Miskolczi Napló, 1924. június (24. évfolyam, 128-143. szám)

1924-06-05 / 128. szám

X­XVI. évfolyam 128. (6774) szám Ára 1500 korona Csütörtök, 1924 junius 5 Miskolczi Napló Előfizetési árak agy helyben, mínt vidékre : Negyedévre 90000 K Egy hóra 30000 K Felelős szerkesztő : FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal]: Széchenyi­ u. 15. Szerkesztőség: Erzsébet-tér 1. Telefon 664. Telefon 31­5. A bécsi galád politikai merénylet híre tartja izgalomban az európai közvéleményt, a Seipel osztrák kancellár elleni gyilkossági kísér­let. Az esemény, sajnos már nem hat szenzáció erejével, mert a kö­zelmúlt a vad indulatnak és bosz­­szúnak számtalan ilyen produk­cióját ismételte meg. Úgy látszik hétköznapi politikai argumentum­má viszik a politikai harcokba be­le a terrornak és az anarchizmus­nak fegyvereit s a politikai ellen­lábasok megengedhetőnek tartják, hogy addig szitják a gyűlöletet, amíg egy alantas jellem vál­lalkozik arra, hogy eltegye láb­ból annak a közéleti férfiúnak, vagy politikai vezérnek személyét, amely útjában áll más irányzatok érvényesülésének. Most olyan em­bert és államférfit ért az alatto­mos golyó, ki hazájának a béke, a rend és konszolidáció helyreállítá­sa terén legenergikusabb és cél­tudatosabb vezéregyénisége s aki mint ember a magánéletben is, mindenki tiszteletére méltó. Hogy mit köszönhet Ausztria Seipelnek, elég ha arra gondolunk, hogy két­­három esztendővel ezelőtt Bécs a gazdasági züllés lejtőjének legal­ján volt, ahová a világ parazitái gyülekeztek, hogy élősködjenek egy gyógyíthatatlannak látszó or­szág beteg testén s elég ha arra gondolunk, hogy Seipel hosszú és kálváriás munkával megnyerte hazája támogatására mindazoknak a hatalmaknak segítségéit és szim­pátiáját, amelyek azelőtt azt mint halálraítéltet és gyógyíthatatlant könyvelték el. Seipel kivételesen nagy államférfiúi tehetségének és hazafias munkájának valódi tragikuma az, hogy akkor kísérel­nek meg merényletet ellene, ami­kor már munkájának eredményei látszanak, olyan eredményei, me­lyeket letagadni nem lehet s ame­lyeknek előnyei, ellenfelei is ta­pasztalják. Igen hasonatos az ausztriai példa a magyar helyzet tanulságaihoz is, avval a különb­­séggel, hogy mi még csak a gáncsvetéseknél, a lekicsinylésnél és az öncsinálta diplomaták mell­verdeső hetvenkedésénél tartunk. De itt is folyik izgatás és jelsza­vakkal való dobálózás a kedé­lyek felzaklatására, nehogy vala­­mikép a Magyarország talpraál­­lítása érdekében megindult becsü­­tes munka zavartalanul haladhas­son a maga útján. A demagógia, a szélsőségek hol lappangó, hol felbátortóan nyílt politikai agitá­­cióval dolgoznak és nem gondol­ják meg, hogy ténykedéseik és modoruk anarchiára csábítja a jogrend és törvény tisztelet ellen­ségeit. Vigyázzanak, mert a fele­lőtlen izgatás nevel fantasztákat, teremt merénylőket, akik és azok­nak szánják orgyilkos tervezésü­ket, akik a nép barátjai, a társa­dalom egyensúlyának helyreállí­tói s a becsületes munkának meg­teremtői. A Seipel eset tanulsága azonban azt mondja, hogy az a szélsőséges demagógia vak gyű­lölete hasztalan kisérel meg orv­gyilkosságot a polgári állam és konszolidát jogrend megszemé­lyesítői ellen, a vezért felsebző go­lyó nem fogja tudni megölni a győzedelmes Rend és Konszolidá­ció morálját. A feliratkozott képviselők elmaradása miatt majdnem bezárult a vámtarifa vitája Nincs ér­deklődés az ülések iránt . Alig egy-két képviselő van a teremben Fővárosi tudósítónk jelenti tele­fonon. . . A képviselők közül néhányan fáradtan ülnek és hallgatják na­gyon unottan a vámtarifa vitá­jának lepergését a Ház üléster­mében, a folyosókon is csupán né­hány képviselő jár fel és alá kö­zönyösen és menekülni kíván min­denki attól, aki politikáról kezd beszélni. Ez a parlament képe ma. Egy kérdés érdekli csupán a kép­viselőket és ez az, hogy mikor zár­ják be a nemzetg­rülés ülését. A közigazgatási bizottság ma délben 12 órakor folytatja ülésezé­sét, amely elé túlságos nagy ér­deklődéssel a parlamenti körök­ben nem tekintenek, pedig fontos szakasz jön tárgyalás alá: a fővá­rosi törvényhatóság feloszlatásá­nak kérdése. Az ellenzék, amint értesülünk, ezen a ponton is tá­madni fogja a javaslatot és azt kí­vánják, hogy a belügyminiszter hatásköre e tekintetben kisebbít­­tessék. Képviselői körökben az érdeklő­dés­­inkább az ellen­zéki képvise­lőknek Mr. Smith pénügyi főbiz­tosnál teendő látogatása felé for­dul. A szociáldemokrata párt ré­széről Smith pénzügyi főbiztosnál a mai napon Peidl Gyula, Peyer Károly, Farkas István és Prop­­per Sándor képviselők tesznek lá­togatást, holnap pedig Vázsonyi Vilmos, Pakots József és Rupert Rezs­ő keresik fel a pénzügyi fő­biztost. A megbeszélések célja, hogy a főbiztost Londonba való utazása előtt tájékoztassák a par­lament politikai vezérei a politi­kai helyzetről. Eltérően az eddigi szokástól, már pontban 10 órakor szólaltak meg a csengők. A képviselők meg­lepetten mentek az ülésterembe, a­hol csupán a kormánypárt jelent meg tanácskozóképes számban.­­ Az ellenzéki oldalon mindösssze két szociáldemokrata képviselő ült: Klárik Ferenc és Saly Endre. Szcitovszky Béla elnök nyitotta meg az illést. Az inítvány és interpellációs­­könyv felolvasása után a­ vámta­rifa folytatólagos tárgyalására térnek át. Az elnök szólásra hív­ja fel a vámtarifa vitájának szó­nokait. Baticz Gyula nincs jelen. Törlik. Kiss Menyhért nincs je­len. Törlik. Ezután azt kérdi az elnök, kiván-e valaki még szólni. Klárik Ferenc jelentkezik szó­lásra. A vámtarifa a gyáripart védi a munkássággal szemben.­­ Kijelenti, hogy nincs elegendő munkásvédelmi intézményünk és ennek köszönhető a gyáriparnak a külfölddel való versenyképessé­ge. Különösen az élelmi cikkek vámja ellen szól. A javaslat in­kább az ipart akarja védeni és azt is inkább pénzügyi szempontból, hogy a vámokkal az állami bevé­teleket fokozza. Bírálja a vámté­teleket. Bizalmatlan a kormány­nyal szemben és a javaslatot nem­­ fogadja el. Farkas Tibor (pártonkívüli el­lenzéki) a következő szónok. — A kérdés ennél a javaslatinál az, ki­­vonhatunk-e nagy áldozatot olyan iparágaktól, amelyek nem képe­sek erre. Vájjon indokolt-e olyan iparoktól követelnünk áldozato­kat, amelyek az utóbbi időkben úgy is nagy előnyöket kaptak.­­ Senki sem tagadhatja, hogy az utóbbi időben az ipar igen nagy támogatásban részesült. A mező­­gazdaság ezzel szemben nemcsak nálunk, de az egész világon, nagy válságnak néz elébe, úgy­hogy védelemért kiált mindenütt. A mai viszonyok közt csupán akkor helyezkedik helyes álláspontra a mezőgazdaság, ha nem kíván a maga részére mesterséges védel­met. Nem helyeslem, ha a magyar mezőgazdaságot a nagyfokú ipar­védelem révén újabb terhekkel sújtanák. Statisztikai adatokat mutat be arról, hogy az egyes fo­gyasztó piacokat milyen mérték­ben terhelik a vámtételek. A vám­tarifára kétségtelenül szükség van, mert külföldi szerződéseket kell kötnünk és és a szanálási idő alatt 40 millió aranykorona vám­­jövedelmet kell kihozni. Ezért nem helyteleníti, hogy a javaslat­tal most jöttek, mert azt időszerű­nek tartja. Meggondolás tárgyá­vá kell tenni azonban, hogy a ma­gyar fogyasztó közönség áldozato­kat a jelen szerény jövedelmi vi­szonyok mellett egy jövő rende­zettebb viszony érdekében nem igen hozhat. A javaslatot általá­nos tárgyalás alapjául elfogadja. kancellár állapota eddig várako­záson felül jó volt. Különösen ki­tűnő a lelki állapota. Tegnap este amely időpontig egy kis láza volt, egy kis hőemelkedés mutatkozott. A kezelőorvosok természetesen elő­vigyázatosabbak, mert ez idő sze­rint komplikációk mindig nincse­nek kizárva. Ismételten hangoz­tatják, hogy az orvosok az összbe­nyomással meg vannak elégedve. Különösen a kancellár hangulata és életereje egyenesen csodálatra­méltó. Röntgenvizsgálatot tegnap sem tartottak. Bécs, június 4. Seipel kancellár az éjszakát jól töltötte. Reggeli hőmérséklete 37,3 fok volt.­­ A kancellár szubjektív állapota ki­elégítő. Javul az osztrák Fővárosi szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Seipel osztrák birodalmi kancel­lár állapota a javulás útján van. Közérzete kielégítő és állapotában jelentősebb változás nem fordult elő. A kancellár újságokat olvas, látogatókat fogad és minden iránt érdeklődik. Betegszobája mellett ennek következtében irodát ren­deztek be, amelyben titkára az ér­kező leveleket felbontja és referál azok tartalmáról a kancellárnak. A Neues Wiener Tageblatt je­lentése szerint a kancellár állapota minden várakozáson felül jó és meg kell állapítani — írja a lap — hogy láthatólag sokkal jobb be­nyomást tesz a kancellár, mint a beteg állapota szerint ezt el lehet­ne képzelni. kancellár állapota Nincs összeköttetés Sztáron és Javrek között A Neue Freue Presse budapesti jelentések szerint megemlékezik arról, hogy a szövetségi kancellár ellen elkövetett merénylet és Horthy kormányzó ellen Sztáron által megkísérelt merénylet kö­zött, valamint a leideni anarchis­ta szervezet között valamilyen ösz­szefüggés van .A bécsi rendőrség megállapítása szerint nem talál­nak támpontot a budapesti jelen­tésekben foglalt állítások megerő­sítésére, mert Javorek kihallgatá­sa alkalmával tagadta, hogy is­merné Sztaront vagy bármiféle köze is volna a leideni anarchista csoporthoz. Bécs, június hó 4. A szövetségi Ma tárgyalták Kaczián Géza királysértési perét A királyi ügyészség néhány hónap­pal ezelőtt vádat emelt Kaczián Géza történetíró és jogtudós ellen s a vád­iratban a királyi ház tagjainak meg­sértésével vádolja az ügyészség. ,Az utolsó koronás Habsburg és a mo­narchia szétporlasztása” című munká­jában foglalt kifejezéseket inkrimi­nálta a kir. ügyészség, amelyet a vádirat szerint úgy I. Ferencz Jó­zsef, mint IV. Károly királyokkal szemben használt. I. Ferenc József királyról, mint sötét zsarnokról ír, aki rideg önző érzelmű volt. Az előszó egy másik részében IV. Ká­roly király kormányzásával foglal­kozik. Egy másik szakaszban IV. Károlyt úgy jellemzi, hogy kétszínű­ségével, határozatlanságával és jel­lemének más fogyatékosságával aka­rata ellenére lett birodalmának szét­­porlasztója és az egykori nagyhata­lomnak, az osztrák-magyar monar­chiának sirásója. A röpirat 34-ik ol­dalán azt a részt teszi kifogás tár­gyává, az ügyészség, hogy a király­uralkodását a kapkodás és hebehur­­gyaság jellemzi, amely a kormányok változtatásában nyilvánult meg. A budapesti kir. törvényszék ma tárgyalta ezt az ügyet, Kacsán Géza tagadta bűnösségét és kijelentette, hogy állításait hajlandó bizonyítani is. Tagadhatatlan például, hogy IV. Károly a monarchia egész tengeré­szetét odaadta Jugoszláviának, be­csületszavára fogadta, hogy nem hagyja el Svájcot és Budaörsnél mégis véráldozattal kellett megaka­dályozni, hogy ne jöjjön Budapestre A főügyészhelyettes vádbeszéde után dr. Dombrovics védő azt fejtegette beszédében, hogy az 1921. évi 47. törvénycikk szerint nincs királyunk, így megszűnt a királyi ház, ennek következtében a királyi­ ház tagjai­nak sincs különleges joga. A bíróság másfél órai tanácskozás után hirdette ki az ítéletet. Kacsán Gézát bűnösnek mondották ki a be­csület védelméről szóló törvény 22. §-a alapján és ezért őt kétszer 70 ezer korona fő és kétszer 30 ezer korona mellékbüntetésre, összesen tehát 200 ezer korona pénzbüntetésre ítélték és egyúttal elkobozták a bűn­jelként szereplő füzeteket. A vádlott és az ügyész is felebbeztek.

Next