Miskolci Napló, 1926. január (26. évfolyam, 2-24. szám)
1926-01-03 / 2. szám
Ára 2000 korona Vasárnap, 1926 január hó 32 (7204) szám MISKOLCI NAPLÓ Előfizetési ára helyben és egész Magyarországon. Egy negyed évre 120.000 kor., havonta 40.000 kor. Küldföldre fenti árak kétszerese. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő:FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőség: Erzsébet tér 1. sz. Telefon: 3-15. Kiadóhivatal: Hunyadi utca 2. szám. Telefon: 1-14. Távirati cím: „Napló“ Miskolc. Miskolc,január 2. A VÁROSI TISZTVISELŐK STÁTUSRENDEZÉSE megérkezett. Két státust ismer ez a rendezés, A és B státust. A tisztviselők körében, akik régóta felbiztatott reményekkel várták ezt az exisztenciális rendelkezést, keserű csalódást keltett az új „státus.“ — Mindenki azt várta, hogy ezt az anyagilag elhanyagolt osztályt, am**y nem politizál, de dolgozik s a tökéletes megbízhatóság jegyében végzi a reábízott életösszetartó, a tettentartó feladatokat, talpraállítja s exisztenciájában megerősíti ez az új státusrendezés. E helyett, a már eddig is össze-vissza kaszáló B listák után egy új kaszálógép érkezett a friss rendeletben. A „rendezés“ külön A és külön B csoportot is már. Az utóbbibanm valóságos gázversenyt statuált a tisztviselők egy részére, amelyen előbb vagy utóbb fel kell bukniok a hosszú, kitartó munkára épített exisztenciáknak. Az előrejutás, a célhoz érés számukra lehetetlenné válik. Ezeket az exisztenciákat nem hogy biztosítaná, de megnyomorítja a rendelet. Ez a tisztviselő osztály pedig megérdemelné, hogy végzett munkája után fokozatosan hozzájusson a gondtalanság eszközeihez. A cél, tulerv, az ígérgetés éppen ez vol! -A város agilis, munkaszerető polgármestere elsősorban döbbent meg a munkatársait ért sérelem felett, amely most már a legkomolyabb, leghasznavehetőbb elemek exisztenciájába vág, keményen, kíméletlenül, tragikusan. Ahogyan őt ismerjük, mindent el is fog követni, hogy a szociális igazságtalanságban fogant státusrendezés sérelmeit reparálja s az általa teremtő súlyos helyzetet enyhítse. Reméljük —s ebben reménykedik a tisztviselői kar is — hogy a polgármester kipróbált éréié gének, az ügyért való helytállásnak meg is lesz a sikere. # A RAKONCÁTLAN TISZA alsó Borsodban is nagy pusztításokért végzett. Az itt szerencsétlenül jártak közül átírnák hozzánk kezét, egy levegőt színak velünk, kétszeresen érdekel tehát bennünket szomorú sorsuk, váratlan, lesújtó veszteségeik, teljes tönkretételük. Nem maradhatunk meg velük szemben kétségbeesésük teljes átérzésénél, mély részvétünk tolmácsolásánál. A segítség, mégpedig a gyors, tétovázás nélküli segítség a legelemibb kötelességünk. És pedig kötelességünk nemcsak velük szemben, akik minden társadalmi szolidaritás és minden erkölcsi, törvény szerint igényt tarthatnak erre a segítségre, de kötelességünk önmagunkkal szemben, akiket az Isten megóvott ettől a szörnyű elemi csapástól s egyéb vezedelmektől is csak úgy érezhetjük magunkat biztonságban, ■ut életünk megépített védőgátjait átszakadni és átvágni sehol sem engedjük. A nagy nehezen helyreáított rennd, mindnyájunk nyugalma követeli meg, hogy a kétségbeesés, a keserű vád árterületeket ne létesíthessen az életünk biztos medre körül. A magárahayított ínség, a csalódott erkölcsi érzék, a meghasonlottság rossz tanácsadó s a mások pusztulásával már mit sem törődik az, akinek ■nincs veszteni valója. A btlátásnnak kell tetté váltania azt, amit összeszorult szívünk sugall. Mindannyiunknak, aki csak teheti, segítségére kell sietnünk az ínség- nek, segédkezet kell nyújtanunk egy csomó felborult exisztencia tispraállásához. Elsősorban a törvényhatóságok kötelessége ez, de kötelessége a város és vármegye társadalmának, mert maga az állam nem tehet mindent ilyen előre nem látott katasztrofális helyzetben. Arra kell gondolnunk, hogy a saját gátjaink, töltéseink biztonságát védjük meg ezzel. Az emberi kötelesség mellett tehát saját jól felfogott érdekünkről van szó. Károly román trónörökös lemondott « «» »• F frri a trónörökléstől Elválik feleségétől és nőül vesz egy zsidóasszonyt Bukarest, január 2. A román közjogban igen nagyfontosságú változás történt. Károly román trónörökös levelet küldött apjának, amelyben az uralkodónak bejelenti, hogy a trónöröklés jogáról lemond. A koronatanács egyhangúlag elfogadta a trónörökös lemondását. A határszéli újságok a lemondás hírét mindezideig nem közölték. Mindamellett a lemondás már hónapok óta nyílt titok. Károly trónörökös és felesége között súlyos konfliktus támadt. A konfliktus hátterében Károly szívügyei rejtőzködnek. Megismerkedett egy szép zsidóasszonnyal, akihez csakhamar a szerelem szálai fűzték. Károly trónörökös pár héttel ezelőtt Londonba utazott, ahová magával vitte barátnőjét is és Londonból egyáltalán nem akart visszatérni. Londonból Velencébe ment és innen levelet írt a királyi családnak, amelyben bejelenti, hogy elválik feleségétől, és feleségül veszi a zsidóasszonyt. Hetekig folyt a táviratozás Velence és Bukarest között. A trónörökös hajthatatlan maradt és nem akart visszatérni feleségéhez, Helén hercegnőhöz, aki az elűzött görög király húga. A román királyi család, hogy a botrány kipattanását megakadá-lyozza, elzárta a telefont és távíró forgalmat a külföldi lapok tudósítói előtt és visszautasítottak minden olyan táviratot, amely a legcsekélyebb célzást is tartalmazta a trónörökös ügyére. Végre megjelent a rövid hivatalos közlemény, amely a trónörökös lemondását közölte a nagy nyilvánossággal. Károly trónörökös nagyon népszerű ember volt a hadseregben. Lemondásának a hírére Marderescu tábornok hadügyminiszter bejelentette lemondását, azonban ezt a minisztertanács rábeszélésére visszavonta. Károly trónörökös egyébként 33 éves és egy gyermeke van. Apponyi teszi szóvá a Házban az árvizekkel kapcsolatban a trianoni béke igazságtalanságait Jövő héten összeül a nemzetgyűlés Budapest, január 2. A Miskolci Napló budapesti szerkesztőségének telefonjelentése: Mint ismeretes, Szilágyi Lajos pár nappal ezelőtt akcióit indított a nemzetgyűlés rössz kthivása érdekében. Ezen a nemzetgyűlési ülésen szóvá fogjáktenni az árvízi katasztrófával kapcsolatban a trianoni békeszerződés igazságtalanságait és tarthatatlan voltát. .Szilágyi Lajos érintkezésbe lépett Apponyi Albert gróffal, akiit arra kért, hogy tiltakozó beszédben szólaljon fel. Apponyi készséggel vállalkozott a feladatra. — Apponyi és Szilágyi mai délelőtt is tanácskozásokat folytattak. Hír szerint Apponyi Albert gróf beszédében általános külpolitikai szempontokkal fog foglalkozni, miig Szilágyi részleteiben világítja meg a kérdést. A két politikus felkereste Mayer János földművelésügyi minisztert, akivel hosszasan folytattak megbeszéléseket. Apponyi ezután megjelent Bethlen István gróf miniiszterelnöknél, akinél Snestovszky Béla, a Ház elnöke is látogatást tett. Mint beavatott helyről értesülünk, a nemzetgyűlés a jövő hét közepem fog összeülni. A kormány tagjai egyébként ma délben minisztertemácsra ültek össze, amelyen folyó ügyeken kívül az árvíz katasztrófával kapcsolatban előállótt helyzettel foglalkoztak. Felfedezték, hogyan kerültek a hamis ezerfrankosok Sárospatakról Amsterdamba Négy hónapja vannak forgalomban a hamis ezerfrankosok — Két újabb előállítás történt — Az egyik előállított igen előkelő állású személyiség — A sajtó számára a nyomozást vezető hatóság semmiféle felvilágosítást nem ad Budapest, január 2. Az egyik fővárosi lap munkatársa Sárospatakon járt és a letartóztatott Kovács Gábor Győző feleségével beszélgetést folytatott. A komornyikné elmondota az újságíró előtt, hogy szeptember végén az ura küldött Budapestről hat darab idegen pénzt. Nem tudta, hogy ezek milyen pénzek és így átvette azokat. Tudta jól, hogy a férje valutaüzletekkel foglalkozik és több ízben előfordult, hogy dollárt és más idegen pénzt mutatott neki és igy a dolog nem tűnt fel előtte. A férje azt írta neki, hogy a pénzeket jól tegye el és senkinek se mutassameg. A hónap vége felé az asszonynak ruhára volt szüksége és elküdte a pénzt Amszterdamba Semmering bankárnak, akinél testvérének leánya hosszabb ideig tartózkodott és arra kérte a bankárt, legyen szíves váltsa be a pénzt és küldje el a címére. A bankártól tényleg érkezett is Kovácsné címére holland forint. Mindezt az asszony elmondotta a detektívek előtt is, mire az egyik francia detektív megmutatta neki azt a bankjegyet, amit elküldött Semmering bankárnak. A francia detektív két bankjegyet, egy hamis és egy valódi ezerfrankost mutatott fel az asszony előtt és megkérdezte, hogy melyik az általa elküldött ezerfrankos? Az asszony ráismert a hamis ezerfrankosra. Elmondotta a detektívek kérésére, hogyan kapta a pénzt és kijelentette, hogy nem tudta, hogy az hamis volt, a férje ezt nem közölte vele és azt hitte, hogy a férje borravalóként kapta a pénzt, valami külföldi előkelő úrtól. Most mái tisztázódott, hogy hogy került napfényre az ezerfrankosok ügye. Semmering bankár, amikor megkapta a pénzt, észrevette, hogy a felírás eltér az eredeti bankjegyekétől és ezért az ezerfrankost átadta a rendőrségnek Amszterdamban, ahol megállapították, hogy kitől kapta Semmering a pénzt. _— Mindez szeptember vége felé történt. A holland rendőrség az iránt