Miskolci Napló, 1925. április (25. évfolyam, 74-96. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Ára 2000 korona Szerda, 1925 április­­ XXVI. évfolyam 74 (6980) szám ________________________ MISKOLCI NAPLÓ Előfizetési ára hegyben és egész Magyarországon. Egy negyed év­re 120.000 kor., havonta 40.000 kor. Külföldre fenti árak kétszerese. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztői FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőség : Erzsébet­ tér 1 . Telefon: 3-15. Kiadóhivatal: Szé­­chenyi­ utca 15. sz. Telefon: S­íL. Távirati cím: „Napló“ Miskolc.. Jó és olcsó legyen a színház, csupán így lehet leküzdeni azokat a súlyos nehézsé­geket, amelyek ma minden kulturális és gazdasági vállalkozás boldogulá­sának útjában állanak. Itt Miskolcon speciális jelentősége is van a szín­háznak, eltekintve attól a kulturális missziótól, amelyet általában a nemzeti ■üvelődés szempontjából betölt. Mis­kolcon, a trianoni határvárosban, addig, amíg ebből a történelmi sze­rencsétlenségből kivezet jobb sorsunk, különös erővel, lendülettel és áldozat­­készséggel kell szolgálni a kultúrát, hogy annak fénye átragyogjon a de­­markáción és mutassa tüzének örök lobogásával az utat vissza — haza­felé, ahonnan — szentül hisszük csupán rövid átmeneti időre, — el­­vakította testvéreinket egy nagy igazságtalanság. Az elfogulatlan kritikának tiszte­lettel kell meghajolnia azon munka előtt, amelyet itt a színház vezető­sége végez. Természetes, hogy a kul­túra iránt legforróbb és legrajongóbb­­méretét mellett sem lehet egy szín­ház üzleti vezetését tisztán ideális alapokra helyezni és nem lehet a nem­zeti irodalom és a műveit nyu­gati írásművészet alkotásaival kitöl­­tani a teljes műsort, így kellene lesni ideális szempontból, de sajnos nem történhetik így a gyakorlat, az élet szempontjából. Mert a színház­nak alkalmazkodnia kell a közönség üzéséhez is és a töm­eg­igények ki­elégítésére olyan darabokat is műso­ron kell tartani, amelyek a nemzeti kultúra és az általános emberi mű­veltség szempontjából minimális jelen­­tőségűek, vagy gyakran semmit sem érnek, de viszont ezek adják a gaz­dasági eszközök megszerzésének mód­ját, ahhoz hogy a klasszikus iroda­lomnak is áldozzon a színház. A miskolci igazgatóság sokszor adja bizonyságát, hogy teljes megértésével a vállalt kulturális feladatoknak ve­zeti a színházat. — Ezt a megértést mutatnia kell mindenkor, még ha ez súlyos áldozatokat is parancsol. — A vezetés üzleti érzékének azonban azt is meg kell érteni, hogy még a konjunktúra legmostohább időiben is oda lehet vonzani a közönség érdek­lődését, ha jó a színtársulat és olcsó a színház. Mindenekelőtt jó és teljes társulat álljon tehát a művészi ér­dekek szolgálatában és nem lehet kétséges, hogy akkor az üzleti ér­dek is megtalálja számítását. A szín­ház vezetősége sokszor adta bizony­ságát annak, hogy készséggel hono­rálja még áldozatok árán is a kö­zönség igényeit, bizonyosan hasonló megértést fog mutatni abban is, ha a közönség gazdasági helyzetét kell honorálni. A város a maga erejét felülmúló áldozatot hoz a színházért, amikor többszáz milliót ad, hogy a válságba jutott színtársulatot kisegítse nehéz helyzetéből. A város tehát elment ebben a kérdésben odáig, ameddig elmehetett a kultúra iránti kötelessé­gének és a saját anyagi helyzetének mérlegelése mellett. A színházon a sor, hogy maga is könnyítsen a hely­zetén. Erre most a legalkalmasabb módnak kínálkozik — a változatos műsor mellett — a helyárak lénye­ges leszállítása. Mert csupán így lehet szélesebbre tárni a színház kapuit azok előtt a tömegek előtt — elsősorban a lesze­gényedett középosztályra, a derék tisztviselők arra gondolnak,­­ ame­lyek nyomorúságukban nem tudnak áldozni azért, hogy kultúrigényeiket kielégíthessék és a színházba jár­hassanak. A nemzetgyűlés munkája Kimondták a sürgősséget a mezőgazdasági hitel és a fővárosi Budapest, márc­ 31. (Fővárosi szerkesztőségünk je­lenti telefonon .) A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja a közjogi és igazságügyi bizottság átiratát, amelyben kéri a főrendiházi ja­vaslat tárgyalására jelentésének beadására március 31-ig kitűzött határidő április végéig való kito­lásához a hozzájárulást. A Ház hozzájárul. Erődi Harrach Tihamér beter­jeszti az igazságügyi és pénzügyi és földművelésügyi bizottság jelen­tését a mezőgazdasági hitel meg­szerzését könnyítő egyes rendelke­zésekről szóló javaslat tárgyában. A Ház a javaslatra kimondja a sürgősséget Putnoky Sándor a közigazgatási bizottság jelentését terjeszti be a fővárosi törvényjavaslat kiegészí­téséről szóló törvényjavaslat tár­gyában. A Ház erre is kimondja a sürgősséget. Ezután Mikovényi Jenő előadó előadásában vita, nélkül elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát Zsi­lnstzky Endre, Krakker Kál­mán, Hegedűs György, Szabó Jó­zsef, Peyer Károly, Vanczák Já­nos, Várnay Dániel, Rassay Ká­roly és Bénárd Ágost mentelmi ügyében. Marlott Nándor báró beterjeszti a­ közügyi és közgazdasági bizott­ság jelentését a Lengyelországgal kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslat tárgyában. A Ház ezen ja­vaslatra is kimondja a sürgőssé­ törvényjavaslatokra siet. Több tárgy nem lévén, elnök na­pirendi javaslatot tesz, hogy a leg­közelebbi ülés holnap, szerdán dél­előtt legyen, melynek napirendjé­re tűzzék ki a fővárosi törvény ki­­egészítésér­ő , a mezőgazdasági hi­tel folyósításának könnyítéséről és a Lengyelországgal kötött ke­reskedelmi egyezmény becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslatot. Beck Le­os a napirendhez szólal fel és kéri az elnököt­, hogy intéz­kedjék az iránt, hogy plenáris ülésre­ egyidőben a bizottságok ne tartsanak ülést. Elnök a napirendi javaslatot el­fogadottnak jelenti ki. Ezután felolvassák az Interpellációs könyvet, melybe a következő interpellációk te­rj­e­tettek be: Eckhardt Tibor a szerb atrocitások tárgyában a kü­­n­yymin­iszterhez és kisbérletek lé­tesítése tárgyában a f­őkim­űvelés­­ügyi miniszterhez. Kiss Menyhért az aszódi földreform és Dénes Ist­ván a földreform körül előfordult szabálytalanságok tárgyában, a földmivelésügyi miniszterhez. Végül felolvassák a földmivelés­ügyi miniszter válaszát Bodó Já­nos által a őszen­ti­vár­yi és új­szentiványi földreform tárgyában előterjesztett interpellációjára. A földművelésügyi miniszter kijelen­­t­i, hogy OFE-hez átiratot inté­zett, melyben szóbanforgó ü­gyek sürgős tárgyalás alá vételét kér­ték. A választ, úgy a képviselők, mint a Ház tudomásul veszik. Ezzel az ülés 1 órakor véget ért. Ma este befejezik Győrben a szavazást Budapest, márc. 31. (Fővárosi szerkesztősé­günktől.) Győr, márc. 31. A választás má­sodik napját teljes rész­vétlenség jelemzi. A dél­előtti órákban alig 25—30 választó ment az urnák elé. A legnépesebb első sza­v­azók őrület­ben mindössze hármam adtak le szavazatukat, vá­asztók élénkebb részvétele délutánra várható. A pártok nagy erőfeszítéseket tesz­nek, hog­y szavazó51­ -­ urnák elé száll­ítsák. A szavazáást este 9 órakor zárják le. Júniusig végez a Ház a választójogi javaslattal Sacitovazky házelnök nyilatkozik a nemzetgyűlés munkarendjéről Budapest, márc. 31. Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, a következő felvilágosítást adta a Miskolci Napló munkatársá­nak a Ház munkarendjéről, a szü­netről és a választójog parlamenti tárgyalásáról.­­ Ezen a héten mindenesetre el­végzi a nemzetgyűlés a szünet előtt elintézendő teendőket. Jövő héten megkezdi a Ház a húsvéti szünetet. A húsvéti szünet tartamának kér­dése mindenesetre összefüggésben van azzal, hogy a választójogi bi­zottság mennyire halad munkájában. Tekintettel arra, hogy a felsőházi ja­vaslatot a bizottság a legnagyobb ré­szében már letárgyalta, könnyen le­hetséges, hogy előbb a felsőházi ja­vaslatot tárgyalja le általánosságban a nemzetgyűlés és azután kerül a sor a választójogi javaslat tárgyalá­sára. Ebben a tekintetben azonban még nincs határozott döntés. Ami a választójog parlamenti tárgyalását illeti, azt hiszem, hogy a nemzetgyűlés júniusig le­tárgyalja a választójogi ja­vaslatot és akkor a Ház megkezdheti a nyári szünetet. Azt hiszem, hogy a nem­zetgyűlés ez alatt az idő alatt végez­het a választójogi javaslattal, mert hiszen az új házszabályok értelmé­ben a javaslat általános vitájának a nyolcadik napján lehet kérni a klotár alkalmazását. Megbukott a­­passzivitás . Csak a szociáldemokraták ragaszkodnak még­­hozzá A demokrat­ikus ellenzéki t­okik legutóbbi intéző bizottsági ülésén ismét szóba került a passzivitás­ feladásának a kérdése. Szilágyi Lajos a demokratikus intéző bizottság utolsó ülésén ki­­fejezést, adott azon elhatározásá­nak, hogy pátriával együtt a vá­lasztójogi javaslat tárgyalásának idejére bevonul a parlamentbe.­­ Szilágyi Lajos ezt az elhatározá­sát pste a kispolgárok szövetségé­nek a vacsoráján a nyilvánosság előtt is bejelentette. Politikai körökben nagy érdek­lődések tekintenek a demokrti­­kus blokk intéző bizottságának a legközelebbi ülése elé, amelyen a blokk valószínűleg véglegesem dönt, hogy fel­adja -e a passzivi­tást vagy sem. Teljesen megbízható helyről nyert értesülés szerint a demokra­tikus szövetségben a demokrata kos párti képviselőknek az az ál­láspontjuk, hogy a pártnak okvetlenül részt kell venni a választójogi javaslat parlamenti vitájában. A Kossuth-párt egyelőre nóta foglalt állást ebben a­ kérdésieg, a szociáldemokratáik ellenben seem­­mi esetre sem adják fel a passzáli­tást, sőt kijelentették, hogy a­mennyiben­ a blokk valam­elyi­k pártja feladná a passzivitást, ezi­nek a konzekvenciáit magára kell vállalnia. „Az európai béke még nem befejezett tény“ Róma, március 31. A szenátus megkezdte a faseista kormány he­­direfori javaslatának a tárgya­lását. Mussolini is megjelent a tár­gyaláson és hívei nagy ünneplés­ben részeltették. A vitában először Cadorna tá­bornagy szólalt fel és élesen állást foglalt a reform­mal szemben. Kijelentette, hogy a csökkentett hadsereg nem lesz képes Olaszor­szer érdekeit, megvédelmezni és a határokat megoltalmazni. A három havi kiképzést is ke­vésnek tartja, mert még Svájc is hathónapos kiképzésben ré­szesíti katonáit. Cadorna emlékeztet beszédében arra, h­ogy az olasz hadsereg fel­szerelése igen gyatra volt a vi­lágháború kitörésekor. — Ha az olasz hadsereg jobban fel lett vol­na szerelve, a központi hatalmak jobban meggondolták volna, hogy háborút indítsanak Olasz­ország ellen. — Az európai béke még nem be­fejezett tény, a hamu még izzik a parázs alatt — zárta be fejtegeté­­­seit Cadorna. Milyen lesz az időjárás? Budapest, 1925. március 31. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint száraz időjárás várható hőemelkedéssel.

Next