Miskolczi Napló, 1923. július (23. évfolyam, 149-169. szám)

1923-07-05 / 149. szám

isztenciákat tehet törtre a valorizáció. ' ; rar gazdasági élet mai forc.:ór potában napról napra újabb újabb jelszavak szerint akarják li érdekkörök a gazdasági de isztipáció nehéz útján a maguk külön nilásait megtalálni. A deflaláció hangzatosságai után most alorizáció jelszavát vetik a •■•zdasági közvélemény elé, mint mentőeszközt, mely végre- ah;. helyreállitja a normális viszonyokat. izáció elméleti helyességére: V- * helytelenségéről hetek óta különböző szaklapokban a legellenzét '•sebb illáspontú cikkek látnak napgyakorlati élet szemüvegén, c gazdasági regenerációja /; 1 pontjából nézve a kérdést: : :■! ■' zdciónak merev keresztülviteéletben, a legnagyobb sze- ■ ■’SC • tégnek kell tartanunk. i t a bírói gyakorlat is, mely ha adó a magyar korona romát síetni és nem csak a pénzüiozálló , de az árutartozások tömeges feltétel nélküli vacilizásahajlandó. Végeredményben, julrán nagykereskedő vevőjének a joldaságok között hitelez, már a összeg nagysága, illetve ér- t ározása úgy kalkuláltatik,hogy a hitelezési rizikó is let. Ennélfogva, ha az ilyen tedinkes tétel hónapok múlva fizetve 1 ? ülne kötelezően valorizált ;ebbe ez azt jelentené, hogy mágiát motorom. * 1. hitelezési rizikóval megnagyobbított alapösszeget, (mely már az üzleti hasznot is tartalmazza); 2. a korona romlásából eredő valum értékkülönbözetet; 3. a törvényes kamatokat. Magyarán szólva ez azt jelentené, hogy az üzleti világban ma szerfelett könnyen boldoguló nagytőkének és vele egybekapcsolt nagykereskedelemnek a szakértelmével és nehéz munkája gyümölcseivel önállóságra szert tett középkereskedelem teljesen ki lenne szolgáltatva — s míg az egyik oldalon a cipő féltalpat 30 koronával magasabban felverő cipészt kivételes bűnvádi eljárás jogsegélyével az uzsorabíróságok elé állítják, addig a másik oldalon, az ugyan utak kivételes valorizációs rendeletek, avagy törvények alapján, a gazdaságtörténelemben példátlan uzsorának nyitnak törvényszabta tág teret, melyet természetszerűleg a legszörnyűbb méretű drágaság követ nyomon , s így majd jogrendszerünk fogja elősegíteni, hogy a dolgozó és vagyonos osztályok között a mai viszonyok között már amúgy is súlyos gazdasági ellentét még jobbar kiéleződjék. Azt meg egyenesen szükség télen hangsúlyoznunk, hogy a valorizációs távtan pénzünket olyan mélypontra taszítaná, mely gazdasági függetlenségünk eltemetésével egyértelmű. A bírói gyakorlat tehát remélhetőleg erre az útra lépni nem fog, mert a jog feladata csak az lehet, hogy olyan szabályok betartásához adja meg az államhatalmi eszközöket, melyeket a jól felfogott közérdek igazolt. Márpedig a valorizáció elvének uralomra jutásával a törvény előtti egyenlőség merő formalizmussá válik, mert ahol a gazdaságilag gyengébb fél a végsőkig jogi eszközök igénybevételével kimsorázható, ott anyagi igazságról, mely előtt anyagi jognak deferálnia kell, beszélni nem lehet. (A Miskolczi Napló munkatársától.) A Hunyadi utcán őrszolgálatot teljesítő rendőr ma reggel negyed 5 óra tájban telefonon jelentette a kapitányságon ügyeletet teljesítő rendőrtisztviselőnek, hogy az Urak utcai átjárótól néhány méternyire halálos végű villamos elgázolás történt. Az első jelentés jegyzőkönyvbe foglalása után azonnal bizottság szállott ki a helyszínére a szemle megejtése céljából. A Hegedűs Zoltán dr. rendőrfogalgalmazó és Fodor Imre dr. városi tiszti ötvös vezetése alatt álló bizottság a helyszíni szemle eredményét a következőkben foglalta jegyzőkönyvbe : A Hunyadi utca 51. számú lakóház előtt a villamos sínpárnak belső oldalán a fenti lakóház bejáratától számítva öt lépésre háton fekve, fejjel a lakóház irányában, alsó lábszáraival a sínek között egy 25 évesnek látszó férfihulla ruházatának átvizsgálása után a zsebben talált iratokból megállapították, hogy az 55. számú villamos Németh Lajos 24 éves, Hunyadi utca 59. szám alatt lakó szoba festősegédet ütötte el és gázolta halálra. A helyszínen beszerzett adatok szerint a baleset úgy történt, hogy Nmeth a Hunyadi utca 59. számú házból kerékpáron jött ki és gyors hajtással ment a Városház tér felé haladó villamos nyomában. Közben a Hunyadi utca 51. számú ház előtt kerékpárjával nekiment az arra haladó Koncsek Ellának. Az összeütközés következtében a kerékpárral együtt nekiesett a mellette elrobogó 55. számú villamosnak, nekiesett a villamos hátsó jobb kerekének, amelynek egy vezetékcsava isa Németh fején súlyos sebet ejtett. Ennek az ütődésnek a nyoma világosan látható a kocsi hátsó kerekének vérrel szennyezett agyvezetékcsavarján. A csavar által okozott seb olyan súlyos volt, hogy Németh nyomban kiszenvedett. Fodor Imre dr. ügyeletes rendőrorvos jelentése többek között a következőket tartalmazza : A koponya tetőn körülbelül három centiméter hosszú, csontig hatoló szakított seb. A jobb állón három centiméter hosszú, egy centiméter széles, tátongó sérülés, amelyből előtűnik az eltört állkapocs csont. A halál oka: koponyaalapi törés és élvérzés. A boncolás mellőzendő. A holttestet a hősök temetőjének hullaházába szállították. A halálosvégű baleset részleteiről és tanulságairól Todor Árpád dr. tanáccsal beszélgetve, a kapitányság vezetője a következő érdekes dolgokra hívta fel a közönség figyelmét előtünk tett nyilatkozatában : " A megejtett helyszíni szemle és a lefolytatott nyomozás megállapítása szerint a szerencsétlen véget ért szobafestősegéd kizárólag önmaga volt oka a halálos balesetnek, amelynek áldozatul esett. Jól látta a teljes menetsebességgel robogó villamost, mégis nyomában haladt, sőt közvetlen közelről akarta elmellőzni. Jelentések vannak róla, hogy a kerékpárosok különböző merész bravúrokat kísérelnek meg naprólnapra. Nem elégséges, hogy a villamossínek között hajtanak teljes sebességgel, ahol bármelyik pillanatban a legnagyobb veszedelem érheti őket az esetleges hátulról közeledő villamoskocsi miatt, mikor az utcán közlekedő kocsik és szekerek legnagyobb forgatagában is villámgyorsasággal karikálnak át, hanem életveszélyes játékot űzve kerülgetik hol elölről, hol hátulról, esetleg oldalról a robogó villamost. A kapitányság rendőrei legalább tíz ilyen esetről szoktak naponkint jelentést tenni. Csodálatos ilyen körülmények között, hogy a vakmerőin bravúroskodó kerékpározásnak ez csak az első halottja. Ez a mai baleset azonban szomorú következményeivel intő példa lehet minden kerékpártulajdonos számára. Az 55. számú villamos halálra gázolt egy szobafestősegédet. Németh Lajos halálos balesete. — A villamos hátsóbb kerekének agyvezeték csavarja beszakitotta a koponyáját. — Dr. Tódor Árpád rendőrtanácsos nyilatkozata a baleset tanulságairól. MISKOLCZI NIXPEO Csütörtök, július 5. Hiszen tekintsük az érem másik oldalát. A valorizáció hirdetői arról mélyen riígatnak, mi történik, ha a korona romlása megáll útjában és a magyar pénz a gyógyulás útjára lép ? Ebben az esetben az alapkövetelések mérséklésére nem hajlandók, sőt száraz cinizmussai kijelentik, hogy most már korona — korona. Világos tehát, hogy a valorizáció ilynemű felfogása a jó erkölcsökbe ütköző szerződés, melynek a bírói jogsegély nem biztosítható. Szerződésszegéseknél az átvett előlegösszegeket úgyis régi értékben kell megfizetni, ez már régóta tisztázott álláspont, a munkadíjak pedig a drágulás arányában esetről esetre úgyis szabályozhatnak, így tehát a valorizáció rendszeresítése a gyakorlatban nem lenne előnyöz. (láng.) Rendkívül élénk kereslet volt a mai vásáron. (.A Miskolczi Napló munkatársától.) A mai hónapos vásárban rendkívül élénk kereslet mutatkozott s ezzel szemben a felhajtás gyenge volt. Az élősulyárakról és a felhajtásról a következő hivatalos jelentést kaptuk : — Felhajtott állatok száma : ökör 224, növendék 122, ló 1096, tehén 221, borjú 48, csikó 24, szamár 2, juh 20, bika 15, anyasertés 61, süldő 840, javított sertés 85, kövér 22. Eladási árak — élősúlyban — sertész 2900, két igásló 1.200,000, két jobb ló 2.500,000, két ökör 2 500,000, két jobb ökör 2.700 000, két fejős tehén 700,000, egy anyasertás 250 000, hat hónapos malac 65,000, egy éves süldő 85 000 borjú kilója 1300—1600, marha kilója 1200, egy 245 kilós kétéves üsző 335,000 korona. Bua 40 — 41,000, két teres 30,000, árpa 33,000, zab 40,000, tengeri 32,000, borsó 600, bab 300, finom tósztitliszt 750, főzőliszt 740, kenyérliszt 600, újburgonya 280—300, új vöröshagyma 80, kávé 10—13000, rizs 12-1300, cukor 2230 -2240, egy pár csirke 2600 — 3000, sovány kacsa 7—8000, egy kiló marhahús 1900, borjúhús 1900, sertéshús 2600, szalonna 3700, zsír 4000, tej 160 — 180, tejföl 800, vaj 3800, másodrendű vaj 3000, túró 600, juhtúró 1600, tojás 100—120, buzakenyér 100—120, buzakenyér 700, rozs kenyér 620, só 90, mosószappan 3000 —3200, széna 7 —8000, lóhere 9000, egy kéve zsupszalma 500 korona. Holnap csütörtökön este katonazene Kedvezőtlen idő esetén a nagyteremben lesz tarttva Szabaddá tették a húsárakat, s ötezerkétszáz-öteze háromszáz korona a zsír. (A Miskolczi Napló munkatársától.) Tóth József, a miskolczi húsiparotok ipartársulatának elnöke ma délben megjelent az Árvizsgáló Bizottságnál és bemutatta a szerdai szikszói és a mai miskolczi hónapos vásár állatvásárforgalmáról megállapított hivatalos árakat és a mai áraknak megfelelő emelést kért. Vidats János az árvizsgáló bizottság elnöke, ma alaposan tájékoztatta magát a vásári árakról, arra az elhatározásra jutott, hogy július 5 től — csütörtök reggeltől — szabaddá tette a hús és zsirárakat. A hús és termékeire megállapított tájékoztató árak felfüggesztésével egyidejűleg kötelezte az A vizsgáló Bizottság a húsiparosokat arra is, hogy az eladási árakat naponta írják ki üzleteikben. A Miskolczi Napló munkatársa a húsárak szabaddá tétele után kérdést intézett Tóth Józsefhez, a husparo- 8ok ipartársulatának elnökéhez arra nézve, hogy fognak a hús és zárárak alakulni. Tóth József a következőket mondta: — Ha a legutóbbi tájékoztató árakat ma nem függesztette volna fel az árvizsgáló bizottság, a következő árakat kértem volna : — Marhahús 2600, borjúhús 2200, sertés 3000, szalonna 4400 —4500, zsír 5200. Én holnap reggel ezeket az árakat fogom kiírni és jelentéktelenebb eltéréssel valószínű, hogy a többi huiparosok is ezeket az árakat fogják kérni. A belvárosi Színház tagjai aiskolczon. A budapesti Belvárosi Színház tagjai a fővárosban vasárnap tartották ezidei utolsó előadásukat, most pedig hosszabb túrára indulnak a Felvidékre. Mielőtt első állomáshelyükre, Ungvárra mennének, itt kiejtik Miskolczot és itt három estén, hétfőn július 9 én, kedden, 10 én és szerdán, 11 én előadásokat tartanak a színházban. A társulattal Somlay Arthur, Titkos Ilona, Bársony István, B. Dajbukath Ilona, Gy. Báthory Elza, Ihász Lajos, Noazti Elza, Szegheő Endre és Gárdonyi Lijog jönnek s ezek a nevek egytől-egyig biztosítják a három vendégest magas színvonalát. Hétfőn a Kékszakáll herceg nyolcadik felesége, a Belvárosi Színház diadalmas pályafutású vígjátéka, kedden az egész színházi szezonlegfrappánsabb és legőszintébb sikerű drámája, a Névtelenek kerül színre, a főszerepekben Somlay Arthurral és Thkos Ilonával, akiknek művészi pályafutásán eddig példa nélkül álló csúcsokat jelentenek alakításaik. Szerdán a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Sinház tagjai közösen rendeznek kabaré előadást. Ennek kiemelkedő száma Hevesi Sándor A gyilkos álarc, a két főszerepben Somlay Arthur és Titkos Ilonával. — Ugyanakkor ismeri meg a miskolczi közönség Móricz Zigmond Hány óra, Zsuzsi? című pompás groteszk komédiáját Bársony Istvánnal és B. Dajbukath Ionával a vezetőszerepekben. Jegyeket csütörtök délutántól árusít a színházi pénztár. Az előadások előkészítését Sebestyén Dezső vállalta.