Miskolczi Napló, 1923. augusztus (23. évfolyam, 172-196. szám)
1923-08-01 / 172. szám
2 gása olyan korlátozását jelenti a vitának, amelyre még precedens nem volt. Nem kívánok az elnök úr felfogásával szembehelyezkedni, de mivel ez azt jelenti, hogy az ellenzék elesik attól a jogitól, hogy a javaslatra vonatkozólag észrevételeit megtehesse, kijelenti, hogy nagyon sajnálatosnak tartja az egész dolgot. Szakács Andor azt magyarázza, hogy milyen sajnálatos helyzet állna elő, ha az elnök kitartana álláspontja mellett. Az elnök ne hivatkozzék arra a korszakra, amidőn Návay Lajos volt a képviselőház elnöke, mert akkor a rendőrök erőszakkal távolították el az ülésteremből a képviselőket. Ennek a nemzetgyűlésnek mégis más a szelleme. Ha az elnök úr megmarad álláspontja mellett, az ellenzéket ezzel megfosztja attól a jogától, hogy a kormány kijelentéseire reflektálhasson. Elnök: Az elnököt a házszabályok kötik és köteles mindig a házszabályok felfogását respektálni. Azt hiszem, ettől az állásponttól ma sem térhetünk el. Farkas István szociáldemokrata: A határozati javaslatoknál eddig az volt a szokás, hogy a határozati javaslatokat annak idején benyújtó képviselők, a zárszó jósán, mindenféle korlátozás nélkül szólhattak fel. Különben is régebben a vita elején adott expozét és igy ahhoz hozzá lehetett szólni, most azonban a miniszterelnök a vita végén tartotta meg expozéját és igy azt az ellenzék más módon kritika tárgyává nem teheti, mint csak a zárszó jogán. — Csatlakozik Grál Gaszton felfogásához. Gaál Gaszton: Nem ismer olyan házszabályt, amely a felszólalási jogot korlátozná. Egyébként kéri az elnököt, vesse fel a Házban a bizalmi kérdést. Östör József egységespárti hibáztatja, hogy az ellenzéknek nem adják meg azt a jogot, hogy a zárszó jogán hozzászólhasson a kormány kijelentéseihez. Elnök fenntartja álláspontját. Kér a nemzetgyűlést, hogy az elnöki döntésbe nyugodjék meg. Oaál Gaszton : Hogy a felszólalás mekkora keretben illeti meg a szóó képviselőt, erre vonatkozólag nem intézkednek a házszabályok. Elnök: Kénytelen vagyok megállapítani, hogy Gál Gaszton felfogását nem osztom és megmaradok eredeti álláspontom mellett. Szakács Andor ugyancsak a házszabályokhoz szólva, arra a precedensre hivatkozik, amely éppen vele történt meg, midőn a zárszó jogán korlátozás nélkül beszélhetett. Ha az elnök fönntartja álláspontját, nem marad más hátra, mint az, hogy az ellenzék be se jöjjön a a tárgyalásokra. Propper Sándor: Ma nem lehet a precedensekre hivatkozni, mert most egész más a helyzet. Ha arra is van precedens, hogy rossz precedenseket meg lehetett változtatni. Kéri az elnökséget, adja meg az ellenzéki képviselőknek azt a jogot, hogy a zárszó kapcsán részletesen foglalkozhassanak a miniszterek felfogásával. Vihar. Létay Ernő szerint joguk van az ellenzéki képviselőknek korlátozás nélkül foglalkozni a miniszterek beszédével. Offy Imre kétségbe vonja azt, mintha a képviselőknek fecsegési joguk volna a miniszterek beszédével szemben. Erre a kijelentésre nagy zaj tör ki az egész ellenzéki oldalon, a képviselők indulatosan felugranak helyeikről és a padokat verik. Szilágyi Lajos: rendre, rendre. Óriási zűrzavar. Az ellenzékről egyre ezt kiáltják a film felé: Üljön le, nem hallgatják meg. Elnök: Esztergályos Jánost és Reisinger Ferencet rendreutasítja. Ezután a másfél óra hosszat tartó házszabály vitát befejezik és áttérnek az indemnitási vita részletes tárgyalására, amelyhez elsőnek Szakács Andor szól hozzá. Az ülés tart. MISKOECUT NXPI30 Szerda, augusztus 1. Nincs kilátás a husinség enyhülésére. Nem lehet élrábtót vásárolni. — 7—8000 koronába kerülne egy kiló hús. (A Miskolczi Sopló munkatársától.) A húshiá is, tovább tart és egyelőre semmi kilátás nincs arra, hogy javulás következzen be. A tegnapi szerdrői vásár arról győzte meg a miskolczi mészárosokat, hogy lehetetlenség a vidéken élőállatot vásárolni. A gazdák oly magasan tartják az élőállat árakat, hogy a hús 7—8000 koronába kerülne. A mai viszonyok között ilyen drága árért a közönség többsége nem volna képes vásárolni, ez a legfőbb indoka az árvizsgáló bizottságnak, hogy a magas árakat nem engedélyezi. Természetesen ily körülmények között a mészárosok inkább tartózkodnak a vágástól. Egyik ismertebb mészáros annak a nézetének adott kifejezést, hogy a húsipar a legteljesebb katasztrófa előtt áll. A horribilis árakat a vásárokon nem tudják megfizetni, másrészről az árvizsgáló bizottság szakvéreny alapján sem enged a vételárnak megfelelő árat azzal az indokkal, hogy a közönség nem bírja el, így a mészárosok tétlenségre vannak kárhoztatva, mert nem tehetik ki magukat az esetleges zaklatásoknak. A termelőhöz — ez a legnagyobb baj — senki sem mer nyúlni. A gazdák felverhetik az árakat az egekig, senki sem korlátozza őket. Az árfelhajtással a termelők nem járnak rosszu, mert a kínálatot, bármilyen magas áron is, felverik a kereskedők, akik a vásárokat elárasztják. Volt rá eset, hogy ezek a kereskedők 3400 koronát is fizettek élősúlyért. Az említett körülménynél fogva a miskolczi hueiparosok ezt nem tehetik meg. A húshiány tehát tovább tart. És tovább fog tartani mindaddig, amíg a kormány meg nem rendszabályozza a gazdádat, vagy a korona eséséből következő pénzhiányban el nem látja a közönséget megfelelő eszközökkel, hogy a magas húsárakat elbírja. Augusztusi házbérnegyedkor nem kell vizdíjat fizetni. A közalkalmazottakra még (A Miskolczi Napló munkatársától.) Augusztus elsejére, amikor a házbérek és a vizdíjak fizetése esedékessé válik, általános tájékozatlanságban vagyunk. A vizdíjak fietését a házigazdák szeretnék teljes összegben a lakókkal megfizettetni, a lakók viszont szeretnék, ha azt a házigazdák fizetnék meg. Egyszben már 50 százalékos megoldási móddal kísérletetek, csak hogy a vízdíj felét fizesse a lakó, felét a tulajdonos, de semmiféle megegyezés nem történt. Az új szabályrendeletet felterjesztette a város a miniszterhez, döntés azonban még nem történt. A polgármester jelenleg Budapesten jár és kérni fogja a minisztert, hogy mielőbb hagyja jóvá a vízvezetéki szabályrendeletet. A vízdíj fizetésére vonatkozólag kérdést intéztünk Lübiger Bertalan dr. főügyészhez, aki a következőket mondotta: 1 — Augusztus elsején senki sem tartozik vízdíjat fizetni. Sem a házigazda, sem a lakó. A vízvezetéki szabályrendelet jóváhagyásáig a város nem vet ki és nem vesz be semmiféle vízdíjat. Nincs is erre semmiféle kulcsa. Ha a miniszter a szabályról deletet jóváhagyja, akkor fog majd a város intézkedni a vizdjak kivetése és beszedése iránt. A tavasszal készült vízvezetéki szabályrendelet a vízdíjat, melyhez a csatornás illeték is járul, a háztulajdonsokra veti ki. A háztulajdonos viszont e díjakat a lakóktól jogosult beszedni; miután pedig a városi tanács által még a folyó évre kivetett és már beszedett díjak az év első négy hónapjára járó díjakat teszik ki, ennélfogva május elsejétől a díjak sem fizetve, sem beszedve nem lettek. Itt említjük meg, hogy a vízvezetéki djak a közalkalmazottakra olyan óriási terheket rónak, amiket azok elviselni képtelenek. Különös, hogy 1921 június 21 én a 27. számú Belügyi Közlönyben közzétett miniszterelnöki rendelet szerint a pénzügyminiszter felhatalmaztatok hogy amen- nyiben valamely városban vagy köz mindig nincs intézkedés. Régben az egyes községi üzemek által a lakók érdekében teljesített szolgáltatásoknak (vízszolgáltatás, szemétfuvarozás, kéményseprés) díjait a háztulajdonosok fizetik, kik azt viszont ablakéitól beszedhetik, az illető városban lakó állami, államvasúti, vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak, állami nyugdíjasok és azok özvegyei részére, ugyanattól az időponttól kezdve, amikortól kezdve a szabályrendelet értelmében a hozzájárulást a bérlők a háztulajdonosoknak fizetni kötelesek, legkorábban 1921. évnek harmadik lakbérnegyedétől kezdte, megfelelő összegű lakáspénzpótlékot engedélyezzen. Dacára a miniszterek oki felhatalmazásnak, a miskolci közhivatalok vezetői ezt a rendeletet bizonyára figyelmen kívül hagyták, mert azóta sok víz folyt le s miskolczi vízvezetéken és sok pénzt fizettek ki vízdijért a közalkalmazottak, ez a kedvezmény a Miskolcon lakó közalkalmazottakra kiterjesztve nem lett. A miniszter ugyanis az 1921. évi június 21 én kiadott rendeletében utasította az olyan városokban, vagy községekben székelő szolgálati főnökségeket, ahol szabályrendelet van, hogy egy ilyen szabályrendeletnek hiteles másolatát kísérő jelentéssel küldjék fel az illetékes minisztériumukhoz. Miskolcról azonban ilyen felterjesztést egyik hivatali elöljáró sem igen tehetett, mert a városban lakó összes közalkalmazottakon a vízdíjat szorgalmasan behajtották. Miskolcon 1913 ban 54. szám alatt is megjelent ilyen közüzemi pótlékokról szóló szabályrendelet, erről azonban valószínűleg megfeledkeztek az illetékes szolgálati főnökségek és a felterjesztéseket nem tették meg. Értesülésünk szerint más városokba, ahonnan a felterjesztések felmentek, e rendelet értelmében az állami és más közalkalmazottak vízdíját a fentartó hatóság megfizeti alkalmazottainak. Igen aktuális ez a kérdés, mert az újonnan megállapítandó vízdíjak olyan nagy összeget fognak kitenni. hogy a közalkalmazottak, akiknek az állam igen szűkösen méri a fizetést, aligha lesznek képesek ezeket a díjakat megfizetni. Itt a városnak is közbe kellene lépni, hogy a kormány idejében intézkedjék a díjak kiutalása iránt, mert ha a díjkiszabástól számítva hat hónap múlva fogja az állam a tisztviselők vízdíját megtéríteni, a várost is érzékeny kár fogja érni. Augusztus 3-án rendkívüli megyei közgyűlés. Jövedelmezően akarják gyümölcsöztetni a borsodi árvák pénzét (A Miskolczi Napló munkatársától.) Borsod vármegye törvényhatósági bizottsága augusztus 3 án, pénteken délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A rendkívüli közgyűlés legfontosabb tárgya a gyámpénztári pénzek realizálására vonatkozó javaslatok letárgyalása. Egyik vármegyei közigazgatási bizottsági ülésen és a legutóbbi közgyűlésen Tarnay Gyula dr. vetette fel azt az eszmét, hogy a borsodmegyei árvaszéknél elhelyezett árvapénzeket valamikép gyümölcsöztetni kellene, mert különben ezek az öszszegek a mai pénzviszonyok között lassan kint lesorvadtak. Az árvák pénzét tehát nem szabad bevertetni, hanem oly módon kell elhelyezni, hogy az gyümölcsözzék és az elhelyezés idejének megfelelő értékhez képest realizálódjék. A közgyűlés ezután egy bizottságot küldött ki azzal a hivatással, hogy sürgősen dolgozzon ki javaslatot a gyámpénztári pénzek gyümölcsöző kezeléséről. A bizottság elkészült munkájával és javaslatát aug. - án tartandó rendkívüli közgyűlésen terjeszti elő. Mint értesülünk, a bizottság javaslatával szemben más javaslat is lesz, úgyhogy a tárgysorozatnak ennél a pontjánál vitára kerül sor. A tárgysorozat többi pontja közt legjelentősebb, hogy ezen a közgyűlésen terjeszti elő a vármegye legtöbb adót fizetőinek új névsorát. Az őszi rendes kögyűlést szeptember közepén tartja a vármegye törvényhatósági biottsága. — A városi építési szakbizottság csütörtökön délután 4 órakor a városi mérnöki hivatalban ülést tart. Az ülésen a kóházépítés céljára szolgáló telek átengedését fogják tárgyalni. — Jóváhagyták a kéményseprőkkel kötött egyezséget. Múlt heti számunkban megemlékeztünk, hogy a kéményseprési díjakban a város és a kéményseprők megegyeztek. A megegyezés ma került a tanács elé, mely a megállapodást jóváhagyta. — Újból drágult a kenyér. A pékiparosok az emelkedő búzaárakra való tekintettel napok óta kérik az árvizsgáló bizottságot, hogy új kenyérárakat állapítson meg. Az áruvizsgáló tegnap engedett e kérésnek és a budapesti kenyérárakat engedélyezte. Mára ez a megállapítás már érvénytelen volt, mert a búzaárak anylyira felszöktek, hogy képtelenségnek tartják a pékek, hogy a budapesti e hó 26 án megállapított árakon adjanak kenyeret. Hosszas tárgyalás után az árvizsgáló bizottság 40. számú határozatával a következő árakat állapította meg: 1 kg. barna kenyér 680 K, 1 kg. fé barna 850 K, 1 kg. fehér 970 K, 1 drb zsemle v. kifli 70 K, viszonteladóknál 75 K, kenyérsütés díja 60 K. Malatok, Stí5:,:í:!í: kék legol-[Ia|mf|Rná| Miskolcion csobban DfíllllUMIul Városház tér