Miskolczi Napló, 1923. november (23. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-11 / 256. szám

S MISKOLCZI NAPLÓ igazgatóságával, hogy a­­„ Vörös malom* bécsi bemutatóját december Színház­i Irodalom ■­* Zene­i Film „A három grácia“ a Fővárosi Operettszínház díszleteivel kerül színre Miskolcon. Az őszinte sikert! Marikika, a tánc­i­tosnő után egyelőre a budai szezon­­ eredeti Lehár operettje, a Tangó­­királynő bemutatójára készülődik az operettegyüttes, de a szíl ház igazga­tóságának máris gondot okoz, melyik operett az, amelyiknek premierjével a további műsort élénkíthetné. Össze­ült a haditanács és Vágó István, a helyettes direktor kemény szavakkal adott szentenciát: — Gyerünk A három gráciá­­val. Lássuk, mit tudnak? Úgyis elhatá­roztuk, hogy lejátszók, minek vár­junk vele. Decemberre hagyjuk a klasszikus operettek sorozatát. A haditanács tagjai igazat adtak Pista bácsinak. Csakhogy az elhatá­rozásból legalább egyelőre még sem lett cselekedet. Nem lehetett pedig azért, mert kiderült, hogy S­ebest­yén is ez­i, a direktor nagyon érdekes tervekkel foglalkozik A három grácia miskolci bemutatóját illetőleg. Itt pattant ki, hogy Sebestyén Géza nem adja alább A három gráciá­t, mint ahogyan az a Fővárosi Operettszíi Nemzeti Színház — Déryné színház. Híre jár, hogy egyesek, akiknek valamilyen utón módon bele­szólásuk van a szín­ház sorsának in­tézésébe, a küszöbön álló színházi jubileum alkalmából mozgalmat kez­denek olyan céllal, hogy a Miskolci Nemzeti Színház nevét változtassák meg és nevezzék el a magyar színé­szet úttörőinek egyik legsugárzóbb egyéniségéről, Déryné Széppataki Rózáról. Az ötlet érthető és indokolt megütközést keltett azok körében, akik tiszteletben tartják a százesz­tendős Miskolci Nemzeti Színház­hoz fűződő nemes és elévülhetetlen tradíciókat. Miskolc város közönsége kitett magáért a Déryné kultusz ez­­idei sorozatos ápolásával és Déryné emlékezetének különböző alkalmakkor és különböző körülmények között való hódoló és kegyeletes megünnep­lésével. Arra Azonban, hogy a szín­házat Dérynéről nevezzék el, kegye­­letsértés lenne a százesztendős Mis­kolci Nemzeti Színházzal szemben. Ekkor a most is érvényben levő el­nevezéshez a százéves hol ragyogó, hol borúsan küzdelmes múlt emlékei fűződtek, olyan emlékek, amelyek intenzív erőkkel táplálják a jobb és szebb jövőbe vetett hitünket. A túlsó oldalon, az ötlet kolportálói körében arra hivatkoznak, hogy a debreceni színházat Csokonairól, a nagyváradit pedig Szigligetiről ne­vezték el annak idején. Közben azonban megfeledkeznek arról, hogy ezek a színházak akkor kapták eze­ket az elnevezéseket, amikor jelen­legi épületeiket emelték. A százesztendős miskolci színház egy évszázadon keresztül .Nemzeti" megjelöléssel szolgálta a magyar kritúrát, nincs tehát szükség arra és semmiféle túlhajtott szempont, vagy lelkesedés nem teheti szükségessé, hogy az eln­evezés megváltoztatásával kétségbe vonják a magyar nemzet­nek, kultúrának és miskolci színház­nak egymáshoz való nagyon bensősé­ges és szoros kapcsolatát. Szentivánéji álom után — Kék madár. Eddigi tervek szerint a Szentivánéji álom után a nagy prózai slágerként Maeterlinck költői szép­segű­ mesejátéka, a Kék madár ke­rül sorra. A hatalmas darab, amely ismét foglalkoztatni fogja a színtár­sulat valamennyi tagját, valószínűleg már a legrövidebb időn belül bemu­tatásra kerül. A premiert november végére tervezi az igazgatóság, házban is látható volt. Csak olyan nagyszerű kiállításban, látvány­os szce­­nírozásban hozza a Lehár operettrevüt, mint ami hónapok óta táblás házakat biztosít a Fővárosinak. Annyira, hogy megállapodást is kötött a Fővárosi Operettszínház igazgatóságával, hogy ha más darab kerül ennek műsorára, a diadalmas sikerű Lehár operett revü díszleteit és egyébb színpadi rekvizitumait átengedi a miskolci színház A három grácia bemutatójá­hoz és előadásaira. Da A három grá­cia egyelőre még Budapesten is ve­zet az összes operettsikerek között. A Fővárosi Operettszínházban hétről­­hétre kitűzik az újabb operettsláger, a Madame Pompadour bemutatásá­nak terminusát, de ezt mindig el kell halasztani A három grácia tartós si­kere miatt. Miután pedig Sebestyén Géza nem enged belőle, hogy A há­rom grácia csak a budapesti előadá­sok elsőrangú és példátlanul lá­vá­­nyos kiállításában mehet Miskolcon, egyelőre bizonytalan időre kitolódott az itteni bemutató dátuma. A Shakespeare-ciklus második­­ darabja: Othello. A Szentivánéji - álom őszinte sikerű bemutatója után , a jövő héten a második Shakespeare­­darab előkészítéséhez lát hozzá Bár­sony Aladár, a prózai darabok fő­rendezője. A ciklus második darabja az Othello, amelynek címszerepét Benkő Miklós fogja játszani. Desde­Ji­­mona szerepe Szécsi Böskének jut a szereposztásnál, míg Jágóét Sebestyén Géza vállalja. A bornevillei harangok az első klasszikus operettrepriz. A Shakespeare ciklussal párhuzamosan tudvalevőleg a klasszikus operettiro­dalom remekműveinek is sorozatos­­ felújítását tervezi a színház igazga­­­­tósága. Egyelőre a Bányász, a Bo­­s­szorkányvár és a Kornevillei hatan-I­rok szerepelnek a programmterveze­­ten. Ezek közül a Palágyiék által is négy esztendővel ezelőtt felújított­­ Kornevillei harangok kerül elsőnek­­ színre. A női főszerepet Koronkay I Rózsi játsza, míg Serpoletta szerepét — amelyben annak idején a Palágyi társulat primadonnájának, Helvey Erzsinek volt nagy sikere — ez alka­lommal Gaisler Lola kapja. Henry márki szerepét Balázs Istvánnak osz­tották ki, aki nagy ambícióval készül a reprizre, Gáspár apó hálás szere­­­­pében pedig Szirmay Vilmosnak nyílik ■ alkalma újabb nagyszerű alakításra László Andor vendégjátéka.­­ A budapesti Blaha Lujza színház ki­il tűző bouvi­vamja, László Andor a­­ nyáron a Tangókirályné budai elő­­­adásain vendégszerepelt Sebestyénék­ös nél. Akkor az igazgatóság elvi meg­­­­áll­podást kö­­tt vele, hogy ameny­­­­nyiben elfoglaltsága engedi, néhány­­ estén át Miskolcon is vendégjátszik. Eredetileg a Merinka, a táncosnő bonvivant szerepét szerette volna a direkció László Andorral eljátszatni, de abban az időben, mikor a Gilbert­­operett miskolci bemutatóját kitűzték a művész nem jöhetett Miskolcra, így most újabb tárgyalások indultak meg László An­dor és Sebestyén Géza kö­zött a vendégfellépé­s dátumának és részleteinek megállapítására tal­at­­kozólag. A „Vörös malom“ Bécsben, Bécsből jelentik : Molnár Ferenc, aki néhány nap óta az osztrák főváros­ban tartózkodik, miként a Miskolczi Napló bécsi munkatársa értesül, megállapodást kötött a Burgtheater S-­on tartja meg. A próbákat decem­ber első napjaiban kezdi meg a Burgtheater együttese. A darab ren­dezését Molnár Ferenc Herterichre, a szk­ház igazgatójára bízta. MISKOLCZI NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombaton, november 10-én, este fél 8 órakor „Ct bérletben, vasárnap este fél 8 órakor bérletszünetben: szentivánéji Alom Shakespeare tündérregéje 5 felvonásban, Mendelssohn teljes kitérő zenéjével. Rendező Bársony A. Karnagy Donáth L. Theseus, Athéné ura. Egeus, Hermia atyja— Lysander ) szerelmesek Demetrius­­ Hermában Philostist, ünnepély­­rendező Theseusnál Vaczkor, ics--------­Gyalu, asztalos-----­Zuboly, takács-----­Dudás, fúvódolgozó — Orrondi, üstfoldozó — Ösztövér, szabó-----­Hyppolyta, amazon ki­rálynő — Hermia, szerelme Ly­sanderbe--------­ A prológ-------------Vaczkor Pyramus-------------Zuboly Tnisbe-----------------Dudás Falu-----------------Orrondy Holdvilág---------------Ösztövér Oroszlán-------------Gyalu A vígjátékban előforduló dalokat Gödri Kató és Gaisler Lola éneklik, a Bergo­­maszkó táncot Krokövy László és Szecskő Ferenc táncolják. Vasárnap, november 11-én, d. u. 3 órakor mérsékelt helyárakkal: MÁGNÁS MISKA SZIRMAI ALBERT és BAKONYI KÁROLY operettje 3 felvonásban. Rendez­ő LÓRÁNT­H VILMOS.­­ Karnagy : HOPPE JENŐ. Korláth Kázmér gróf Szirmai Vilmos Korláth Lotti grófnő— Hamvas Józsa Rod­a grófnő, leányuk Koronkay Rózsi Gida gróf, fiuk------Sándor István Tercsényi Pikszi gróf Szecskő Ferenc Récsey Mikszi gróf — Lakos Károly Marica grófnő-----Kovács Bőske Jella grófnő---------Nagy Zsuzsa Baracs Iván---------Tarpay Béla Szele, Korláth titkára Balassa János Leopold-------------Gáspár Jenő Kati néni, szakácsnő Radványi Teréz George, inas---------Szily Sándor Martin bácsi, portás Serfőzy Gyula Borcsa­ szolgálók — K411*yné Julcsi ) MD,gUCK — Bell Rózsi Maró­­a, mosogató lány Rácz Ada Miska, istállófia------Erczkövy László A színház iroda hírei — Szentivánéji álom, Shakespeare bűbájos tündérregéjének előadása be­vallotta a hozzáfűzött reményeket. — A közönség nagy megértéssel fogadta és honorálta a darab és az előadás költői szépségeit és sokat kacngott a színészek műkedvelői kezdetleges mó­káin, különösen Zubolynak szamárrá való átvedlése és rendkívül mulattató szereplése váltott ki falrengető kacajo­kat. A Szentivánéji álom egyelőre ma szombat vasárnap, hétfőn és kedden este kerül színre, mindenkor a bemutató szereplőivel és Mendelssohn bájos kí­­sérő zenéjével. — Marinka, a táncosnő-t, Gilbert nagysikerű táncos operettjét ma szom­­baton délután újból előadja a társulat, vasárnap délután pedig Bakonyi és Szirmai közkedvelt Mágnás Misk­­át ismétli meg. Mindkét előadásban az operett-együttes java erői vesznek részt. — Basa bácsi mesedélutánja. Balassa Jenő, a Vígszínház művésze a budapesti gyermekvilág Basa bácsi­ja, szép verőfényes délutánokon az állat­kert lombos platánjai alatt maga köré gyűjti Budapest gyermekseregét és mond nekik szép meséket. — A gyer­meksereg látott szájjal figyeli és sír, nevet, kacag, ahogy Basa bácsi akarja. Ezen ténykedéséért kapta Balassa Jenő a Basa bácsi nevet. Most ez a Basa bácsi a jövő héten Miskolczra jön, hogy csütörtökön délután a miskolci aprósá­gokat részeltesse hasonló műélvezetben, örvend a gyermeksereg, jön Basa bácsi­t Sebestyén Géza Madách remek drámai költeményének az Ember tragédiájának szerdai előadásán lép fel az idén először, melyben egyik leghevesebb szerepét Lucifert játssz. Évát Szécsi Böske, Ádá­­mot pedig ezúttal is Harasztos személye­síti, a többi szerepekben pedig úgyszól­ván a társulat egész művészi együttese részt vesz. A Tangó királynő csütörtöki be­mutatója a jövő szinházi hét kiemelkedő eseménye. Lehár Ferenc a világfain komponistának ezen legújabb szerzemé­nye méltán sorakozik eddigi grandiózus alkotásaihoz. Zenéje üde, dallamos, sok­szor fenséges, ahogy a helyzet s a válto­zatos események kívánják. Szövege min­dig érdekes és mulattató, sok jókedvű kacajnak szülő oka. A tangó királynő előadásai a budai nyári idénynek leg­nagyobb vonzereje volt, egész Budapest megnézte a Tangó királynőt a gyönyör­ködöst a szebbnél szebb melódiákban, kacagott a fordulatos sí­r vég mulattató helyzetein s zajos tapsokkal honorálta az előadók bravúros táncait. Az igazgatóság gyönyörű kiállítással és a legjobb szerep­osztással hozza színre a darabot, Ko­ronkay Rózsi, Bellák Aranka, Tarnay, Krokövy, Deréky és Balázs viszik a főszerepeket. A miskolci Nemzeti színház műsora. Hétfőn november 12-én „A“ bérletben ötödször: Szentivánéji álom. Shakespeare bájos tü­ndérregéje. Kedden, nov. 13 án bérletszünetben hatodszor Szentivánéji álom. Shakes­peare klasszikus tündérregéje. Szerdán, nov. 14 én „C“ bérletben Sebestyén Géza felléptével: Az ember tragédiája. Madách remek dráma köl­teménye. Csütörtökön, nov. 15-én délután mér­­sékelt helyárakkal: Basa bácsi mese délutánja. Balassa Jenő a Vígszínház tagja mond gyermekmeséket. Csütörtökön este bérletszünetben elő­ször: Tangó királynő. Lehár Ferenc legújabb zajos sikerű operettje. Pénteken, nov. 16-án „B“ bérletben másodszor: Tangó királynő. Szombaton, nov. 17-én délután még Békést helyárakkal tisztviselő előadás Bajazzó, II. Parasztbecsület. Leoncav­ill­és Mascagni világhírű iparai. Szombaton este ,al bérletben har­madszor: Tangó királynő. Vasárnap, nov. 18 án délután mér Békelt helyárakkal: Marinka a táncos Gilbert nagysikerű operettje. Vasárnap este bérletszíineiben ne­gyedszer : Tangó királynő. Hétfőn nov. 19 én „Al­bérletbe­n ötödször Tangó királynő. Mozihírek: Joe May, a világszerte ismert német filmrendező, aki legutóbb a Páris gróf­nője című­ filmregényével produkált m­ai a ,H­edu síremlék­é­nél is hatalmasabb és lenyű­gözőbb alkotást, ezidő szerint egy olyan fi­m előkészítő munkálataival van elfoglalva, amelynek felvételeit Lon­donban fogják készíteni, nagyrészt angol színészek közreműködésével. Joe May már el is utazott Londonba, ahol novem­ber végén kezdik meg a műtermi fel­vételeket. Mil­iomos filmstatiszta. Park Ben­jamin Ilk, az elhunyt Caruso sógora, aki többszörös milliomos — dollárban amerikai lapok közlése szerint statiszta­­szerepek eljátszására vállalkozott a ne­w­­yorki Goldwyn filmgyár néhány már készülő művében. A különc milliomos mint pólójátékos és lovagló fog bemutat­kozni a mozivásznon. A „La Garconne“ - filmen. Viktor Marguerite, a divatos párisi író regényét, a La Garconne-t, amely nálunk L’Herbit kisasszony legényélete címmel jelent meg s amelynek magyar kiadását az ügyész­ség elkoboztatta, filmre vitte egy francia filmgyér. A film az elmúlt héten be­mutatásra került Brüsszelben és olyan váratlan sikert aratott aminire ott még nem volt példa. 1 I Heléna, szerelmes De­metriusba--------­Oberon, tündérkirály Titania, tündérkirálynő Puck, (Robin pajtás)— Egy tündér —----­Másik tündér--------­Babvirág , Jóbbáró tü­ndérek Mustármag ’ Bársony Aladár Sarkozy Gyula Harasztos Gusztáv Balázs István Abay Gyula Deréky János Gáspár Jenő Szirmai Vilmos Unghváry Ferenc Loránth Vilmos Balassa János Vécsey Hona Kovács Medea Tóth Magda Benkő Miklós Szécsi Böske Pártos Klári Gödri Kató Gaszler Lola Hován Mari Huszár Ui Nagy Zsumi Hován Irma Az ötödik felvonásban előforduló közjáték szereplői: ’ s notaui­p. uu*

Next