Miskolci Napló, 1926. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-01 / 197. szám

tM­­S. évfolyam 197 (7400) szám Ára 2000 korona Szerda, 1926 szeptember hó 1 MISKOLCI NAPLÓ Előfizetési ára helyben és egész Magyarországon. Egy negyed év­re 120.000 kor., havonta 40.000 kor. Külföldre fenti árak kétszerese. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ❖ Felelős szerkesztői FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőség: Erzsébet­ tér 1. s* Telefon: 3-15. Kiadóhivatal: Hu­nyadi­ utca 2. szám. Telefon: 1-14 Távirati cím: „Napló“ Miskolc A régi átok Miskolc, aug. 31. Mtmn­ács emlékének fekete felhő­je borul a némzet fölé s a 400 esz­tendővel ezelőtt lejátszódott nagy­­katasztrófa megünneplésekor úgy képzelné az ember, hogy minden magyarok szive egységes fájda­lomban dobban össze s a fájdalom nyomán egységes akarattal és ön­bizalommal emelik lelkük remény­ségét a trianoni Prokrusztesz ágy­ból, jobb, sugárzóbb jövendők felé. Nem egészen igy van s hogy nem egészen igy van, ez a szomorú. — Nemrégiben hangzott el ka­tholikus részről egy támadás, amely a mo­hácsi katasztrófáért a reformációt tette felelőssé, az­t­ állítva, hogy megosztotta a nemzet erőit, aláásta az egységes akaratot a vallási vil­longások veszedelmes ásójával. Er­re a vádra válaszolt a református ki­készek hajdúböszörményi gyűlé­sének első napján a reformátusok egyik vezető férfia és­­történelmi adatokkal igyekezett kimutatni en­nek a katholikus álláspontnak a t­arthata­tanságát. Megdöbbenve állunk meg egy pillanatra sennél a vitánál és lel­künkben fájdalmas sejtelemmel kérdezzük: mi az, az idők játéka vissza­tér és újból a nemzetre ne­hezedik a régi magyar átok, a­ visz­­szavonás? Nem akarunk mi igaz­­ságot tenni a perlekedők között, csupán szeretnénk rámutatni arra, hogy micsoda mérhetetlen károkat okozbhint az ország két nagy feleke­ze­te között kirobbant áldatlan vi­tatkozás olyan kérdés felett, amely­nek akár jobbra, akár balra való eldöntése egy jót jóval sem segít szerencsétlen­ országunk keserves helyzetén. Nem, arra volna-e in­kább szükség a mai nehéz napok­ban, hogy mint egy atyának, Szent Istvánnak a­­gyermekei, egy aka­ratban dobogjon fel minden ma­gyar szív, nem ismerve vallást, fajt, felekezetet, csupán becsületes, a hazáért élni és halni kész magya­rokat. Remélhetjük-e a trianoni átok gyötrődésének elmúlását, ha a történetim­tatás terére tartozó kérdéseket tömegsz­envedélyek cél­pontjaivá teszünk és az igazság ab­szolút ragyogó világából lecibáljuk azokat a mindennapi élet kétséges zűrzavarába? Óva intjük mindkét felekezetet a magyarság szent nagy feladatai­nak tudatában, hogy ne hozzák vissza a középkor és a reformáció szellemét, imádják az Istent a ma­guk módja szerint és forrjanak össze, ha olyan célok eléréséről van szó, amelyeket csupán egy egysé­ges, villongásoktól meg nem osztott nemzet érhet el. Milyen benyomást fog tenni elszakított véreinkre ez az áldatlan harc, akik tőlünk, a magyarságnak itt élő kompakt tö­megeitől várják a segítséget és re­ménykedve gondolnak arra­ az idő­re, amikor az újbóli egyesülés nem­csak bus álom lesz? Akiit a kuru­cot felidézik és elfogadják, azokra kettős felelősség súlya nehezedik: az egyik az itteni magyarság előtti belső felelősség, a másik az elszakí­tott részeken élő véreink előtti kül­ső felelősség. Ma nem olyan idő­ket élünk, hogy megengedhetnénk magunknak a testvérharc luxusát, . ... .:1-@­a_­Witth Borzalmas robbanás egy franciaországi katonai lőszergyárban Bűnös kezek idézték elő a robbanást • Az őrség súlyosan megsebesült Páris, augusztus 31. (A Miskolci Napló párisi mun­katársától*) Pompes de Bois mel­letti katonai lőszergyárban tegnap délután ismeretlen okból óriási robbanás történt. A hatalmas detonációt több kilo­méter távolságban is érezték. A szomszédos falvak házainak ablakai mind betörtek. A lőporraktár három kamrája a levegőbe repült. A kamrák tíz főnyi katonai őrsége egytől-egyig súlyosan megsebesül­tek, közülük kettőt életveszélyes sérülésekkel szállítottak a katonai kórház­ba. A legszigorúbb nyomozást indí­tották meg. A hadügyminisztérium vélemé­nye szerint a robbanást bűnös kezek idézték elő. Politikai kérdéssé vált a fővárosi polgármester választás Budapest, aug. 31. A Miskolci Napló budapesti szerkesztőségének telefonjelentése: Budapest közönségét az utóbbi napokban leginkább a közeli pol­gármesteri választás kérdése ér­dekli, amely most már országos politikai jelleget vett fel. A polgár­­mester választásba a nemzetgyűlés pártjai is bekapcsolódtak s úgy az ellenzéki, mint a kormánykö­rökben olyan helyzet állott elő, amely a polgármesterválasztásnak politikai jelleget ad. A polgármesterjelöltek szemé­lyét illetőleg egyre élesebben helyezkednek egymással szemben a politikai pártok. Most már nemcsak az egységes párt és a liberális pártok akarnak je­löltet állítani, de a Wolff párt is közeli ülésén határozni fog a je­löltje személyét illetőleg. Beavatott politikai körökben egyébként úgy tartják, hogy a polgármesteri állás Ripka Ferenc és Bárczy István sze­mélye közt fog eldőlni. Bárczy ugyanis az utóbbi napok­ban kijelentette, hogy fel fog lép­ni és mindent elkövet, hogy a fő­város polgármestere legyen. Bár­­czyval szemben, aki mögött az ösz­­szes liberális pártok tömörülnek, a kormányzópárt, élén a miniszterel­nökkel. Ripka Ferencet támogatja, ami ellenzéki körökben nagy visz­­szatetszést keltett és különösen azt nézik rossz szemmel, hogy a kormány beleavatkozik a fővárosi polgármesterválasztásba. Ripka Ferenc egyébként Béla­telepen, ahol nyaral, munkatár­sunk előtt kijelentette, hogy szep­tember 3-án érkezik vissza Buda­pestre. Nyomban visszaérkezése után­ jelentkezik Sipőcz Jenő pol­gármesternél, akinél tudvalevőleg a polgármester-jelölteknek jelent­kezniük kell. Megcáfolta munkatársunk előtt azokat a híreket, minthogyha ő abban az esetben, ha Bárczy István fellép, lemondana a fő­­polgármesteri jelöltségről.­­ Szerinte a miniszterelnöknek és se a kormánynak az az álláspontja,­­ hogy fellépjen és így ha még akar­­j­­á, sem állana utódjában a válasz­­­­tás elől visszalépni. Felmentették az elvált férjet, aki beszámíthatatlan izgalmában lőtt le egy őrnagyot Budapest, aug. 31. Néhány hónappal ezelőtt ország­szerte feltűnést keltett az a véres fegyveres összetűzés, amely Gara István, dr. fővárosi orvos és Szkob­lik Iván őrnagy között történt. — Dr. Gara István revolverével Szkoblik Ivánt súlyosan megsebe­sítette, úgy hogy az őrnagy hó­napokon keresztül élet és halál kö­zött lebegett. Az orvos és az őrnagy összetűzé­sére az adott okot, hogy az őrnagy Gara dr. feleségének felkérésére meg akarta akadá­lyozni, hogy az orvos kislányát meglátogassa. Gara István dr. ugyanis törvé­nyesen elvált feleségétől, aki kis­leányával abban a házban lakott, amelyikben Szkoblik Iván őrnagy. Gara dr. többször meglátogatta kislányát, akit nagyon szeretett. Különváltan élő felesége rossz szemmel nézte az apa és a kislánya között levő meleg viszonyt, és attól tartott, hogy az elvált férj magához édesgeti a kis­leányt és az nem fog akarni vele marad­ni. Ezért szigorúan meghagyta a kisleány nevelőnőjének, hogy fér­jét ne engedje a kisleány közelébe. A nevelőnő az utasítás értelmé­ben járt el és amikor Gara dr. a lakásban megjelent, nem akarta őt beengedni. Szóváltás keletkezett, a­melyben részt vett Ga­ra dr. elvált felesége is. Heves jelenetek foly­tak le a lakás előszobájában, a­melyre figyelmes lett Szkoblik őr­nagy is, aki az asszony segítségére sietett. Gallérjánál ragadta meg az orvost és lelökte az emeletről. Dr. Gara erre revolvert ragadott és kétszer egymásután rálőtt az őrnagyra, aki súlyos sérülésével eszméletle­nül terült el a­ lépcsőháziján. Az ügyészség erős felindulásban elkövetett emberölés címén vádat emelt Gara István dr. ellen. —Az ügyet ma tárgyalta a budapesti, törvényszék Zakariás-tanácsa. — Több tanú kihallgatásából megál­lapították, hogy az orvos gyönge idegzetű ember és akarat elhatáro­­zásában a lövés előtt átélt izgal­mak nagyban korlátozták. A bizonyítási eljárás befejezése után a bíróság meghozta ítéletét, a­mellyel Gara István dr.-t az ellene emelt vád és következményei alól­ felmentette. Még mindig nem lehetett eltakarítani a kispesti házösszeomlás romjait Kit terhel a felelősség­ a borzalmas katasztrófáért? Budapest, aug. 31. A kispesti borzalmas katasztró­fa színhelyén a katonaság, a rend­őrséggel és mentőkkel karöltve még ma délelőtt is folytatta a ro­mok eltakarítását, összesen nyolc halottat és több súlyosat, sebesültet húztak ki ezideig a romok alól. A munka csak nehezen halad előre, mert­ a romok eltakarítása óriási munkát jelent, úgy­hogy még ebben a pillanatban nem leht­het megállapítani, hogy a még hi­ányzó munkások a romok alatt vannak-e vagy pedig a szerencsét­lenség bekövetkezése után elmene­kültek a Kinizsi­ utcai gyártelep­ről. A kispesti rendőrkapitányságon nagy eréllyel folyik a nyomozás annak a megállapítására, várjon a tömeges szerencsétlenségért terhel­­ő valakit felelősség és ha igen, elsősorban kiket Ma délelőtt Dob­­roviczky rendőrtanácsos, Iván rendőrfogalmazó és több építész­­szakértő helyszíni szemlét tartot­tak a szerencsétlenség színhelyén. Hosszas, tüzetes vizsgálat után a szakértők arra az álláspontra he...­lyezkedtek, hogy hónapok szükségesek ahhoz, hogy meg lehessen alapítani, mi okozta a szerencsétlenséget. Csak pontos mérlegelések és ki­hallgatásoktól lehet remélni, hogy vall­aha sikerül kid­erítenni a szeren­csétlenség igazi okát.

Next