Miskolczi Napló, 1922. május (22. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

XXII. évfolyam, 99 (6079.) szám Ára 5 koron Szerda, 1922. május 3 .(fizetési árak úgy kapható minden ..irlapárusitónáll helyben, mint vidékre Egész]évre (300 korona Fii évre 600 korona Negyed évre 300 korona Feielfis szerkesztői FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatalt Miskelcz, Hunyadi u. 2. Telefon IM Szerkesztőségi Erzsébetnél I. az. Telefon SIC A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, előfizetések és hirdetések a kiadóba intézendők. A miniszterelnök egri beszéde. (Eger.) Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap reggel 9 órakor külön vonaton Egerbe érkezett a heves megyei kisgazdafölmives és polgári párt nagygyűlésére. A pályaudvaron a miniszterelnököt a város közönsége nevében Track Géza polgármester, az egri keresztény nemzeti egyesülés pártja nevében Kolozsváry István dr. elnök üdvözölte. A miniszterelnök az üdvözléseket megköszönve, majd kíséretével együtt villásreggelire az érseki rezidenciáiba hajtatott. A nagygyűlés délelőtt 10 órakor kezdődött a városháztéren. A nagygyűlést Babodkay Sándor volt országgyűlési képviselő, aheves megyei peységespárt elnöke nyitotta meg. Bethlen István gróf miniszterelnök hosszabb beszédet tartott Minden politikai pártnak az a célja, hogy az ország ügyeit előbbre vigye, hogy fétre tolja azokat az akadályokat, melyek a nemzet és ország fejlődésének útjában állanak. Az egységes pártnak is ez a célja, de kérdem, tisztelt választópolgártársaim, hogy volt-e és van-e szükség arra, hogy egy egységes párt alakuljon az országban, melyben részt vehet mindenki társadalmi, osztály, felekezet és foglalkozásbeli különbség nélkül, aki magáévá teszi azokat a célokat melyeket az egységes párt zászlajára irt és helyesli azokat az eszközöket, melyeknek segítségével a párt programmját meg akarja valósítani. Nem osztálypártokra van szükség. Mikor 1919-ben a proletárdiktatúra bukása után egy új éra következett akkor a kisgazdatársadalom és a magyar intelligencia vette kezébe az ország sorsának irányítását. Akkor a parlamentből kimaradt amunkásosztály. Elérkezett az ideje annak, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljük. Nem osztálypártoikra van szükség, hanem világnézeti alapon álló pártokra. (úgy van, úgy van!) Nem osztálypártokra van szükség, mert az osztálypártok beleviszik a politikai különbségbe még az osztályellentéteket is és ezzel újabb osztályharcot segítenek elő. Ezért tartottuk és tartjuk most is szükségesnek, hogy egy erős, egységes párt alakuljon, mely megvetve lábát, a kisgazdapárti társadalom széles rétegeit együttérzéssel elfogadja a magyar intelligencia vezetését. Erős kézzel vegye kezébe az ország kormányzatát és igyekezzék ezt a nemzetet kivezetni abból a sülyedésből, amelybe annak idején 1918- ban felelőtlen emberek beletaszították._ A dunai konföderáció. Újabban az európai világsajtóban és az európai politikában olyan jelek mutatkoznak, minthogyha a Duna-medencében egy dunai konföderáció akarna létesülni. Mi ebben nem vagyunk hajlandók részt venni, mi Magyarországot akarunk, erős, egységes Nagy-Magyarországot. Mi nem akarunk föderatív, régi monarchiát sem. De nem kell nekünk föderáció azért sem, mert egy új konföderáció szláv népek uralmára vezetne. Külpolitikai téren a másik célunk, hogy a magyar nemzet újból egyenlőséggel lennon a többi nemzetekkel szemben. Mi a külpolitikában arra törekszünk, hogy az egyenlőséget újból kivívjuk, arra törekszünk, hogy ha már nem engedik meg, hogy magunkat felfegyverezzük, követeljük azt, hogy szomszédainkat fegyverezzék le, mert míg ez meg nem történik, addig folytonosan beleavatkoznak Középeurópa politikájába azok, akik fel vannak fegyverkezve. Nemzeti demokrácia, felekezeti béke. Az állami élet berendezése terén követeljük a keresztényi erkölcsök ideálja által kontrolált nemzeti demokráciát, követeljük az egyenjogúságot, a polgári rendet, társadalmi téren követeljük a szociális és felekezeti békét, politikai téren a pártoskodás háttérbe szorítását. Erős parlamenti alappal bíró kormányzat megteremtését. Pártunk célja a nemzeti lét megalapozása. A demokratikus berendezkedés eszközeivel melynek segítségével nemzeti életünket a legjobban biztosítani tudjuk és végül a keresztény erkölcsi ideálok kontrolja az a mérték, melyhez nemzeti haladásunkat mérnünk kell. Elég volt a nemzetközi frázisokból. Demokráciát követelünk, egyenlő részesedést mindenki számára a politikai hatalomból, egyenlő részesedést az ország sorsának irányításából. A demokrácia biztosítja mindenkinek a maga helyét a közéletben. Ellenségei vagyunk minden olyan politikának, mely a vallásellenes törekvéseket támogatja és a népietekben az erkölcsi felfogást megmételyezi. Ellene vagyunk oly politikának, mely nemn veszi fel nyíltan a harcot, a destruktív törekvésekkel szemben Minnél demokratikusabbak intézményeink, annál nagyobb szükség van arra hogy a keresztény nemzeti ideál a nép lelkében elevenen éljen, mert csak ez képesíti a nemzetet arra, hogy azok a jogok, melyek az egész nemzetre kiterjesztetik, a köznek és nemzetnek javára váljanak. Könnyelműség és vétek volna, ha az egyes politikai pártok a nagy politikai előnyök kedvéért a felekezti békét veszélyeztetnék, vagy a felekezeti béke ellen törnének. Egyes emberek arra is vetemedtek, hogy olyan állításokat kockáztattak meg amikor azt hirdették, hogy protestáns kormány uralkodik. Ez két szempontból lehet érdekük. A békétlenséget a katolikus felekezet közé venni, mégpedig úgy, hogy a katolikusokat féltékenynyé tenni vagy pedig a protestantizmus ellen támadni. Azt mondják, hogy Szent István koronáját sárba akarják tiporni. Ezek mind csak arra valók, hogy a felekezetek közötti békés együttműködést megzavarják és a felekezetek közzé éket verjenek. Mi Szent István koronáját becsületté és féltve megőrizzük. A visszavonás csak a nemzetünkre káros és egy harmadik húz belőle hasznot. A miniszterelnök beszéde után egri Nagy János, volt nemzetgyűlési képviselő mondotta el programmbeszédét. Plósz István volt nemzetgyűlési képviselő és Barbocsay Sándor szólaltak fel. A miniszterelnök tósztja. Ezután Bethlen István gróf minisztereknek a városházára ment, ahol a különféle küldöttségeket fogadta. Délben 1 órakor a Korona szálloda, éttermében bankett volt, amelyen Bobory főispán a kormányzóra, azután Babocsay díszelnök Bethlen Istvánra emelte poharát. A fehér asztal mellett az elhangzott beszédekre Bethlen István gróf emelte poharát és szép, tartalmas beszéd keretében üdvözölte a megjelenteket. A belügyminiszter a királykérdésről és a felekezeti ellentétekről (Budapest.) Klebelsberg belügyminiszter vasárnap délután tartotta meg programmbeszédét a Polgári Kaszinó dísztermében. A mostani választási mozgalomban — mondotta a belügyminiszter — azonban mint vezérelvet ítélevetettek egy ma még megoldhatatlan kérdést, a királykérdést. És ezért az a veszély fenyeget bennünket, hogy a nemzet két ellenséges táborra oszlik egy oly ügyben, amelyhez ma sikerrel hozzányúlni nem lehet. Aki azt képzeli, hogy a királykérdés gyakorlatilag a mi belügyünk, nem ismeri az európai helyzetet. A magyar királykérdés rendkívüli horderejénél fogva középeurópai, sőt általános európai kérdés, amelynek megoldásában számos tényező van érdekelve. Ha a királykérdést akár a Habsburg-ház reistaturációjával, akár a szalmál király választási irányban akarjuk megoldani, annyi befolyásnak lennénk kitéve, hogy a királykérdést nemzeti becsületünknek és saját érdekeinknek megfelelően megoldani képesek nem lennnénnk. Belpolitikailag is a legnagyobb veszedelmet látjuk a királykérdés fölvetésében. Közismert dolog, hogy a Dunántúl a Habsburg-Ház restaurációjának sok híve van, azonban a Tiszavidék és az Alföld inkább a szabad királyválasztás felé hajlik. Egy másikkérdés, amely szintén alkalmas arra, hogy valósággal megmérgezze a választási mozgalmat. a felekezeti kérdés. Mindenekelőtt megállapíthatom azt, hogy a jelenlegi kabinet három protestáns tagjával szemben, hétkatholikus miniszter áll és egy az egymást követő három kultuszminiszter kifejezetten katolikus érzelmű és politikai múltú ember volt. A protest éii sok -és katolikusok között ne szítsanak, mert ha valami, úgy ez az, ami szükségkép a keresztény irányzat teljes elgyengülésére fog vezetni.. Valahányszor jelét látom annak, hogy feszegetik a városi és falusi közti ellentéteket, szinte megdöbbenés fog el. A harc igazi vesztesége azonban nem annyira a városi népesség lenne, mint inkább maga a magyar nemzet. Beszédemnek ezt a részét ezzel a három kívánsággal zárom: ne feszegessük a királykérdést, ne feszegessük a felekezeti kérdést és ne szítsuk a falu és a város ellentéteit. Az új választójog lényegesen tágabb, mint a francia, olasz s más választójog, mert szavazathoz juttatná a nagykorú lakosság 60 százalékát. Bízvást merem mondani, hogy választójogom a legjobb középút a kiegyenlítődés felé, amely visszaadja az értelmiségnek azt a szerepet, amelyre politikai életünknek szüksége van. A közigazgatásnak amelyet meg akarok alkotni, elsősorban nem büntető és megtorló, hanem segítő kéznek kell lenni, az alkalmazottaknál át kell térni a kinevezési rendszerre, viszont szélesebb alapra kell fektetni a virilizmus intézményét és demokratizálni kell a törvényhatósági választójogot. A belügyminiszter tiszteletére vasárnap este 8 órakor bankol volt a Pannonia-szálló különtermében. Apponyi szombathelyi beszéde. (Fővárosi tudósítónktól.) A keresztény ellenzék, Csonkavasvárra egyet két legnagyobb városában Szombathelyen és Kőszegen is zászlót bontott. Az ellenzéki jelöltek támogatására a pártvezéren Andrássy Gyula grófon kivül, Apponyi Albert gróf is eljött, aki Szombathelyen nagy beszédet mondott. — Követeljük ■— mondotta — minden állampolgár részére a teljes jogegyenlőséget. Az építőmunka megindulásának egyik alapfeltétele a polgárok jogegyenlősége. Kell, hogy megszűnjenek mindazok az elnémított, de súlyukat még mindig éreztető titkos szervezetek. A dolgokat kell üldözni, nem az embereket, mert az emberek üldözése nem keresztény dolog.