Miskolci Napló, 1926. november (26. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-03 / 249. szám

MISKOLCI NAPLÓ. „Hová távolodtunk attól a krisztusi kötelezett­ségtől, hogy szeretniök kell egymást az embereknek ?“ A reformáció emlékünnepélye Miskolcon - Bottlik József beszéde az emlékünnepély Miskolc, november 2. re megvizsgáljuk a XIX század el­­(A Miskolci Napló munkat­ársa­­ső felének történelmét, ott a gaz­tól.) A miskolci Kálvini Szövetség diasági és szociális erők szétválá­­vasárnap, október 31-én, sát fogjuk lá­tni, az anyagi erők felhalmozódását egyik oldalon, a reformáció emlékünnepé­lyén, délután 5 órakor a Kossuth­ utcai református templomban műsoros emlékünnepélyt tartott, amelyen Miskolc református társadalma osztatlan lelkesedéssel vett részt. A hatalmas templom zsúfolásig megtelt közönséggel. Az ünnepély Hollósy Kornél or­gonajátékával kezdődött, aki nagy művészettel játszotta Bach prelú­diumát. Gyülekezeti ének után Farkas István esperes mondott költői szárnya­sti imádságot, majd a bibliából olvasott fel egy részt. Ezután Corelli Largo a D.­­moll szonátából játszott gordonkán Hajdu István művészi tökéletes­séggel. K­áez Matild operaénekesnő énekszámai következtek ezután, aki a svájci reformátusok énekét, Wolf H. „Imiá“-ját és Schiller „Fo­­hász“-át adta elő. Az ünnepi beszédet Bottlik József nemzetgyűlési képviselő mondotta az összegyűlt közönség­nek mindvégig feszült érdeklődése közben. — A reformáció évfordulójának emléknapja kegyeletes emlékün­nep — kezdődött a beszéd —, de egyben m­a­g­u­n­k­b aszá­ll­ás­nak az ideje is. Ez a lelki elmélyedés utat fog mutatni céljaink felé, utat fog mutatni arra, hogy megkeressük az eszközöket, amelyekkel céljain­kat elérjük. Céljaink elérésében erőnkre kell támaszkodnunk, ha ez azonban bizonyos pillanatokban lanyhulna, a hit erejével kell azt pótolnunk. A hit ereje pedig a krisztusi eszmék alappillérein nyugszik. Egyetlen eszmény az, amely örök és változhatatlan s ez a kereszténység. — A társadalom fejlődésében hullámvonalat mutat. Ez a fejlődés egy hullámvonal, amelynek­ van kiemelkedése és van bemélyedése. A társadalom fejlődésében azonban a keresztény vallás nemcsak hit, de a legtökélete­sebb társadalmi törvény is. Minden eszmeáramlat, amely tá­vozik a kereszténységtől, a társa­dalom fejlődésében a hullámvonal bemélyedését mutatja és sülyedést jelent. Ha azonban megvalósítjuk a krisztusi igazságokat, az a társa­dalom fejlődésének hullámvonalá­ban mindig az emelkedést jelenti. A katholikus társadalom egyik jellemző tulajdonsága a mai na­pokban, hogy a keresztény go­ndo­­latot akarja megvalósítani száz százalékig. A mi törekvésünk egy és ugyanaz, mert hisz a káliviniz­­musnak nem lehet m­ kis célja, mint­hogy az országban a keresztény erkölcsök uralmát biztosítsa. A re­formáció sohasem jelenti a keresz­tény erők szét­forgácsolását és­­ az eszme gyöngít­égét, hanem más ke­resztény vallásfelekezeten le­vő testvéreinkben mi mindenkor baj­­társakat látunk, akikkel együtt akarjuk megvívni harcunkat ko­runk kereszténysége ellen. Ezt a frontot kell kiépíteni, ez az áldozatokra való kész­ség frontja a materializmus, az önzés, a kapzsiság és gyűlö­let frontja ellen. A materializmust a múlt századiból örököltük, a kapzsiság, a gyűlölet gondolata pedig a mi szándékukba fogantatott. A XIX. század első felében született meg a kizsákmá­nyolás gondolata. Ha valamennyib­ en amelyekkel Krisztus ajándékozta meg a világot. Nekünk a keresztény erköl­csök alapján kell dolgoznunk másik oldalon pedig a szegénység i­s a törvényhozásban épúgy, mint növekedését. A XIX. századi első J a társadalomban és a szociális élet-TAl-E* ll f) I Q mafono­írmoinn nn cwr AwTrAriYr«./, L^ll -t ~ 1 • fele tehát a materializmus és az önzés korszaka, a mi századunk pedig a gyű­lölet korszakának mondható. A gazdasági erők szétosztása kö­vetkeztében a középosztály legna­gyobb része anyagi felkészültség nélkül érte meg az összeomlást és ez a gazdasági­­álramlás idézte elő­­ben, érvényre kell juttatni a sze­retetek amelynek jelszavával ép­pen azok élnek vissza, akiknek a szeretet hirdetésének kellene éle­tüket szentelni. Gondolniuk kelle­ne arra, hogy a szeretet ne csak villámhárító legyen, hanem átütő ereje a szociális életnek. Meg kell aka­dályozniunuik az egyéni omni hogy a nép széles rétegei elprole- s Potenciát és meg kell védelmezni iárizálódtak­­ egyházunkat, iárizálódtak. Ez a korszak messze eltért a krisztusi igazságoktól, a krisz­tusi szocializmustól, amelynek tengelye a gyöngébbek védelme. A materializmus nem­csak kincseket szült, de megnövel­te az elkeseredést a szegényebb néposztály között. Érthető, ha a beteglelkű társadalom elárasztás­sal fenyegette a keresztény tár­sadalmat és az állami berendezése­­ket. Sajnos, emlékezünk rá, egy­szer már el is árasztotta és hogy ez be ne következzék, nekünk ez ellen tenni kell valamit. Hová­ tá­volodtunk a krisztusi igazságok­tól, a krisztusi szeretettől, hová az evangéliumtól, hová attól a krisz­tusi kötelezettségtől, hogy a tár­sadalmi rend­ben szeretni kell egy­mást az embereknek? Tennünk kell és nem de profundis­t kiálta­ni. Dolgoznunk kell ezért az or­szágért azokkal az eszközökkel. — Az individualizmusnak leg­értékesebb kincse az egyéniség. De ez nem terjedhet addig, hogy ellentétbe jusson és kárára legyen a társadalomnak és a keresztény vallási erkölcsnek. De hogy mi magyar kálvinisták ezen az úton haladhassunk, meg kell erősöd­nünk nemcsak hitben, hanem sze­­retetben is. A nagyvonalú, mesteri kézzel felépített beszéd ut­á­n a hatvan tagból álló egri református ve­gyeskar, amely erre az alkalomra jött le Miskolcra, énekelt Demeter József karnagy hozzáértő, művészi vezetése mellett. Majd Hajdú Ist­ván gondonkajátéka után Ráca Matild operaénekesnő Bachnak Ka­ntatejét és Hollósy Kornél egyik dalát énekelte. A Himnusz után Hollósy Kornél orgonajátékéival ért véget a szép ünnepély. »Nektek állítottuk ezt a ravatalt».11 Emlékünnepély a hősök temetőjében Miskolc, november 2. (A Miskolci Napló munkatársá­tól.) Tegnap, hétfőn délután tar­totta Miskolc város helyőrsége és társadalma emlékünnepélyét a hő­si halottak temetőjében, amelyen kegyelettel áldozott a világháborúban meghalt hő­sök emlékének. Az ünnepélyen megjelent a vár­megye küldöttségének élén Soldos Béla dr. főispán és Görgey László főjegyző, Miskolc város tanácsá­nak élén Hodobay Sándor dr. pol­gármester­­és Halmay Béla dr. h. polgármester. Részt vettek az ün­nepélyen Papp Antal gör. kath. érsek és Szómán István érseki tit­kár, kanonok, Péchy Alán dr. mi­norita rendfőnök az egyházak kép­viseletében. A helyőrség tisztikara küldöttségének élén Csatay alez­redes, osztályparancsnok jelent meg. A megjelentek sorában ott láttuk Tódor Árpád dr. rendőrfő­­tanácsost, Berényi Béla in­áiú. üz­letvezetőt, Hollós István pénzügy­­igazgatót és másokat. A temetőt csak­nem zsúfolásig megtöltötte­­ a katonaság, az iskolák tanulóifjú­sága és a nagy szalmiban összegyűlt közönség. Az emlékünnepély délután fél 4 órakor kezdődött a helyőrség zenekarának nyitá­nyával, amely után az Alsó-Mis­kolci Dal és önképzőkör énekelte el Dévai János karnagy művészi vezetésével a „Ments meg engem, Uram“, kezdetű gyászéneket. Ez­után Leitener Károly esperes-alez­redes tartott gyászistentiszteletet a te­metőben felállított koporsónál. Az Alsó-Miskolci Dal és Önkép­zőkör éneke után Leitener Károly esperes-alezredes magasszárnya­­lású, költői gondolatokban gazdag ünnepi beszédet mondott. — A magyar vértanuknak, — mondotta beszédében többek kö­zött, — akik meghaltak a hazáért, akik feláldozták életüket Magyar­­országért, állítottuk fel itt ezt a ravatalt,­­ éreztük, gyászolva ün­nepelünk, gyászolva imádkozunk­. Neked­ állítottuk ezt a rava­talt, rajongó ifjú, ki lelkesedéssel indultál a harctérre és soha visz­­sza nem tértél... értetek imádko­zunk, atyák, kik gyermekeiteknek akartatok otthont biztosítani s meghaltatok a hazáért, értetek, magyar munkások, kik eldobtátok Ma kedden utoljára URÁNIA A Telefon­szám s 10—85. megfagyott gyermek Szécsi Ferkó Eötvös József báró költeményének drámai filmváltozata. — A főszerepben: Ezenkívül: A SIVATAG KIRÁLYA Dzsungelattrakció 6 felvonásban Lyon, a csodaoroszlán bámulatos bravúrjaival szerszámaitokat, hogy fegyvert ve­gyetek a kezetekbe, kik véreteket ontották messze harcmezőkön. _ Mindnyájatokért imádkozunk ma. Lendületes, mindvégig­ lebilin­cselő beszédét végül igy fejezte be: — Magyarok nagy Istene, te lá­tod a kihullt vért, mely bosszúért kiált hozzád az égre, te látod a bo­lyongó, kiüldözött magyarok szen­vedéseit, te látod, mit küzdött, mit élt ,át e nép annyi éve már. Magyarok Istene, arra kérlek, ad nekünk vissza Nagymagyarorszá­­got, hogy a Kárpátoktól az Ad­riáig magyar nyelven adjunk ne­ked bálát, imádkozzunk Hozzád, Nagymagy­arországon! Leitener esperes beszéde után az Alsó-Miskolci Dal és Önképző­kör énekelt, majd a helyőrség ze­nekara játszotta el a Himnuszt, mellyel a szép ünnepély véget ért. I GYEREKEK haszontalan dolgokra ne adjátok ki zsebpénzeteket. Gyüjtsétek és karácsonyra lepjétek meg szülőtöket AZ UJ GRAMOFONNAL mely nektek tánchoz muzsikát, szülőtöknek pedig téli estékre a legnemesebb szórakozást nyújtja HOGY KELL A PÉNZT MEGTAKARÍTANI nagy művészet, de minden érdek­lődőnek szívesen megmondja a módját Rózsavölgyi és Társa udvari zanemőkereskedők gramofon osztálya Budapest, IV., Szervi­ta-tér-6-AZ ÚJ GRAMOFON Gramofonhírek az egész világból Az egyetlen magyar nyelvű gra­mofon újság kiadója. A lapból mutatványszámot Szerda, 1926 november hó 3. Jó kávé Ben»­«, kapható Miskolc, Király­ utca 7- sz. 1870. óta vezető minőség! Divat pulloverek Sajgónál Fegyverek szakszerű javítása, ágya­zása és haritása BRAUN műszerésznél Széchenyi­ u. 7. sz. BUDAPEST Az ország legmodernebb belgyó­gyászati és diétás gyógyintézete. Kénes, szénsavas, radioaktív gyógyfürdők köszvény, reuma és női bántalmak ellen. Röntgen. Laboratórium. Vízgyógyintézet. Sapkák ötszöri étkezéssel 240,000 korona. Klinikai osztály 170,000 korona.

Next