Miskolci Napló, 1926. február (26. évfolyam, 26-47. szám)

1926-02-02 / 26. szám

Ára 2000 korona Kedd, 1926 február hó 2 LXVII. évfolyam 26 (7229) szám MISKOLCI NAPLÓ Előfizetési ára helyben és egész Magyarországon. Egy negyed év­re 120.000 kor., havonta 40.000 kor. Klildföldre fenti árak kétszerese. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztői FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőség: Erzsébet­ tér 1. s®. Telefon: 3-15. Kiadóhivatal: Hu­­nyadi­ utca 2. szám. Telefon: 1-14 Távirati cím: „Napló“ Miskolc. Ma délután megindította a rendőr­ség a pótnyomozást a frank-ügyben Tisztázni akarják, honnan szerezték a hamisítók a papíranyagot, kutatnak még egy pénzhamisító gép után és mindenkép azt akarják kideríteni, hogy németekkel állottak összeköttetésben Windischgraetzék Kiadta az ügyészség a vádiratot, amely a leg­súlyosabban vádolja Nádosyt és Zadravetzet is Budapest, február 1 A Miskolci Napló budapesti szerkeszt­őségének telefonjelentése: A frankhamisítás bűnügyében a vádiratot tegnap készítette el a ki­rályi ügyészség. Amidőn erről a védők tudomást szereztek, az esti óráikban felkeresték Sztrache Gusztáv főügyészt, hogy engedélyt kérjenek az iratokba való bete­kintésre. Az ügyészség elnöke azonban a perrendtartásra való hivatkozással a védőknek ezt a ké­selmét nem teljesítette. A királyi ügyészség a vádiratot mindössze 30 példányban készítet­te el és a védők meglepetéssel vet­ték tudomásul, hogy az­ ő számuk­ra nem küldtek vádiratot. Éppen ezért a vádiratot el kell kérni vé­denceiktől bizonyos időre áttanul­mányozás végett. A védőknek eddig az volt a fel­fogásuk, hogy a vádirat ellen nem ingnak kifogásokkal élni. A hely­e­t azonban megváltozott és a vé­­k másképen határoztak. Kad­ravetz István tábori püs­pök ellen például sokkal súlyo­­sabb természetű vádat emelt a királyi ügyészség, mint ami­lyenre a püspök és védője szá­mí­tot­tak. Kadravetz védője emiatt a vád­irat ellen kifogással fog élni és azt i■éretné elérni, hogy a súlyos vád alatt álló püspök ügyében a vád­­tanács megszüntető határozatot hozzon. A többi védők is kifogással fognak élni a vádirat ellen, így a j­áratok a vádtanács elé kerülnek, amely a hónap közepe táján fogja tárgyalását megtartani. A pótnyomozás elrendeléséről szóló­ iratokat, mint kétségtelenül jól informált helyen értesülünk, ma reggel vitték át a rendőrségre. A rendőrség folyosóján a pót­­nyomozásra vonatkozóan a Miskol­ci Napló munkatársa a következő fel­világosí­tást kapta: — Ma délután lesz az első rend­őri látogatás a Markó­ utcai fog­házban. Az ügyészség ugyanis úgy rendelkezett, hogy minden egyes alkalommal a rendőrség emberei jelenjenek meg az ügyészségen és itt hallgassák ki a vádlottakat a franciák jelenlétében. A pótnyo­mozás alkalmával a franciák a kö­vetkező kérdéseket kívánják tisz­tázni: Hol szerezték a vádlottak a pénz­hamisításhoz szükséges papíranya­gokat? A franciák szerint erre vo­natkozóan nincs pontos adat Ma­gyarországon nem gyártanak ilyen papírt. A franciáknak ez a kíván­sága oda céloz, hogy a pénzhamisítók Németország­ból szerezték be a papíranya­got.­­ A másik fontos kérdés a pénz­nem­isí­tó gépek ügye. A franciák azt állítják, hogy a Csányi­ utcában megtalált gép, amely a magyar nyomozás­­ megállapítása szerint a pénz­­gyártásra szolgált, egyáltalán nem alkalmas arra, hogy epei a bonyolult technikájú pénz­­hamisítási műveletet el lehes­sen végezni. Ehhez komplikáltabb és finomabb műszerek és gépek szükségesek.­­ A franciáknak az a véleményük, hogy a pénzhamisítás eszméje nem Windischgretz Lajos hercegtől eredt és ő egyedül nem is vállalko­zott volna. A franciák azt igyekez­nek kideríteni, hogy a fran­kh­am­is­í­tás­i művelet esz­méje Németországban született meg és hogy a frankhamisítási ügy felbujtóiként német sze­­m­élyétt szerepelnek. Úgy lát­szik, a franciák olyasmit tud­nak, amelyek a rendőrség előtt ■még ismeretlenek. A pótónyomozás során elsőnek al­­kalnasint Báll. Dezsőt fogják ki­hallgatni, majd utána aszokkalt­a munkásoikait, akiktől a franciák a pénzhamisítás technikai lebonyolí­tásaira vonatkozóan ki­várnak in­formációt GBJSzt?»ni. Ezután, a fran­ciák jelenlétében W­ijidischgraetz Lajos herceget és Nádassyt fogják kihallgatni, akikhez a franciák szintén kérdéseket intéznek. Itt említjük meg, hogy tegnap este Donicet rendőr-felügyelő egy társaság előtt a francia nyomozás­ra vonatkozóan különböző kij­elen­­téseket tett. A rendőr­ügyelő a többek kö­zött a következőket mondotta: — A nyomozást előreláthatóan kedden fogjuk megindítani, dia tel­jes erővel. Ott fogom folytatni a nyomozást, ahol elhagytam. — Az ügy politikai vonatkozásai engem egyáltalában nem érdekelnek; mi azt a­karjuk tisztázni, hogy a pénz­­fiamisitáshoz szükséges gépek és­­ egyéb technikai eszközlök hol van­nak elrejtve, miért az a vélemé­nyünk, hogy az az össze­törve meg­talált gép egyáltalán nem elégsé­ges a pénzhamisításra és kell még lenni elrejtve különböző technikai felszereléseknek. Általában azt mondhatom, hogy­­ a mostani nyomozás sokkal teljesebb és tökéletesebb lesz,­­ mint az eddig lefolytatott vizsg­­­gálat, s mert hisz most már minden adat a rendelkezésünkre áll és bízunk is­­ benne, hogy munkánk teljes ered­ményre fog vezetni. Szerdán tart ülést a parlamenti bizottság A frankhamisítási ügy politikai vonatkozásainak megvizsgálására hivatott parlamenti bizottság feb­ruár 3-án, szerdán délelőtt 11 óra­kor a legfőbb fegyelmi bíróság fő­rendőrségnek az a véleménye, hogy a vádlottaknak egymással va­ló szembesítése tisztázni fogja eze­ket a kérdéseket és a franciákat is meggyőzi arról, hogy tényleg ez volt a pénzhamisításra használt gép. A harmadik, a franciák szerint a legfontosabb kérdés: rendiházi ülés term­ében ülés tart. A szerdai ülés legnagyobb ese­ménye Vass József népjóléti miniszter kihallgatása lesz, akinek megidézése azért vált szükségessé, mivel a frankibotrány kirobbanásának idejében, decem­ber 1-től 17-ig helyettesítette a kül­földön tartózkodó miniszterelnö­köt. Megáll­apítást nyert, hogy Jankovicsék letartóztatásáról de­cember 15-én érkezett meg az első távirat a külügyminisztériumba és a népjóléti miniszter kihallgatása során, éppen azt kell tisztázni, hogy erről a táviratról kapott-e nyom­ban értesítést a helyettes minisz­terelnök vagy sem? A frankbizott­­ság szerdai ülésén Vass miniszter kihallgatása után azoknak az útleveleknek az ügyét fogják megvizsgálni, amelyekkel Jankovich és Marsov­­szky Hágába utazott. Ezután­­kerül majd sor Baross Gábor, a Postata­karékpénztár vezérigazgatója elle­ni fegyelmi iratok áttekintésére, míg Nuber követ és a külügymi­nisztérium több más tisztviselőjé­nek kihallgatására, akiknek közre­működésével J­ankovichék futár­­igazolványhoz jutottak, a bizott­ság csütörtöki ülésén kerül a bot. Értesülésünk szerint még legalább két hét beletetik,, amíg a bizottság jelentése a szakvéleménnyel és a kisebbségi véleménnyel együtt a nemzetgyűlés elé kerül. Zadravetzet felmen­tették állásától Elterjedt hírek szerint Zadravecz püspököt már felmentették állásától Mi volt a kapcsolat Windischgrätz és Nádosy, az eddig még nem szerepelt személyek között ? illetve itt? A francia kormány kívánságára a Matin beszüntette a támadó cikkek közlését Paris, febr. 1. (A Miskolci Napló párisi munka­társától.) Épen ma egy hete, hogy Sauerwein megkezdte első­­budapesti cikksorozatát. A Matin most már teljesen beszüntette közleményeit a frankhamisításról, csupán Károlyi Imre grófnak közli egy rektifikáló nyilatkozatát, amit egyébként több párisi lap is hoz. Nemzetközi hírlapírói körökben so­kat beszélnek arról hogy Sauerwein budapesti­­tartózkodását a franciák barátságos tanácsára szakította meg, mert a francia kormánynak az az állás­pontja, hogy olyan közleményekkel, mint amilyeneket Sauerwein adott le a Matin számára, nem szabad a francia-magyar jóviszonyt megzavarni annál kevésbé, mert a hivatalos fran­cia köröknek az az álláspontjuk, hogy a most meginduló rendőri pótnyomozás tekintetében tisztázni fogja a frankhami­sítás ügyét. Egy temetési botrány epilógusa a bíróság előtt Miskolc, február­­ 1925 április 10-én, nagyszomba­ton, Rigó László Máv. alkalmazott és egy fiatalkor­i hozzátartozója egy temetés alkalmával Tóth Zol­tán Viktor római katholikus lel­készt azért, mert ez a temetési szertartás befejezése után a halot­tas menetet egész a temetőig nem menetet egészen a temetőig nem kisérte el, megsértette, miközben durván sértő kijelentéseket tett. Erre a temetésen résztvevők kö­zött nagy botrány keletkezett. A gyászkocsi a Tetemváron­ megállt és erős tollaskadások hangzottak el a pap ellen. A vizsgálat szerint leghangosabban egy Csetneki Já­nosné nevezetű asszony szitkozó­dott. A botrány miatt a katholikus lel­kész vallás elleni vétség címén feljelentést tett a három em­lített személy ellen. Az ügyeit ma délelőtt tárgyalta Kurovszky László dr. járásbiró, a­ki a tanúkih­all­g állások, továbbá Bernáth István dr. ügyészségi megbízott, Kurcz Jakab dr. és Dé­kán János dr. ügyvédek perbeszé­deiinek meghallgatása után Rigó Lászlót bűnösnek mondta ki vallás elleni vétségben és ezért 15 napi fogházra és 200 ezer korona pénzbüntetésre ítélte. A büntetés végrehajtását azon­ban három évre fel­függesztette. A bíróság a fiatalkorú vádlottat dorgálásra ítélte és az iskolai fe­nyítés alkalmazása végett az ítéle­tet közölni rendelte a kecskeméti Diarista gimnázium igazgatóságá­val. Csetnekinét az ellene empir vád- és következménytesi alól fel­mentették, úgy az elitélt, mint az ügyész fellebbeztek.

Next