Miskolci Napló, 1926. november (26. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-04 / 250. szám

MISKOLCI NAPLÓ A segesvári ütközet és Petőfi halála — Miskolc határában Miskolcon és környékén készülnek a Pekár-film. A kis hős­ felvételei Miskolc, november 3. (A Miskolci Napló munkatársá­tól.) A közönség­ által is jól ismert filmrendelet kiadása óta különbö­ző filmvállalatok, négy­ magyar filmdarab elkészítésén munkál­kodnak. Egyik Kálmán Imre ope­rettjének A csárdáskirálynőnek filmváltozata, amely a berlini, il­letőleg a müncheni UFA-Oster­­mayer cég vállalkozásában készül. A második film egy burleszkvíg­­játék, amelyet a budapesti STAR- filmgyár kószál, harmadik a For­­gách Antal átírásában és rendezé­sében filmre kerülő Az ördög már­kája. Mindezek mellett a miskolci közönséget legjobban érdekelheti ,egy Pekár-novella megfilmesítése annál is inkább, mert ennek jelenetiből tekintélyes részt Miskolcon és környékén fotografálnak. Pekár Gyula „A kis hős“ című novelláját a Magyar-Holland Kul­­turgazdasági részvénytársaság viszi filmre. A szcenáriumot Letzter József írta és ő is rendezi a filmet. Letzter József régi, kipróbált, ko­molyságáról és alapos tudásáról ismert vezető egyénisége a ma­gyar filmszakmának és számos külföldi nagy film megalkotása fűződik nevéhez. A háború alatt a bécsi Wiener Kunstfilm-vállalat­nak volt a vezetője és legmaga­sabb körökben is elismerést érde­melt ki azokkal az életveszedel­mek között készített harctéri film­riportjaival, amelyek a­­háború nevezetesebb ütközeteit örökítet­­ték meg a maguk borzalmas és megdöbbentő élethűségével. A 2000 méter hosszúságú. A kis hete külső felvételeiből körülbelül 800 métert Miskolcon és környé­kén fotografáltat meg Letzter Jó­zsef operatőrjével, a kitűnő Bécsi Józseffel, akinek felvevőmasinájából és la­boratóriumából többek között a bécsi SASCHA film világsikerű attrakcióinak felvételei kerültek ki. Letzter Józsefnek sikerült megszerezni az itteni illetékes kö­rök támogatását és a felvételek tegnap meg is kezdődtek. A fel­vételek alkalmából Letzter József vezetésével tekintélyes számú mű­vészgárda érkezett meg Miskolc­ra. A film főszereplői között ott találjuk a címszereplőt, a 13 éves Sch. Szabó Frigyest, Sch. Szabó Fedort, aki a film 1848-as vonat­kozású jeleneteiben Petőfit alakít­ja, Pereszlay István volt huszár­főhadnagyot, Pálffy Györgyöt, a Nemzeti Színház tagját, Erdő Margitot, a Magyar Színház mű­vésznőjét, Sziklai Kornélnét, Brez­­nay Annát, Heltai Kornél segéd­­rend­ezőt és Gergely Józsefet, a Belvárosi Színház és a STAR- fi­­lm­gyár maszkmesterét. A napfényes és ilyen módon rendkívül kedvező keddi na­pot már szorgalmas munkában töltötték a filmben szereplő művészek. A várossal szomszédos Kerekhegy és Közdomb vidékén a segesvári ütközet és Petőfi halálának jele­neteit készítették el. Letzter Jó­zsef a hétfői napon több órát töl­tött a Borsod-Miskolci Múzeum­ban és innen egy 48-as zászlót, pisztolyokat, egy őrnagyi csákót és egy szolgálati övet kapott köl­csön a felvételek tartamára. A se­gesvári jelenetekben szereplő ko­zákok és orosz gyalogság ruháza­­tát és felszerelését a budapesti múzeumokból és a Hadtörténelmi Múzeumból hozta magával A kis hite rendezője. A mai nap folyamán fokozott erővel folytatódik a munka. A vasgyári Ládi-erdőben és a Vö­rösbérc környékén fotografálják azokat a jeleneteket, amelyek a filmben előforduló világháborúbe­­li ütközeteket illusztrálják. Külön érdekessége a Miskolcon dolgozó budapesti filmművészek itt tartózkodásának, hogy csütör­tökön, vagy­ pénteken Miskolcra érkezik és a felvé­teleknél részt vesz Pekár Gyu­la, a kiváló és népszerű író is, akinek lebilincselő érdekességű novellájá­ból a film készül. A kis hős eddig megfotografált jelenetei már elhagyták a labora­tóriumot és Letzter József már le is vetítette azt a Magyar-Holland Kulturgazdasági r­­t. vezetősége és a magyar filmszakma néhány benfentesének jelenlétében. A pró­­bavetítésen egyhangúlag alakult ki az a vélemény, hogy a film ed­dig elkészült jelenetei úgy meg­­játszás, miint rendezés szempont­jából, valamint filmfotográfiailag a lehető legtökéletesebbet nyújtják és már is előlegezték A kis hősnek azt az elismerést, hogy vezetni fog az újonnan készített magyar filmek között. — 3 Közel egymilliárdot áldoz a vármegye az autóközlekedést zavaró bukkanók kiegyenlítésére Már mindenütt megindultak a munkálatok és több helyen kitérőket létesítettek az építkezés tartamára Miskolc, november 3. (A Miskolci Napló munkatársá­tól.) Régebb idő óta panaszkodnak a főbb útvonalakon közlekedő autósok, hogy az országutakba el­helyezett hidak és átereszek az út­testhez viszonyítva túlságosan magasak és a hidakra felfutó ösz­­szekötő útrész annyira meredek, hogy az autónak úgy a felfutási, mint a hídról való leereszkedési útvonala rendkívül meg van nehe­zítve. Egyes helyeken annyira rö­videk voltak ezek a bukkanóknak nevezett hídrészletek, hogy az autók csupán folytonosan lecsökkentett sebességgel tud­tak áthaladni az ilyen része­ken. Több autó szenvedett ilyen út­szakaszokon kerék és tengelytö­rést és az autótulajdonosok már több ízben tették ezt panasz tár­gyává­. Az államépítészeti hivatal a be­érkezett kifogások alapján elhatá­rozta, hogy az összes kifogásolt bukkanó­­kat eltünteti. Ezt úgy gondolja elérni az állam­építészeti hivatal, hogy a felfutó úttestet lényegesen meghosszab­bítja és ezáltal egyenletessé teszi az egész út­vonalat. Az előirányzat szerint ezek a mun­kálatok közel egymilliárd koroná­ba fognak kerülni és már több he­lyen meg is kezdték a munkát. Egyik-másik útszakasznál, hol a forgalom érdeke ezt megkövetelte, a munkálatok idejére kitérő utat építettek, úgy, hogy az építkezés egyáltalá­ban nem zavarta az út forgalmát. Magyar sikerek Olaszországban Turinban tavasszal Kossuth-emléket állítanak fel — Magyar kolónia Milanóban—Magyar sikerek nemzet­közi kiállításokon és kongresszusokon Milano, november — (A Miskolci Napló Milanóban időző munkatársától.) Olaszország­ban, a különböző városokban el­szórtan élő magyarok számát mintegy ötezerre lehet tenni. Számba vehető magyar kolónia azonban csak Milánóban van. Az ottani magyarok száma mintegy ezerötszáz és ezek mind tagjai a Milánói Magyar Egyesületnek, amely osztálykülönbség nélkül tö­möríti magában az ottani magyar bankárokat, nagyiparosokat és munkásokat. Az egyesület helyisé­ge a város szívében, a Via Felice Cavallotti 15. számú házában van egy kicsiny vendéglőben. Ottan gyülekeznek össze esténként Mi­lano magyarjai, hogy magyar zene és egy jó gulyás mellett hazai hangulatban ringassák magu­kat. A milánói magyar lapot is ad­nak ki „Milánói Magyar Újság“ címen, Zakariás Árpád dr. szer­kesztésében. A lap havonta jelenik meg magyar és olasz nyelven. A magyarok csekély száma elle­n­ére is számos magyar­­aktuali­tásra bukkant a barangoló újság­író, így megtudta azt, hogy a budapesti Corvin Mátyás társa­ság, amelynek élén Berzeviczy Albert, a tudományos akadémia elnöke áll, felajánlott Turin városának egy ablak­festményt, amely a magyar nemzet háláját jelké­pezi az olasz város iránt, amelynek vendégszeretetét egész haláláig élvezte Magyaroszág nagy emigránsa, Kossuth Lajos. Az ablakfestmény most van készü­lőben Budapesten és Turin váro­sának hatósága elhelyezésére a legszebb helyet jelölte ki- Az ün­nepélyes átadás előreláthatólag tavasszal fog megtörténni. Az ősz folyamán egyébként egy csomó kiállítás és kongresszus volt Olaszországban, amelyeken a Franciás humor, sziporkázó szellemesség, a legmulatságosabb és fonák helyzetek, falrengető bonyodalmak sorozata: Ma és holnap Uránia! Telefon: 10­85.HAHETTE mindenre kész Egy csinos és kikapós szobacicus M ( H \l 0hv*IQtl5)FlQ fura és vidám kalandjai. A főszerepben: 4» ti­­­vili lOt­ullo _____________a „Varázskeringő“ főszereplője Csütörtök, 1926 november hó­n 16 kávé Berzy­e, kapható Miskolc, Király-utca 7. sz. 1870. óta vezető minőség I magyarok igen jelentékeny sike­reket arattak. A Velencében kétévenként meg­ismétlődő képzőművészeti kiállítás az idén is hatalmas anyagot muta­tott be a közönségnek a Giardini Pubblici tíz pavillonjában.­­ A magyar képzőművészet a velencei kiállításon méltóan volt képvi­selve. Amint ismeretes, az összeomlás óta az idén először rendeztek nem­zetközi áruminta-vásárt Fiu­méban, Magyarország egykori egyetlen ki­kötőjében. Minden túlzás nélkül megállapítható, hogy a fiumei vásáron a magyar csoport örvendett a legnagyobb látogatottságnak. Valószínű, hogy a nagy siker kö­vetkeztében a vásár jövőre ki fogja terjeszteni kereteit. Idén a vásáron mintegy 800 olasz kiállító vett részt változatos anyaggal. Magyaroszág a milánói útügyi kiállításon is méltó helyet tudott magának kivívni. Bár a magyar pavilion terjedelemben nem ver­senyezhetett Olaszország és Fran­ciaország hatalmas anyagával, kétségtelen, hogy érdekesség és ízléses elrendezés tekintetében a többi nemzetek között első helyen állt. A kiállítás anyagainak zöme az útépítéssel kapcsolatos kérdé­seknek volt szentelve. Az idei nemzetközi gyorsíró­­kongresszust szintén Milánóban­­tartották húsz nemzet részvételé­vel. Magyarország a kongresszu­son húsz delegátussal jelent meg. Ennél több küldöttje egyetlen államnak sem volt Közismert dolog, hogy Magyar­­ország a gyorsírás terén Német­országgal és Spanyolországgal együtt első helyen áll. A milánói Continental-szálló­­ban viszont a magyar vöröske­reszt védnöksége alatt iparmű­vészeti kiállítás volt, amelyen a magyar kiállítók nemcsak nagy erkölcsi, de anyagi sikereket is arattak. Mindent összevéve az utóbbi kongresszusok és kiállítá­sok Olaszországban a magyarság­nak nagy sikereket eredményez­tek. BUDAPEST ■ a­­iniTORIUM Az ország legmodernebb belgyó­gyászati és diétás gyógyintézete. Kénes, szénsavas, radioaktív gyógyfürdők köszvény, reuma és női bántalmak ellen. Röntgen. Laboratórium. Vízgyógyintézet. Szobák StuSzt étkezésiér 240,000 korona. Klinikai oamfály 170,000 korona. ■amananmanamn

Next