Miskolczi Napló, 1924. szeptember (24. évfolyam, 200-207. szám)
1924-09-02 / 200. szám
2 Nehezen készül a vármegye aranyköltségvetése Megírtuk, hogy a kormány a szanálással kapcsolatban a községeket, városokat és a vármegyéket bizonyos tekintetben a sajáterejükre utalta és kötelezte őket, hogy a legrövidebb időn belül aranyköltségvetést készítsenek. A város már az utolsó simításokat végzi a költségvetésen, a vármegyénél azonban még igen messze tartanak az aranykorona összeállításánál. Eredeti tervek szerint a költségvetést a szeptember 17-re tervezett őszi közgyűlésen akarták bemutatni, a munka jelenlegi stádiuma mellett azonban kevés a remény arra, hogy ez a költségvetés szeptember 17-re elkészüljön. A költségvetés elkészítését az is hátráltatta, hogy a vármegyei számvevőség felállítása most van folyamatban és a nyári hónapok alatt a vármegyei tisztviselők jórésze szabadságon volt. A megyei gyűlések kis ellenzéke erős támadásra készül, ha a szeptemberi közgyűlésről a költségvetés lemaradva Álláspontjukat azzal indokolják, hogy az ország többi megyéiben már majd mindenütt elkészültek ezzel a munkával, úgy Borsod megye is elvégezhette volna ezt a munkát. Abban az esetben, ha ez a lemaradás tényleg megtörténne, elhatározták, hogy rendkívüli közgyűlésen kívánják letárgyalni a költségvetést. A legközelebbi rendes közgyűlés csak decemberben lenne, addig nem lehet várni a költségvetéssel, mert az egyet jelentene azzal, hogy a vármegye 1924-ben már nem akar költségvetést készíteni. A vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok szeretnék, ha, a költségvetést tárgyalás előtt kinyomatnák és szétosztanák, hogy kellő tanulmányozás után szólhassanak hozzá a költségvetéshez. Soldos Béla dr. főispán tegnap délben szabadságáról visszaérkezett és mint értesülünk, azonnal intézkedni fog, hogy a költségvetést a legsürgősebben összeállítsák, hogy még az őszi közgyűlés elé kerülhessen, tervekről bármit is közöljenek. Az „ellenfél“, amelyet igen előkelő pénzcsoportok finanszíroznak, szintén erősen készülődik arra, hogy felvegye a harcot a blokádrakészülő „Rumiloftkával“. A csempészek meg vannak győződve, hogy az Egyesült Államok ellenük indított küzdelme eredménytelen lesz és egyáltalában nem fog arányban állani azzal a mérhetetlen költséggel, amellyel a flotta mozgósítása járt. A csempészek a legtökéletesebb szervezettséggel folytatják üzelmeiket. Az Európából, vagy Dél-Amerikából elindult, alkohollal megrakott csempészhajón a parttól messze nyílt tengeren állnak meg és e rakományt tengeralattjárókon és hydroplánokon szállítják a kikötőbe. Az Egyesült Államok alkoholháborúja a jelek szerint változatokban és izgalmakban nagyon gazdag lesz, igaz örömére a szenzációkra éhes amerikai publikumnak. A „száraz“ Amerika háborúja az alkohol ellen Az amerikai hatóság tekintettel arra, hogy augusztus havában az alkohol csempészés ismét emelkedett és egyre több „nedvesség“ kerül be a „száraz“ Amerikába szeptemberre az eddiginél is erélyesebb intézkedéseket tervez •az alkohol csempészés leküzdésére. A newyorki lapok az amerikai flotta valóságos mozgósításáról számolnak be, amellyel a partvidéket akarják megvédeni a szeszkalózok ellen. A „rumflotta“ ahogy az amerikai lapok tréfásan nevezik az alkohol csempészek ellen szervezett flottát, húsz cirkálóból, rengeteg aknahajóból és számos hírszerző hajóból áll. Az amerikai partok mentén 24 bázist állítanak fel, ahonnan a csempészek ellen alakított flotta vezérkara, intézi az akciót. A tengerészügyi minisztérium a szükséges technikai személyzeten kívül 2000 matrózt vezényelt a „Rumflottához“. A lapok a tengerészeti minisztérium sajtóosztályától bizalmas utasítást kaptak, amely megtiltja, hogy az új flotta, bázisáról, az ott felhelyezett erőkről és az operációs MISKOLCZI NAPLÓ Kedd, 1924 szeptember hó 2. Forgács Dezső dr. indítványt tett a drágasági bizottság megalakítására Forgács Dezső dr. miskolci ügyvéd, a városi törvényhatósági bizottság tagja ma délelőtt indítványt adott be a polgármesterhez, melyben kéri, hogy a városi tanács a szeptemberi közgyűlés elé terjesztendő javaslatot dolgozzon ki a drágasági bizottság megalakítására. A törvényhatósági bizottság drágasági bizottsága — hasonlóan a parlament drágasági bizottságához — a megélhetés problémáit venné tárgyalás alá és helyénvaló intézkedésekkel megszüntetné azt a lehetetlen állapotot, hogy Miskolcon az egyes élelmicikkek indokolatlanul sokkalta drágábbak, mint az ország más városaiban. A drágasági bizottságnak tagjai lehetnének az indítványt tevő szerint olyanok is, akik egyébként nem tagjai a törvényhatósági bizottságnak. XI. Pius pápa a keleti és nyugati egyházak egyesítéséről Őszentsége távirata a djakovói püspöki konferenciához Fővárosi szerkesztőségünkből, Szabadkáról jelentik. A múlt héten megtartott djakovói püspöki konferenccának legkiemelkedőbb mozzanata volt az, amikor felolvasták őszentsége XI. Pius pápának a püspöki kar üdvözlő táviratára érkezett választáviratát. A táviratban a pápa örömének adott kifejezést, hogy a jugoszláviai püspöki karnak olyan nemes és szép szerepe lesz a keleti és nyugati egyházak egyesítése terén, annál is inkább, mert a lengyel és ukrán katholikus püspöki kart túlzott nacionalizmusa miatt ki kellett kapcsolni abból a szerepből, amely természetes fekvésénél fogva elsősorban őt illetné meg, mert legközelebb áll a legnagyobb keleti egyházhoz, az orosz egyházhoz. Szterényi a Genfi konferenciáról Az interparlamentári unió a múlt hét folyamán tartotta Svájcban konferenciáját, amelyen Magyarország részéről 14 delegátus vett részt. A delegátusok szombaton este érkeztek vissza a fővárosba. Szerényi József báró, áld a konferencia gazdaságügyi előadója volt, a Miskolci Napló munkatársának a következőket mondotta a magyar delegátusok genfi működéséről: — Az interparlamentáris unió genfi konferenciáján ismét bebizonyosodott, hogy Magyarországnak milyen kevés barátja van a külföldön, és egyben bebizonyította a konferencia azt is, hogy mily alapos munkát végzett a delegáció az ántánt körében ellenünk folytatott manőverrel semben. Minden okunk meg van arra, hogy a gazdasági kérdésben való vezető szerepünket az ántánt államai is világosan lássák. A leszerelés kérdéséről Berzeviczy Albert báró tartott előadást, míg a kisebbség kérdésében Lukács György tette meg a magáért. Vezető szerepünk csak a gazdasági kérdésekben volt. A reparáció kérdésében sikerült angol társelőadót megnyernünk a magunk álláspontjának és ebben a tekintetben ugyanolyan feltételeket kieszközölnünk, mint amilyeneket az antánt Németországgal szemben felállított. Sikerült ugyanis szakértői és választott bírósági döntésekben megállapodnunk vitás esetekben. Egyben örömmel jelezhetem, hogy sikerült a kisántánt részéről jövő súlyos támadásokat kiparíroznunk s örömmel állapíthatom meg, hogy ezekben a vitákban nem mi maradtunk alul. Keresi a rendőrség az Erzberger gyilkosainak ügye még mindig élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Politikai körökben gyakran szóbeszéd tárgya az a körülmény, hogy vájjon -hogyan történhetett meg az, hogy egy magyar politikus, a nemzetgyűlés egyik tagja, rejtegethette villájában Erzberger német képviselő Magyarországra menekült gyilkosait. Mint ismeretes, az állítólagos Schneider, akit Tylessennel, Erzberger másik gyilkosává eltűnt tétényi bajorokat azonosítanak, már régebben elmenekült a nagytétényi villából és ugyancsak nem élvezi már Gömbös Gyula vendégszeretetét a harmadik bajor sem. A budapesti államrendőrség már megtette a szükséges intézkedéseket abban az irányban, hogy a két elmenekült bajort kézre kerítse. Mindez ideig azonban semmiféle nyomot nem találtak és így nem lehet tudni, hogy jelenleg ki rejtegeti a nagytétényi villa két vendégét. Átadták a Ház alelnökének a nemzetgyűlés összehívását kérő ívet Azok a tárgyalások, amelyeket a szakszervezeti tanács vezetősége a munkanélküliség ügyében a kormánnyal folytatott, nem elégítik ki a szociáldemokrata pártot, amely mint a Miskolci Napló már több ízben megírta, elhatározta, hogy a nemzetgyűlést össze fogja hivatni. Az összehívást kérő ivet a szociáldemokrata párt részéről Peidl Gyula írta alá elsőnek, a második Sándor Pál, majd Pakots József, Rupert Rezső, Drózdy Győző, Benedek János, Hegymegi Kiss Pál, Nagy Vince, Cserty József és így tovább. Az összehívandó nemzetgyűlés napirendjén a munkanélküliség ügyén kívül a forgalmi adó kérdése is szőnyegre fog kerülni, amely kérdés tekintetében Sándor Pál lesz, aki fel fogja emelni szavát A munkanélküliség miatt a Ház összehívását Peyer Károly fogja megindokolni, hivatkozni fog azon beszédekre, amelyeket ebben az ügyben illetékes tényezők elmondottak, amelyek után azt hitték az is tetősek, hogy a kérdés nyugvópontra került, ezek azonban egyáltalán nem alkalmasak a kérdés megoldására, épen azért új megoldásokat fognak keresni a nemzetgyűlésen. Értesülésünk szerint szóvá fogják tenni Erzberger gyilkosainak ügyét, valamint az Eskütt ügyet is, amely kérdésekkel kapcsolatban Drózdy Győző fel fogja tárni mindazokat a még nyilvánosság előtt ismeretlen részleteket is, amelyek közfigyelemre tarthatnak számot. Az elnöki szobában megjelent Drózdy Győző, Propper Sándor, Sándor Pál, Pakots József, Peyer Károly és átnyújtották a Ház összehívását kérő ívet Zsitvay Tibor alelnöknek. A Miskolci Napló munkatársának Propmner Sándor oly kijelentést tett, hogy a nemzetgyűlés összehívását a munkanélküliség, forgalmi adófizetés rendetlenségeinek kérdései és az Országos Földbirtokrendező Bíróság amerikázása tette szükségessé. A Házat e hét péntekjére vagy pedig a jövő hét szerdájára szándékoznak összehívni. Bécs, szeptember 1. A jugoszláv delegátusok, mint a Miskolci Naplónak Bécsből jelentik, Bécsbe érkeztek, hogy tárgyalásokat folytassanak az osztrák kormánnyal A jugoszláv delegátusoktól vett értesülés szerint Budapestre belgrádi delegáltak szeptember hó 16-án fognak érkezni, hogy a még hátralevő kérdésekben is megkössék az egyezséget a magyar kormánnyal. Remélik Belgrádban hogy a Budapesten folytatandó tárgyalásoknak egy pár nap alat vége lesz és azáltal befejezést fog nyerni Magyarország és Jugoszlávia között a függőben levő hátra levő ügy is. A magyar—jugoszláv tárgyalások Bécs, szeptember 11. Haynisch szövetségi elnök Seipel kancellár fölépülése alkalmából széleskörű amnesztiát szándékozik gyakorolni. Seipel birodalmi kancellár kifejezte azon óhaját a szövetségi elnök előtt, hogy az amnesztiában merénylője is részesüljön, akinek egyébként már rég megbocsátott. Illetékes helyről vett információnk szerint Hayniseh szövetségi elnök nem zárkózik el az elől, hogy kegyelemben részesítse Jávorok Károlyt, Seipel kancellár merénylőjét is. Szabadságon a sajtóosztály főnöke Budapest, szeptember 1. Ángyán Béla a miniszterelnökségi sajtóosztály főnöke négy heti szabadságra utazott legolcsóbban beszerezhetők Herkovits Ferencnél Széchenyi utca 62. szám