Miskolczi Napló, 1924. január (24. évfolyam, 10-11. szám)

Szerda december 12. MISKOLCZI NAPLÓ Az emléktáblán a következő felírás olvasható: „Dicsőséges művészi pályafutása után 1867—1872. években itt e házban talált otthonra, e falak között irta meg naplóját és itt tért örök álomra. Déry Istvánná szül. Széppataki Róza, a tüntmérges hangú magyar színművésznő, akinek művészeténél csak honszerelme volt nagyobb. A múzsák kegyetje halhatatlan emlékének mikolci közadakozásból emelték e táblát a miskolci Nőegyletek.* Az emléktábla leleplezése után a Szent Anna temetőbe ment a közönség, hol Holmay Béla városi főjegyző a következő beszéddel méltatta Déryné emlékét: — Mélyen tisztelt Ünneplő közönség ! Amikor Miskolc város közönsége Borsodvármegye közönségével karöltve Ünnepet üt, hogy egy évszázados múltra tekintő kulturális alkotás centennáriumán áldozzon mindazok dicső emlékezetének, akik száz év előtt a magyar közművelődés, a magyar színművészet oltárának adpkövét városunkban lerakni fáradoztak, az emlékezés hálakönynyeiben felfrissülnek Borsodvármegye nagy fiainak hervadhatatlan babérjai. — És amikor haló portréban is áldjuk nagyjainknak dicső emlékezetét, slrt a múlt század elején megindult nemzeti felbuzdulás hatása alatt a magyar nyelv kultuszának harcosaiként, a magyar nemzeti közművelődés hivatal apostolaiként küzdöttek, lelki szemeink előn felragyog a halhatatlanságba emelkedett lelkes honleánynak dicsfénytől övezett alakja, aki lángos honszerelmében, a nemzet elkövetkező nagyságába vetett rendi hűtlen hitében szive vérét hintette ádozatul a Thália templomában égő oltártűzre ... — Ádó szeretettel, kegyeletteljes emlékezéssel hódolunk a hazai színművészet egén ragyogott tüneményes tehetségnek örökéletű emléke e őit, akinek Istenáldotta művészete a Múzsa állandó hajlékának megteremtéséhez Borsod vármegye fiainak a magasztos inspirációt, a nemes ihletet adta; s anjak a hála könnyeit e néma tihantra, mely a magyar színművészet utörő apostolának, a magyar nemzet bálványozott csalogányának, Miskolc város büszkeségének , Déryné Széppataki Rózának drága porait takarja. — Nem lehet feladatom, hogy e helyen az ország rajongó szeretőjétől övezett nagy művésznőnek a miskolci Nemzeti Színház megalapozása és felvirágozása körül szerzett, soha el nem halványu!Ő érdemeit méltassam. Az ,ő érdemeinek elismerését nem elrepütő szó, nem sárgaó papír őrzi; az ő érdemeinek elismerése mindezeknél sokkal maradandóbb helyre, polgárságunk hálatelt szivébe van vésve! A város közönsége zarándokutat tett a sirhoz ; elzavándokolt ide, hogy lerója a mélyen érzett hála a kegyelet adóját, hogy vezekeljen a tövises pályát megfutott apostol alkotó nagyságának késő méltánylásáért s hogy erőt merítsen a kitartó, fáradaságot nem ismerő építő munkára! — Leteszem sírodra koszorúnkat örök hálánk, elismerésünk, szeretetünk idént! — Nagy szellemed, mely egy évszázaddal ezelőtt hérosza volt a magyar Géniusznak, lebegjen felettünk: i. aki száz év előtt nemes ihletet írál a magyar jövendő kiépítésének nagy művéhez, gyűjts ma nagy tettekre hevítő lángot keserű honi bánattal emésztett szivünkben ! — Világítsa be jövendő utunkat a Te lángoló honszerelmed s önten erőt karjainkba, hogy mielőbb kivívhassuk a magyar feltámadást ! A főjegyző után Komáry Gyuláné a nőegyletek nevében, Sebestyén Géza a szinészegyesület nevében meghatott szavak kíséretében helyeztek koszorút a sírra. Majd a budapesti Vígszínház kiküdöttje, Komor Gyula dr. tartott emlékbeszédet. A mezőgazdasági terményekre is kiterjesztik a forgalmi adót A forgalmi adó befizetésének jelenlegi módja ellen több felszólalás történt már. Néhol a kezelés volt hiányos, másutt az ellenőrzés. Tekintettel arra, hogy a forgalmi adó ma az állampénztárnak egyik legfőbb jövedelmi forrása, olyan megodási módot keresnek, hogy az állam érdekeinek megvédése mellett az adózó polgárok lehetőség szerint meg legyenek kímélve minden fölösleges zaklatástól. Ebben a kérdésben törvényjavaslat is van készülőben és lehetséges, hogy januárban már más rendszer lesz a forgalmi adófizetések körül. Értesülésünk szerint a forgalmi adó egyezségeket megszüntetnék és mindenkit köteleznének a forgalmi adónak bélyegekben való lerovására. A forgalmi adót bélyegekben kellene leróni a kisebb iparosoknak és kereskedőknek is, akik eddig fel voltak mentve a könyvvezetés kötelezettsége alól. Ebben az ügyben kérdést intéztünk Biber József miniszteri tanácsos pénzügyigazgatóhoz, aki a következő felvilágosítást adta: — A pénzügyigazgatósághoz ezideig semmiféle hivatalos értesítés nem érkezett a forgalmi adó fizetési módozatainak a megváltoztatásáról. Arról azonban hallottam és hivatalos érintkezés folytán tudomásom van róla, hogy változás készül ebben a kérdésben. Azt bajosan hiszem, hogy a rendes könyveket vezető vállalatokat is köteleznék a naponta való bélyegekben fizetendő adó lerovásra. Inkább várható a forgalmi adó kiterjesztése a mezőgazdasági termények után. Itt még nincs végleges döntés. Lehet, hogy a termelőt fogják megadóztatni, ha az is lehet, hogy csak a termények eladásával foglalkozó kereskedőkre fogják kiterjeszteni a forgalmi adót. Ez utóbbi nem lenne ajánlatos, mert egyoldalúan háttérbe szorítaná a kereskedőt a termeivel szemben, mert az utóbbi kénytelen lenne lényegesen drágábban árusítani mint a termelő. Lehetséges, hogy már az új év fordulatot hoz ebben a kérdésben, de az is lehet, hogy még hosszabb időt is igénybe vesznek az előkészítő tárgyalások. Decentralizálják az állami igazgatást Egyszerűsítik a hivatalok ügykezelését • Újból csökkentik az alkalmazottak létszámát (a Miskolci Napló munkatársától.) Tudvalévő, hogy a megváltozott viszonyok következtében kormányzati programmá lett Magyarországon a közös állami alkalmazottk radikális létszámcsökkentése. Szorosan összefügg ennek megvalósítása az ország gazdasági talpraállításával és éppen ezért érthető, ha a kormány újabb sorozatos B. listákat tervez. Ezzel kapcsolatban azonban fontos adminisztrácionáis reformokat is tervez a kormány, amelyre nézve Miskolci Napló a következő információkat kapta: — Nem titkolható többé, hogy sorozatos B. listák várhatók mindaddig, amíg a köz- és állami alkalmazottak létszáma a csonka ország viszonyainak megfelelően nem alakul. Bizonyosra vehető, hogy 1924. év tavaszáig valamenyi állami hivatalnál az eddieknél sokkalta nagyobb létszámcsökkenés lesz. Mivel, azonban ez veszélyeztetné az állami adminiztrácót, arról is gondoskodik a kormány, hogy a felére, talán a harmadára a padi tűz viselői is alkalmazotti kar el is tudja végezni a munkálatokat. Ezért az állami igazgatás egész területét egyszerűsíti, illetve decentralizálja a kormány, — így például a pénzügyigazgatóságok hatáskerét kiterjeszti a kormány. Olyan ügyekben, amelyekben eddig elsőfokú hatóság volt — másodfokon fog határozni. Ezzel egyidejűleg az állampénztárakat asó fokú pénzügyi hatóságokká fejleszti a kormány és felruházza eket adóelőírási, illetve adókivetési jogkörrel. Hasonlóképen megnagyobbodik az állami üzemvezetőségek hatásköre is. Jelenleg ugyanis az állami gyárigazgatóságok etupán központi igazgatósági jóváhagyás után intézkedhetnek bizonyos ügyekben. Ezentúl azonban a saját hatáskörükben is végérvényesen határozhatnak majd bérrendezési, üzemi és beruházási kérdésekben is. A tanfelügyelőségeknek szintén nagyobb jogokat biztosít a kormány, így tanuóknak, tanítónőknek kultuszminiszteri engedély nélkül is adhatnak majd szabadságot. Ezenkívül kiutalási és számfejtési jogkörük is lesz a tanfelügyelőségeknek, amelyeknek tüönben egész szervezetében jelentős reformok várhatók. A többi állami intézményekről, mint a vasút, posta és távadónál szintén nagyarányú munkaegyszerűsítések, ügyosztályösszevonások és felesleges hivatali szervek megszüntetését tervezik Hogy azonban ezek milyen módon és mikor történnek, ma még pontosan nem tudhatók. Általában ezek a kérdések nagy gondot okoznak, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az egész állami apparátus megreformálásáról. — Újabb felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhívom mindazokat, akik az 1924. évi házadóra vonatkozó vallomásukat a már közzé tett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat három nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt hivatalból fog megállapittatni Kelt Miskolcon, 1928 december 10 én. Nikell József 8. k. (10107—vak. 1923) 5 Ma beterjesztik az indemnitási javaslatot A Miskolci Napló budapesti szerkesztősége jelenti: Bad János közélelmezési miniszter, mint a Paksba átázott Kállay Tibor pénzügyminiszter helyettese a mai napon benyújtja az újabb hat hónapra szóló felhatalmazási törvényjavaslatot. A kormánypárt már elhatározta a 8 órás ülések megszavaztatását, azonban a nemzetgyűlésen olyan gyér számban jelentek meg tegnap a képviselők, hogy az indítványt nem tudták megszavazni. Ma délelőtt fél 11 órakor is oly kevesen voltak, hogy az aláíráshoz szükséges 50 nevet sem tudták biztosítani. Úgy értesülünk, hogy holnap kerül sorra a 8 órás ülések bevezetéséről szóló indítvány. Abban az esetben, ha az indemnitás vitája hosszabbra nyúlna, kénytelenek lennének félbeszakítani a földreform tárgyalását, amelyet az idemnitással párhuzamosan tárgyalnának le. Egyébként a ma benyújtandó indemnitási javaslat négy szakaszból áll. Az első szakasz felhatalmazza a kormányt, hogy a bevételeiből szükségleteit fedezhesse. A második szakasz felhatalmazza a pénzügyminisztert a háborúval kapcolatos károk megtérítésére fordítandó kiadások folyósítására. A harmadik szakasz a Pénzintézeti Központ alaptőkéjének felemelésére vonatkozik. A negyedik szakasz tartalmazza a végrehajtási záradékot. Az indemnitás körül keményebb vita nem várható. Az ellenzék valószínűleg nem foja hosszúra nyújtani a vitát, hogy az exlex elkerülhetővé legyen. A szociáldamokraták azonban nem mulasztják el, hogy az indamniusi vita alatt kemény bírálat tárgyivá ne tegyék a kormány politikáját. A vitát azonban ők sem kívánják elhúzni. Egyedül cak a fajvédők akarnak hosszú vitát provokálni, ami azokban kis számuk miatt nem igen fog sikerülni. Nem lehetetlen azonban, hogy ami a parlament életében igen gyakran előfordul, hogy ezúttal is, bár az előjelek nem mutatják, mégis heves viták mellett fog lefolyni az indemnitási javaslat tárgyalása. Csendes vita a földreformról Gyönge érdeklődés mellett nyitotta meg a Ház ülését Szcitovszky Béla elnök- Folytatták a földreformnovilla vitáját. Az első szónok Beck Lajos. Azt fejtegette, hogy 1910 ben a függetlenségi párt indítványt nyújtott be a földreform létrehozása végett. Már akkor meg kellett volna kezdeni az előmunkálatokat, sajnos azonban az akkori pénzügyminiszter nem tartotta a kérdést megoldásra érettnek. A legnagyobb baj ott van, hogy nincsen pontos statisztikánk, amelynek alpján pontosan lehetne dolgozni. Nagyatádi Szabó István: Egészen pontosan ismerjük a birtokviszonyokat. Beck Lajos: Hibáztatja azt is, hogy az OFB. nem áll hivatása magaslatán. Részletesen reflektál Baross János beszédére, majd a hitbizományok helyzetével foglalkozik. Az a nézete, hitbizományokat is hozzáférhetővé kell tenni a nép széles rétegei számára. Hosszas jogi fejtegetés után a javaslatot elfogadja. Az ülés tart. N nm b Utál a Koronán szombaton, f. hó 15-án mWi MM IJjÉs aTÁH este fél 9 órai kezdettel. Jegyek elővételben Szász László csent A ft« Arm bP AH HPAAH meg (Üzletében és a Gólya-cipőáruházban kaphatók. Gólya-cipőáruházban kaphatók.