szélyeztetnék, vagy a felekezeti béke ellen törnének. Egyes emberek arra is vetemedtek, hogy olyan állításokat kockáztattak meg amikor azt hirdették, hogy protestáns kormány uralkodik. Ez két szempontból lehet érdekük. A békétlenséget a katoli­kus felekezet közé venni, még­pedig úgy, hogy a katolikusokat féltékenynyé tenni vagy pedig a protestantizmus ellen támadni. Azt mondják, hogy Szent István koronáját sárba akarják tiporni. Ezek mind csak arra valók, hogy a felekezetek közötti békés együttműködést megzavar­ják és a felekezetek közzé éket verje­nek. Mi Szent István koronáját becsület­té­ és féltve megőrizzük. A visszavonás csak a nemzetünkre káros és egy har­madik húz belőle hasznot. A miniszterelnök beszéde után egri Nagy János, volt nemze­t­­­gyűlési képviselő mondotta el prog­ram­­mbeszédét. Plósz István volt nemzetgyűlé­si képviselő és Barbocsay Sándor szólaltak f­el. A miniszterelnök tósztja. Ezután Bethlen István g­róf mini­sz­tereknek a városházára ment, ahol a különféle küldöttsé­geket fogadta. Délben 1 órakor a Korona szál­loda, éttermében ban­kett volt, amelyen Bobory fő­ispán a kormányzóra, azután Babocsay díszelnök Bethlen Ist­vánra emelte poharát. A fehér asztal­ mellett az elhangzott be­szédekre Bethlen István gróf emelte poharát és szép, tartal­mas beszéd keretében üdvözölte a megjelenteket. A belügyminiszter a királykérdésről és a felekezeti ellentétekről (Budapest.) Klebelsberg bel­ügyminiszter vasárnap délután tartotta meg prog­rammbeszédét a Polgári Kaszinó dísztermében. A mostani­ választási mozga­lomban — mondotta a belügymi­niszter — azonban mint vezérel­vet ítél­evetettek egy ma még megoldhatatlan kérdést, a királykérdést. És ezért az a veszély fenyeget bennünket, hogy a nemzet két ellenséges táborra oszlik egy oly ügyben, amelyhez ma sikerrel hozzányúlni nem lehet. Aki azt képzeli, hogy a királykérdés gyakorlatilag a mi belügyünk, nem ismeri az európai helyzetet. A ma­gyar királykérdés rendkí­vüli hord­erejénél fogva közép­­európai­, sőt általános európai­ kérdés, amelynek megoldásában számos tényező van érdekelve. Ha a királykérdést akár a Ha­bs­bu­rg-ház reistaturációjával, akár a szal­mál ki­rá­l­y vá­l­aszt­ási­­ irányban akarjuk megoldani, annyi befo­lyásnak lennénk kitéve, hog­y a királykérdést nemzeti becsüle­tünknek és saját érdekeinknek m­eg­f­elelően megoldani képesek nem lennnénnk. Bel­poli­tikailag is a legnagyobb veszedelmet látjuk a királykérdés fölvetésében. Köz­­­ismert dolog, hogy a Dunántúl a Habsburg-Ház restau­ráció­já­nak sok híve van, azonban a Ti­­szavidék és az Alföld inkább a szabad királyválasztás felé h­ajlik. Egy másik­­kérdés, amely szin­tén alkalmas arra, hogy valóság­gal megmérg­ezze a választási mozgalmat. a felekezeti kérdés. Mindenekelőtt megál­lapítha­tom azt, hogy a jelenlegi kabinet három protestáns tagjával szem­ben, hét­­katholikus miniszter áll és egy az egymást követő három kultuszminiszter kifejezetten ka­tolikus érzelmű és politikai múl­tú ember volt. A prot­est éii sok -é­s katolikusok között ne szítsanak, mert ha valami, úgy ez az, ami szükségkép a keresztény irány­zat teljes elgyengülésére fog ve­zetni.. Valahányszor jelét látom annak, hogy feszegetik a városi és falusi közti ellentéteket, szinte megdöbbenés fog el. A harc igazi vesztesége azonban nem annyira a városi népesség lenne, mint in­kább maga a magyar nemzet. Beszédemnek ezt a részét ezzel a három kívánsággal zárom: ne fe­szegessük a királykérdést, ne fe­szegessük a felekezeti kérdést és ne szítsuk a falu és a város el­lentéteit. Az új választójog lényegesen tágabb, mint a fran­cia, olasz s más választójog, mert szavazathoz juttatná a nagykorú lakosság 60 százalékát. Bízvást merem mondani, hogy választó­jo­gom a leg­jobb középút a kiegyen­lítődés felé, amely visszaadja az értelmiségnek azt a szerepet, a­melyre politikai életünknek szüksége van. A közigazgatásnak amelyet meg akarok alkotni, el­sősorban nem büntető és meg­torló, h­anem­ segítő kéznek kell lenni, az alkalmazottaknál át­ kell térni a kinevezési rendszerre, vi­szont szélesebb alapra kell fektet­ni a viril­izmus intézményét és demokratizálni kell a törvényha­tósági választójogot. A belügyminiszter tiszteletére vasárnap este 8 órakor bankol­ volt a Pannon­ia-szálló külön­ter­mében. Apponyi szombathelyi beszéde. (Fővárosi tudósítónktól.) A keresz­tény ellenzék, Csonkavasvárra egyet két legnagyobb városában Szombat­helyen és Kőszegen is zászlót bon­tott. Az ellenzéki jelöltek támogatá­sára a pártvezéren Andrássy Gyula grófon kivül, Apponyi Albert gróf is eljött, aki Szombathelyen nagy be­szédet mondott. — Követeljük ■— mondotta — minden állampolgár részére a teljes jogegyenlőséget. Az építőmunka meg­indulásának egyik alapfeltétele a polgárok jogegyenlősége. Kell, hogy megszűnjenek mindazok az elnémított, de súlyukat még mindig éreztető titkos szervezetek. A dolgokat kell üldözni, nem az embereket, mert az emberek üldözése nem keresztény dolog.

Next