Miskolci Napló, 1927. február (27. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
Az influenza helyzetképe Most már igazán felesleges szépíteni a helyzetet: az egész Európát behálózó spanyol járvány nemcsak megérkezett Miskolcra, de ha hinni lehet a jelentéseknek, éppen itt dühöng a legféktelenebbül. El kell ismernünk, hogy a város vezetősége és a főorvosi hivatal minden energiájukkal igyekeznek gátat vetni a járványnak, amely 1918-ban több mint, kétszáz embert döntött a sírba, de mintha túl optimisztikusan ítélnék meg a járványt és mintha nyilatkozataikból az derülne ki, hogy nagyon is rózsaszínű szemüvegen keresztül nénik a járvány pusztításait. A valóság pedig éppen nem sok okot ad az optimizmusra. A helyzet tudniillik az, hogy a város lakosságának egynegyed része influenzás és ezrekre megy azoknak a száma, akik betegségük következtében az ágyat kénytelenek őrizni. A hivatalos jelentéseik ötezer influenzás betegről szólnak, ezzel szemben legalább tizenötezer azoknak a száma, akiknek kezelését a magánorvosok emberfeletti mimikával alig győzik ellátni. Van orvos, aki kora reggel százötvenkétszáz nevet számláló listával a főszérben indul el beteg látogatásra és gyakran késő éjszakára sem ér el az utolsó beteghez. Érthetetlen az is, ami az iskolákbantörténik. Itt a hivatalos jelentés szerint ugyancsak a tanulók tizenöt százaléka beteg, de akik még „lábon vannak“, olyan háziból mennek iskolába, ahol a betegség már megvetette lábát s igy az iskola valósággal gyüjtőmedencéjévé válik a bacilazmoknak, amelyek innen vígan cirkulálnak tovább. Ez a miskolci influenzajárvány tiszta helyzetképe. Szerény véleményünk szerint itt nincs helye az optimizmusnak s amilyen súlyos maga a járvány, épp olyan energiával és épp olyan radikális eszközökkel kell szembeszállni vele. Az iskolákat mndig ie ki-11 zárni haladéktalanul, annál is inkább, mert ő is diszkrecionális joga a polgármesternek, amelynek gyakorlását még csütörtökig sem szabad felfüggeszteni. Ha két, hétig nem tanulnak a gyerekek, sokkal kisebb baj, mintha e két hét alatt szertehordozzák a bacilusokat és a mindinkább erősbödőt járvány terjesztőivé válnak. Kereskedelmi szerződések Hat esztendős bizonytalanság után, úgy látszik, tisztázódni kezd Magyarország külpolitikai helyzete és gazdasági pozíciója, amelyet súlya szerint Közép - Európában elfoglalnia kell. A helyzettisztulását a kereskedelmi szerződések idézik elő, amelynek révén Magyarország felveszi a gazdasági öszszeköttetést a környező államokkal és kedvező megállapodások révén a maga áruit előnyösen juttatja ki külföldre, viszont az ország belsejébe hozza a magyar terményekért az idegen kereskedőket. Az első ilyen komoly kereskedelmi szerződés három hónapig tantó tárgyalás után mód jött létre Prágával. Voltak ugyan Magyarországnak már eddig is bizonyostakkilális gazdasági és kereskedelmi megállapodásai. Ezek azonban nem sokat számítottak, mert a szerződések Franciaország és Spanyolország, tehát messze fekvő, a magyar gazdasági és kereskedelmi élet forgalmába szinte alig bekapcsolható államokkal jöttek létre. A prágai szerződés már komoly garancia az ország gazdag Kínák fellendülésére, mert, hiszen praktikus és reális eredményeket ígér. A kormányzó az országgyűlést megnyitó beszédében bejelentette, hogy jelentőségteljes gazdasági tárgyalásokat fog a kormány köbeljövőben folytatniJugoszláviával és az olasz királysággal is Vagyis a holnap, a legközelebbi idők feladata és hivatása Magyarország gazdasági kapcsolataink kiépítése a szomszédos külfődőállamokkal. Az új országgyűlésnek ez a legnagyobb problémája. Megoldása sokkalta inkább érdeke, sőt egyenesen életérdeke az országnak, mint a meddő, céltalan, szenvedélyes és pártharcokba fulladó parlamenti vitatkozások. A minisztériumok egymással versengve készítik a törvényjavaslatokat Vass József a szociális javaslatokról, Pesthy Pál a készülő sajtótörvényről, Klebelsberg Kuno gróf kulturaprogramjáról, Szcitovszky Béla a szabadságjogok kiterjesztéséről nyilatkozik a Miskolci Naplónak Miskolc, január 31. A minisztériumokéig a leglázasabb munka folyik a Ház munkarendjének a biztosítása érdekében. Az első javaslat, amely a Ház elé kerül, az adócsökkenésrőlszóló törvényjavaslat lesz. Megírta a Miskolci Napló, hogy a javaslat nem elégíti ki az ellenzéket. Ennek következtében a javaslat körül élesharcok fognnak folyni. Majd néhány kisebb, részben gazdasági, részben kereskedelmi szerződéseket érintő javaslatra kerül a sor és ezeket fogja követni a nagy törvényjavaslat, az 1927—28. évi költségvetés. Az egyes minisztériumokban most végzik a végleges számításokat a már elkészült javaslattervezeten. A miniratériumok között versengés folyik, hogy melyiknek javaslata kerüljön először a Ház elé. Különösen Vaiss József és Pesthy Pál igazságügyminiszter között van éles vita, mert Pesthy Pál igazságügyminiiszter ragaszkodik ahhoz, hogy a sajtótörvényjavaslatot tárgyallja le először a Ház a költségvetés után. Viszont Vass József a szociális természetű javaslatok letárgyalásáit sürgeti Sürgősen szükség van az esküdtbíróságra Munkatársunk megkérdezte Pesthy Pál igaztelgügyminisztert retjeiről, aki a következőket mondotta : — A sajtótörvény fog legfelsőbben a költségvetés letárgyalása után ,a Ház elé kerülni és reméltem, hogy még a nyári szünet előtt a kormányzó ki is fogja azt hirdetni. Én a javadaltot rendkívül sürgősnek és elodázhatatlannak tartia mert több kérdés merült fel ezzel kapcsolatban, amelyet már meg kell oldani. Az igazságszolgáltatás szempontjai is sürgősnek tartom az esküdtbíróság életbei égetését a sajtótörvény keretében. Ez a kérdés nem várhat már tovább. Egyelőre az esküdtbíráskodást a sajtóügyekre állítjuk vissza. Az esküdtszéki ■bíráskodás további kiterjedése már a jövő reménye. Attól függ, milyen leSz a bíráskodás a sajtóügyekben. Sürgősnek tartom ezenkívül az ingó jelzálogról szóló javaslat letárgyalását, amely az ipar és a kereskedelem egzisztenciális helyzetét van hivatva megjavítani. Sorra következik ezután a magánjog új kodifikációja. Vass József a szociális javaslatokról Vass József népjóléti miniszter terveiről a Miskolci Napló budapesti szerkesztőjének az alábbi nyilatkozatot tette: — A magam részéről, de az ország szempontjából is a legsürgősebbnek tartom a szociális javaslatok letárgyalását, közöttük elsősorban a szakszervezeti kérdés rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Jól tudom, a kérdés nagyon kényes és sok vitába fog alkalmat adni, nem jelenti azután ez a szakszervezetek államosítását, hanem a munka és a munkaszabadság megvédelmezésére gondolok. Az a célom, hogy ezek a javaslatok a költségvetés után letárgyalhatók legyenek, ezután következik a sztrájkjog, a munkabéregyeztetés, az aggkori biztosításra vonatkozó törvényjavaslat beterjesztése. Természetesen mindezeket megelőzné a rokkantkérdés végleges megoldása. A kultuszminiszter tervei Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter kulturprogramjáról a következőket mondotta: — Hallai Pál emlékezem meg a pénzügyminiszter úrról, aki az elmúlt évben lehetővé tette kultúrprogramunk egyrészének a megvalósítását. Ez évben ezt a munkát tovább fogjuk folytatni elsősorban a nép és tanyai iskolák kibővítésével, ezenfelül a gazdasági és polgári iskolák átszervezésének tervével is. Az egyetemi oktatás reformját is befejezzük. Egyébként a költségvetés tárgyalása során alkalmat fogok találni, hogy nagyszabású kultturprogramomat részletesen ismertessem. A szabadságjogok visszaállítása Nagyszabású tervre készülnek a belügyminisztériumban is, ahol a szabadságjogok kibővítése tekintetében megfelelő lépéseket tesznek. E tekintetben beiktató tanácskozás folyt a belügyminisztériumban, amelyről Leitovszky Béla belügyminiszter a következőket mondotta a Miskolci Napló budapesti munkatársának: — A miniszterelnök úr már nyilatkozott arról, hogy a szabadságjogok kiterjesztése tervbe van véve, tehát elérkezett már az ideje, hogy egy lépéssel továbbmehetünk. Nincs másról szó, mint a szabadságjogok kodifikálásáról, korlátlan kiszélesítéséről azonban még nem lehet beszélni, mert a teljes konszolidációtól még távol állunk. ál Il XXVIII. évfolyam 25. (7454) sx*m Ára W fillér Kedd, 1927 február hó 1. SKÖLCSNAPLÓ Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN A képviselőház elnökévé Zsitvay Tibort, alelnökévé Puky Endre dr.-t és Huszár Károlyt választották meg Négylharc várható a Jegyzői állások betöltése körül a kormánypárt ás az ellenzék között Budapest, január 31. Az országgyűlés hétfői ülésén sor került a tisztújításra Erős harc készült az elnökségért, amennyiben az egységes párt jelentős része Almássy Lászlót akarta elnökké választani és mindenáron keresztül akarta vinni Zsitvay Tibor mellőzését. A kérdés méregfogát maga Bethlen István gróf húzta ki, amikor a pártértekezlet alkalmával ajánlotta Almásy László pártelnökké való megválasztását és így megoldást nyert ezzel együtt a Házelnökség kérdése is. A képviselőház hétfői ülésén tehát elnökké választották Zsitvay Tibort, alelnökökké pedig Huszár Károlyt és Suky Endrét. Karafiáth Jenő lett ismételten a háznagy Hétfőn került volna a sor a jegyzői állások betöltésére is, azonban ennél a kérdésnél már kritikus volt a helyzet, mert a képviselőházban mindössze hat jegyzői állás van rendszeresítve, de sokkal több volt a jelentkező. A jegyzőknek ugyanis 320 pengő tiszteletdíjuk van. Az egységes pártot fűtötte különösen az ambíció a jegyzői tisztség elnyeréséért, úgyhogy maguk közt megállapodtak abban, hogy a Ház legközelebbi üléseinek egyikén a házszabályok módosításával tízre emelik a jegyzők számát, amelyek közül hatot az egységes párt, kettőt a kereszténypárt, a demokraták és a szociáldemokraták egy-egy jegyzői állást kapnak. Az egységes párt azonban nem számolt az ellenzékkel, amely nem akar hozzájárulni a javaslathoz. Szassay Károly ezzel kapcsolatban munkatársunknak a következőket mondotta : — Nyomban fel fogok szólalni a Házban, amint olyan indítvány érkezik be, hogy a jegyzői állásokat emeljék fel. Amikor a mai viszonyok között ezerszámra éheznek az emberek s a kormány szemet huny a szociális javaslatok felett, akkor ki nem elégíthető ambíciók honorálására felesleges tisztségeket akarnak kreálni és ezáltal az ország kiadását ok nélkül növelni. Az én felfogásom szerint a hat jegyű képviselőiház mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Graefl Jenő korelnök. Megállapítja a -borskrói jegyzetekből, hogy a megbízólevelek belyújtása alkalmával Peyer Károly és Propper Sándor olyan kijelentéseket tettek, amelyek a parlament méltóságával nem egyeztethetők össze, ezért utólagosan rendreutasítja őket. Jelentést tesz ezután a házelnök az igazoló bizottság munkájáról, amely szerint a bemutatott mandátumok közül 213-at soroznak az A. osztályba, 9-et a 15.-be és 15-öt a C.-be. Ezután áttér az országgyűlés a napiA felsőház hétfői ülését, amelyen a felsőház tisztikarának megválasztása volt kitűzve napirendre, fél 12 óra után nyitotta meg Berczelly Jenő korelnök. Bejelentette, hoy azok közül a felsőházi tagok közül, akik nem adták be még megbízólevelüket, tizenketten küldötték be hétfőig mandátumaikat. A főrendiház ezután megválasztja az igazoló bizottság elnökéül Csekonics Endre grófot, jegyzőül pedig Németh Károlyt. A körcímük ezután bejelenti, hogy a felsőházi tagok közül eddig 38-an neon nyújtották be megbízólevelüket, majd 15 napos határidőt tűznek ki a megbízólevelek benyitására. A hiányok miattt főt állásból hármat kell kapni az egységes pártnak, egyet egyet a keresztény, a bal- és a szocialista pártnak. Rassayék akciójához nemcsak az egész ellenzék, hanem még a fajvédők is csatlakoznak és így valószínű, hogy a keddi, vagy csütörtöki ülésen igen éles harc fog kifejlődni ebben a kérdésben a parlamentben, rendre és a tisztikar megválasztására. Aszavazás során Zsitvay Tiborra 137 szavazat jutott, mire a korelnök Zsitvay Tibort megválasztott elnökké deklarálja. Az alelnökválasztás során Puky Endre 142, Huszár Károly 135 szavazatot kapott, így őket a Ház alelnökeivé megválasztottaknak jelenti ki a korelnök. Itt említjük meg, hogy az interpellációt könyvbe már bejegyezték az első két interpellációt. Beck Lajos a külügyi helyzetről, Pakots József pedig az orvosi egyetementörtént dolgokról jogaink interpellálná, a jegyzők még nem állíthatták össze a felsőházi tagok pontos névsorát. Ezután felsőház áttér a tisztikar megválasztására. Az Illés fél 2 órakor még tan... A szavazás folyik. Az elnökválasztás A felsőház ülése Milyen lesz az időjárás? Budapest, január 31. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint töbnyire borús, csapadékra hajló idő várható némi hőemelkedéssel.