Miskolci Napló, 1925. november (25. évfolyam, 248-272. szám)

1925-11-26 / 269. szám

Csütörtök, 1925 november hó 21i 4 MISKOLC! NAPLÓ'. Német kolonizálás készül a Bánságban Bécs, november 25 (A Miskolci Napló bécsi szerkesztőségétől.) A Beszarábiálban, a Pruth és a Dnyeszter vidékén élő német gyarmatosok már évek óta a legnagyobb nyomorúságban sínylődnek. A bukaresti kormány ugyan több ízben folyósított segélyeket a gyiairmatiasoknak, mivel a besszarábiai németek meghízhatóknak bizonyultak a bolsevista, és forradalmi törekvésekkel szemben. Mindazonáltal a besszarábiai németek a bécsi és berlini nacionalista szövetségekhez, fordatuttak segítségért. Besszarábia német gyarmatosai ugyanis csoportosan a Bánságba szeretnének vándorolni é® ott akarnak letelepedni. A bécsi nagynémet párt magáévá tette ezt a tervet és most,miként a Miskolci Napló bécsi szerkesztőségré értesül, társadalmi gyűjtést akar rendezni a bánsági német kolonizálás végrehajtására. A besszarábiai németek a Bánságban mezőgazdasági munkával akarják kenyerüket megkeresni. sz. p. A kultúra iskolája Bécs, november 25 A huszadik század diadalmas rohammal lendíti előre a tudományt, uj távlatokat nyit —■_ uj rendszereket ailkiot s a régi értékeket is újra akarja értékelni. — A huszadik század embere nem shtanyhatja be szemét e nagyszerű forrongás teljesedése elől, nem állhat meg közönyösen, az útfélen, míg mellette elrohan egy új kultura diadalmas szekere. Ma mindenkinek szüksége van rá, hogy áttekintése legyen a modern tudás egész terülletén és ezért mindenkinek szüksége van olyan könyvekre, melyek a művelt ember szükségleteinek megfelelően tájékoztatják a tudományos eredményekről. Most, „A kultúra iskolája“ címén a történelmi, irodalmi, természettudományi és gazdasági ismeretekről és újabb vívmányokról szép kiállítású könyvgyűjtemény jelent meg, amely kötetenként is megvásárolható kedvezményes előfizetési feltételek mellett is a Miskolci Napló könyvosztályán, a Klein, Ludvig és Szelényi R.-T. Hunyadi utca 2. szám alatti könyvkereskedésében. „A kultúra iskolájáénak kiöltett ai alábbi árakban kaphatók: Lambrecht Kálmán: őslények világa 49.000 korona.. Décsi Imre: Az egészséges élet 35 ezer korona. Hoffmann Ernő: A csillagos ég. 35 ezer korona. Szelényi Ödön: A lélek élete 35 ezer korona. Marx: Röntgen és rádium. 35 ezer korona. Burckhardt: Wagner zenedrámái 49 ezer korona. Wells: A világ története, fűzve. 98 ezer korona. Ugyanaz kötve, 105 ezer korona. Ugyanaz vászonkötésben 140.000 korona. Forel: Az idegrendszer betegségei 35 ezer korona. Izslófi Alajos: Az új Európa, 85 ezer koronás. Thiering Oszkár: Textilipar 35 ezer korona. Tegyen próbavásárlást sz ormospusztai darabos szénből, melyet díjmentesen rakatok pincébe. Spielberger fatelep. Az osztrák kormány napirendre akarja tűzni a Habsburgok kártalanításának kérdését maa«&»i?**. , « -au»—— .. Bécs, november25 (A Miskolci Napló bécsi szerkesztőségétől.) Politikai körökből arról értesül a Miskolci Napló bécsi szerkesztősége, hogy az osztrák keresztényszocialista párt Seipelfrakciója ismét napirendre akarja tűzni a Habsburgok kártalanításának kérdését. Az összeomlás után az osztrák köztársaság alkotmányozó nemzetgyűlése néptörvénnyel elkobozta a detronizált császári család, összes birtokait és fiatoaát. Azóta a Habsburgok több ízben megpróbálkoztak, hogy ausztriai birtokaikat legalább részben visszakapják, avagy az elkobzásért kártérítésben részesüljenek. A volt császári család vagyonkezelője, ekartsehaui Sehager Albin báró kísérletei nem jártak eredménnyel, mire Zita császárnő tavaly Stritzl- Arstatt dr. ügyvédet bízta meg a vagyonkezelői tisztséggel. Stritzl-Arstatt dr. ügyvéd első teendője az volt, hogy könyvet íratott Tariba Gusztáv dr. egyetemi tanárral a Haibsburg-Lothtaringiai dinasztia magánvagyonáról és elődjével, Sehager báróval memorandumot készíttetett ebben az ügyben. Ezekkel kiszerelve Stritzl-Arstatt dr. nemrégiben tárgyalásokat kezdett az osztrák keresztényszocialisták néhány vezetőjével, akik a kormányra most nyomást gyakorolnak, hogy izűzzje napirendre a Habsburgok káptalanításának kérdését. Politikai körökben azt a hírt kolportálják, hogy Ramek kampellárban megvan a hajlandóság erre, noha kevés kilátással kecsegtet az akció. A szociáldemokraták ugyanis hallani sem akarnak a kártérítésről és a nemzetgyűlésen obstrukciót kezdenek, ha, a kormány erre vonatkozólag javaslatot terjeszt be. A Habsburgok kártalanítása tehát Ausztriában még viharos parlamenti jeleneteket fog előidézni. Egy misszionárius házaspár tragédiája Az Ao-Naga törzs fogságába esett svéd misszionárius és feleségének végzete — A férj szeme láttára végezték ki az asszonyt — Büntető expedíció indult a kegyetlen törzs kiirtására London, november 25 (A Miskolci Napló londoni tudósítójától.) A XX. század kultúráját megszégyenítő esetről ad hírt egy rangooni távsnak Alex Christiansen dr. svéd hitszérítő, aki feleségével együtt honlapokkal ezelőtt elindult a burmai vadonba, hogy a dzsungel sűrűjében elszórtan élő, még teljesen vad törzsek között hirdesse a kereszténységet, zsetiben és lélekben teljesen megtörve érkezett vissza a dzsungelből Forst Stednamba és jelentette, hogy feleségét szeme láttára végezték ki a vad Ao-Nagák. Neki is a legnagyobb veszedelmek árán sikerült megszöknie és magát hosszas bolyongások és rettenetes nélkülözések között, biztonságba helyezni Sir Harcourt Butler, Burma, jelenlegi kormányzója tüstént intézkedett, hogy ezt a példátlan gaztettet rögtön szigorú megtorlás kövesse. A csapatok parancsot kaptak, ahogy az európaiaktól alig érintett területre behatoljanak és a bűnös törzs lakóhelyét felgyújtsák, az esetleges bűnösöket, amennyiben kézrekerülnek, megkötözve foglyul ejtsék és rögtön ítélkezzenek fölöttük. A gyantabányákban Ez év tavaszén a Christiansenpár elhatározta, hogy Burma és Annam határán fekvő Hukongvölgy törzseit meglátogatják és ott hirdetik a szeretet, vallását. Az angol hatóságok jóakaratiyan le akarták beszélni a, bátor házaspárt, mert az ottani törzseit szokásairól a legrettenetesebb hírek voltak elterjedve. Christiansen dr. azonban a figyelmeztetésiek ellenére nem mondott le a tervről és május végén elindult. Eleinte igen szépen haladt a hitttérítités munkája, de mikor tovább vándorolt és az Aonaga törzs területére jutott, a főnök rögtön elfogatta és rabszolgává tette, míg a hittérítő feleségét a faluban dolgoztatták, a férfi a gyantabányákba került. Ezen a vidéken ugyanis fosszilis gyanta fordul elő, amelyet a benszülöttek asszonyai használnak. A gyanta néhol közel ,fakad a föld felületétől, más helyeken azonban 20—30 méteres aknákban és tárnákban közelítik meg a becses gyantát. A „bányászat“ természetesen a legprimitívebb, az „alkiok“ 1—1.5 méter átmérőjű csőszerű üregek, amelyekben rettenetes a levegő. Csak rabszolgákkal dolgoztatnak itt az Ao-Nagáre. Ezek is csupán néhány hétig bírják ki a szenvedést. Reggel behajtják őket a rettenetes odúkba és csak este eresztik ki őket A rossz levegőtől félig furadtan jutnak ki a szerencsétlenek. Christiansen dr. is ilyen bányába került, ami a különben sem erős szervezetű hitöntőnek teljesen aláásta az egészségét. Nem tudott megfelelő mennyiségű gyantát beadni és ezért borzasztó büntetést, szabtak ki rá a vadaik. A tragédia A benszülöttek szerint minden tárgyban szellem él, amelyet csak véráldozattal sikerül megnyerni Ebből a hiedelemből: kifolyóan a legvéresebb fejvadászat keletkezett, amely már emberemlékezet óta, pusztítja a törzseket. Ha egy harcos asszonyt akar választani magának, néhány fejet kell hazahoznia. Mentől több ilyen trofeuma van egy Ao-Nagan harcosnak, annál nagyobb a tekintélye és becsülete. Hogy ez a fejvadászat mennyire elterjedt, mutatja, hogy valamikor sűrűn lakott helyek ma teljesen néptelenek lettek és egész törzsek lakossága kipusztult. Az emberáldozat tehát nemcsak babona, hanem úgyszólván sporttá válik. A rettenetes fullasztólevegőjű bányákban dolgozó idegen törzsektől elrabolt rabszolgák is csak azért, jutnak ezekbe a szervezetet rövidesen tönkretevő odúkban, hogy néhány hét, leforgása alatt megérjenek arra, hogy leöldössák őket és vérükkel termékeimnyé tegyék a talajt. Az Ao- Nagák hite szerint ugyanis ez a legbiztosabb mód nemcsak a szellemek kiengesztelésére, hanem arra is, hogy jó és hő termés legyen. Chriuistiiansen dr. esetében persze csak ürügy volt, hogy nem dolgozott eleget a bányában. A cél a véráldozat volt, amelyet azonban rettentő kegyetlenséggel Megbecsülhetetlen kincs az elegáns és jó ruha mely VÁRADY JENŐ elsőrendű úriszabóságából kerül ki Kazinczy utcat hajtottak végre. A hittérítőt fához kötötték és egy feleségét két bambusznád közé kötve szeme láttára lefejezték. A hittérítőnek, akit ez a borzalmas látvány majdnem oszrték fosztott meg, pedig kijelentették, hogy rövidesen őt is ez a sora fogja érni. Christiansen dr. szökése Szerencsére azonban nem így történt, mert egy szomszédos tora, néhány napra rá megtámadta az Ao-Nagafcat. Rettenetes öldöklés kezdődött és a harc hevében sikerült Christiansen dr.-nak, aki a ■támadás alkalmával megint a frányában volt, néhány rabszolgatársával megszöknie. A vele szökő benszülötteknek köszönhette a bátor svéd misszionárius, hogy nem pusztult el a vadonban és a vadállattok és ellenséges törzseknek nem esett áldozatnaid. A vad hegyvidék között a volt fogolytársait vezették és mikor lázas lett törzsüknél ápolták és segítették. A tragédiát követő hatodik héten betegen, megtörve érkezett meg a legközelebbi angol erődbe, Forst Stedmanba. A helyőrség parancsnoka azonnal táviratozott Mamdalayba, felettes hatóságának és Rangomba, ahol a kormányzó, Sir Hatrcourt Butler székel. Annak dacára, hogy nem angol alattvalóról volt szó, a fehér ember tekintélyének a megóvására három héttel később kisebb katonai osztag indult el az őserdőkből és sűrű mocsarak és dzsungelektől nehezen járható hegyvidékre. Az egyes csúcsok majdnem elérik a 3000 méter magasságot és a folytonos tropikus esők következtében a vegetáció igen sűrű. A háromszáz kilométeres út több mint nyolc hétig tartott. A büntető osztag, amely kétszarkasa angol katonáiból és egy századbenszülött rendőrlegénységbőlls állott, a törzs lakóhelyét üresen találta. A vadak sejtve, mi vár rájuk, elmenekültek a hegyekbe. A katonaság büntetése csak arra szorítkozott, hogy a falut feldúlja és meggyújtsa. Néhány Acs Naiga, harcost pedig elrettentő példának agyonlőttek. Az expedíció ezután visszatért állomáshelyére, miután az ango haderő demonstratív magatartásával a felső burmai benszülöttek előtt célt is ért. A civilizáció egyelőre tehetetlen ezekkel a borzalmas szokásokkal szemben. Sir Bakien, a kormányzó már több ízben magához rendelte a törzsfőnököket, akiknél a fejvadászat és emberáldozat rettentő szokása még mindig divatban van. hz egy rábeszéléssel és fenyegetéssel megszüntesse, vagy legalább csökkentse ennek a, szokásnak az elterjedését. Fáradozása azonban eddig mindég sikertelen maradt. A törzsfőnökök kijelentették, hogy ez esetben a, szellemek úgy megharagszanak a népre, hogy a, kormányzó az egész katonaságával és tüzcsöveivell sem tudja megvédeni őket bosszújuk elől. Anglia, azonban nem tűrti ezt a szokást és ki fogja irtani, bármilyen nagy pénz- és emberáldozatba is kerül. Angliának olyan komoly a törekvése, hogy Burma szégyenfoltja remélhetőleg nem fog sokáig éktelénkedni az ország testén.