Miskolci Napló, 1925. július (25. évfolyam, 145-167. szám)

1925-07-01 / 145. szám

XXVI. évfolyam 145(7051) szém 1 2000 t­eret? Szerda, 1925 julius 1 MISKOLCI NAPLÓ e­lőfizetési ára helyben és egétz Magyarországon. Egy negyed­­év­re 120.000 kor., havonta 40.000 kor. gölföldre fenti árak kétszerese. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ❖ Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőség : Erzsébet-tér 1. ** Telefon: 3-15. Kiadóhivatal: S*4 ebenyi-utca 15. sz. Telefon: S-$4 Távirati cím: „Napló“ Misko!* ii iiiiin Min mMammmummemmmmm Izgalmas jelenetek közt kezdték ma Léderer Gusztávné bűnügyének főtárgyalását Fekete dekoltált selyemruhát öltött és átfestette a haját Lédererné a tárgyalásra Lédererné kitalált egy új mesét, hogy Kudelkát nem affér­e, hanem leszerelt tisztek gyilkolták meg Budapest, június 30. (Fővárosi szerkesztőségünk je­lenti telefonon .) Ma állott a bíróság elé, hogy számot adjon cselekedeteiért, az egykori vidéki kaszinnőbő­l csendőr főhad­nagy feleségévé avt-n­­zsást Schwarz Miéi, Léderer­ Gusz­táváé. Férjét, Léderer Gusztáv csendőr-főhadnagyot a katonai bí­róság már hetekkel ezelőtt halálra ítélte­ és kegyelmi kérvénye még elintézetlenül hever a kabinetiro­dában. A katonai törvényszék fő­­tárgyalásán Schwarz Miéi is je­len volt három napon át szuronyos börtönőrök között, hogy vallomást tegyen. Ma szerepet cseréltek a bí­róság előtt. A halálra ítélt Léderer Gusztáv fog vallani, hogy elmond­ja, miként rontotta meg életét ez a nagyravágyó, mindenre képes vi­déki kaszinnó, aki felbujtotta arra, hogy embert öljön és kiraboljon. Léderer Gusztávné ma utoljára terepel a nyilvánosság előtt. Felvette legszebb ruháit, kicsi­nosította magát a lakásából ho­zatott toalettcikkekkel, kisimí­totta arcán a ráncokat­ és rend­behozta fakulni kezdődő festett haját. Léderer Gusztávné azzal a szán­dékkal áll­ bírái elé, hogy el akarja hitetni, hogy bűne nem is olyan nagy, mint ami nővel vádolják. Férjét akarja feláldozni, akiit már a bíróság halálra ítélt és Léderert arra igyekszik rábír­ni, hogy gavallériájával vál­lalja magára az egész bűnt és mentse meg az életét. Már napokkal ezelőtt elkapkod­ták a főtárgyalásra szóló jegyeket. Az esküdtszéki terem ma jóval a fatárgyalás megkezdése előtt meg­telt hallgatósággal. A Markó­ utca egyébként a kora reggeli­­ órákban még nem árulja e­l, hogy ma áll bírái elé Léderer Gusztávné.­­ Fél 9 órakor kezd élénkülni az utca, amikor felvonul a rendőrség. Nőket nem engednek a tárgya­lási terembe, legalább száz nő áll a folyosón a rendőri kordon mögött és várja azt a­ pillanatot, amiidőn a fogházőrök között feltűnik a vádlott asszony. Egy pillanat csak, ameddig láthat­ják a vádlott asszonyt, Léderémét, de a kiváncsiak fáradhatatlanul áll­nak és várják ezt a pillanatot. Tíz perccel 9 óra előtt még csak néhány újságíró, fényképész és rajzoló van a teremben, továbbá néhány detektív, akik a rendre fognak felügyelni. Pontban 9 óra­kor engedik be a hallgatóságot az esküdtszéki terembe. Néhány perc alatt megtelnek a hallgatóság pad­sorai Az esküdtek padján ül egye­dül Alpáthy Jenő dr. ezredes-had­bíró, aki annak idején Léderer Gusztáv ügyében a tárgyalás­veze­tő volt. A hallgatóság soraiban né­hány magasrangú katonatiszt lát­ható, később feltűnik két reveren­dán pap is. Negyed 10 óra előtt öt perccel megnyílik az esküdtszéki terem baloldalán levő ajtó és két szuronyos őr között feltű­nik Léderer Gusztávné alakja. Lédererné fekete dekoltált se­lyemruhában van, flitter díszí­téssel. Keményen tartja fejét, nem néz­­em jobbra, sem balra. Mindjárt leülhetik a vádlottak padjára, míg tőle jobbra és balra egy-egy bör­tönőr foglal helyet. A vádlottak padján már ott van Léderer Sán­dor is, aki eddig szabadlábon volt. Megjelennek a vádlottak védői is: Létlay Tibor dr, aki az asszonyt vé­di és Huberth­ Sándor dr. Léderer Sándor védője. Az ügyész padján Makkay Jenő dr. ügyészségi alelnök foglal he­lyet, a bíróság elnöke dr. Denk Ti­vadar törvényszéki tanácselnök, a­­s­za­vazó bírák Kenéz Sándor dr. és Czir­er Ágoston dr. törvényszéki bí­rák, pótbíró Lányi Jenő dr. Megnyitják a tárgyalást Amint a bíróság bevonul, az el­nök megnyitja a tárgyalást ezen szavakkal. A csalással, gyilkosságra való felhajtással, fóliással, illetve bűnpártolással vádolt Léderer Gusztávné és Léderer Sándor bűnügyében a tárgyalást meg­nyitom. Léderer Gusztávné feláll a he­lyéről és a­ bírói emelvény elé lép. Elnök: Tud annyira magyarul, hogy megérti kérdéseimet? Lédererné: Nagyon kevés ma­gyarul beszélek. Elnök: De annyit mindenesetre tud, hogy kérdéseimet megértse. Különben rendelkezésére áll a tol­mács, ha nem érti kérdéseimet, ez le fogja fordítani. Mindaddig, a­míg ez nem ütközik nehézségbe, — igyekezzék magyarul beszél­ni. — Leánykori neve? — kérdi az elnök. — Schwarz Mária. — feleli a vádlott. — Atyja? — József. — Anyja? — Beer Amália. — Született? — 1893 január 14-én. — Családi állapota? — Férjes. —• Lakása? — Tölgyfa­ utca, 4. szám, Il-ik emelet 12. Elmondja még, hogy csendőrfő­hadnagy neje, négy elemi iskolát járt, anyanyelve német, valamit beszél magyarul, büntetve nem volt, vagyona nincs. Elnök: Léderer Sándor, jöjjön közelebb! Léderer Sándor szintén elmond­ja családi viszonyait. — Előadja, hogy a Nemzeti Bank tisztviselője volt, ahonnan a jelenlegi­ bűnügy miatt elbocsájtották. Az elnök ezután megállapítja,­­ hogy a m­ai főtárgyalásra tanúként beidézték a halálra­­ítélt Léderer Gusztávot is, majd ismerteti a vádiratot.­­ A vádirat ellen Léderer Gusztávné kifogással élt és ennek következté­ben a vádtanács vádhatározatot is hozott. Eszerint Léderer Gusztáv­né egy rendbeli gyilkosságra való felhajtással és egy rendbeli lopás bűntettével van vádolva, amiket a katonai bíráskodás alá tartozó Lé­derer Gusztávval együtt követett el. Léderer Sándort bűnpártolás miatt vonják felelősségre. Ezután Léderer Sándort, vala­mint a talmikat kivezetik a terem­ből. Az elnök ismételten figyelmez­teti a hallgatóságot, hogy minden rendzavarástól, tetszés vagy nem, tetszésnyilvánítástól tartózkodjék, nehogy erélyesebb eszközökhöz kelljen nyúlnia. tatta Lédererné . Kodelka arról kérdezett, hogy szeretem-e a férjemet? Azt válaszoltam, hogy ne mondjon ilyeneket, mert ha a férjem meg­tudja, képes i­l­yen beszédre agyon­lőni. Mikor a férjem hazajött, er­ről a beszélgetésről nem szóltam semmit. — Kodelka több ízben eljött la­kásunkra és különböző üzletekről beszélgetett. Egy alkalomma­l a be­szélgetés rendkívül hosszúra nyúlt, úgy, hogy hajnali 2—3 óra lehe­tett, amikor Kodelka eltávozott és Kodelka, amidőn férjem nem volt odahaza, többizben azt az ajánla­tot tette, hogy váljak el a férjemtől és legyek az ő felesége. Én nem vettem komolyan a dol­got és azt mondottam neki, hogy minden férj egyforma, mire Ko­delka megsértődött. Ettől az idő­ponttól, amidőn eljött hozzánk,­­ mindig hozott valami ajándékot. Kodelka folyton dicsekedett azzal, hogy neki előkelő összeköttetései vannak és december közepén bol­dogan emlegette, hogy két fajlo­vat vásárol. Léderemé ezután a részvényvá­sárlásokról kezd beszélni. Kodelka kísérletei — Két nappali karácsony után is­mét feljött hozzánk Kudelka, — folytatja Léderemé vallomását. — Férjem nagyon haragudott s bosz­­szankodott, hogy miért fogadtuk el Kodelkát él­ az ajándékot. Majd elmondja Lédererné, hogy egy alkalommal Kodelka magához vonta és meg akarta csókolni. Ő azonban pofon ütötte. — Kodelka nem tágított és a­ dívány felé húz­ta, ebben a percben Léderer csen­getett az ajtón. Kodelka erre hir­telen eltávozott. — Ekkor elmondottam férjem­nek — vallja a vádlott —, hogy miket mondott nekem Kodelka és azt az ajánlatát is megemlítettem, hogy váljak el a férjemtől, mert ő feleségül akar venni. Férjem nem akarta ezt elhinni, mire azt vála­szoltam neki, hogy: „nem minden­ki ilyen férfi, mint te vagy !„­­Ezután az asszony részletes val­lomást tesz, hogyan sebesült meg Kodelka Szilveszter éjszakáján ? — Szilveszterkor — mondja Lé­dererné — Kodelka olyan részegen jött fel hozzánk, hogy alig tudott a lábán állani. A falnak támasz­kodott, de összeesett. Ekkor na­gyon megijedtem, berohantam a hálószobába, párnát hoztam és azt Kodelka feje alá tettem. Közben észrevettem, hogy a keze véres. — Férjem erre azt válaszolta, bizo­nyosan valahol megsebesítette ma­gát és bekötözte Kodelka karját. Reggel Kodelka elmondta, hogy egy társaságban mulatozás közben megsérült. Az asszony a további­akban elmondja, hogy egy ízben Kodelka kocsin akarta őt kivinni Csepelre, ami miatt a férje igen haragos volt és kijelentette, hogy nem akarja többé feleségét Kodel­ka társaságában látni. Ledéremné eddig olyan monoton hangon beszélt, hogy alig lehetett megérteni. Most egyszerre megvál­tozik a hangja és szinte színpadi hangsúlyozással kezd beszélni. . Ezek után megkezdik Léderer Gusztávné kihallgatását Az elnök megkérdi tőle, hogy megértette-e a vádiratot. Léderer Gusztávné kijelenti, hogy nem na­gyon értette. Erre a vádiratot át­adják a tolmácsnak, aki azt lefor­dítja Lédereré előtt. Elnök: Bűnösnek érzi magát? Lédererné : „Csak abban érzem magam bűnösnek,ahogy a gyilkosságot megakadályozhattam volna, és hogy:­ ezt nem tettem ! Másban nem!“ Az elnök ezután a hűvösvölgyi villa vásárlására vonatkozóan in­téz kádereméhez kérdéseket, aki elmondja, hogy a villa­vásárlás ügyével nem ők mentek Kodelká­­hoz, hanem Kodelka jött ő hozzá­juk. A 70 milliót Kodelka azért ad­ta oda nekik, hogy a tőzsdén ját­szanak vele. Kodelkát négy év óta ismerte, becsületes embernek tar­totta. Kodelka üzleteket akart köt­ni velük. A kérdéses pénzen rész­vényeket vásroltak. Míg Reichen­­hftillban­ tartózkodtak, leestek a részvények árai, úgy, hogy a száz­milliót érő értékpapír már csak 21 millió korona árfolyamot kép­viselt. Kodelka el akart számolni s amikor feljött hozzájuk, éppen mo­sott, mire Kodelka szánakozva em­lítette meg, hogy miért kell ilyen munkát végeznie? Erre ő azt vá­laszolta, hogy a munka nem szé­gyen! Ekkor Kodelka húst is ho­zott. Léderemné felemlítette, hogy miért hoz neki mindig ajándékot? Kodelka erre azt válaszolta, akit szeretünk, annak mindig hozunk valamit. — Egy más alkalommal — foly­

Next