Miskolci Napló, 1926. november (26. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-04 / 250. szám
MISKOLCI NAPLÓ Veszettség Miskolc, november 3. A kutya hűséges társa az embernek, éber őrzője a gazdája lakásának, segítsége a juhásznak a nyáj őrzésében, sokszor játszótársa a gyermekeknek. Sok megható példáját tudjuk a gazdájához való ragaszkodásának, amitől a szűkösebb élelmezés sem tántorítja el. E hűséges állatfaj megérdemli, hogy az ember gondját viselje és jól bánjon vele. De ez ne menjen annyira, hogy játszótársunk legyen; még simogatni se kell, csókolni pedig — arra is van példa — épen nem szabad. A kutyáról bélféreg és egyéb élősködő átmehet az emberre, ami súlyos betegséget okozhat. De valamennyinél súlyosabb egy betegség, amely a kutyától érheti az embert a veszettség. Amióta az ember a kutyát a háziállatai közé fogadta, azóta ismerik ezt a betegséget. A veszettség fertőző betegség. Fertőző csírája a veszettségben szenvedő állatok nyálával — többnyire harapás által — jut az ember vagy másik állat testébe és ott az idegek útján a központi idegrendszerbe. Minimális sérülés útján is történhetik fertőzés. A marás helyén a ruha sértetlen volta nem zárja ki a fertőzést, mert a harapáskor a ruha odaszorítása folytán keletkező csekély horzsolási sebre átszűrődhetik az épen maradt ruhaszöveten egy kevés nyál és vele a veszettség ragálya. A veszett állat karmolása is veszélyes. A veszettséget nemcsak kutya terjesztheti, hanem a veszett állat marta más állat is, úgymint macska, róka, farkas, ló, szarvasmarha, juh, sertés. Nyáron, mikor ember, állat többet van a szabadban, nagyobb az ebmarás lehetősége és ilyenkor gyakoribb ez a betegség emberek ésállatok között. Midőn Pasteur francia tudós védőoltást talált fel egynémely fertőző betegség ellen, megkísérelte ebmarta embereken a veszettség kitörését oltás által elhárítani. Ez 1845-ben sikerült is neki. Az élő ember vérének meg van az a csodálatos képessége, hogy a külső ártalmakkal szembe tud szállni; külön-külön védőanyagokat is produkál a különféle fertőző betegségekkel szemben. A vérünkben levő védőanyagokat a fertőző csirák ellenmérgének tekinthetjük. Aki átesett valamelyik fertőző betegségen, annak szervezete azzal a betegséggel szemben bizonyos időre védett lesz, mivel a betegséggel való küzdelem a tőle telhető ellenméreg termelésére sarkalta. A védettséget mesterséges uton is megszerezhetjük, ha ezt vagy azt a betegséget gyöngített alakban szándékosan előidézzük. Ez az oltás lényege. Védőoltást a himlő ellen alkalmaztak először. Ez oly sikeresnek bizonyult, hogy ma már minden gyermeket beoltunk egyéves kora előtt, hogy a himlős fertőzést meg ne kaphassa. Pasteur felfedezése abban állott, hogy a fertőzés megtörténte és a betegség kitörése közti időszakban — vagyis a lappangás időszakában — alkalmazza az oltást, amivel az illető egyén vérét ellenállóvá teszi a betegséggel szemben. A veszettség kitörését meg tudjuk akadályozni, ha a lappangás ideje alatt —minél hamarább, annál jobb — a megmart egyén bőre alá veszettség ellenes oltóanyagot fecskendezünk. Az egész eljárás alig 10—22 napig tart és ha idejekorán hozzálátunk, az eredmény teljesen biztos. Elterjedt az a szokás, hogy a kutyát, ha megmart valakit, nyomban agyonlövik. Ez helyénvaló abban az esetben, ha a maró állat veszett volta kétségtelen. De ha ez nem bizonyos, akkor jobb a kutyát biztos őrizet alatt tartani és megfigyelni és ha még 14 nap múlva egészséges, akkor az a kutya nem fertőzte az illetőt. A magyarázata ennek az, hogy a veszettség ragálya már 14 nappal a veszettség kitörése előtt megjelenik az állat nyálában. Az addig folyamatban volt védőoltást tehát nyugodtan abbahagyhatjuk. A veszettség testen való oltási külön intézetben történik. Magyarországon egy ilyen intézet van, az 1890-ben Budapesten felállított Paisteur-intézet. Maga beteg idejűt, addig sem hanyagolja el baját, hanyen a marás után haladéktalanul ide siessem, ki a marás helyét fertőtleníti és a sebészet szabályai szerint kezeli. A baj megelőzésére fontos az ebtartás szabályozása (szájkosár, ebzárlat sttb.) ! Csak az tartson kutyát, aki annak gondját tudja és akarja viselni. A budapesti Pastheur-Intérlet 35 éve áll fenn. Évenként sok száz embernek menti meg életét. Érdekes az intézet belső élete, egészen más, mint egyéb kórházaké. A kórházakban a beteget és hozzátartozóit az aggodalom és reménység változó érzései veszik körük , s Sokan gyógyultan és megkönnyebbülve hagyják el a kórházat. De sok bánat és levertség is fűződik a kórházakhoz. A Pasteur-intézet hangulata sokkal derűsebb. Itt mindenki meggyógyul, aki idejekorán jelentkezik, de ha már kitört az emberen a veszettség, a Pasteurintézettben sem segíthetnek rajta. Azért az ilyen szerencsétlent kár is odaszállítani, a szállítással járó zavar csak fokozza a beteg szenvedéseit másfelől lehetőséget nyújt a fertőzés elhurcolására. 5 Felhagy a város a zölségkertészettel, mert eleget tett árkiegyenlítő hivatásának Félmilliárd értékű zöldséget 300 millióért árudtott ki a városi zöldségüzem Miskolc, november 3. (A Miskolci Napló munkatársától.) Mikor az árdrágítás konjunktúra volt és a vásárló közönség lépten-nyomon ki volt szolgáltatva az élelmiszeruzsoráinak, a város vezetősége elhatározta, hogy zöldségüzemet létesít és hatalmas kertészettel kísérli meg az árak letörését. A zöldségüzem rövidesen meg is valósult és majdnem egy évtizedes működés után, mint értesülünk, megszűnik. Csontha Dezső tanácsnok, a gazdasági ügyosztály vezetője tekintettel arra, hogy a városi kertészet, ahonnan éveken keresztül olcsó zöldségfélét kapott a város közönsége, mivel betöltötte árkiegyenlítő, illetve ármérséklő hívatását és további fennállásának feltételei hiányoznak, már be is jelentette Hodobay Sándor dr. polgármesternek, hogy a zöldségüzemet beszünteti. Hogy mennyire altruista tevékenységet fejtett ki a városi zöldségüzem, bizonyság rá, hogy 500 millió értékű zöldségneműt 300 millióért bocsátottak piacra. Ismeretlen tettes telefonon közölte tegnap este a tűzoltósággal és a főszolgabíró hivatallal, hogy a görömbölyi erdőben tűz pusztít, de a helyszínen kitűnt, hogy félrevezették a hatóságokat Miskolc, november 3. (A Miskolci Napló munkatársától.) Tegnap este riasztó hírek terjedtek el a városban arról, hogy a görömbölyi erdőt felgyújtották és a tűzvész hatalmas erővel elpusztulással fenyegeti az egész erdőt. A hír úgy terjedt el, hogy valaki, akinek kilétét ezideig nem sikerült megállapítani, telefonon értesítette a tűzvészről a miskolci Tüzérséget, majd a főszolgabirói hivatalt, akiktől kérte, hogy leventék és katonáik segítségével nyomban vonuljanak ki a görömbölyi erdőbe, hogy a tűzvész terjedését meggátolják. A főszolgabirói hivatal részéről Kádas Mikós főszolgabíró ment ki Görömbölyre, ahová vele egyidejűleg érkeztek meg a hejőcsabai csendőrőrs tagjai is. Az erdőben azután meglepetve látták, hogy rossz tréfának estek áldozatul. Végigkutatták a görömbölyi erdőt, de a pusztító tűzre nem találtak rá. A hejőcsabai csendőrség széleskörű nyomozást indított annak a felkutatására, hogy a rossz tréfával ki vezette félre a hatóságokat. Gyukics kalapok Berkovitsnál Hl odaadtak finnek elolvasás végett * az összes most megjelent új könyveket, ha tagja Kölcsönkönyvtárunknak KiiMi 125.000 K Csütörtök, 1926 november hón Gerhardt cipői elegánsak, tartósak, kényelmesek. Szigorúan szabott árak ! KSH Legjobb gyártmányú előnyös feltételek mellett beszerezhetők Klein, Ludvig és Szelényi nyomda rt. Hunyadi u. 2. sz. Használt, fiókos piaci árusító asztalok eladók. Megtekinthető Hunyadi utca 2. Apróhirdetési utalvány Érvényes 7 napig egy darab 10 szavas hirdetésnek 3000 koronáért való közzétételére Miskolc, 1926 november 2 A miskolci kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 9441/1926. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. Dr. Lichtenstein Izidor végrehajtatónak Varga Sándor és neje végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság újabb árverést 5.000.000 korona tőkekövetelés és járulékai behajtás végett a miskolci kir. járásbíróság területén levő, Miskolc város fekvő s a miskolci 7604. sz. tekvében A. I. 3. sorsz. 4221/b. hrsz. Nyakvágó u. 6/b. számú, 62 1/3 négyszögöl területű Varga Sándor és neje Püspöki Róza nevén álló ház és udvar 30.000.000 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1926. évi december hó 9. napján délelőtt 10 órakor telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében, Werbőczy utca 6. sz. 36. ajtó fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben vagy az 1881:XL.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908: XL. t.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908:XLI 25. §.) Miskolc, 1926. évi október hó 7. Dr. Zsiska sk. kir. sbiró. A kiadmány hiteléül: Miklós.