Miskolczi Napló, 1924. április (24. évfolyam, 77-90. szám)
1924-04-02 / 77. szám
XXIV. évfolyam 77. (6723) szám Ára 1500 korona Szerda, 1924 április 2 MISKOLCZI NAPLÓ ibsa Előfizetési árak úgy helyben, mint vidékre : Negyedévre 90000 K Egy hóra 30000 K Felelős szerkesztő : FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Széchenyi-u. 15. Telefon 664* Szerkesztőség : Erzsébet-tér 1. Telefon 315 A vízvezeték ügyét egyszer már rendezni kell. Eb pedig radikálisan rendezni. A vitatkozásból régen elég volt. Most már kevesebb vitát és jobb, tisztább vizet kérünk. Omoljon végre tiszta víz a pohárba és ne az a zavaros, piszkos folyadék, amit ma ivóvíz helyett kapunk a csapokból. Esztendők óta visszatér minden tavaszon ez a téma, valahányszor az esős idő beköszönt, mindig aktuálissá válik a régi panasz, rossz a víz és mindig fejünk felett lebeg vele a veszedelem, járvány támadhatja meg a várost. Most már ne vitázzunk azon, hogy a vízvezeték vize okozta-e a tituszt, vessenek véget az örök veszekedésnek és hozzák rendbe a vízvezetéket. Elvégre is itt egy város nyugalmáról és egészségéről van szó és amikor ilyen nagy érdek forog kockán, sem személyi érzékenykedésnek, sem káros huzavonásnak nincsen helye , vízvezetéket rendbe kell hozni. Akármilyen áldozattal is, de rendbe kell hozni. Mert semmiféle áldozat nem ér fel azzal, ha itt véletlenül felüti a fejét valami járvány. És semmi mentséget nem találhat az, aki okozója lesz annak, ha esetleg áldozatai lesznek a halogtásnak. A polgármester a sürgős közérdekű problémának megoldásánál nem szokott sokat habozni. Láttuk már a kövezetnél és egyéb városi ügyeknél, hogy kicsinyes ellenvetések nem tudják elgáncsolni tervei megvalósítását. Ezt az elhatározottságot akarjuk látni a vízvezeték kérdésénél is. Akár kölcsön útján, ha pedig így nem sikerül, valamelyik városi vagyon értékesítésével biztosítani kell azt a tőkét, amely szükséges hozzá, hogy a vízvezeték örökös zavarai elmúljanak. Tudjuk, hogy nem könnyű feladatot követelünk, hiszen milliárdos költségekről van szó. De még így sem szabad pillanatig sem habozni. Mert ki fogja a felelősséget vállalni, ha akár egy emberélet is elpusztul egy esetleges járványban. Most már ne folgassa egyik a másikra az ódiumát a múlt mulasztásainak, vagy felületességének, ne vádoljunk és ne ostorozzunk. Siessünk inkább okos és gyakorlati munkát végezni, hozzuk rendbe a kérdést, javíttassuk meg a vízműveket. Ez most már halasztást nem tűr és joggal vár a város közönsége azonnali célhoz vezető intézkedéseket. Annyi bizonyos, hogy ha egyszer már gyökeresen nem rendezik a kérdést, ideiglenes foltozgatásokkal nem lehet azt elintézni. Ha rosszul építették a vízvezetéket, le kell vonni ennek a konzekvenciáját és vállalásával a múlt hibáinak, hozzá kell fogni azok jóvátételéhez. Minden halogatás végzetes következményekkel járhat és ne terheljen senkit a vád, hogy idejében nem tette meg a kötelességét. Senki ne érzékenykedjék és senki ne tegye személyi presztízs kérdésévé az ügyet. Egy város egészségéről és nyugalmáról van szó és ilyenkor nem szabad más célt és más szempontot látni, mint azt, hogy megnyugtassák a közönséget, jó kezekben van nyugalmának és egészségének védelme. Akármilyen áldozattal is, de a vízkérdést gyorsan és eredményesen meg kell oldani. Hittlert 5 évi várfogságra ítélték, Ludendorffot felmentették Az öntötteket feltételesen szabadlábra helyezte a bíróság Berlin, április 1. A Wolf-ügynökség jelenti: Münchenben ma délelőtt 10 óra 5 perckor hirdették ki az ítéletet a Hittler-perben. A bíróság Hittlert, Dohmert, Kriebelt és Wébert egyenként 5 évi várfogságra, 200 aranymárka pénzbüntetésre ítélték, valamint kötelezték őket a perköltségek megfizetésére. Az elítéltek büntetéséből hat hónapot kitöltöttnek vettek s az ítélet jogerőre emelkedéséig szabadlábra helyezték őket. Ludendorfot felmentették a vád alól és a felmerült, költségek megfizetésére az államkincstárt kötelezték. Brucknert, Wagnert és a többi vádlottakat bűncselekményre való felhívás miatt egyenként egy évi és három hónapi várfogságra ítélték, valamint elmarasztalták őket bűnügyi költségekben is. Az elítélteket azonban feltételesen szabadlábra helyezték. Eredménnyel jártak a tárgyalások a külföldi kölcsön előlegének megszerzésére A felhatalmazási javaslatok letárgyalása után 100 milliót folyósítanak a kölcsönre Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter és Kállay Tibor felkeresték Sir William Goodot, akivel a külföldi kölcsönre felveendő 100 millió kölcsönelőleg ügyében tárgyaltak. Ezt a kölcsönelőleget a kormány tudvalevőleg külföldön akarja megszerezni és az előlegre le akarja kötni a magyar gazdasági élet erőit. Sir William Good megbeszélést folytatott Hardinggal és a kíséretében levő bankárokkal. Ezek a megbeszélések értesülésünk szerint bizonyos eredményekkel jártak. A kölcsönelőleg folyósítására természetesen majd a felhatalmazási javaslatoknak parlamenti letárgyalása után kerülhet sor. Good húsvétkor Londonba utazik és személyesen fog tárgyalni a kölcsön folyósítása ügyében. A középiskolai reformról tárgyalt ma is a nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után áttérnek a középiskolák reformjáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. , ■ Első szónok Várnay Dániel. Beszéde elején megemlítette, hogy mikor a legnagyobb pedagógusok előadássorozatot tartottak a középiskola reformjáról, akkor egyetlen védelmezője sem akadt a humanista gimnáziumnak. A mostani javaslat nem fogja megszüntetni a humanista iskolák túlsúlyát, mert a kormánynak nem áll módjában arra kényszeríteni az iskolákat fentartó testületeket, hogy a humanista gimnáziumokat reálgimnáziumokká alakítsák át. A javaslat rendelkezéseiben kifogásolja, hogy az egy tárgyból megbuktatott diák csak tanári széki hozzájárulás után tehet javító vizsgát. Kéri a numerus clausus eltörlését és a Haller István kultuszminisz- terségébe hozott felvételi vizsgák eltörlését. Határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a közoktatásügyi minisztert, hogy a felvételi vizsgáról szóló rendelkezést helyezze hatá lyon kívül, tegye lehetővé a taná- s rok, tanítók és óvónők megfelelő díjazásával, hogy vizsgájukat meg-felelően végezzék. Biztosítéka gya- I nánt a létminimum megállapítását és a fizetésrendezés alkalmával egyenlő képzettségű állami az tisztviselőkével egyenlő fizetést kér. Kéri a fegyelmi ügyek revízióját. A javaslatot nem fogadja el. Utána Illés József (egységespárti) szólal fel. Mint a felsőbb oktatás negyedszáz év óta működő tagja szólal fel. Bebizonyosodott, hogy a szakképzettség meglátszik a törvényjavaslatok megalkotásánál. Nem szabad a szenvedélynek és pártpolitikának beleveervülni a tárgyalásokba. Elismeri, hogy a népiskolák reformja nincs oly pontosan ápolva, mint a középiskolák megreformálása, mert még a múlt évben széleskörű ankétot hívtak össze a középiskolák reformját megtárgyalni, amelyen részt vettek a pedagógia legkiválóbb képviselői és kimondották, hogy a tizenöt-húsz éves ifjak iskolán kívüli oktatása törvénybe iktatandó. Az iskolán kívüli oktatás azonban késik. A középiskolának igen sok tananyaga van, ami mellett elvész a gondos oktatás. Mint jogtanár tapasztalta, hogy épp a magyar történetben és latin nyelvben hiányos a középiskolai végzettségűek ismerete. Ezért nem lehet a középiskolák tanárait hibáztatni, mert ezek teljes odaadással szolgálják növendékük ügyét. A XIX. században megszaporították a tananyagot, ami nagy nehézséget okozott a tantervben. A kormány javaslata igyekszik a helyzetet megreformálni, épen azért a javaslatot elfogadja. Meskó Zoltán nem kíván foglalkozni a javaslattal mindaddig, amíg a törvény a népoktatást nem szabályozza. A népoktatás érdekében szólal fel és határozati javaslatot terjeszt elő, hogy az elemi és a falusi népiskolákban a téli időszak idején a tanítás 9 órakor kezdődjék. A javaslatot nem fogadja el. Makay Béla nem híve az egységes iskolatípusoknak, de a túlságos differenciálódást sem tartja helyesnek, mert ez nehézségeket okoz. Az ülés tart. Rainprecht Antal rágalmazás! pere Rainprecht Antal rágalmazási bűnpörét, amelyet a képviselőházi Almanach szerkesztője Baján Gyula hírlapíró ellen indított, ma délelőtt tárgyalta újból Seszták táblabíró büntető tanácsa. A mai tárgyalásra mintegy 30 tanút idéztek be. Elsőnek a bíróság Rainprecht Antal sértettet hallgatta ki. Rainprecht részletesen elmondotta, hogy a Károlyi-kormány uralma idején minden alkotmánysértés ellen tiltakozott. Megindult hangon beszélt arról, amidőn a kommün idején túsz volt. Amikor a kommunizmus alatti szenvedéseiről beszélt, annyira elérzékenyedett, hogy szavai majdnem sírásba fulladtak. Erre az elnök Rainprecht rosszullétére való tekintettel, kénytelen volt a tárgyalást felfüggeszteni. Pénteken megkezdik a kölcsönjavaslatok parlamenti tárgyalását Menud megállapodni az ellenzék, hogy milyen magatartást tanúsítson a javaslatokkal szemben Mint értesülünk, a ma déli órákban összeülnek a polgári ellenzéki ésa szociáldemokrata képviselők és véglegesen le fogják szögezni álláspontjukat a kormánnyal szemben tanúsítandó magatartásukra vonatkozóan. Az ellenzéki képvise- Iők a szanálási javaslatokkal szemben tanúsított taktika megbeszélé- s sére már régebben folytatnak megbeszéléseket, de ezeken a tárgyalásokon eredményt nem tudtak elérni. Az ellenzéki pártok között több terv merült fel. Mások viszont azt hangsúlyozták, hogy az ellenzéknek részt kell venni a javaslatok tárgyalásánál és komoly bírálat alá kell venni a kormány működését. Különösen a szociáldemokrata párt határozatát kíséri nagy érdeklődés, mert a szociáldemokrata frakció a ma tartandó értekezleten már ismerni fogja a polgári ellenzék határozatát. A fajvédők képviselői körében, akik kezdettől fogva a leghevesebb ellenzői voltak a felhatalmazási javaslatnak, szintén megoszlanak a vélemények a csoport taktikájára nézve. Úgy értesülünk, hogy Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és Zsilinszky Endre, bár elvben ellenzi a kormánynak megadandó felhatalmazást, mégisnem gördítnek súlyosabb akadályokat a köbön megszavazása elé. A fajvédők másik csoportja viszont az obstrukciótól sem riad vissza. Általában politikai körökben az a vélemény, hogy a fajvédőknél a mérsékeltebb álláspont fogérvényre jutni. Az ellenzék készülődéseivel kapcsolatban olyan hírek is jártak, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök, a házelnök útján újból pártközi értekezlet megtartását kezdeményezte és újból felhívást intézett az ellenzéki pártokhoz abban az irányban, hogy a szanálási javaslatok zavartalan letárgyalását biztosíthassa. Megkérdeztük erről a hírről Szcitovszky Bélát, a Ház elnökét, aki azonban kijelentette, hogy az újabb pártközi értekezlet összehívásáról tudomása nincs. Az egységes pártban változatlanul remélik, hogy a törvényjavaslatokat sikerül a kellő időben tető alá juttatni. A nemeztgyűlés előreláthatóan a mai napon végezni fog a közoktatásügyi reform vitájával, a szanálási javaslatom tárgyalására kiküldött bizottság pedig ma délután, vagy legkésőbb holnap dél-