Miskolci Napló, 1926. november (26. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-10 / 255. szám
MISKOLCI NAPLÓ Az angol hajóipar is válságba jutott London, november 9. A háború után az angol kikötőkben minden külföldi szemlélő megállapíthatta, hogy a hajók ki- és berakása aránytalanul lassabban és primitívebben történik, mint a kontinens nagy kikötőiben. Ezt a megfigyelést most megerősíti az angol nagyipar vizsgálóbizottságának feltűnést keltő jelentése, amely részletesen beszámol az angol kikötők forgalmáról. A jelentés szerint a kontinens kikötőiben a kikötői díjak és a munkaerők bére a stabil valutájú országokban nem különbözik a háború előtti áraktól, sőt az elértéktelenedett valutájú országokban körülbelül 50 százalékkal kisebb, mint a háború előtt volt. Ezzel szemben az angol kikötők költségei 50—100 százalékkal magasabbak, mint a háború előtt voltak. A kikötői forgalom költségeinek emelkedése végzetes az angol hajózásra nézve, annál is inkább, mert a ki- és berakás Angliában sokkal lassabban történik, mint a kontinensen. Olyan rakományok, melyeket Rotterdamban két-három nap alatt partra helyeznek, az angol kikötőkben 14 napig adnak munkát. Egy roueni másfélnapos munka 5 napig tart Hallban, hamburgi háromnapos munkát Birkenhamban 8 nap alatt végeznek el. A vizsgáló bizottság megállapítja, hogy az angol hajók átlagos jövedelmének 10 százalékát a kikötőmunkások, 12 százalékát a matrózok bérei, 5 százalékát az élelmiszerek árai, 5 százalékát a biztosítás, 10 százalékát a hajójavítás, 7 százalékát a szénszükséglet, 7 százalékát a kezelési költségek emésztik fel, úgy, hogy a bruttó bevételnek csak 2 százaléka fordítható a részvénytársaság nyereségi alapjára. Ily gazdálkodás mellett érthető, hogy a kontinensen mindenütt túlszárnyalták az angol kikötőket és hogy az angol hajóipar semmiképpen sem versenyképes. Harisnyák nagy választékban Berkovitsnál A kötelesség állama Amikor Mikszáth Kálmán főispán bemutató beszédét megtartotta, az volt az érzésünk, hogy ezt a nem mindennapi politikai revelációt évek tanulmányainak kellett megelőzni. Ez a feltevésünk most beigazolódott, amikor Mikszáth Kálmán tollából egy hatalmas koncepciójú politikai tanulmány látott napvilágot a Franklin Társulat kiadásában: „A kötelesség állama felé“ címmel. Legutóbb Ostör József képviselő a Budapesti Hírlapban valóságos kis tanulmányban foglalkozik e könyv politika-bölcseleti megállapításaival, amelyek éles reflektorként világítanak bele a mai Európa meglehetős politikai eszme-zűrzavarába. Östör cikkéből vesszük át, hogy a szerző a magyar vonatkozásokat kerüli, de konklúzióit bárki könnyen átfordíthatja magyarra. Mikszáth főispán is megtette ezt bemutatkozó beszédében, amelynek éppen ezért a fővárosi sajtóban is oly szokatlan visszahangja volt, mint az utóbbi időkben kevés politikai nyilatkozatnak. Mikszáth Kálmán valamikor Tisza István szűkebb baráti köréhez tartozott. Tisza halála után sokáig választotta a politikai passzivitást. Mint maga mondotta, egyszer előttünk szemlélt és hallgatott. —• , Éles bonckés alatt tartotta nem csupán a magyar közélet alakulásait, hanem az Európában uralkodó eszmék zavaros kavargásait is. Ha állást foglalt is koronként a radikalizmus forradalmi túlzásaival szemben, de mindig óva int tett attól is, nehogy a radikalizmus veszedelmei elől a reakciót fojtó karjai közé vessük magunkat. Ebből a kettős aggodalomból forgant „A kötelesség Államáénak eszméje. Gondolatainak mélysége, koncepciójának erkölcsi piedesztálja Carlyle Latter Day Pam- iphiet-jére emlékeztetnek. A 12-ik órában hangzik a szózat: Vissza oda, ahol az erkölcs alapjairól letértetek. Mikszáth Kálmán családi tradíciói a nagy magyar liberális korszakihoz fűzik. A Tisza név és idősb. Mikszáth Kálmán neve szorosan összefonódnak Magyarország fénykorszakában. A fiatal Mikszáth tanulmányai rámutatnak arra az időpontra, amikor Európában a nagy liberális korszak lejtőre jutott. Ebben a vonatkozásban Mikszáth Kálmán könyve a magyar irodalmi politikának egy olyan magaslatát jelzi, mint báró Eötvös József munkája a XIX. század uralkodó eszméiről. Mindkét munka a magyar politikai irodalom európai magaslataira emelkedik. Mikszáth munkája a liberális doktrína megtisztulásának útját jelzi. Mikszáth a jogok mellé egyensúlyképen a kötelességeket fillitja és ebben keresi a liberális doktrína megújhodásának útját, amelyen keresztül az alkalmassá válik, hogy ismét az emberiség haladásának élén, mint vezéreszme elfoglalja helyét. Ez a könyv nem utópia, akik elolvassák, meggyőződhetnek róla, hogy mindenek felett reálpolitika. Annak az Európának szól, amely a mai kor hazug jelszavainak hatása alatt, vagy a diktatúra vagy a forradalmi felfordulás felé kacsintgat. Mikszáth könyvében a keresztény felfogás tisztult politikai eszményét összekapcsolja a liberális doktrínának a mai kor túlzásaitól megtisztított eszményeivel. Ezen azúton jelöli fl az európai káosz kibontakozásának útját. A forradalmi fellforgátás lelkiismeretlen felelőtlenségével szemben reámutat a reakciós erőszak erkölcstelenségeire és megmutatja az utat, amely egyaránt elkerüli a forradalmi szélsőségek örvényeit és a reakciós elvascultság kárhozatos túlkapásait. Ezt az utat az állampolgári kötelességek fölismerésével erkölcsileg ellensúlyozott jog kiterjesztésében jelölte meg. A jogállammalszembe állította a kötelesség államát, és úgy, mint a kormányhatalomnak nyers erejével szembe az egyéni érdekektől megtisztult állampolgári öntudaterkölcsi felülemelkedését. Könyvének klasszikusan szép fejtegetése a roulsseauizmus alapján kiépült francia demokráciának ,szembehelyezése az állampolgári kötelességek alapján kiépített angol parlamenti rendszerrel, oly örök érvényű igazságai a mélyenjáró állambölcseletnek, amelyekhez — mint könyvének zárfejezetében, kifejti — az emberiségnek mindannyiszor vissza kell térnie valahányszor saját nyomorúságán meggyőződést szerez arról, hogy a politikai erkölcsök útjáról letért, Miskolc város közönségét két szempontból is érdekelni fogja Mikszáth könyve. Az első szempont az, hogy Miskolc város közönsége a mai kor kétes értékű jelszavainak hatása alatt teisjes mértékben át fogja tudni érezni azt a lelki vergődést, amelyet lelkileg Mikszáth is megtett, míg a Kötelesség Államának koncepciójához eljutott, amelynek gyakorlati rendszerét igyekszik könyvében megalapozni. A másik szempont pedig az, hogy Miiskollc város főispáni székén át kapcsolódik bele az aktív politikába az a férfiú, aki a mai kor kétes értékű doktrínáinak labirintusából a kötelességek felismerésében megtisztult liberális eszményben jelenti meg a világpolitikai renaissance útjait. --rí»’3 A házak átszámozása miatt érvényüket vesztették a rendőrségi bejelentő hivatal adatai Miskolc, november 9- (A Miskolci Napló munkatársától.) A városrendezés munkája során néhány héttel ezelőtt a mérnöki hivatal a város összes utcáinak házait átszámoztatta. Az átszámozás nagy hiányokat pótolt és nem egy utcában előfordult, hogy a régi számok helyére tízzel, sőt tizenöttel is magasabb szám került. A házak átszámozása következtében a bejelentő hivatal adatai érvénytelenek lettek, mert a hozzájuk fordulóknak csak a régi lakcímeket tudják rendelkezésére bocsátani. A rendőrségen napok óta fontos tanácskozások folynak ebben az ügyben. Különböző tervek merültek fel: miként lehetne az öt éves munkával nagynehezen megszervezett bejelentő hivatal adatait a változott átszámozáshoz képest helyesbíteni olyan módon, hogy az újabb összeírást, amely rengeteg költséget jelent, elkerüljék. Az eddigi tárgyalások során azonban egyetlen olyan gondolat sem vetődött fel, amely alkalmas volna a kérdés megoldására, úgy, hogy most már a legkomolyabban foglalkoznak a rendőrségen azzal, hogy elrendelik az újabb összeírást, bár ez rengeteg munkával és nagy költséggel jár. Az összeírást, mint értesülünk, valószínűleg a hónap közepén kezdik meg. A bejelentő hivatal az összeírás tartamára beszünteti működését s csak decemberben fog ismét felvilágosításokkal szolgálni, amikorra a hivatal tisztviselői a begyűjtött rengeteg adatot feldolgozzák. Az Anna Otthonba költözik át a cselédközvetítő hivatal Hetenként műsoros előadásokat tartanak a háztartási alkalmazottak számára Miskolc, november 9. (A Miskolci Napló munkatársától.) A másfél évvel ezelőtt megnyílt Anna Otthon, amint most már megállapítható, várakozáson felül megfelelt céljának és hatása mutatkozik a miskolci cselédviszonyok javulásában. Az Anna Otthon, amely különösen azt tűzte ki céljául, hogy a háztartási alkalmazottakat, a vidékről az városba bekerült gyámoltalan és tapasztalatlan leányokat megmentse az elzülléstől, minden eszközt felhasznál arra, hogy ezt a célját elérje. Vasárnaponként műsoros előadásokat rendeznek, amelynek keretében megvilágítják mindazokat a problémákat, amelyeknek nem ismerése folytán és a mai nehéz viszonyok következtében a háztartási alkalmazottak jelentékeny része CONRAD VEIDT leghatalmasabb alakítása A hindu síremlék óta Paul Hartwig festő, a sz eg*ei@szi káphonodja s Halálrózsák Erkölcsrajz arról a témáról, amiről hallgatni szoktak 9 falvonásban Csütörtökig — URÁNIA — Jegyelőjegyzés a 10*85 [telefonon Szerda, 1926 november hó 10. Apróhirdetési utalvány Érvényes 7 napig egy darab 10 szavas hirdetésnek 3000 koronáért való közzétételére Miskolc, 1926 november 9 arra az útra kerül, ahonnan csak a legritkább esetben van visszatérés. Csak nemrégiben is szomorú fénnyel világított rá a cselédviszonyokra az a leánykereskedés, amelynek vádlottjai a közeljövőben kerülnek a bíróság elé. Az Anna Otthon arra törekszik, hogymindezeket a dolgokat megszüntesse és kötelességtudó, hűséges, szorgalmas cselédeket neveljen. Az Anna Otthon munkájának eredménye máris szembetűnően mutatkozik, mivel az Anna Otthonból kikerült cselédleányok sokkal inkább megfelelnek és ezeket a háziasszonyok is sokkal jobban szeretik. Nagyon sok háziasszony felkeresi az Anna Otthont és ott keres megfelelő háztartási alkalmazottat. A miskolci Anna Otthont az utóbbi hónapok alatt az ország minden részéből többizben keresték fel városi kiküldöttek, akik tanulmányozták az Anna Otthon működését és mindannyiszor a legnagyobb elismeréssel emlékeztek meg az Anna Otthonról. Tekintettel azonban arra, hogy az Anna Otthon befogadó képessége olyan kicsiny, hogy különösen a téli hónapokban nem képesek elhelyezni az állásnélküli cselédeket, felmerült az a terv, hogy az Anna Otthont kibővítik, ezzel kapcsolatban, hogy a háztartási alkalmazottak közvetítő hivatalát, amely ezideig a városházán a munkaközvetítő hivatalban volt, áthelyezik az Anna Otthonba, így még több mód és alkalom lenne arra, hogy a háztartási alkalmazottak nevelését elősegítsék. Ezzel a tervvel kapcsolatban már tárgyalások is folytak és ezek szerint az Anna Otthon melletti rendőrszoba helyiségét adnák át a közvetítő hivatal céljaira.