Miskolczi Napló, 1924. augusztus (24. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-01 / 175. szám

Péntek, 1924 augusztus­­ XXV. évfolyam 175. (6821) szám Ára 2000 korona MiskoLczi Napló Előfizetési Árak úgy helyben, m­ínt vidékre s Felelős szerkesztő s­z Kiadóhivatal * Széchenyi­ u. 15* Telefon 664. Negyedévre 120000 K Egy hóra 40000 K FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőség: Erzsébet-tér 1. Telefon 315 Jelszavakat hallottunk eleget a háborúban és nagyrészt annak tulajdoníthatjuk a küzdelem elvesztését, hogy jel­szavak színes takarója alá rejtet­ték a valóságot és így tévesztet­ték meg a hivő és bizakodó tö­megeket. A háború sok keserves tapasztalata sem tanított meg azonban arra, hogy a jelszavak politikájának véget kell vetni és a valóságok, a komoly realitások után kell végre indulni. A szo­morú békekötés után még sok mindent jóvá tehettünk volna, ha sutba vetik a jelszavas politikát és az erők egyesítésének, a belső béke megteremtésének reális pro­­grammjával vetjük meg új sor­sunk alapjait. Hiszen az emléke­zés taníthat minden figyelmezte­tésnél inkább. Fanyar érzéssel hívjuk vissza a múltból a rossz emlékeket: „Lemberg még a miénk,“ „Belgrádot még tart­juk,“ „Erdélyből egyetlen akác­fát sem adunk,“ „Győzni fo­gunk, mert győznünk kell!“ — ezekkel a jelszavakkal biztatták az itthoniakat a kukorica ke­nyérre, meg a basztalan (és ke­­nyértelen) napokra, a katonákat pedig a halálba való készülődésre.* Ma már a múlté ezek jelszavak, hiszen tízesztendős fordulójához értünk az első puskagolyó kirö­­pülésének. Az eltűnt jelszavak helyett azonban újak jöttek és nem lehet mondani, hogy ezek az újak akár üdvözítőbbek, akár ma­radandóbbak lennének elődeiknél. Amikor a fegyveres háború vé­get ért, valóságos pergőtüze ömlött ránk az újabb és újabb jelszavak­nak: Friedrichék jöttek mint leg­frissebb jogforrás és csakúgy ontották a jelszavakat, amelyek a gyűlölet talajából, a bosszú eső­jével öntözötten dúsan virultak ki, mint a dudva. Az új jelszavak célja az volt, hogy a Fridrichék uralmát minél hosszabbra nyújt­sák és felekezeti ellentétek felidé­zésével sikerült is egymásnak uszítani ennek a szegény, szomorú megcsonkult országnak jobb sors­ra érdemes népét. Az ország népe dolgozni, élni szeretett volna és mert látta, hogy Trianon kicsa­varta kezéből a fegyvert, a mun­kájával szerette volna helyre­hozni a veszteséget, gyarapodá­sával és kultúrájával visszahozni az elszakított területeket. Fried­rich és társai kormányok azon­ban nem találták azt a célt annyira fontosnak, mint a maguk uralmának elnyújtását és példát­lan lelkiismeretlenséggel riasztot­ták el az embereket a tisztes és ko­moly munkától és uszították egy­más javának lerombolására, ahelyett, hogy alkotni, építeni tanították volna őket és aki szót merészelt emelni az ellen a lel­ketlen és hazafiatlan munka e­­len, azt rögtön kikiáltották haza­­árulónak, destruktívnak. — Így jutottunk el addig a szakadékig, amelybe minden pillanatban bele­zuhanhattunk volna, ha végre észbe nem kapnak a vezetők és külföldi segítséggel vissza nem rántanak a katasztrofális lezuha­nástól. Most már talán a helyes utón vagyunk végre.­­ De hogy célhoz kerüljünk, a magunk ere­jére kell támaszkodnunk. A köz­élet teljes megtisztításával az izgatóktól a fajvédelmi vagy bal­ oldali szélsőséges lázítóktól, a bölcs és okos mérséklet mesgyé­­jén kell járnunk, ahol a munka becsületes és tiszta szelleme egy célra, az újjáépítésre összefog­hatja erőinket. Anyagi kísérlete­zés és helytelen káros próbálgatás után végre írjuk a politikai Programm élére a megszabadító varázsigét: munka. Paincaré meg akarja hiúsítani a londoni konferencia sikerét Herriot megbuktatásával sikerült eredményt Barthout akarják kormányelnöknek.­­ Még nem elérni a londoni tanácskozásokon. Fővárosi tudósítónktól: London, július 31. Paincaré kulisszák mögött erősen dolgozik, hogy meghiúsítsa a szövetségközi konferenciát. Ebben készséges segítőtársa Bartheu, aki közeled­ni látja az időt, hogy átvehesse Herriot örökét. Bartheu és a jogi tanácsadók hosszas megbeszélést folytattak Poincaréval és arra a megállapodásra jutottak, hogy Hurth és Fromageot állásfoglalá­sa hallatlan támadás a reparációs bizottság tekintélye ellen. Ezek az előzmények magyarázzák meg, hogy francia részről a jóvátételi bizottság kebelében csütörtökön Londonban nagy kirohanás ké­szül, a kiküldött jogi szakértők véleménye ellen, amelyet pedig a konferencia már teljes egészében magáévá tett. Arról van szó, hogy a jóvátételi bizottság francia tagjai élükön Barthouval azzal fe­­nyegetőznek, hogy megtagadják közreműködésüket a londoni kon­ferencián, ha a Herriot elnöklésé­vel megtartott tárgyalás határo­zata keresztülvitelére kerül. Pár­huzamosan ezzel az akcióval ak­namunka merült fel a konferen­cia francia delgátusai körében is. A Herriot elnöklésével összeült tanácskozáson a delegátusok tag­jai még szerda délelőtt sem tudtak egyezségre jutni. A miniszterel­nök azt kívánta, hogy a bizottság javaslatát úgy szövegezze meg, hogy a reparációs bizottság egy­hangúlag hozza meg határozatát a német mulasztásokról, vagy a szankciók megvalósításáról, ille­tőleg a német dologi szállítások értéke tekintetében mutatkozó el­lentéteket a transzferáló bizott­ság megalakulása után öttagú tör­vényszék ítélete alpján lehessen megállapítani, esetleg az öttagú bizottságot a hágai békekonferen­cia elnöksége nevezné ki. Seidou ellenezte ezt a tervet, s azt köve­telte, hogy az öttagú bizottságot a jóvátételi bizottság nevezze ki, mert ha ennek keresztülvitele nem sikerül egyhangú határozat révén, akkor a jóvátételi bizott­ság tekintélye veszélyben forog. Herriot vonakodott a delegátusok vezetőinek ülésén ezt a módosítást előterjeszteni, mire Nollet had­ügyminiszter vetette magát közbe, kijelentve, hogyha Franciaország a jóvátételi bizottság tekintélyé­nek csorbításához hozzájárul, le­mond a hadügymiszterségről és kilép a delegációból. A bankok vezetői már unják a hosszas és végnélküli politikai vi­tát, praktikus megoldást sürget­nek és amennyiben sokáig kell várniuk, visszavonulnak a Német­ország számára nyújtandó köl­csönadás elől.­­ Azt is közölték, hogy az amerikai bankárok véle­ménye kell, hogy irányadó legyen a konferencia további folytatása tekintetében. Amennyiben a ja­vaslatokat gyorsan el nem fogad­ja a bizottság, Amerika utasította résztvevőit, hogy a bizottsági tár­gyalásokon mint megfigyelők ve­gyenek részt csupán, de a tárgya­lások menetére és anyagára sem­mi ingerenciát ne gyakoroljanak. London, július 31. A Ruhr terület kiürítésének gyors tempója egyik feltétel szerint attól függ, hogy képes lesz-e Németország a más­fél milliárd vasúti bom­okot és kötelezvényeket az 1926. augusztus 15-ig elhelyezni. A kölni zóna meglehetősen nyugtalanítja a franciákat, amennyiben így a megszállott területen levő csapa­taik oldalfedezet nélkül marad­nának. vasúttársaságok a vasutak villa­mosítására a részvényesek érde­kében nem hajlandók. Snowden a vasutak nacionalizálása mellett foglalt állást. A miniszter beszédét követő vitá­ban Loyd George kijelentette, hogy a munkáspártnak a munka­nélküliség ellen tervezett intézke­dései végeredményben a magán­­tulajdon kiküszöbölését és az or­szág valamennyi iparágának az állam részére való kisajátítását cé­lozzák. A­ munkáspárt várni akar ezzel a legközelebbi választásokig, amikor reméli, hogy többségbe ke­rül. Egyébként a kormány tervei megfelelnek annak, amit más ja­vaslatokban már korábban előter­jesztettek. Végül 50 szótöbbséggel elvetették a konzervatívok bi­zalmatlansági indítványát. a Hol stabilizálják a magyar koronát? A 33-as bizottság legutóbbi ülé­sén egyes felszólalók megemlí­tették, hogy érthetetlennek tart­ják azt, miszerint a magyar nem­zeti bank még mindig nem stabi­lizálja a magyar koronát. Beava­tott körökből arra számítanak, hogy a magyar koronát, körül­belül a mai fix árfolyamon fogják stabilizálni. Legfeljebb arról lehet szó, hogy egy vagy egy fél pont­tal fog még javulni a magyar korona árfolyama. Egyébként bizonyos javuló tendenciát a ma­gyar korona árfolyamában lehe­tetlen észre nem venni. Elsősor­ban a korona belső értékénél mu­tatkozik javulás. Beavatottak szerint, hogyha az angol font Newyorkban eléri a békebeli ér­tékét, a magyar korona felértéke­lése ezután fog következni. Az angol kormány a munkanélküliség leküzdéséért London, július 31. Snowden kincstári kancellár abban a be­szédében, amelyet az alsóházban tartott, a kormánynak a munka­­nélküliség leküzdésére folytatott politikájáról, többek között kije­lentette, hogy a kivitel értéke 90 százalékkal magasabb, mint a há­ború előtt, a behozatala pedig 60 százalékkal magasabb. A munka­­nélküliség következtében legin­kább a kiviteli iparágak szenved­nek. A termelési költségek Ang­liában igen nagyok. A kormány fő feladata az kell, hogy legyen, hogy a költségeket leszállítsa. A kormánynak a munkanélküliség leküzdésére irányuló hathatós javaslatai közül a következőket kell felemlíteni: A villamos erő­művek kiépítése 10 millió font költséggel, útépítések, amelyekre 5 millió fontot fordítanak, az an­gol cukorrépaipar előmozdítása, a Themz3-alagút építése stb. Snow­den kijelentette továbbá, hogy a Augusztus 1-től megdrágul az útlevél A belügyminiszter ma rende­letben értesítette Borsod várme­­gyét, hogy augusztus 1-től kezdő­­dőleg az útlevelek kiállítási díját felemelte. És pedig 1. napszámo­sok, munkások, iparossegédek és tanoncok, cselédek és általában a szokásos napszámot meg nem ha­ladó keresetből élő, továbbá az összes közszolgálati alkalmazottak, ideértve a nyugdíjasokat és mind­ezeknek ellátást élvező hozzátar­tozóik is útleveleiért a kiállítás­ díj és bélyegilleték fejében össze­sen egy, azaz egy arany­korona fizetendő. 2. Minden más foglal­kozásúak részére szóló útleve­lekért kiállítási díj és bélyeg­illeték fejében összesen 8 arany­korona fizetendő. Az aranykorona értékét a pénzügyminisztérium havonként állapítja meg. Augusz­­tus hóra az aranykorona 17 ezer papírkoronát ér, tehát az első­­osztályú útlevelekért 17 ezer ko­rona, a második osztályú útleve­lekért 136 ezer korona fizetendő be csekkszámlára. Az útlevelek meg­hosszabbításánál augusztus hóra csekkszámlán az I. o. útlevelekért 15 ezer korona, a II. oszt. útleve­leknél 116 ezer korona fize­tendő be. Ezen kívül az I. oszt. útleveleknél 20 ezer korona ok­­mánybélyeget kell csatolni. Az Omge tárgyalja a földreform végrehajtását Az OMGE közgazdasági szak­osztálya Hadik János gróf elnök­lésével pénteken ülést tart, ame­lyen bírálat tárgyává teszi a földmivelésügyi miniszternek a földreform novella ügyében ki­adott végrehajtási utasításáról szóló rendeletét. A holnapi ülés­sel kapcsolatban az OMGE részé­ről a következő információt kap­tuk : A földreform végrehajtása so­rán a megváltást szenvedő gaz­daközönség igen sok gyakorlati megfigyelést tett. Ezek a birtoko­sok jól látják az egyes rendelke­zések kihatásait és következmé­nyeit, tehát joggal elvárhatták volna, hogy szavukat mégha­ll­­gasság a végrehajtási utasítás kibocsátása előtt. Ezt azonban el­mulasztották az illetékesek és épen ezért az OMGE kívánságait memorandum formájában fogja eljuttatni a földmivelésügyi mi­niszterhez.

Next