Miskolci Napló, 1926. november (26. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-04 / 250. szám

MISKOLCI NAPLÓ Veszettség Miskolc, november 3. A kutya hűséges társa az em­bernek, éber őrzője a gazd­ája la­kásának, segítsége a juhásznak a nyáj őrzésében, sokszor játszótár­sa a gyermekeknek. Sok megható példáját tudjuk a gazdájához való ragaszkodásának, amitől a szűkö­sebb élelmezés sem tántorítja el. E hűséges állatfaj megérdemli, hogy az ember gondját viselje és jól bánjon vele. De ez ne menjen annyira, hogy játszótársunk le­gyen; még simogatni se kell, csó­kolni pedig — arra is van példa — épen nem szabad. A kutyáról bél­féreg és egyéb élősködő átmehet az emberre, ami súlyos betegsé­get okozhat. De valamennyinél sú­lyosabb egy betegség, amely a ku­tyától érheti az embert a veszett­ség. Amióta az ember a kutyát a há­ziállatai közé fogadta, azóta isme­rik ezt a betegséget. A veszettség fertőző betegség. Fertőző csírája a veszettségben szenvedő állatok nyálával — több­nyire harapás által — jut az em­ber vagy másik állat testébe és ott az idegek útján a központi ideg­­rendszerbe. Minimális sérülés út­ján is történhetik fertőzés. A ma­rás helyén a ruha sértetlen volta nem zárja ki a fertőzést, mert a harapáskor a ruha odaszorítása folytán keletkező csekély horzso­­lási sebre átszűrődhetik az épen maradt ruhaszöveten egy kevés nyál és vele a veszettség ragálya. A veszett állat karmolása is ve­szélyes. A veszettséget nemcsak kutya terjesztheti, hanem a ve­szett állat marta más állat is, úgy­mint macska, róka, farkas, ló, szarvasmarha, juh, sertés. Nyáron, mikor ember, állat többet van a szabadban, nagyobb az ebmarás lehetősége és­ ilyenkor gyakoribb ez a betegség emberek és­­állatok között. Midőn Pasteur francia tudós védőoltást talált fel egynémely fertőző betegség ellen, megkísérel­te ebmarta embereken a veszett­ség kitörését oltás által elháríta­ni. Ez 1845-ben sikerült is neki. Az élő ember vérének meg van az a csodálatos képessége, hogy a külső ártalmakkal szembe tud szállni; k­ülön-külön védőanyagokat is pro­dukál a különféle fertőző betegsé­gekkel szemben. A vérünkben le­vő védőanyagokat a fertőző csirák ellenmérgének tekinthetjük. Aki átesett valamelyik fertőző betegségen, annak szervezete az­zal a betegséggel szemben bizo­nyos időre védett lesz, mivel a be­tegséggel való küzdelem a tőle tel­hető ellenméreg termelésére sar­kalta. A védettséget mesterséges uton is megszerezhetjük, ha ezt vagy azt a beteg­séget gyöngített alak­ban szándékosan előidézzük. Ez az oltás lényege. Védőoltást a himlő ellen alkal­maztak először. Ez oly sikeresnek bizonyult, hogy ma már minden gyermeket beoltunk egyéves kora előtt, hogy a himlős fertőzést meg ne kaphassa. Pasteur felfedezése abban állott, hogy a fertőzés meg­történte és a betegség kitörése közti időszakban — vagyis a lap­­pangás időszakában — alkalmazza az oltást, amivel az illető egyén vérét ellenálló­vá teszi a betegséggel szem­ben. A veszettség kitörését meg tud­juk akadályozni, ha a lappangás ideje alatt —minél hamarább, an­nál jobb — a megmart egyén bőre alá veszettség ellenes oltóanyagot fecskendezünk. Az egész eljárás alig 10—22 napig tart és ha ideje­korán hozzálátunk, az eredmény teljesen biztos. Elterjedt az a szokás, hogy a ku­tyát, ha megmart valakit, nyom­ban agyonlövik. Ez helyénvaló ab­ban az esetben, ha a maró állat veszett volta kétségtelen. De ha ez nem bizonyos, akkor jobb a ku­tyát biztos őrizet alatt tartani és megfigyelni és ha még 14 nap múlva egészséges, akkor az a ku­tya nem fertőzte az illetőt. A ma­gyarázata ennek az, hogy a ve­szettség ragálya már 14 nappal a veszettség kitörése előtt megjele­nik az állat nyálában. Az addig folyamatban volt védőoltást tehát nyugodtan abbahagyhatjuk. A veszettség testen való oltási kü­lön intézetben történik. Magyaror­szágon egy ilyen intézet van, az 1890-ben Budapesten felállított Paisteur-intézet. Mag­a beteg ide­jűt, addig sem hanyagolja el baját, hanyen­ a marás után haladéktala­nul ide siessem, ki a marás helyét fertőtleníti és a sebészet szabályai szerint kezeli. A baj megelőzésére fontos az eb­­tartás szabályozása (szájkosár, eb­zárlat sttb.) ! Csak­ az tartson kutyát, aki­­ annak gondját tudja és akarja viselni. A budapesti Pastheur-Intérlet 35 éve áll fenn. Évenként sok száz embernek menti meg életét. Érde­kes az intézet belső élete, egészen más, mint egyéb kórházaké. A kórházakban a beteget és hozzá­­tartozóit az aggodalom és remény­ség változó érzései veszik körük , s Sokan gyógyultan és megk­önnyeb­­bülve hagyják el a kórházat. De sok bána­t és levertség is fűződik a kórházakhoz. A Pasteur-intézet hangulata sokkal derűsebb. Itt mindenki meggyógyul, aki ideje­korán jelentkezik, de ha már kitört az emberen a veszettség, a Pasteur­­intézettben sem segíthetnek rajta. Azért az ilyen szerencsétlent kár is odaszállítani, a szállítással járó zavar csak fokozza a beteg szenve­déseit másfelől lehetőséget nyújt a fertőzés elhurcolására. 5 Felhagy a város a zölségkertészettel, mert eleget tett árkiegyenlítő hivatásának Félmilliárd értékű zöldséget 300 millióért árudtott ki a városi zöldségüzem Miskolc, november 3. (A Miskolci Napló munkatársá­tól.) Mikor az árdrágítás konjunk­túra volt és a vásárló közönség lépten-nyomon ki volt szolgáltat­va az élelmiszeruzsoráinak, a vá­ros vezetősége elhatározta, hogy zöldségüzemet létesít és hatalmas kertészettel kísérli meg az árak letörését. A zöldségüzem rövidesen meg is valósult és majdnem egy évtizedes működés után, mint értesülünk, megszűnik. Csontha Dezső tanácsnok, a gaz­dasági ügyosztály vezetője tekin­tettel arra, hogy a városi kerté­szet, ahonnan éveken keresztül ol­csó zöldségfélét kapott a város kö­zönsége, mivel betöltötte árki­egyenlítő, illetve ármérséklő híva­tását és további fennállásának fel­tételei hiányoznak, már be is je­lentette Hodobay Sándor dr. pol­gármesternek, hogy a zöldségüzemet beszünteti. Hogy mennyire altruista tevé­kenységet fejtett ki a városi zöld­ségüzem, bizonyság rá, hogy 500 millió értékű zöldségneműt 300 millióért bocsátottak piacra. Ismeretlen tettes telefonon közölte tegnap este a tűzoltósággal és a főszolgabíró hivatallal, hogy a görömbölyi erdőben tűz pusztít, de a helyszínen kitűnt, hogy félrevezették a hatóságokat Miskolc, november 3. (A Miskolci Napló munkatársá­tól.) Tegnap este riasztó hírek ter­jedtek el a városban arról, hogy a görömbölyi erdőt felgyúj­tották és a tűzvész hatalmas erővel el­pusztulással fenyegeti az egész er­dőt. A hír úgy terjedt el, hogy vala­ki, akinek kilétét ezideig nem si­került megállapítani, telefonon értesítette a tűzvészről a miskolci Tüzérséget, majd a főszolgabirói hivatalt, akiktől kérte, hogy le­venték és katonáik segítségével nyomban vonuljanak ki a göröm­bölyi erdőbe,­ hogy a tűzvész ter­jedését meggátolják. A főszolgabirói hivatal részéről Kádas Mik­ós főszolgabíró ment ki Görömbölyre, ahová vele egy­idejűleg érkeztek meg a hejőcsa­­bai csendőrőrs tagjai is. Az erdő­ben azután meglepetve látták, hogy rossz tréfának estek áldozatul. Végigkutatták a görömbölyi er­dőt, de a pusztí­tó tűzre nem talál­tak rá. A hejőcsabai csendőrség széles­körű nyomozást indított annak a felkutatására, hogy a rossz tréfá­val ki vezette félre a hatósá­gokat. Gyukics kalapok Berkovits­nál Hl odaadtak finnek elolvasás végett * az összes most megjelent új könyveket, ha tagja Kölcsönkönyvtárunknak Ki­iMi 125.000 K Csütörtök, 1926 november hó­n Gerhardt cipői elegánsak, tartósak, kényelmesek. Szigorúan szabott árak ! KSH Legjobb gyártmányú előnyös feltételek mellett beszerezhetők Klein, Ludvig és Szelényi nyomda rt. Hunyadi­ u. 2. sz. Használt, fiókos piaci áru­sító asztalok eladók. Megtekinthető Hunyadi­ utca 2. Apróhirdetési utalvány Érvényes 7 napig egy darab 10 szavas hirdetésnek 3000 koronáért való közzétételére Miskolc, 1926 november 2 A miskolci kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 9441/1926. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. Dr. Lichtenstein Izidor végrehaj­­tatónak Varga Sándor és neje vég­rehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság újabb árverést 5.000.000 ko­rona tőkekövetelés és járulékai be­hajtás végett a miskolci kir. járás­bíróság területén levő, Miskolc vá­ros fekvő s a miskolci 7604. sz. tekvé­ben A. I. 3. sorsz. 4221/b. hrsz. Nyak­­vágó­ u. 6/b. számú, 62 1/3 négyszögöl területű Varga Sándor és neje Püs­pöki Róza nevén álló ház és udvar 30.000.000 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1926. évi december hó 9. napján délelőtt 10 órakor telek­könyvi hatóság hivatalos helyiségé­ben, Werbőczy­ utca 6. sz. 36. ajtó fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacso­nyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben vagy az 1881:XL­­.-c. 42. §-ában meghatározott árfo­lyammal számított óvadékképes ér­tékpapirosban a kiküldöttnél leten­ni, hogy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908: XL. t.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltá­si árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köte­les nyomban a kikiáltási ár száza­léka szerint megállapított bánat­pénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908:XLI 25. §.) Miskolc, 1926. évi október hó 7. Dr. Zsiska sk. kir. sbiró. A kiadmány hiteléül: Miklós.

Next