Miskolci Napló, 1927. február (27. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

Az influenza helyzetképe Most már igazán­ felesleges szépíteni a helyzetet: az egész Európát behálózó spanyol járvány nemcsak megérkezett Miskolcra, de h­a hinni lehet a jelenté­seknek, éppen itt dühöng a legféktele­­nebbü­l. El kell ismernünk, hogy a vá­ros vezetősége és a főorvosi hivatal minden energiájuk­kal igyekeznek gá­tat vetni a járványnak, a­mely 1918-ban több mint, kétszáz embert döntött a sír­ba, de mintha túl optimisztikusan ítél­nék meg a járványt és mintha nyilat­kozataikból az derülne ki, hogy nagyon is rózsaszínű szemüvegen keresztül né­­nik a járvány pusztításait. A valóság pedig éppen nem sok okot ad az optimizmusra. A helyzet tudniil­lik az, hogy a város lakosságának egy­negyed része influenzás és ezrekre megy azoknak a száma, akik betegségük kö­vetkeztében az ágyat kénytelenek őriz­ni. A hivatalos jelentéseik ötezer in­fluenzás betegről szólnak, ezzel szemben legalább tizenötezer azoknak a száma, akiknek kezelését a magánorvosok em­berfeletti mimikával alig győzik ellátni. Van orvos, aki kora reggel százöt­ven­­kétszáz nevet számláló listával a főszé­­rben indul el beteg látogatásra és gyak­ran késő éjszakára sem ér el az utolsó be­teghez. Érthetetlen az is, ami az isko­lákban­­történik. Itt a hivatalos jelentés szerint ugyancsak a tanulók tizenöt százaléka beteg, de akik még „lábon vannak“, olyan háziból mennek iskolá­ba, ahol a betegség már megvetette lá­­bát s igy az iskola valósággal gyüjtő­­medencéjévé válik a bacil­azmoknak, amelyek innen vígan cirkul­álnak to­vább. Ez a miskolci influenzajárvány tisz­ta helyzetképe. Szerény véleményünk szerint itt nincs helye az optimizmus­­nak s amilyen súlyos maga a járvány,­­ épp olyan energiával és épp olyan radi­kális eszközökkel kell szembeszállni vele. Az iskolákat mndig i­e ki-11 zárni haladéktalanul, annál is inkább, mert ő is diszkrecionális joga a polgármes­ternek, amelynek gyakorlását még csü­törtökig sem szabad felfüggeszteni. Ha két, hétig nem tanulnak a gyerekek, sokkal kisebb baj, mintha e két hét alatt szertehordozzák a bacilusokat és a mindinkább erősbödőt járvány terjesz­tőivé válnak. Kereskedelmi szerződések Hat esztendős bizonytalanság után, úgy látszik, tisztázódni kezd Magyaror­szág külpolitikai helyzete és gazdasági pozíciója, amelyet súlya szerint Kö­zép - Európában elfoglalnia kell. A helyzet­­tisztulását a kereskedelmi szerződések idézik elő, amelynek révén Magyarország felveszi a gazdasági ösz­­szeköttetést a környező államo­k­kal és kedvező megállapodások révén a maga áruit előnyösen juttatja ki külföldre, viszont az ország belsejébe hozza a ma­gyar terményekért az idegen kereske­dőket. Az első ilyen komoly kereskedel­mi szerződés három hónapig tantó tár­gyalás után mód jött létre Prágával. Voltak ugyan Magyarországnak már eddig is bizonyos­­takk­ilális gazdasági és kereskedelmi megá­llapodásai. Ezek azonban nem sokat számítottak, mert a szerződések Franciaország és Spanyol­­ország, tehát messze fekvő, a magyar gazdasági és kereskedelmi élet forgal­mába szinte alig bekapcsolható álla­mokkal jöttek létre. A prágai szerződés már komoly garancia az ország gazda­g Kínák fellendülésére, mert, hiszen praktikus és reális eredményeket ígér. A kormányzó az ors­zággyűlést­ meg­nyitó beszédében bejelentette, hogy je­lentőségteljes gazdasági tárgyalásokat fog a kormány köbeljövőben folytatni­­Jugoszláviával és az olasz királysággal is­ Vagyis a holnap, a legközelebbi idők feladata és hivatása Magyarország gaz­dasági kapcsolataink kiépítése a szom­szédos külfődő­államokkal. Az új ország­gyűlésnek ez a legna­gyobb problémája. Megoldása sokkalta inkább érd­eke, sőt egyenesen életérd­eke az országnak, mint a meddő, céltalan, szenvedélyes és pártharcokba fulladó parlamenti vitatkozások. A minisztériumok egymással versengve készítik a törvényjavaslatokat Vass József a szociális javaslatokról, Pesthy Pál a készülő sajtótörvényről, Klebelsberg Kuno gróf kultura­programjáról, Szcitovszky Béla a szabadságjogok kiterjesztéséről nyilatkozik a Miskolci Naplónak Miskolc, január 31. A minisztériumokéig a­ leglázasabb munka folyik a Ház munkarendjének a biztosítása érdekében. Az első ja­vaslat, amely a Ház elé kerül, az adócsök­ken­­­­ésről­­szóló törvényjavasl­a­t lesz. Megírta a Miskolci Napló, hogy a ja­­vaslat nem­ elégíti ki az ellenzéket. En­nek következtében a javaslat körül éles­­­harcok fognnak folyni. Majd néhány kisebb, részben gazda­sági, részb­en kereskedelmi szerződése­ket érintő javaslatra kerül a sor és ezeket fogja követni a nagy törvény­­javaslat, az 1927—28. évi költségve­­tés. Az egyes m­­inisztér­i­u­mokban­ most vég­­zik a végleges szám­ít­ásokat a már el­készült­ javaslattervezeten. A miniraté­­riumo­k között versengés folyik, hogy melyiknek javaslata kerüljön először a Ház elé. Különösen Vaiss József és Pest­hy Pál igazságü­gyminiszter között van éles vita, mert Pesthy Pál igazs­ág­­ügyminiiszter ragaszkodik ahhoz, hogy a sajtó­tö­rvén­yja­vaslatot tárgy­all­ja le elő­ször a Ház a költségvetés után. Viszont Vass József a szociális természetű ja­vaslatok letárgyalásáit sürgeti Sürgősen szükség van az esküdtbíróságra Munkatársunk megkérdezte Pesthy Pál igaztelg­ügyminisztert retjeiről, aki a következőket mondotta : — A sajtótörvény fog legfelsőbben­ a költségvetés letárgyal­ása után ,a Há­z elé kerülni és reméltem, hogy még a nyári szünet előtt a kor­mányzó ki is fogja azt hirdetni. Én a ja­vadalt­ot rendkívül sürgősnek és elodázh­ata­tlannak tart­ia mert több kérdés merült fel ezzel­ kapcsolat­ban, a­melyet már meg kell oldani. Az igazságszolgáltatás szempontjai is sürgősnek tartom az esküdtbíró­­ság életbei égetését a sajtótörvény ke­retében. Ez a kérdés nem várhat már tovább. Egyelőre az es­küdtbíráskodást a sajtó­ügyekre állítjuk vissza. Az esküdtszéki ■bíráskodás további kiterjedése már a jövő reménye. Attól függ, milyen leSz a bíráskodás a sajtóügyekb­en. Sürgősnek tartom ezenkívül az in­gó jelzálogról szóló javaslat letár­­gyalását, amely az ipar és a keres­kedelem egzisztenciális helyzetét van hivatva megjavítani. Sorra következik ezután a magánjog új kod­­ifikációja. Vass József a szociális javaslatokról Vass József népjóléti miniszter ter­veiről a Miskolci Napló budapesti szer­­kesztőjének az alábbi nyilatkozatot tette: — A magam részéről, de az ország szempontjából is a legsürgősebbnek tar­tom a szociális javaslatok letárgyalá­­sát, közöttük elsősorban a szakszerveze­ti kérdés rendezéséről szóló törvény­­javaslatot. Jól tudom, a kérdés nagyon kényes és sok vitába fog alkalmat adni, nem je­lenti azután ez a szakszervezetek álla­mosítását, hanem a munka és a munkaszabadság meg­­védelmezésére gondolok. Az a célom, hogy ezek a javaslatok a költségvetés után letárgyalhatók legye­nek, ezután következik a sztrájkjog, a munkabéregyeztetés, az aggkori biztosí­tásra vonatkozó törvényjavaslat beter­jesztése. Természetesen mindezeket megelőzné a rokkantkérdés végleges megoldása. A kultuszminiszter tervei Klebelsberg Kunó gróf kultuszminis­z­­ter kulturprog­ramjáról a következőket mondotta: — Hallai Pál emlékezem meg a pénz­ügyminiszter úrról, aki az elmúlt évben lehetővé tette kultúrprogra­mun­k egy­­részének a megvalósítását. Ez évben ezt a munkát tovább fog­juk folytatni elsősorban a nép és ta­nyai iskolák kibővítésével, ezenfe­lül a gazdasági és polgári iskolák átszervezésének tervével is. Az egyetemi oktatás reformját is befe­jezzük. Egyébként a költségvetés tár­gyalása­ során alkalmat fogok találni, hogy nagyszabású k­u­ltturprog­ramomat részletesen ismertessem. A szabadságjogok visszaállítása Nagyszabású tervre készülnek a bel­ü­g­ymin­i­­­sz­téri­umban is, ahol­ a szabad­ságjogok kibővítése tekintetében meg­felelő lépéseket tesz­nek. E tekintetben b­eik­tató tanácskozás folyt a belü­gym­inisztérium­ban, amely­ről Leitovszky Béla belügyminiszter a következőket mondotta a Miskolci Napló budapesti munkatársának: — A miniszterelnök úr már nyilatko­zott arról, hogy a szabadságjogok kiter­jesztése tervbe van véve, teh­á­t elérke­zett már az ideje, hogy egy lépéssel to­­vábbmehe­tünk. Nincs másról szó, mint a szabadság­­jogok kodifikálásáról, korlátlan kiszélesítéséről azonban még nem lehet beszélni, mert a teljes kon­szol­idációtól még távol állunk. ál Il XXVIII. évfolyam 25. (7454) sx*m Ára W fillér Kedd, 1927 február hó 1. SKÖLCSNAPLÓ Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN A képviselőház elnökévé Zsitvay Tibort, alelnökévé Puky Endre dr.-t és Huszár Károlyt választották meg Négylharc várható a Jegyzői állások betöltése körül a kormánypárt ás az ellenzék között Budapest, január 31. Az országgyűlés hétfői ülésén sor ke­rült a tisztújításra Erős harc készült az elnökségért, amennyiben az egységes párt jelen­tős része Almássy Lászlót akarta elnökké választani és mindenáron keresztül akarta vinni Zsitvay Tibor mellőzését. A kérdés méregfogát maga Bethlen István gróf húzta ki, amikor a párt­értekezlet alkalmával ajánlotta Almásy László pártelnökké való megválasztá­sát és így megoldást nyert ezzel együtt a Ház­elnökség kérdése is. A képviselőház hétfői ülésén tehát elnökké választották Zsitvay Tibort, alelnökökké pedig Huszár Károlyt és S­uky Endrét. Karafiáth Jenő lett ismételten a háznagy Hétfőn került volna a sor a jegyzői állások betöltésére is, azonban ennél a kérdésnél már kritikus volt a helyzet, mert a képviselőházban mindössze hat jegyzői állás van rendszeresítve, de sokkal több volt a jelentkező. A jegy­zőknek ugyanis 320 pengő tisztelet­­díjuk van. Az egységes pártot fűtötte különösen az ambíció a jegyzői tiszt­ség elnyeréséért, úgy­hogy maguk közt megállapodtak abban, hogy a Ház legközelebbi üléseinek egyikén a ház­szabályok módosításával tízre emelik a jegyzők számát, amelyek közül hatot az egységes párt, kettőt a keresztény­­párt, a demokraták és a szociálde­mokraták egy-egy jegyzői állást kap­nak. Az egységes párt azonban nem számolt az ellenzékkel, amely nem akar hozzájárulni a javaslathoz. Szassay Károly ezzel kapcsolatban munkatársunknak a következőket mon­dotta : — Nyomban fel fogok szólalni a Házban, amint olyan indítvány érke­zik be, hogy a jegyzői állásokat emel­jék fel. Amikor a mai viszonyok kö­zött ezerszámra éheznek az emberek s a kormány szemet huny a szociális javaslatok felett, akkor ki nem elégíthető ambíciók honorálására felesleges tisztségeket akarnak kreálni és ezáltal az or­szág kiadását ok nélkül növelni. Az én felfogásom szerint a hat jegy­ű képviselőiház mai ülését háromne­gyed 11 órakor nyitotta meg Graefl Je­nő korelnök. Megállapítja a -borskrói jegyzetekből, hogy a megbízólevelek bel­yújtása alkalmával Peyer Károly és Propper Sándor olyan kijelentéseket tettek, amelyek a parlament méltóságával nem egyeztethetők össze, ezért utó­lagosan rendreutasítja őket. Jelentést tesz ezután a házelnök az iga­zoló bizottság­ munkájáról, amely sze­rint­ a bemutatott mandátumok közül 213-at soroznak az A. osztályba, 9-et a 15.-be és 15-öt a C.-be. Ezután á­ttér az országgyűlés a napi­A felsőház hétfői ülését, amelyen a felsőház tisztikarának megválasztása volt kitűzve napirendre, fél 12 óra után nyitotta meg Berczelly Jenő korelnök. Bejelentette, hoy azok közül a felsőhá­zi tagok közül, akik nem adták be még megbízólevelüket, tizenket­ten küldött­ék be hétfőig mandátumaikat. A főrendiház ezután megválasztja az igazoló bizottság elnökéül Csekonics Endre grófot, jegyzőül pedig Németh Károlyt. A körcímük ezután bejelenti, hogy a felsőházi tagok közül eddig 38-an neon nyújtották be megbízólevelüket, majd 15 napos hatá­ridőt tűznek ki a megbízó­levelek benyitására. A hiányok miattt főt állásból hármat kell kapni az egy­séges pártnak, egyet egyet a keresz­tény, a bal- és a szocialista pártnak. Rassayék akciójához nemcsak az egész ellenzék, hanem még a fajvédők is csatlakoznak és így valószínű, hogy a keddi, vagy csütörtöki ülésen igen éles harc fog kifejlődni ebben a kér­désben a parlamentben, rendre és a tisztikar megválasztására. A­­szavazás során Zsitvay Tiborra 1­37 szavazat jutott, mire a korelnök Zsitvay Tibort megválasztott elnökké deklarálja. Az alelnökválasztás során Puky End­re 142, Huszár Károly 135 szavazatot kapott, így őket a Ház alelnökeivé meg­választottaknak jelenti ki a korelnök. Itt említjük meg, hogy az interpellá­ciót könyvbe már bejegyezték az­ első két interpellációt. Beck Lajos a kül­ügyi helyzetről, Pakots József pedig az orvosi egyetemen­­történt dolgokról jog­aink interpellálná, a jegyzők még nem állíthatták össze a felsőházi tagok pontos névsorát. Ezután felsőház áttér a tisztikar megválasztására. Az Illés fél 2 órakor még tan... A sza­vazás folyik. Az elnökválasztás A felsőház ülése Milyen lesz az időjárás? Budapest, január 31. A Meteorológiai Intézet jelentése sze­rint töbnyire borús, csapadékra hajló idő várható némi hőemelkedéssel.

Next