Miskolczi Napló, 1923. november (23. évfolyam, 248-272. szám)
1923-11-11 / 256. szám
S MISKOLCZI NAPLÓ igazgatóságával, hogy a„ Vörös malom* bécsi bemutatóját december Színházi Irodalom ■* Zenei Film „A három grácia“ a Fővárosi Operettszínház díszleteivel kerül színre Miskolcon. Az őszinte sikert! Marikika, a táncitosnő után egyelőre a budai szezon eredeti Lehár operettje, a Tangókirálynő bemutatójára készülődik az operettegyüttes, de a szíl ház igazgatóságának máris gondot okoz, melyik operett az, amelyiknek premierjével a további műsort élénkíthetné. Összeült a haditanács és Vágó István, a helyettes direktor kemény szavakkal adott szentenciát: — Gyerünk A három gráciával. Lássuk, mit tudnak? Úgyis elhatároztuk, hogy lejátszók, minek várjunk vele. Decemberre hagyjuk a klasszikus operettek sorozatát. A haditanács tagjai igazat adtak Pista bácsinak. Csakhogy az elhatározásból legalább egyelőre még sem lett cselekedet. Nem lehetett pedig azért, mert kiderült, hogy Sebestyén is ezi, a direktor nagyon érdekes tervekkel foglalkozik A három grácia miskolci bemutatóját illetőleg. Itt pattant ki, hogy Sebestyén Géza nem adja alább A három gráciát, mint ahogyan az a Fővárosi Operettszíi Nemzeti Színház — Déryné színház. Híre jár, hogy egyesek, akiknek valamilyen utón módon beleszólásuk van a színház sorsának intézésébe, a küszöbön álló színházi jubileum alkalmából mozgalmat kezdenek olyan céllal, hogy a Miskolci Nemzeti Színház nevét változtassák meg és nevezzék el a magyar színészet úttörőinek egyik legsugárzóbb egyéniségéről, Déryné Széppataki Rózáról. Az ötlet érthető és indokolt megütközést keltett azok körében, akik tiszteletben tartják a százesztendős Miskolci Nemzeti Színházhoz fűződő nemes és elévülhetetlen tradíciókat. Miskolc város közönsége kitett magáért a Déryné kultusz ezidei sorozatos ápolásával és Déryné emlékezetének különböző alkalmakkor és különböző körülmények között való hódoló és kegyeletes megünneplésével. Arra Azonban, hogy a színházat Dérynéről nevezzék el, kegyeletsértés lenne a százesztendős Miskolci Nemzeti Színházzal szemben. Ekkor a most is érvényben levő elnevezéshez a százéves hol ragyogó, hol borúsan küzdelmes múlt emlékei fűződtek, olyan emlékek, amelyek intenzív erőkkel táplálják a jobb és szebb jövőbe vetett hitünket. A túlsó oldalon, az ötlet kolportálói körében arra hivatkoznak, hogy a debreceni színházat Csokonairól, a nagyváradit pedig Szigligetiről nevezték el annak idején. Közben azonban megfeledkeznek arról, hogy ezek a színházak akkor kapták ezeket az elnevezéseket, amikor jelenlegi épületeiket emelték. A százesztendős miskolci színház egy évszázadon keresztül .Nemzeti" megjelöléssel szolgálta a magyar kritúrát, nincs tehát szükség arra és semmiféle túlhajtott szempont, vagy lelkesedés nem teheti szükségessé, hogy az elnevezés megváltoztatásával kétségbe vonják a magyar nemzetnek, kultúrának és miskolci színháznak egymáshoz való nagyon bensőséges és szoros kapcsolatát. Szentivánéji álom után — Kék madár. Eddigi tervek szerint a Szentivánéji álom után a nagy prózai slágerként Maeterlinck költői szépsegű mesejátéka, a Kék madár kerül sorra. A hatalmas darab, amely ismét foglalkoztatni fogja a színtársulat valamennyi tagját, valószínűleg már a legrövidebb időn belül bemutatásra kerül. A premiert november végére tervezi az igazgatóság, házban is látható volt. Csak olyan nagyszerű kiállításban, látványos szcenírozásban hozza a Lehár operettrevüt, mint ami hónapok óta táblás házakat biztosít a Fővárosinak. Annyira, hogy megállapodást is kötött a Fővárosi Operettszínház igazgatóságával, hogy ha más darab kerül ennek műsorára, a diadalmas sikerű Lehár operett revü díszleteit és egyébb színpadi rekvizitumait átengedi a miskolci színház A három grácia bemutatójához és előadásaira. Da A három grácia egyelőre még Budapesten is vezet az összes operettsikerek között. A Fővárosi Operettszínházban hétrőlhétre kitűzik az újabb operettsláger, a Madame Pompadour bemutatásának terminusát, de ezt mindig el kell halasztani A három grácia tartós sikere miatt. Miután pedig Sebestyén Géza nem enged belőle, hogy A három grácia csak a budapesti előadások elsőrangú és példátlanul láványos kiállításában mehet Miskolcon, egyelőre bizonytalan időre kitolódott az itteni bemutató dátuma. A Shakespeare-ciklus második darabja: Othello. A Szentivánéji - álom őszinte sikerű bemutatója után , a jövő héten a második Shakespearedarab előkészítéséhez lát hozzá Bársony Aladár, a prózai darabok főrendezője. A ciklus második darabja az Othello, amelynek címszerepét Benkő Miklós fogja játszani. DesdeJimona szerepe Szécsi Böskének jut a szereposztásnál, míg Jágóét Sebestyén Géza vállalja. A bornevillei harangok az első klasszikus operettrepriz. A Shakespeare ciklussal párhuzamosan tudvalevőleg a klasszikus operettirodalom remekműveinek is sorozatos felújítását tervezi a színház igazgatósága. Egyelőre a Bányász, a Bosszorkányvár és a Kornevillei hatan-Irok szerepelnek a programmtervezeten. Ezek közül a Palágyiék által is négy esztendővel ezelőtt felújított Kornevillei harangok kerül elsőnek színre. A női főszerepet Koronkay I Rózsi játsza, míg Serpoletta szerepét — amelyben annak idején a Palágyi társulat primadonnájának, Helvey Erzsinek volt nagy sikere — ez alkalommal Gaisler Lola kapja. Henry márki szerepét Balázs Istvánnak osztották ki, aki nagy ambícióval készül a reprizre, Gáspár apó hálás szerepében pedig Szirmay Vilmosnak nyílik ■ alkalma újabb nagyszerű alakításra László Andor vendégjátéka. A budapesti Blaha Lujza színház kiil tűző bouvivamja, László Andor a nyáron a Tangókirályné budai előadásain vendégszerepelt Sebestyénékös nél. Akkor az igazgatóság elvi megállpodást kött vele, hogy amenynyiben elfoglaltsága engedi, néhány estén át Miskolcon is vendégjátszik. Eredetileg a Merinka, a táncosnő bonvivant szerepét szerette volna a direkció László Andorral eljátszatni, de abban az időben, mikor a Gilbertoperett miskolci bemutatóját kitűzték a művész nem jöhetett Miskolcra, így most újabb tárgyalások indultak meg László Andor és Sebestyén Géza között a vendégfellépés dátumának és részleteinek megállapítására talatkozólag. A „Vörös malom“ Bécsben, Bécsből jelentik : Molnár Ferenc, aki néhány nap óta az osztrák fővárosban tartózkodik, miként a Miskolczi Napló bécsi munkatársa értesül, megállapodást kötött a Burgtheater S-on tartja meg. A próbákat december első napjaiban kezdi meg a Burgtheater együttese. A darab rendezését Molnár Ferenc Herterichre, a szkház igazgatójára bízta. MISKOLCZI NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombaton, november 10-én, este fél 8 órakor „Ct bérletben, vasárnap este fél 8 órakor bérletszünetben: szentivánéji Alom Shakespeare tündérregéje 5 felvonásban, Mendelssohn teljes kitérő zenéjével. Rendező Bársony A. Karnagy Donáth L. Theseus, Athéné ura. Egeus, Hermia atyja— Lysander ) szerelmesek Demetrius Hermában Philostist, ünnepélyrendező Theseusnál Vaczkor, ics--------Gyalu, asztalos-----Zuboly, takács-----Dudás, fúvódolgozó — Orrondi, üstfoldozó — Ösztövér, szabó-----Hyppolyta, amazon királynő — Hermia, szerelme Lysanderbe-------- A prológ-------------Vaczkor Pyramus-------------Zuboly Tnisbe-----------------Dudás Falu-----------------Orrondy Holdvilág---------------Ösztövér Oroszlán-------------Gyalu A vígjátékban előforduló dalokat Gödri Kató és Gaisler Lola éneklik, a Bergomaszkó táncot Krokövy László és Szecskő Ferenc táncolják. Vasárnap, november 11-én, d. u. 3 órakor mérsékelt helyárakkal: MÁGNÁS MISKA SZIRMAI ALBERT és BAKONYI KÁROLY operettje 3 felvonásban. Rendező LÓRÁNTH VILMOS. Karnagy : HOPPE JENŐ. Korláth Kázmér gróf Szirmai Vilmos Korláth Lotti grófnő— Hamvas Józsa Roda grófnő, leányuk Koronkay Rózsi Gida gróf, fiuk------Sándor István Tercsényi Pikszi gróf Szecskő Ferenc Récsey Mikszi gróf — Lakos Károly Marica grófnő-----Kovács Bőske Jella grófnő---------Nagy Zsuzsa Baracs Iván---------Tarpay Béla Szele, Korláth titkára Balassa János Leopold-------------Gáspár Jenő Kati néni, szakácsnő Radványi Teréz George, inas---------Szily Sándor Martin bácsi, portás Serfőzy Gyula Borcsa szolgálók — K411*yné Julcsi ) MD,gUCK — Bell Rózsi Maróa, mosogató lány Rácz Ada Miska, istállófia------Erczkövy László A színház iroda hírei — Szentivánéji álom, Shakespeare bűbájos tündérregéjének előadása bevallotta a hozzáfűzött reményeket. — A közönség nagy megértéssel fogadta és honorálta a darab és az előadás költői szépségeit és sokat kacngott a színészek műkedvelői kezdetleges mókáin, különösen Zubolynak szamárrá való átvedlése és rendkívül mulattató szereplése váltott ki falrengető kacajokat. A Szentivánéji álom egyelőre ma szombat vasárnap, hétfőn és kedden este kerül színre, mindenkor a bemutató szereplőivel és Mendelssohn bájos kísérő zenéjével. — Marinka, a táncosnő-t, Gilbert nagysikerű táncos operettjét ma szombaton délután újból előadja a társulat, vasárnap délután pedig Bakonyi és Szirmai közkedvelt Mágnás Miskát ismétli meg. Mindkét előadásban az operett-együttes java erői vesznek részt. — Basa bácsi mesedélutánja. Balassa Jenő, a Vígszínház művésze a budapesti gyermekvilág Basa bácsija, szép verőfényes délutánokon az állatkert lombos platánjai alatt maga köré gyűjti Budapest gyermekseregét és mond nekik szép meséket. — A gyermeksereg látott szájjal figyeli és sír, nevet, kacag, ahogy Basa bácsi akarja. Ezen ténykedéséért kapta Balassa Jenő a Basa bácsi nevet. Most ez a Basa bácsi a jövő héten Miskolczra jön, hogy csütörtökön délután a miskolci apróságokat részeltesse hasonló műélvezetben, örvend a gyermeksereg, jön Basa bácsit Sebestyén Géza Madách remek drámai költeményének az Ember tragédiájának szerdai előadásán lép fel az idén először, melyben egyik leghevesebb szerepét Lucifert játssz. Évát Szécsi Böske, Ádámot pedig ezúttal is Harasztos személyesíti, a többi szerepekben pedig úgyszólván a társulat egész művészi együttese részt vesz. A Tangó királynő csütörtöki bemutatója a jövő szinházi hét kiemelkedő eseménye. Lehár Ferenc a világfain komponistának ezen legújabb szerzeménye méltán sorakozik eddigi grandiózus alkotásaihoz. Zenéje üde, dallamos, sokszor fenséges, ahogy a helyzet s a változatos események kívánják. Szövege mindig érdekes és mulattató, sok jókedvű kacajnak szülő oka. A tangó királynő előadásai a budai nyári idénynek legnagyobb vonzereje volt, egész Budapest megnézte a Tangó királynőt a gyönyörködöst a szebbnél szebb melódiákban, kacagott a fordulatos sír vég mulattató helyzetein s zajos tapsokkal honorálta az előadók bravúros táncait. Az igazgatóság gyönyörű kiállítással és a legjobb szereposztással hozza színre a darabot, Koronkay Rózsi, Bellák Aranka, Tarnay, Krokövy, Deréky és Balázs viszik a főszerepeket. A miskolci Nemzeti színház műsora. Hétfőn november 12-én „A“ bérletben ötödször: Szentivánéji álom. Shakespeare bájos tündérregéje. Kedden, nov. 13 án bérletszünetben hatodszor Szentivánéji álom. Shakespeare klasszikus tündérregéje. Szerdán, nov. 14 én „C“ bérletben Sebestyén Géza felléptével: Az ember tragédiája. Madách remek dráma költeménye. Csütörtökön, nov. 15-én délután mérsékelt helyárakkal: Basa bácsi mese délutánja. Balassa Jenő a Vígszínház tagja mond gyermekmeséket. Csütörtökön este bérletszünetben először: Tangó királynő. Lehár Ferenc legújabb zajos sikerű operettje. Pénteken, nov. 16-án „B“ bérletben másodszor: Tangó királynő. Szombaton, nov. 17-én délután még Békést helyárakkal tisztviselő előadás Bajazzó, II. Parasztbecsület. Leoncavillés Mascagni világhírű iparai. Szombaton este ,al bérletben harmadszor: Tangó királynő. Vasárnap, nov. 18 án délután mér Békelt helyárakkal: Marinka a táncos Gilbert nagysikerű operettje. Vasárnap este bérletszíineiben negyedszer : Tangó királynő. Hétfőn nov. 19 én „Albérletben ötödször Tangó királynő. Mozihírek: Joe May, a világszerte ismert német filmrendező, aki legutóbb a Páris grófnője című filmregényével produkált mai a ,Hedu síremlékénél is hatalmasabb és lenyűgözőbb alkotást, ezidő szerint egy olyan fim előkészítő munkálataival van elfoglalva, amelynek felvételeit Londonban fogják készíteni, nagyrészt angol színészek közreműködésével. Joe May már el is utazott Londonba, ahol november végén kezdik meg a műtermi felvételeket. Miliomos filmstatiszta. Park Benjamin Ilk, az elhunyt Caruso sógora, aki többszörös milliomos — dollárban amerikai lapok közlése szerint statisztaszerepek eljátszására vállalkozott a newyorki Goldwyn filmgyár néhány már készülő művében. A különc milliomos mint pólójátékos és lovagló fog bemutatkozni a mozivásznon. A „La Garconne“ - filmen. Viktor Marguerite, a divatos párisi író regényét, a La Garconne-t, amely nálunk L’Herbit kisasszony legényélete címmel jelent meg s amelynek magyar kiadását az ügyészség elkoboztatta, filmre vitte egy francia filmgyér. A film az elmúlt héten bemutatásra került Brüsszelben és olyan váratlan sikert aratott aminire ott még nem volt példa. 1 I Heléna, szerelmes Demetriusba--------Oberon, tündérkirály Titania, tündérkirálynő Puck, (Robin pajtás)— Egy tündér —----Másik tündér--------Babvirág , Jóbbáró tündérek Mustármag ’ Bársony Aladár Sarkozy Gyula Harasztos Gusztáv Balázs István Abay Gyula Deréky János Gáspár Jenő Szirmai Vilmos Unghváry Ferenc Loránth Vilmos Balassa János Vécsey Hona Kovács Medea Tóth Magda Benkő Miklós Szécsi Böske Pártos Klári Gödri Kató Gaszler Lola Hován Mari Huszár Ui Nagy Zsumi Hován Irma Az ötödik felvonásban előforduló közjáték szereplői: ’ s notauip. uu*