Miskolci Napló, 1926. október (26. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-26 / 243. szám

MIS­KOLCI NAPLÓ 7 Kedd, 1926 október hó 26. SPORTNAP 1. 0s Az Attila gyönyörű és izgalmas játék keretében értékes győzelmet szerzett a Turul ellen Az első félidőben némi Turul fölény volt, a másod­­ban a ma­gára talált Attila minden játékosa pompás összjátékkal vívta ki a megérdemelt győzelmet . A gólt Molnár lőtte Attila-Turul 1:0 (0:0) Budapest, október 25. Óriási esőben értünk ki a lóiver­­senytéri pályára Nem is gondol­tunk arra,­­h­­gy a mérkőzést meg­tartják és a játékosok még fél 3 órakor is felöltözve sétálgattak a tribünön. Azalatt terepszemlét tartott a bíró és szeprőzéssel pró­bálták a pály­át használható álla­potba hozni. Az Attila nem zárkó­zott el a mérkőzés m­eigtartásaitól, d­e külömösképen a Turul vezetősé­ge ragaszkodott a meccse lejátszá­sához. Az Attila-fiuknál nagyon bizakodó volt a hangulat és a kis­számú miskolci kisérők látva a fi­uk készségét, győzelmet vártak és ebben hittek is. Miikor a pályára lépett a miskolci apró tizenegy a Turul „nagy­fiukkal­, szorongó érzést váltott ki belőlünk. — Ezek az óriások megeszik a miskolci gyer­meket! — drukkol­tunk a nézők között. És így is indult a játék. Kozusnyik a kapuban talán so­ha ételében ilyen szenzációs védelmet nem produkált, mikor bombázták az Attila ka­put Gyönge, erőtlen kiálásféle biztatást küldött a játékosokhoz a miskolci kisérőcsapat: — Tempó Atti­l! De az ellentü­ntetés elnyomta a gyönge kiáltást. Mikor végre lendületbe j­ölttt a csapat és az izgalmas jelenetek szinte másodpercenként követték egymást és különöst. Peterfreund végte­lenül szimpatikus és meglepő ötletes pompás szélső játéka ro­hamra galoppírozta a belsőket,, las­san belopta magát az Attila iránti szimpátia a közönség hangulatá­ba, ekkor már nem volt ellentünte­­tés és ami hihetetlenül Ihiauigvin­er, még a Turul hivek is velünk együtt buzdítottak: — Tempó Attila! Előre*, előre fiuk! És a miskolci tizenegy fiú be­vette Turul várát. Először Molnár lőtt egy gólt de offszeid miatt érvénytelenítették. Teljesen jogosan . Majd Péter­freund óriási l­övegét már csak bent fogta Spindler, de a bíró tá­vol állott a kaputól és így jóhisze­műen nem in Ítélheti© meg, a har­madik ,szabályos gólunk aztán végleg megpecsételte a csata sor­sát Voltak olyan izgalmas pillana­tai a meccsnek, hogy a lázas, rend­kívüli csendben tisztán lelhetett hallani Náci bálcsi szive dobogá­sát. A régi Attilla-drukker még Kalocsáról is leutazott hogy ked­venc csapata játékában gyönyör­ködhessen. Helyválasztásnál Turulnak ked­vez a szerencse. Az Attila bízd enyhe szél ellen. M­ár az első perc kedvező helyzetet teremt Bálffy kézzel fogja a lab­dát és a húszmétere­s a szabadrúgás Muhornyitól csak úgy zúg a kapu mellé. A Turul jobbszárnya indít tetszetős támadást és Neumayer közelről élesen bead, dia Knipkó felszabadítja a k­aput Egymás­után mennek Sefcsik és Fischer bombaszerű lövései a kapu mellé, majd az új akvizíció Tasnády, akit a közönség Kabátnak nevez, félel­metesen iniagy lövést ereszt hogy elhal a kisérők ereiben, a vér. Tíz percig tart a Turul fölény, végre csatársorunk gépezet módjára nyomul fel, befejezé­sül Riff kapja a labdát, már teljesen tisztá­n áll, Spindler a földön fekszik és óriási szeren­csével kerül hozzá a lövés. Egy percre rá Tivadar a 16-os vo­­nál közelében hendset vét, a bün­tetőm­­ást Fischer lövi nagy­­erő­­vel , de Kripkóról visszapattan a labda és Fischer újabb lövése sze­rencsére kapu fölé kerül. A 14. percben Mahonay kerül jó hely­zetibe és éles lövése a külső hálóit éri. Utána Tasn­ády lefutja a vé­delmet és veszélyes rúgása Kozus­nyik zsákmánya. A 21. percben van a legnagyobb veszélyben az Attila kapu, Neumayer beadása a kapuvonal előtt süvít el, a ráfutó Fischer leállítja a labdát, és a leg­kritikusabb pillanatban lyukat lő. Utána Sefcsik kerül jó lövőh­elyzet­be, néhány méterről élesen lő a labdát azonban Kozusnyik D­od­ás elvetéssel az ujja hegyével, komer­­re menti. Még mindig tart a Turul fölénye é­s a 25. percben újabb kor­áért­ ér el. A 30. percben szabadu­lunk fel és ekkor történik Péter szép lövése, amelyet Spindlier már bénít fog a kapuban. A váratlan helyzetet azonban a bíró innem kö­vethette. Most már támad az At­tila: Molnár■ kiugrasztja Muhorayt, aki teljesen tisztán áll, a kapus tétovázva elhagyja a kaput és az utolsó pillanatban a nagy sárban megcsúszik Muhoray és Spindler hamarább éri el a labdát. Nagy ziccert hagytunk ki. A 38. percben koráért érünk el, Cza­páry specialitása a sarokrú­gás, amelly veszélyesen ívelve hoz­za izgalomba, a­ nézőket. A 40. perc­ben az előrei húzódott védelem mellett elhúz Pallók és nagy ka­varodás keletkezik az Attila kapu előtt, de nem történik nagyobb baj. Majd az utolsó percben Neu­mayer megszökik és Kozusnyik ki­fut rá, teljesen megzavarja és lö­vése messze elkerüli a kaput. Újrakezdése után Peter freund kölcsönkért vörösszínti dreszben játszik, mert az Attila jelmez hasz­nálhatatlan a sok kényszerfürdő­től. Pompás öss­z­játékkal megy előre csatársorunk Muhoray-Riff Molnár nagyon megértik egymást és a belsők munkája megbénítja az ellenfél védelmét s fejvesztetten kapkodnak. A 4. percben nagysze­rű gólhelyzetbsi kerül a csattátrsor, Péter beadását Molnár közelről alig kapu mellé lövi. A 25. percben Riff éles szabadrú­gása a kapu mellé kerül, majd is­mételten fontolják Pétert, de a szabadrúgásokat nem­­tudjuk ki­használni. Végre a 29. perc meghozza a már rég esedékes gólt. Muho­ray kiugrasztja Riffet, aki éles szögből nagy lövést ereszt meg, amelyet Spindler elvetéssel alig ér el és a le­futó Molnár vég­érvényesen a hálóba vágja a labdát. Innen kezdve is továbbra, megma­rad az abszolút fölényünk, mégis a Turul ér e­l egy lefutásból kor­­nert, majd Polllák lövése kerül kapu mögé. Hullámzó játék után Fischnier messziről kapu fölé lő majd az utolsó három perc a Tu­rulé, de veszélyes helyzet csak a legutolsó pill­amtban adódik, mikor a 16-os sarkából szabadrúgáshoz jut a Turul, de Tivadar még ide­jekorán fölényesen ment. SZÍNHÁZI NAPLÓ A maszkírozás művészete Írta: LON CHANEY Valahányszor megismerkedem valakivel, annak mindig első kér­dése az, hogyan maszkírozom ma­gam. Ez a kérdés meglehetősen in­dokolt­ Ugyanis, aki csak film­jeimből ismer, szemmellá­thatólag meg rám lepve, amikor rendes ci­vil figurámat meglátja. A válasz e erre a kérdésre nem olyan­ egy­szerű. A maszkírozás művészete két részből áll, egy külső és egy belső részből. A külső alatt értem a maszk­irozási segédeszközök keze­lésének módját, míg a belső rész alatt azt a processzust értem, melyben az illető a szerep karakte­rébe beleéli magát. Talán kissé különösen hangzik, hogy ezt a tisztára színházi mun­kát a maszkírozás egyik eszközé­vé számítom, azonban a tapaszta­lat már régien bebizonyította hogy a színész maszkja csak akkor lehet tökéletes, ha teljesen beleolvadt az ábrázolandó szerep karakterébe. Ami a maszkírozás segédeszkö­zeit: fes­ték, paróka stb. illeti, mindig kitaláltam egy origi­nális módot arra, hogy az áb­rázolandó karakter tökéletes il­lúziót keltsen, így egyik legutóbbi filmemben egy vak ember szerepét, kellett ját­szanom és hogy tökéletesen beleél­jem magam a vak ember lelkivi­lágába, olyan folyadékot csepeg­­et­tem a szemembe, mely néhány n­ap­­ra meg­vakított. Term­ész­etesen, amikor a folyadék hatása elmúlt és látásom ismét visszanyert­em, úgy éreztem, hogy tökéletes realiz­mussal meg tudom játszani a vak ember szerepét, mert ez a két napi vakság olyan érzéseket keltett fel bennem melyet semmiféle tanul­mány útján nem nyerhettem vol­na. A publikum, aki elismeréssel adózik alakításainmak, nem is kép­zeli,­­hogy a legtöbb esetben egy­­egy karakterszerep megformálása milyen nagy fáradságot, környe­zet-el­őtanu­lmi­ányomást és kísérlete­zést igényelt Emlékszem, egyik leg­nagyobb filmemben olyan szerepet kellett eljátszatnom, amelyre nem kevesebb, mint két hónapi előta­­nulmányozást fordítottam. Végig­jártam Newyork összes korcs­máit lebujait, énnek idején felke­restem a kínai negyedet csakhogy tökéletesen beleidegződj­em a film miliőjébe és hogy o­lyan típusokat találjak, akik nagyjában az én sze­repem karaktereit reprodukálják. Fáradozásaimnak meg is volt a kívánt eredménye, mert alakításom úgy a nagyközönség, mint a kriti­kusok körében általános elismerés­sel­ találkozott. Megállapítható tehétt hogy az úgynevezett films­tar­ok éle­te nem remekig tejfel és ez a megállapítás feléig azokra vonatkozik akiknek nem semati­kus a m­or­ózó­­sze­r­ep­ek­e­t, hanem minden alkalommal más és más úgynevezett karakter-szerepeket kell ábrázolniuk. A színházi iroda hírei: (*) Operaelőadás bérletben, rendes hely­árral. Az a nagyszialbác­sú művészi program, amellyel, Se­bestyén Mihály színigazgató a miskolci Nemzeti Színháznak a bé­kebeli nívóját felülmúló színvona­lára akarja helyezni, melynek egyik legjelentősebb része az ope­ráidnak bérletben és rendes színhá­zi b­ulgárokkal való népszerűsíté­se e gazdag program kiemelkedő módon nyilvánul meg a 29-iki Puccini­­legnépszerűbb operája, a Tosca. A színház igazgatósága már az első alkalommal Miskolc nép­szerű kedvenc énekeseit Szász Edith, Halmos János, Kovács De­zső és Pajor Ödönt szerepelteti és a kitűnő énekesek közreműködése már előre biztosítéka a szezon első operaelőadás nagy sikerének- A Tosca előadását szombaton dél­után 3 órai kezdettel rendes szín­házi klelyárakkal megismétlik. (*) Noszty-fia sikere. Az a pél­dátlan siker, amelyet a Noszty­­sia esete Tóth Marival előadásai­val aratott a színház drámai sze­mélyzete, amelynél nagyobb és je­lentősebb siker á­ltalános vélemény szerint a miskolci színház fenáí­­rása óta nem volt, arra indította a s­zínház igazgatóságát, hogy ezt a pompás, derűs magyaros Mik­száth—Harsányi vígjátékot állan­dóan beillessze a színház műsorá­ba. E hé­ten is­­háromszor kerül színre, kedden, csütörtökön é­s szom­baton, mindhárom előadásban bér­letben s a bérlőknek ez az általá­nos óhaja, hogy e pompás vígjáté­kot mégegyszer láthassák külön és szokatlan megnyilvánulási formá­ja a n­agy sikernek. (*) A Muzsikus Ferkó ma, hét­főn, szerdán és vasárnap. A rend­kívüli sikert aratott pompás Szi­lágyi—Zerkovi­tz operett a bemu­tató kitűnő főszereplőivel Viola Margit, Gábor Mara, Fenyves Sándor, Váradi Pál, Fülöp Sán­dorral kerül szinre. Színházi műsor: Kedden B. 2. bérletben: A Nosz­­ity-ifiu esete Tóth Maxival. Szerdán bérletszünetben: Mu­zsikus Ferkó. Csütörtökön A- 3. bérletben: A Noszty-fiu esete Tóth Marival. Pénteken B. 4. bérletben rendes helyárakkal: Tosca (A Városi Színház operaegyüttesének ven­dégfelléptével .) Szombaton délután rendes he­lyárakkal: Tosca. Szombaton este C. 3. bérletben: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. — MISKOLCI NEMZETI SZINHáZ awasuBii — ■■■■ i ■ —i—mwo—a———. «.3 Ma, délfőn, október 25-án 2. sz. A­ bérletben iél 8 órakor : Muzsikus Ferkó Operett 3 felvonásban. Irta: Szilágyi László. Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla. — R­ndezi : Rátkai Sándor. Karnagy: Simándi József. Muzsikus Ferkó ——Fenyves S. Szerencsi Gitta ——Viola Margi Borka — — ——Gábor M. Kerekes Hapszi —— Váradi Pál Borbolya Flórián ——Fülöp S. Tiszteletes ur —— Rátkai S. István gazda — ——Gáspár J. Szindirektor — ——Zilahy Pál Kr­puska, állomásfőnök Szerémy J. Csopak­, pályaőr ——Koncz M. Józágigazgató ——Szakáll D. Zeneszerző —­­­—Major S. Librettista — ——Burányi F. Varga — — ——Sugár M. Irsay — — ——Szabói Pál Bartha — — ——Váradi J. Kenessey— — ——Va­csó J. Zsuzska — — ——Bódi Rózsi Panni — — ——Gábor T. Marcsa — — ——Lov­szi T. Főlakáj — — ——Serfőzy Gy. Kocsonya Rozi ——Kozma I. Egy színésznő— ——Áldor Aliz Első újságíró — ——Molnár L. Második újságíró ——Szál­ó Pál Harmadik újságíró —Csömör L. Első parasztlegény —Bánó I. Második parasztlegény—Maros­sy A.

Next