Miskolci Napló, 1927. április (27. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

■XVHL évfolyam 74. (7503) szám / _ HÁZI Ára 10 fillér Péntek, 1927 április hó 1. MISKOLCI NAPLÓ Felelős szerkesztő a FEHÉR ÖDÖN Öt éve... A nagy királytragédia ötödik évforduójához érkeztünk. 1922 április elsején messze hazájától, messze híveitől, távol attól a világtól, amelyben élt, amelyben legszebb álmait szőtte, elhagyatottan, árván szomorú magányában örök álomra hunyta le szemét Károly király. A nagy királytragédia ezen évfordulóján egy pillanatra fordítsuk el figyelmünket attól a tülekedéstől, attól a zsivajtól, amely itthon folyik sokszor testvér testvér ellen; fordítsuk el figyelmünk a világpolitika dübörgő eseményeitől és szálljunk gondolatban vissza ahhoz a fekete naphoz, amelyen Magyarország királyának mártírsorsa beteljesedett. Sok a gyászunk, sok a keserűségünk az utolsó esztendők viharaiból. A nemzet tragédiája Trianonnál kezdődött, ahol egy falánk, éhes világ elégítette ki mohó étvágyát az ezeresztendős ország széjjeldarabolt csonkjaiból. Trianonnál kezdődött és folytatódott a királytragédiában és folytatódik tovább mindaddig, amig Trianon a múlté lesz és az ezeréves ország ismét régi fényében, régi épségében áll. Nekünk Károly király martiriuma a nemzet martiriumát szimbolizálja. Az erőszak, amely Trianont meg tudta teremteni, mártírrá tette az egész nemzetet és a nemzet mártírjává avatta Károly királyt, aki eljött. Ezen a nehéz napon szálljon gondolatunk messze földeken és tengereken át egy sírhoz, amelyen hervadt virágok levelei zörögnek. Szálljon gondolatunk nem értetten, elhagyottan, árván és szőnem éretten, elhagyottan, árván és szomorúan hanyatlott a halálba a magyar király lelke. Ezen a nehéz napon áldozzunk a múltnak, áldozzunk a nehéz emlékeknek, amelyek mindegyike arra figyelmeztet, hogy kötelességeink vannak, hogy nagy munka vár, hogy mindnyájunknak önfeláldozóknak és erőseknek kell lennünk, hogy felkészülten várjuk a pillanatot, amely elhozza az alkalmat, hogy helyreállítsuk az ezeresztendős ország fényét és dicsőségét. Ennek az ezeresztendős fénynek az árnyékában pihen az utolsó magyar király, akinek sírjához sokan elzarándokolunk gondolatban ezen a fekete április elsején, amikor megjött a hite, hogy a mártírkirály sorsa beteljesedett. Mintha Trianon után ez a tragikum tette volna a fekete pontot. Emlékeznünk kell, mert az emlékek figyelmeztetnek, hogy a nemzettel szemben mindnyájunknak nagy kötelességeink vannak. És a kötelességek ki tudja talán ma, talán már holnap hívhatnak. A „felmentett“ Rákosi Nem én vagyok, a kor a levegő itt a bűnös, mondotta Rákosi Jenő a tábla előtt klasszikus védőbeszédében és a tábla méltányolta is ezt a védekezést: felmentette a magyar újságírók nesztorát, az Ébredő Magyarok Egyesülete által ellene indított perben. A kor, a levegő a bűnös, ez a megállapítás nemcsak a felmentő ítéletet támasztja alá, de megmagyarázza azt a különben hihetetlennek tetsző tényt is, hogy Rákosi Jenő egyáltalán bíróság elé kerülhetett. Noha ez a magyarázat elfogadható, a Rákosi Jenő ellen indított sajtóper mégis egy illúzióval tett bennünket szegényebbé. Mert mennyivel szebb lett volna, hogy ha ehhez a klasszikus öreghez nem értek volna el korunk szennyes hullámai. Ha megmaradhat a havas csúcsok tiszta magasságában, ahova csak hódolattal és szédelegve tekinthet fel ez a törpe, nagy emberekben olyan szegény kor. A boldogtalan időknek minden kárát és szenvedését viselni kell és a szenvedések alól, úgy látszik, Rákosi Jenő sem vonhatta ki magát. Azért ez a felmentő ítélet mégis kárpótol némiképpen a kései szenvedésekért, mert odatendál, hogy a kilengésekben és bűncselekményekben részt vett ébredőket támadni nem a bűncselekmény. Nem az Ébredő Magyarok Egyesületét támadta Rákosi Jenő, hanem csak egyes ébredőket. Az egyesületnek tehát nem kellett volna azonosítani magát egyes tagjaival akkor, amikor Rákosi ellen vádat emelt. Nem kellett volna, mert mint most a felmentő ítélet indokolásából kiderült, nem is volt érdemes, másrészt pedig így elkerülhető lett volna, hogy a magyarságnak ez az egyik legnagyobb fia nyolcvanöt évvel a vállán életében először a vádlottak padjára üljön. Az igazságügyminiszter védelmére kelt a biztosítási javaslatnak a felsőház mai ülésén A javaslat, amely nem irányul a háború óta letelepedett társaságok ellen, egyaránt védi a biztosítók és feleik érdekeit — állapítja meg Pesthy Pál miniszter Budapest, március 31. Az országgyűlés fellsőháza csütörtökön délelőtt Wlassics Gyula báró elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök ellőterjesztései során bejelentette, hogy a közigazgatási bíróság a közjegyzői kamarák választását megsemmisítette, ellenben az Imre József dk. megválaisztása ellen beadott petíciónak nem adott helyet. Miután Szmrecsányi Lajos egri , érsek a legfelsőbb fegyelmi bíróság tagja l letette az esküt, Vargha Ferenc a felsőház igazoló bizottságának ajelentését terjesztette elő. Ennek alapján az igazoló bizottság megállapította, hogy törvényeink értelmében a felsőházi tagság és az aktív bírói állás nem inkompatibilis, tehát Huszár András kaposvári törvényszéki elnök felsőházi tagsága sem összeférhetetlen. Ezután napirendire áttérve vita nélkül fogadták el a felsőházi gazdasági bizottságnak 1927/28. évre szóló költségvetési jelentését, majd áttértek a biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására. Az első felszólaló Pesthy Pál igazságügyminiszter, akii részletesen kifejti a törvényjavaslat intencióit. Ezeknek lényege, hogy el akarták oszlatni a biztosítási ügyleteik körrül felmerült zavarokat. Hangsúlyozza, hogy az ú új jogelvek alapján történő rendezésre akkor is szükség lett volna, ha csupán a légi biaztosítótársaságok maradtak volna az ország területén. A javaslat a szerződési jogelv allapján biztosítja akölcsönös kötelezettségeket a felek és a biztosítótársaságok között. A javaslat bizottsági tárgyalása során benyújtott kisebbségi véleményekkel ,szerviben leszögezi Pesthy miniszter, hogy a javaslat hézagot pótol, mert olyan kérdéseket old meg, amelyeknek rendezésére már a háború előtti szükség lett volna. A javaslat egyaránt, védi a biztosítók, mint a biztosítottak érdekeit. Az ülés tant. Izgalmas jelenetek közt tárgyalja a bíróság Prónay és Győrffy Ákos rágalmazási perét Budapest, március 31. Két héttel ezelőtt kezdte meg a büntetőtörvényszék Lohand-tanácsa a Prónay Pál rágalmazási perének a tárgyalását. A vád alapja Prónay nyílt levele, amelyben Győrffy Ákos hadbírót aposztrofálta. A tanács ma délelőtt folytatta a tárgyalást, amely alkalommal izgalmas vita volt a vádlott és a válló közöt, úgy, hogy ennek folyamán, az elnöknek a tárgyalást is félbe kellettt szakítania. Győrffy Ákos vallomástételében tiltakozott az ellen, hogy ő a vádlottal egy vacsoráin jelent volna meg, amely alkalommal megnyugtatta, hogy nem lesz semmi bántódása, valamint, hogy a vádlott barátaival karonfogva sétált volna. Prónay védője erre megkérdi, hogy ki hívta meg Győrffy Ákost a vacsorára, amire Győrffy kijelenti, hogy Dobay főhadnagy invitálására jelenít meg — Hányan voltak a vacsorán? Győrffy megbotránkozva feleli: — Hogyan lehet ilyen kérdést feltenni? — Neon emlékszik,hogy voltak-e a tanúk közül egynéhányan a vacsorán? — Nem emlékszem. — Különös, hogy csupán a vádlott jelenlétére emlékszik ? Ezután Prónay intéz kérdéseket Győrffy Ákoshoz: — Megtette ön a következő kijelentést : „Elintéztem Prónayt, tehát skartba tettek“. Győrffy Ákos izgattatanközeledik az elnökhöz és ezt mondja: — Hogyan lehet a bíróság előtt ilyet feltételezni egy bíróról? Prónay: Volt-e Ön valamely titkos társaságnak is tagja? Győrffy: Ilyen kérdést hogyan lehet feltenni? Prónay: Tiszti becsületszavára állítja, hogy soha nem volt tagja a titkos társaságoknak és azok ülésein nem vett részt? Győrffy határozott hangon mondja: — Nem valltam. Erre Prónay gúnyosan mosolyogni kezd és megjegyzi: — Én pedig úgy emlékszem, hogy voltunk együtt egy ilyen titkos társaságban. Györffy egy pillanatra meghökken, majd határozott hangon jelenti ki: — Nem voltam! Prónay izgatottan, magából kikelve vitatkozik a rádióval, amire az elnök kénytelen a bírósági, tárgyalást felfüggeszteni. Gaál Gaszton ma mondja el nagy beszédét a költségvetés vitájában Bethlen április 4-én délután indul Rómába . Apponyi előadást tart Hollandiában Magyarország gazdasági helyzetéről Budapest, március 31. Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják Gaál Gaszton felszólalását, aki két óriási beszédben éles kritika alá veszi a kormány politikáját. A folyosón úgy beszélik, hogy Gaál Gaszton felszólalásában olyan kérdéseikre világít rá, amelyekhez eddig csak keztyűs kézzel, vagy sehogy sem mertek hozzányúlni. Az egységes párt csütörtökön este tartja meg szokásos pártiértekezletét, amely elé annál nagyobb figyelemmel tekintenek politikai körökben, mert a ki is szivárgtotttthírek szerint a miniszterelnök ezen az ülésen fogja tájékoztatni pártját római útjának céljairól Ezenkívül Vass József népjóléti mi-A képviselőház folyosóján sokat beszéltek ma az egyik reggeli lap azon, közléséről,hogy Gömbös Gyula belép az egységespártba és rövidesen belügyminiszter lesz. A Miskolci Napló munkatársa érdeklődött Ángyán Béla államtitkár sajtófőnöiknél, aki azonban az ügyről semmit sem tudott. Aknássy László, az egységes párt ügyvezető elnöke a következőket mondotta munkatársunknak Gömbösnek a pártba való lépéséről:niszter felszólalása alá közfigyelmet kelt, aki a betegség- és baleset elleni biztosításról szóló törvényjavaslatot fogja az egységes párt értekezletén részletesen ismertetni. Bethlen István gróf környezetéből isztílumazó hírek szerint a miniszterelnök római útjára április 4-én délután 5 óra 30 perckor indul el Budapestről. Politikai körökben sokat beszéltek arról is,hogy Apponyi Albert gróf csütörtökön délután 4 órakor utazik Hollandiába és Leydlenben előadást tart Magyarország gazdasági helyzetéről. A húsvéti ünnepekre visszaérkezik Budapestre és a feltámadást gyöngyösapárti birtokán fogja ünnepelni. — Scitovszky Béla belügyminiszter távozásáról szó sem lehet, aninál kevésbé lehet tehát beszélni Gömbös belügyminiszterségéről. Gömbösnek az egységb,spártba való belépéséről szintén nem tudok semmit. Kontra Aladár, a fajvédő párt egyik vezetőtagja kijelentette, hogy valóban cslálloitgatják már őket régóta az egységes pártba való belépésre és noha a miniszterelnök külpolitikai orientációját és belügyi intézkedéseit helyeslik, gazdasági, pénzügyi és politikai tekintetben szükség van a párt különállására. előadója két kisebbrendű külügyi javaslatot terjesztett elő, majd áttértek a költségvetés folytatólagos tárgyalására. Elsőnek Esztergályos János szólalt fel. Tiltakozik a megállapítás ellen, mintha a szocialisták a gyűlöletet hirdetnék. A szocialisták egyedüli célja az, hogy az emberből embert csináljanak. Szankovics János: Helyes, de ne vadembert ! Esztergályos János: A szocialisták azt akarják, hogy ebben az országban mindenki boldog, megelégedett legyem. Felkiáltások a kormánypárt részéről: Azt akarjuk mi is! Esztergályos János: Gyakran szemére vetik a szocialistáknak nemzetköziségüket. Sztankovics János: És vallástalanságunkat! Esztergályos János: A szocializmus nemzetközisége a kereszténység azon alapelvén nyugszik, amely azt mondja: szeresd felebarátodat. Gaál Gaszton: És mi van ,a keresztény - szocialistáikkal, azok nem felebarátok? Esztergályos János. A munkásság akkor, amikor nemzetközileg szervezkedődik, a nemzetközi tőke lelkiismeretlen támadása és kizsákmányolása ellen védekezik. A szónok beszél a nyomornak a bűnözésre való hatásáról és megállapítja, hogy a szakszervezetek sok bűnözésnek veszik elejét akkor, amidőn segélyezik a munkanélkülieket. Követeli a sajtószabadság és az esküdt - bíróság visszaláillítását, az általános titkos választójogot, az egyesülési és gyülekezési jogot, az aggkori biztosítást, az anya- és gyermekvédelmet. A költségvetést nem fogadja el. .. — _** ... ___Au.... d Az egységespárti képviselők közbekiáltásainak pergőtüzében kritizálta Esztergályos János a költségvetési javaslatot Almássy László cáfolja, hogy Gömbös belép az egységespártba Szó sem lehet Szcitovszky távozásáról és Gömbös Gyula belügyminiszterségéről .A szakszervezetek által nyújtott segélyezéssel sok bűnözésnek veszik elejét. A képviselőház mai ülését ifjél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor házalnnök. Lukács György a külügyi bizottság