Miskolci Napló, 1925. szeptember (25. évfolyam, 196-220. szám)

1925-09-01 / 196. szám

XXVI. évfolyam 196 (7102) szám Ara 2000 koroma Kedd, 1925 szeptember 1. MISKOLCI NAPLÓ Szerkesztőség: Erzsébet-tér 1. sz. Telefon: 3—15. Távirati cím: „Napló“ Miskolc. Kiadóhivatal: Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: 1—0. Iskolaidényre PATENT HARISNYA legolcsóbb csak a készítőinél FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ♦ ................. Felelős szerkesztés FEHÉR ÖDÖN , KÖNYVES JENŐ a „Harisnyakirály “-nál Miskolc, Pannóniával szemben A kormányzó nyitotta meg a Faluszövetség századik kiállítását Cegléden „Mai szegénységünkben legnagyobb tőkénk nemzeti kultúránk“ Budapest, augusztus 31. (A Miskolci Napló budapesti tu­­dósítójának telefon jelentése.) Va­sárnap sorozatos társadalmi ün­­­­nepségeknek volt a színhelye Ceg-­­­léd városa. Délelőtt nyílt meg a­­ Faluszövetség 100-adók egészség­­ügyi, gazdasági, ipari és kulturá­­­ lis kiállítása, délelőtt volt az­­ Ipartestül­et épülő kultúrházának­­ alapkő letétele, délután avat- ■ ták fel sportünnepéllyel kap­csolatban. A város már a kora­­ reggeli órákban mozgalmas képet nyújtott. Az állomáson sűrű so­­­­rokban állott sorfalat a közönség.­­ A kormányzó különvonaton dél­­­­előtt 10 órakor érkezett meg Ceg­­­­­édre. Az állomáson Sárkány Gyu­­­­la dr. polgármester üdvözölte. A kormányzó az üdvözlésre a követ­kező szavakkal válaszolt: — A mai hármas ünnepséggel Cegléd város bizonyságát adja an­nak, hogy minden irányban szívén viseli a nemzeti erő talpraállításának nagy feladatát és örömmel látom, hogy a város társadalmának vezetői az együtt­működés és kölcsönös támogatás szellemében irányítják az újjáépí­tő munkát. Kérem, őrizzék meg az egyetértésnek ezt a szép erényét a jövőre is. Még egyszer köszönöm a meleg üdvözlést. A kormányzó szavait lelkes, hosszan tartó éljenzés követte. Ez­után a város ötösfogatára szállt és a főgimnáziumba hajtatott a ki­állítás színhelyére, hol Schandl Károly földművelésügyi államtit­kár üdvözölte az államfőt. A kormányzó a következő be-,­széddel nyitotta meg a kiállítást: — Öt évvel ezelőtt alkott meg a Faluszövetség, amelynek alakuló gyűlésén magam is jelen voltam. Működését állandó figyelemmel kísértem. Megelégedéssel látom, hogy azt a céltudatos munkát, amellyel a lefolyt öt év alatt szövetség kitűzött céljainak meg­valósításán a falu kultúrájának emelésén fáradozott. Hála Istennek, népünk szé­les rétegeiben a födhöz való ra­gaszkodás érzete még nem la­zult meg. Cegléd népe pedig ezen a téren különös elismerést érdemel. A vá­ros népe emellett az építőmunka mellett bizonyságot tesz arról, hogy meg­van benne az érték a kul­túra más céljai iránt is. Iparossága kul­túr­házat emelt. A sportpálya létesítésével pedig ta­núságot tett a város vezetősége és közönsége a testedzés iránt való érzékéről. Az Ipar­testület nevében Rónay János mondott üdvözlő beszédet, amelyre a kormányzó a követke­zőkben válaszolt: — Köszönöm Cegléd iparosai jóleső ragaszkodásának kifejezé­sét. Az iparosságnak mind a köz­gazdaság, mind a művelődés te­kintetében nagy jelentősége van. Ipar néllü­l nincs mezőgazda­­sági fejlődés és nélküle a gaz­dasági élet csak kezdetleges. Mai szegénységünkben legna­gyobb tőkénk nemzeti kultú­ránk. Ezt senki sem veheti el tőlünk. Törhetetlen akarattal, minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy nagy szellemi tőkénket, nem­zeti kultúránkat megőrizzük, sőt azt minél gazdagabbá, értékesebbé tegyük. . Az ünnepélyről a kormányza­t a városházára hajtatott, ahol külön teremben a helyőrség tisztikará­nak tisztelgését fogadta, majd részvett a tiszteletére rendezett 250 terítékes díszebéden, amelyen Sárkány Gyula polgármester kö­szöntötte fel. Nem bukott meg a városok kölcsönakciója Folyamatban van a kölcsönösszeg első felének folyósítása Budapest, augusztus 31. „A Reggel“ című lap azt írta, hogy a magyar városok kölcsön­­akciója megbukott, ezzel kapcso­latban illetékes helyen a követke­zők közlésére hatalmazták fel a Miskolci Napló budapesti munka­társát: — A hír tendenciózus és nem felel meg a valóságnak. ..Az 1925. évi augusztus 29-én a hasznos beruházásokról szóló hiva­talos közleményben ugyanis meg volt említve, hogy a tízmillió dol­láros összegű városi kölcsön első felének folyósítása folyamatban van. Speyer amerikai bankcég az egyezmény értelmében a kölcsön első felét volt köteles jelenleg folyósítani, ami tény­leg meg is történt. A bankár a kötvény elhelyezés eredményéről október 15-ig köteles beszámolni a magyar kormánynak. A közvélemény tájékoztatása vé­gett meg kell állapítani, hogy ed­dig semmi olyan momentum fel nem merült, amel­y a városok köl­­cs­önakciójára hátrányos volna. Az ilyen tendenciózus híresztelés a­ magyar közhitel érdekeit támadja meg és ennélfogva az illető lap fe­lelősségre vonása meg fog történni. Felfedezték a milliósokat hamisító banda újpesti műhelyét .4 ""W* Megtalálták a hamisításhoz szükséges eszközöket — A letartóztatott Kövesd­ Fe­renc és Vass József bevallották, hogy ők készítették a kiisséket — A Friedländer testvérek csupán a forgalombahozatalnál segédkeztek — Eddig 26 darab hamis milliós került forgalomba Debrecen, augusztus 31. Az olaszlszkai pénzhamisítás ügyében ma délelőtt ismét szembe­sítették a Debrecenben letartózta­tásban levő Friedlaendert. A szem­besítés alkalmával fel fogják mu­tatni azokat a leveleket, amelyeket Budapesten és Sátoraljaújhelyben­­elfogtak és amelyekben a hamis bankókra vonatkozóan számos ki­tétel van. A rendőrség állítólag most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy egyszers mindenkorra leszámol az úgynevezett csoda­rabbi kérdéssel. A rendőrség a hamis milliós bankjegyek ügyében két irányban folytat nyomozást: a Felvidéken és Budapesten. A Felvidéken a sátoraljaújhelyi rendőrség teljes apparátussal végzi a nyomozás nehéz munkáját s foly­tatja a kihallgatásokat. Sátoral­ja­­újih­elyen az ügyből kifolyólag ed­dig nyolc embert tartóztattak le. A Madarason végzett nyomozás igen nagy sikert ért el. A már ré­gebben letartóztatott Kövesdi Ferenc és Vass József bevallották, hogy ők készítet­ték a hamis bankjegyek cél­jaira szolgáló kliséket egy új­pesti pénzhamisító banda ré­szére. Elmondották azt is, hogy az első klisé nem sikerült teljesen, hiány­zott róla a piros széria szám. Erre a banda vezérének utasítására egy újabb klissét készítettek. Ezzel a vallomással a nyomozás döntő sikert ért el. Kövesdi és Va­ss állítása szerint eddig 200 darab milliós bankje­gyet készítettek és helyeztek a forgalomba. Vasit és Kövesdit erős fedezettel beszállították a pestvidéki kir. tör­vényszék fogházába. A klissékészí­­tők említést tettek egy harmadik társukról is, akinek a nevét azon- ban semmikép sem akarják el­árulni. Úgy látszik, ez volt a ban­da vezére és a pénzhamisítási mű­velet szellemi irányítója, de vala­hogy tudomást szerzett arról, hogy nyomában vannak és mielőtt a de­tektívek és a vizsgálóbíró Kunma­darasra érkeztek volna, sikerült megszöknie és egyes adatok arra mutatnak, hogy már át is lépte a határt. A nyomozó hatóságoknak sikerült ezenkívül felfedezni az újpesti pénzhamisító műhelyt is. Megtalálták a gépeket, a kirsséket és a pénzhamisításhoz szükséges összes eszközöket. Megállapítást nyert, hogy a pénzhamisító banda igen nagy ap­parátussal dolgozott, a hamis bankjegyeket egy hármas tagú bi­zottság helyezte forgalomba és ez a bizottság bizományosként műkö­dött. Ez a bizottság a bankjegye­ket ismét albizományosoknak ad­ta ki terjesztés végett és ilyen albizományos volt a két Fried­länder testvér is, akiknek kísérlete azonban balul ütött ki és tulajdonképen ők ve­zették nyomra a rendőrséget a jól szervezett pénzhamisító banda ügyében. Debrecenben egyébként a két Fredländer testvért ma délelőtt is szembesítették egymással, de mindkettő m­a is tagadja, mint­hogyha részt vettek volna a hamis bankjegyek forgalomba­­hozatalában. Jövő héten hozzákezdenek a színház átépítéséhez Miskolc, augusztus 31. (A Miskolci Napló munkatársá­tól.) Sebestyén Géza színigazgató ajánlatot tett a városnak a szín­ház átépítésére. Ajánlatában el­mondta, hogy a mai nehéz gazda­sági viszonyok között attól tart, hogy a vizevezeték rekonstrukció­jának költségei miatt nem lesz a városnak elegendő pénze a színház átépítéséhez. Ezért vállalkozott reá, hogy ezt a munkálatot ő elvégezte­ti, ha a város tizenkét éven át —­ az évi szubvenció fejében is — 350 milliót, az építés megkezdésekor pedig külön is 500 milliót ad neki. Sebestyén Géza ma délben Mis­kolcra érkezett és tárgyalást foly­tatott Hodobay Sándor dr. polgár­­mesterrel, Silbiger Bertalan dr. tiszti főügyésszel, Báthory István műszaki főtanácsossal és Árva Pál műépítésszel. A tárgyalások során eredeti ajánlatát a város által kí­vánt értelemben módosította és teljes megegyezést létesített a vá­ros vezetőségével a színház átépí­tésére nézve. A megegyezés részle­teit a polgármester délután a szak­­bizottságok elé terjeszti, majd a csütörtöki közgyűlés­ elé viszi. Itt a közgyűlés Sebestyén ajánlatát el­fogadja, úgy Árva Pál a már a jö­vő héten hozzáfog az építéshez és reméli, hogy december elejére el is készül vele.

Next