Miskolci Napló, 1925. december (25. évfolyam, 273-276. szám)
1925-12-01 / 273. szám
XXV. évfeiyant 2?3 (7179) saána Aarsa 2000 korona Kedd, 1925 december hó 1 MISKOLCI NAPLÓ Előfizetési ára helyben és egész Magyarországon: Egy negyed évre 120.006 kor., havonta 40.000 kor. Küldföldre fenti árak kétszerese. FÜGGETLEN POLITIKAI HAHLAP ❖ Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN nmaiThrrniimnT^fflffi^^ Szerkesztőség: Erzsébet tér 1. ®e.Telefon: 3-15. Kiadóhivatal: Hunyadi utca 2. szám. Telefon: 1-14 Távirati cím: „Napló“ Miskolc, ■■m—miiii ii maKT'HMaewB^ imiw'ifl»—gsms^gsaisi Rakovszky belügyminiszter : „Vissza kell állítani a háború előtti állapotokat“ Budapest, november 30. A Miskolci Napló budapesti szerkesztőségének telefonjelentése: Rakovszky Iván belügyminiszter vasárnap tartotta beszámolóját Nyíregyházám. Kíséretében ideérkeztek Pesthy Pál igazságügyi mnisztek, gróf Teleky Pál és és több nemzetgyűlési képviselő, Braskovszky Iván nagy beszédben, vázolta a kormány munkaprogrammját belpolitikai téren. — A kormányzat teendői — mondotta — három pontban foglalhatókössze. A legalsó föladata volt a belső rend helyreállítása, amelyet nyomon, követett az államháztartás egyensúlyának helyreállítása. Mindkét feladat nagyjából sikeresen befejezést nyert. Most a harmadik feladatot kell a kormánynak megoldania, az egyének boldogulásának előmozdítására kell törekednie. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdasági hitel és munkaalkalomnál való gondolkodás az ipar és k°reskedefem számára. Rövidesen érezhetővé fog válni a kormány beruházási programjának kedvező hatám. .Ugyancsak a fő gondja a kormánynak a tisztviselők helyzetének javítása. Elsősorban a tényleges tisztviselők, de azután a nyugdíjasok, özvegyek és árvák sorsán kíván a kormány hathatósan segíteni. Kifejtette a belügyminiszter, hogy a kormány csupán a forradalmak után elkövetett bűnöknek, akart véget vetni, de nem vállalkozott egyúttal a nemzeti föllángolás megszüntetésére. Nem lehet szabad kezét engedni a nemzetköz ; ai aspirációknak, amint lehet megengedni sem jobb, ’ sem baloldali kilengéseket. Foglalkozott ezután a belügyminiszter az októbrizmussal, amely , ről megállapitotta, hogy nem sza- badságot, hanem é’nyomatást je-lentett minden téren s a kormány- zat nem hajlandó azt szalonképes-sé tenni. Majd a demokráciánól bebszélt és kifejtette, hogy a demok-atikuspártok között nincs rossz- hang, mert, a demokratizmust különféleképpen értelmezik. Egyoldalú politika nem lehet demokrata. Az igazi demokratikus politika a társadalom minden osztályának érdekét kell, hogy szolgálja. Beszédét azzal fejezte be, hogy a kormányzat végső célja a háború előtti állapotoknak minden téren való visszaállítása. Ezután Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel, akii az osztályok és felekezetek közötti egyetértést hangsúlyozta. A mi országunkban — mondotta, — amely agrárország, csak a többtermelés problémájának megoldása biztosíthatja a társadalmi osztályok létérdekét. Gróf Teleki Pál küföldi tapasztalatairól számolt be. Gróf Bethlen István egyéniségét a külföld is tiszteli és nagyrabecsüli. Az áldandó kormányzás a külföld szemében politikai érettségünk garanciáját jelenti. A kisántánt egyetlen létalapja, hogy mii vagyunk. Amíg ez a helyzet fönnáll, addig Európában megnyugvásról nem lehet szó. A gyűlés után a Korona szállodában bankett volt, amelyen Rakovszky Iván belügyminiszter a város polgárait, Pesthy Pál igazságügyminiszter pedig a választóközönséget köszöntötte fel. Felfedezték az egyetemi keresztgyatázás tettesét Az egyetemi ifjúság bizottsága megállapította, hogy agent Provokateur műve volt a gaxtett . Azt a jogszigorlót vádolják a bizonyítékok alapján, aki a merényletet „felfedezte“ Budapest, november 30. A Miskolci Napló budapesti szerkesztőségének telefonjlentése. Mint ismeretes, az egyetemi kereszténygyalázás ügyében az ifjúság vezetői elhatározták, hogy a rendőri nyomozástól függetlenül ők is vizsgálatot indítanak a tettes kiderítésére. Ebből a célból öttagú bizottságot választottak, amely a maga hatáskörében megindította a nyomozást. Kihallgatták az egyetemi kapust, több embert, akik egyöntetűen azt vallották, hogy éjszaka senki sem maradhatott az egyetem épületében. Az egyetemi ifjúság nyomozása ma váratlanul pozitív sikerrel járt. Kiderült ugyanis, hogy egy nem zsidó vallású ingszigorló, akinek tulajdonképen nem is szabad előadásokra járni, a merénylet felfedezésének napján már reggel 6 órakor bement az egyetem épületébe, holott az előadások 9 órakor kezdődnek. Ez a fiatalember volt az, aki a merényletet felfedezte és 9 óra körül, amidőn az egyetem ifjúsága az előadásra sietett, mindenkinek hírül adta, hogy milyen gyalázatos tettet követtek el a kereszttel ismeretlen tettesek. A vizsgálat adatai szerint nyilvánvalónak látszott, hogy agent provilkatörködés forog fenn. A diákság körében súlyosan megbélyegző szavak hangzottak el az ellen, aki politikai tendenciából nem átallotta a keresztet kettétörni és ezáltal az egyetemen újabb zavargásokat szítani. A vizsgálóbizottság a felfedezésről nyomban értesítette az egyetemi ifjúsági testületek vezetőit, akik vasárnap este az állatorvosi akadémián táborozásra hívták öszsze az egyetemi ifjúságot. Az ifjúség mély felháborodással vette tudomásul az ötös bizottság jelentését és a vezetők mindjárt intézkedtek, hogy a gyanúsított jogszigorlót magukhoz hivassák. Az illető jogszigorló meg is jelent a diákok között, akik óriási felháborodással mondották szemébe hogy milyen cselekedetre ragadtatta el magát. A jogszigorló védekezni próbálkozott és tagadta, hogy neki része lett volna a kereszt meggyalázásában. Elmondotta, hogy azért ment be az egyetemre, mert nincs megfelelő lakása, ahol tanuljon. Az egyetemi hallgatóság azonban nem akarta elfogadni védekezéseit és a hangulat olyan izzó lett, hogy a gyanúsított jogszigorló jobbnak látta elpárologni Az egyetemi hallgatóság egyébként politikai pártállásra való tekintet nélkül a legnagyobb mértékben megbélyegezte ezt az eljárást, amelynek nyilvánvalóan az volt a célja, hogy az ifjúság között ismét megzavarja a békés együttműködést és hogy a diákságot tanulás helyett ismét belekavarja az áldástalan politizálásba. Bethlen miniszterelnök szerdán indul Genfbe Budapest, november 30. Bethlen István gróf, aki a vasárnapot a vidéken töltötte, hétfőn viszszaérkezett a fővárosba. A miniszterelnök a délelőtt folyamán felkereste a népjóléti minisztériumban Vass József népjóléti miniszert, akit a kormányzói kézirat a miniszterelnökség helyettesítésével bízott meg és átadta neki a kormányzói kéziratot. A miniszterelnök közölte Vass Józseffel, hogy szerdán indul Genfbe, ahová Bod János és Szabóky Alajos államtitkár bizonyos előtárgyalásokfolytatása végett már szombaton elindultak. Kosztka István családi drámája a Tábla előtt Budapest, november 30. A Miskolci Napló budapesti szerkesztőségének telefon jelentése: 1924 szeptember 30-án Kosztka István pénzügyi főtanácsos féltékenységből agyonlőtte Valérián Zsigmond nyugalmazott alezredest. Kosztka már régebben gyanakodott feleségeire, hogy az más valakit szeret és egy alkalommal kihallgatta az asszonynak Valérián alezredessel folytatott telefonbeszélgetését, amelyben találkozót adtak egymásnak. Kosztka István emiatt felkerülve, nyomban az alezredes Rökk Szilárd utcai lakása ra ment. Az alezredest az utcán találta, ahol azt revolverével lelőtte. A főtanácsost azonnal letartóztatták, de betegsége miatt kaució ellenében szabadlábra helyeznék. A budapesti törvényszék Töreky tanácsa négy évig egyházra ítélte Kosztka Istvánt. Fellebbezés folytán az ügy a királyi ítélőtábla elé került, amelynek Kállay-tanácsa ma délelőttre tűzte ki az ügy tárgyalását. A mai tárgyaláson Kosztka István szélesebb alapokra akarja felépíteni védelmét, mint ahogy az első bíróság előtt tette. Erre vall az a körülmény is, hogy más védővel, Torday Gábor dr. ügyvéddel jelent meg. Kosztka István a tárgyalás előtt kijelentette, hogy védelme mindent el fog mondani érdekében és senkire sem lesz tekintettel. Ennek következtében valószínű, hogy a táblai tárgyalás nagy részére el fogják rendelni a nyilvánosság kirekesztését, Kállay Miklós dr. kúriai bíró pontban 11 órakor nyitotta meg a tárgyalást. A hallgatóság sorai között helyet foglalt a gyászruhába öltözött özvegy Valérián Zsigmondné, valamint Kosztka Istvánná. A tárgyalás megnyitása után az elnök ismertette az ügyben hozott elsőfokú bírói ítéletet, majd Haris Andor dr. táblabíró, az ügy referens táblabírája kezdte meg az iratok ismertetését. A tárgyalás külsőségeihez tartozik, hogy tekintettel arra, hogy a múltkori Lédererné-féle tárgyaláson óriási tömeg furakodott be a tárgyalási terembe, ahol botrányosan viselkedtek, ma délelőtt nagyobb rendőri osztag szállotta meg a Tábla épületét és szigorú igazoltatás után engedték, be az érdeklődőket a Tábla épületébe. A táblabíró ismertette Kosztkának a törvényszék előtt tett vallomását, majd felolvasta özv. Valérián Zsigmondné vallomását is, aki szerint férjéről és Kosztkánéról különböző pletykák kerültek forgalomba és aki férjét hirtelen természetű, durva anyagiaskodó embernek jellemezte a törvényszék előtt. Majd Thomka Lászlóné vallomását ismertették, aki Kosztkára nagyon terhelőleg vallott A tárgyalás tart. Felbomtották a fémipari szakiskolára beérkezett pályázatokat Miskolc, november 30.. (A Miskolci Napló munkatársától.) A Miskolcon építendő fémipari szakiskolára ma délben bontották fel a beérkezett pályázatokat. Összesen öt pályázat érkezett be és pedig: Egy gyöngyösi cég 6272 millió, Áram Pál 5731, Fábián és Somogyi (Budapest) 5169 millió, Stabil R.-T. 4998 millió és Singer és Papp vállalkozó cég 4914 millió korona, így tehát a legolcsóbb ajánlatot a Singer és Papp cég adta. A beérkezett ajánlattokat szakértők átszámítják és azután döntenek a pályázat sorsáról.