Miskolci Napló, 1926. április (26. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

XXVII. évfolyam 74 (7277) szám­ára 2000 korona Csütörtök, 1926 április 261 MISKOLCI NAPLÓ Előfizetési ára helyben és egész Magyarországon. Egy negyed év­re 120.000 kor., havonta 40.000 kor. Kfildföldre fenti árak kétszerese. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ❖ Felelős szerkesztői FEHÉR COFN Szerkesztőség: Erzsébet­ tér 1. sz.. Telefon: 3-15. Kiadóhivatal: Hu­­nyadi-utca 2. szám. Telefon: 1-1. Távirati cím: „Napló“ Miskolc. Miskolc, március 31. A MENEKÜLŐUTAK elkészí­tésére indított akciót a vármegye főispánja és alispánja. Ezeknek az utaknak elkészítése hozzá tar­tozik a vármegye népességének élet- és vagyonbiztosságához. Van­nak területek, amelyiket a meg­­áradó, féktelen vizek úgy borít­hatnak el, hogy a vad, szennyes gyűrűből nincs menekülés. Régi mulasztások boszuálló kisér­tete táncolja ezeken a területeken ke­gyetlen boszorkánytáncát s vala­hányszor eltávozik, itt hagyja üzenetét a zugó habokban, vissza­jövök. Ezt a kisértetet el kell űz­ni végre, hogy soha vissza ne tér­hessen, ne kaszálhasson a megma­radt maroknyi magyarság drága törzsei között. Régi jogászéletünk, közjogi sérelmeink, politikai har­caink között mindig elsikkadt a magyar föld egyik legnagyobb problémája: a vízszabályozás. Tö­méntelen kincsünk ment veszendő­be ezen a tradicionális mulasztá­son. Az elemeket, amelyeket meg­­nyergeltünk, nem kantároztuk fel. Ha elszabadulnak, keresztül gá­zolnak rajtunk, véreinken. Ma is sok a szóharc újraépülésünk sze­mélyi problémái körül. De e sza­kar­cok, személyi csaták között ott húzódik, bontakozik, erősödik a tárgyi probléma: az ország gazda­sági, reális újjáépítése. Ma többet kell jóvátennünk, mint valaha. A munka, az építés programját kell minden politika előterébe helyez­nünk. A mulasztásokat kell pótol­nunk, éjt nappallá tevő szívós, fá­radhatatlan, pihenést nem ismerő munkamegfeszítéssel. Menteni és továbbfejleszteni; ez a nemzeti újjászületés legigazibb talizmánja. Bizonyosak vagyunk benne, hogy azt az akciót, amelyet most a vár­megye vezetői a segítségükre álló értékes erőkkel kezdtek, a faladat megoldása felett rendelkező, kor­mánytényezők teljes jóhiszemű­séggel és őszinte akarattal segítik diadalra. * FELEMELIK AZ ÚTIKÖLT­SÉGET júliustól kezdve. Ezt ter­vezi a Máv­ vezetősége. Az utazó­­közönség, amely eddig is lényege­sen lecsökkentette a vasút igény­­bevételét a magas személyszállítá­si tarifák miatt, jogos méltatlan­­kodással fogadja ezt az újabb emelési tervet. Az emelést semmi más nem indokolja meg, minthogy a Máv­ kénytelen megapadt bevé­telét fokozni. S éppen ez az érv az, amelyet már az eddigi túl magas tarifák hatása is megcáfol.­­ Ol­csóbb díjszabás mellett a forgalom tömeges emelkedése felfokozná a Máv­ bevételeit, mint a­hogy az eddigi emelések csak a bevétel le­­csökkenését eredményezték. Már a mai útiköltségek is hatalmas rivá­list teremtettek a vasútnak az au­tóban és egyéb motoros járművek­ben. Ez a versengés csak fokozód­ni fog, ha a tervbe vett további emelést a kereskedelemügyi mi­nisztérium jóváhagyja. A teher­­áruk díjszabása tekintetében már egész jó irányban tapogatózik a Máv­ vezetősége, mikor az autófu­varozás versenyét a vasúti fuva­rozás díjtételeinek leszállításával reméli leküzdeni. Miért nem ve­zeti ez a gondolat a személyszállí­tás díjtételei tekintetében is? — Nemcsak a közönség jogos érdeké­nek honorálása volna ez, de meg vagyunk róla győződve, a Máv­ anyagi rendbehozásának érdeke is. A kettőt igen könnyű volna összekapcsolni. Másrészt pedig ta­lán meg lehetne próbálni a pénz­ügyi egyensúly helyreállítását a kiadások revíziója útján, a lehet­séges megtakarításokon keresztül. Nincs pozitív nyoma a Kertész­ utcai gyilkosság tettesének Budapest, március 31. A Miskolci Napló budapesti szerkesztőségének tet­:t .-n jelent­ss: A Kertész utcai gyilkosság ügyében ma sincs fordulat.­­ A rendőrség nagy eséllyel folytatja ugyan a nyomozást, de nem áll semmi pozitív adat rendelkezésére s így csak tapogatódzik. A rendőrség, mint ismeretes, a meggyilkolt lakásának falán rozs­dafoltokat talált, amelyekről meg­­állapították, hogy vérnyomok. A vegyvizsgáló intézet megvizsgálta a foltokat és megállapította, hogy azok vérnyomok. Hogy­­ milyen­ természetű vérsejteket tartalmaz,­­azt nem tudták megál­la­pí­talni. Ma Bécsből megérkezett az ot­tani rendőrségnek az átirata, amely Köhler Ottóné barátnő­­jérnek, Gruber Lottinak részle­tes vallomási jegyzőkönyvét tartalmazza, de a budapesti főkapitányság eb­ből sem nyert semmi pozitív­­nyo­mot. Egyébként Schmiedté, az Egye­tem­ utcai fűzőkészítőnő nyilatko­zatot tett közé, amelyben kijelenti, hogy nem azonos azzal a Spitzné nevű nővel, aki Kubier Ottónéval állott összeköttetésben és a rend­őrségen részletes vallomást tett. Lezártnak tekinthető a frankügy pótnyomozása Izgalmas szembesítés Teleki Pál gróf, Rába Dezső és Gerő László között Budapest, március 31. A Miskolci Napló budapesti szer­kesztőségének telefonjelen­tése: A frankhamisítás ügyében foly­tatott pótnyomozásnak újabb ér­dekes fordulatai vannak. A Fekete György-féle klisék szóbakerülésé­­vel kapcsolatban Teleki Pál gróf és Páter Bónis Arkangyal tegnapi kihallgatása után kiderült, hogy Doub­et, aki egy hónapot töltött Németországban, megállapította, hogy a frankhamisításra szolgáló papír hogyan került Budapestre, s ki volt az a férfi, aki az illető gyárból a papirosmennyiséget megrendelte? Doulcet ezeket a fel­derített körülményeket Budapest­re való érkezése alkalmával nem közölte a nyilvánossággal. Meg akarta ugyanis várni Rába Dezső­nek és Gerő Lászlónak a kihallga­tását. Doub­et Németországban végzett kutatásai alkalmával Münchenben is járt, ahol a Chartografische Instit­utban megtudta az egyik ve­zető tisztviselőtől, hogy az illető­­ ismeri Rába Dezsőt. Rá­ba mint fő-­­­hadnagy jelent meg nála és mint ■ a budapesti Térképészeti Intézet tisztviselője mutatkozott be. Az il­­­­lető tisztviselő azt is elmondotta, hogy kisebb papírszállítmányt küld­tek Budapestre 800 dollár ér­tékben, a papirosok azonban vastagok voltak és a budapesti Térképészeti Intézet visszaküldte ezeket. A német tiszt­viselő Rába személyére vonatkozó­an további felvilágosításokat nem adott. A francia detektív ezután érdek­lődni kezdett, hogy vannak-e München környékén papírgyárak? Így jutott azután Dürrenbe, ahol több papírgyár van. Itt megvizsgálta a szállodák ven­dégkönyveit és a Hotel Hofban megtalálta Rába Dezső és Gerő László neveit. Minketten 1923-ban jártak Dü­rren­­ben. Doub­et ugyancsak megtalálta Schuller és társai papírgyárát, ahol az egyik tisztviselő megemlí­tette, hogy ismer egy magyar urat, aki Rába Dezső néven mutatkozott be és a gyárban bizonyos megren­deléseket tett. Megvizsgálták a gyár könyveit és megállapították, hogy milyen papirosanyagot ren­delt Rába Dezső, illetve Gerő Lász­ló. Tegnap délután kihallgatták a rendőrségen Doub­et jelenlétében Rába Dezsőt és Gerő Lászlót. El­mondották, hogy Teleki Pál gróf járt Münchenben, ahol a Térképé­szeti Intézetnél különböző térképé­szeti eszközöket és gépeket vásá­rolt. A kihallgatás közben Doub­et megkérdezte Gerőt és Rábát, hogy mit kerestek 1923 telén Dürrenben? Erre mindketten azt felelték,, hogy azt sem tudják, hogy hol van ez a város. A francia detektív erre becsatol­ta Rába és Gerő dürreni bejelentő­lapjairól felvett fényképmásolato­kat, amelyen mind a kettőjüknek ott volt az aláírásuk. Erre eszükbe jutott, hogy jártak Dürrenben, a további vallomástételt azon­ban megtagadták. Doub­et adatainak alapján két­ségtelen beigazolást nyert, hogy a frank­hamisítók a frankhamisítás­hoz használt papíranyagot a dür­reni Schüller-féle gyárból szerez­ték be. Ennek a ténynek a megállapítá­sával a nyomozó hatóságok a frank­ügy pótnyomozását befejezett­nek tekintik. Doub­et a holnapi napon Bécsen és Münchenen keresztül Párisba utazik, ahonan nem is tér vissza. Csupán Royere és Gravier marad­nak Budapesten és megvárják a főtárgyalást. Hogy a főtárgyalás áprilisban megtartható lesz-e, az nagyon kétséges, mert még van nagyon sok apró részlet, amely felderítésre vár. Munkatársunknak alkalma volt beszélgetni a pótnyomozást irá­nyító egyik rendőrtisztviselővel, a­ki a következőket mondotta: — A frankhamisítás pótnyomo­zását teljesen lezártnak tekintjük. Csupán egyes kisebb jelentőségű kérdések tisztázása marad ielátra és a letartóztatottak egyikének, másikának a kihallgatása, vala­mint szembesítése. Ezek a kihall­gatások azonban néhány napon belül megtörténnek, úgy, hogy rö­vid idő múlva áttesszük az aktá­kat az ügyészségre. Itt említjük meg, hogy a rend­őrség a tegnapi nap folyamán szembesítette Teleki Pál grófot Rába Dezsővel és Gerő Lászlóval. A szembesítés állítólag igen iz­galmas volt és úgy Gerőék, mint Teleki Pál gróf megmaradtak az eddigi vallomásaik mellett. Három hónapi fogház sajtórágalmazásért Budapest, március 31. A Miskolci Napló budapesti szerkesztőségének telefonjelentése: Az egyik budapesti esti lap múlt év június 30-i számában Nadányi Pál hírlapíró „Kecskemét városa visszautasította a felajánlott köl­csönt“ címmel cikket írt, amely­ben többek között azt állította, hogy Nagy László törvényhatósági bizottsági tag a közigazgatási bi­zottság ülésén utalt arra, hogy a kormány pártpolitikai célokra akarja felhasználni a városok köl­csönét és hogy a kormány provízi­ót kap a Speyer bankháztól. A cikknek ezen kitétele miatt felhatalmazásra üldözendő rágal­mazás vétsége miatt megindítot­­ták a bűnvádi eljárást a hírlapíró ellen. Az ügyet ma délelőtt tárgyalta a budapesti törvényszék Töreny­­tanácsa. A vádlott kihallgatása során az­zal védekezett, hogy a cikkben foglalt adatokat Nagy László di­­­tól kapta. A tanúként kihallgatott Nagy László azonban megcáfolta a vádlott védekezését. A bíróság a perbeszédek elhang­zása után három hónapi fogházra és 15 millió korona pénzbüntetésre ítélte Nadányi Pál hírlapírót. Az ítélet ellen úgy az elítélt, mint az ügyész flelebbezett

Next