Miskolci Napló, 1927. május (27. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

XXVIII. évfolyam 98. (7527) szám Ára 10 fillér Vasárnap, 1927 május hó 1, MISKOLCI NAPLÓ Felelős szerkesztő : FEHÉR ÖDÖN Esküdtszék A miskolci Ügyvédi Kamara vasárna­pi közgyűlésén tárgyalja azt a felterjesz­tést, amelyet a kamarához tartozó ügy­védi kar intéz az igazságügyi miniszter­hez. A felterjesztés egyrészről szóvá teszi az ügyvédség szociális helyzetének ne­hézségeit, másrészről rámutat azokra a reformokra és tennivalókra, amelyeket a haladó kor és a konszolidált élet már megindokolt és szükségessé tesz. A mis­kolci Ügyvédi Kamara csatlakozik ahhoz hogy az igazságügyi kormányzat végre állítsa vissza az esküdtszéket és azokat a bűnügyeket, amelyek a békevilágban az esküdtek elé tartoztak, ismét utalja oda. Tagadhatatlan, hogy a háború, illet­ve a forradalmak óta nagyot haladtunk a konszolidáció terén és a gazdasági élet akármennyire küzdelmes és súlyos is, a stabil valutájával mindenesetre eljutott,, odáig, hogy meg van a lehetősége a vi­szonyok teljes javulásának. A konszoli­dáció azonban nem lehet egyoldalú és amíg a stabil valuta az egyik oldalon mutatja a normális időkhöz való vissza­térést, addig nem lehet a másik oldalon a jogviszonyok terén sem azt a kivételes állapotot fentartani, amely feltétlen bi­­­­zonytalanságot és nyugtalanságot okoz. Az esküdtszék visszaállítása nemcsa­kön a jogi élet szempontjából jelent erő­södést és haladást, de elősegíti azt a lel­ki megnyugvást is, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy végre az egész vo­nalon a normális haladás útjára térjünk. Az pedig,­­amire az Ügyvédi Kamara je­lentése is rámutatott, hogy az igazság­ügyi kormányzat az esküdtszéket meg­­­­nyirbált hatáskörrel óhajtja visszaállíta­ni, egyáltalában nem lenne helyes, sem célszerű, hiszen a korszellem, a fejlődés­­ egyenesen azt követeli, hogy az esküdt­széki hatáskör még a réginél is szélesebb­re bővíttessék ki. A magyar ügyvédi kar kívánsága olyan egyhangúan, annyira általánosan nyilatkozik meg, hogy lehe­tetlenség azelől kitérni és remélhetően az a szerencsésebb mód fog keresztül­menni, hogy az esküdtszék a konszolidá­ciónak az élet minden vonatkozásában való érvényesülésével, megnyirbálatlan hatáskörrel fogja munkáját ismét meg­kezdeni. A szállodakérdés Most újból előtérbe nyomult a régen vajúdó szállodakérdés. Egyszerre két megoldási lehetőség is kínálkozik. Az egyik a Korona-szállodának az átalakí­tása, a másik egy pénzcsoport ajánlata, amely egy teljesen új és modern világ­városi nagyszálloda építéséről szól. Mi nem foglalunk állást egyik mellett , se, illetve számunkra csak a szálloda a fontos, akármilyen úton és módon léte­süljön. Az okok, amelyek parancsoló mó­­­­don megkövetelik egy új szálloda létesí­tését, túlontúl ismeretesek. Miskolcnak nincs elegendő szállodája, olyan pedig, amely minden kényelemmel volna beren­dezve, egyetlen sincs. Különösen nagy­nak kell minősítenünk ezt a szálloda­hiányt, ha a közeljövő perspektíváira gondolunk. Miskolc egész rövidesen az idegenforgalomnak egyik nagyon fontos gócpontja lesz. Itt van közelben Lillafü­red, amely gyors tempóban halad abban az irányban, hogy világfürdővé váljék s ugyancsak Miskolcon keresztül visz az út Aggtelek felé, melynek barlangja egy kis propagandával szintén világlátvá­nyossággá tehető. Ha megindul az idege­nek özönlése e két nevezetesség felé, ak­kor fog csak megmutatkozni egész nagy­­­ságában a miskolci szállodahiány. Ak­kor fog kiderülni, hogy régi, rozoga, ke­vés szobájú, minden higiéniát és kényel­met nélkülöző szállodákkal nem fogunk tudni belekapcsolódni a meginduló ide­genforgalomba. Ezt azonban nem szabad bevárni. Az idegeneket, az átutazó fürdővendégeket és turistákat már kész, modern, világ­városi szabású szállodákkal kell vár­nunk. A törvényhatósági bizottságban vannak sokan, akik az ilyen nagyszabá­sú tervek előtt megszoktak torpanni. De hihetőleg a polgármester akarata győze­delmeskedni fog és bátor kezdeményező optimizmusa átragad majd a habozók­­ra is. Az az építő akarat és optimizmus, amely ezt a város hatalmas lendülettel ragadta előre a fejlődés útján és mindig el tudta söpörni a fejlődés elé gördült akadályokat, így minden bizalmunk meg­van abban, hogy a most szőnyegen levő szállodakérdés rövidesen megoldó­dik . ...... . Hatalmas arányú anarchista összeesküvést leplezett le a párisi rendőrség Az anarchisták államfők és kormányelnökök ellen akartak merényleteket elkövetni s az akciójukhoz szükséges pénzt rablás útján igyekeztek előkeríteni Paris, április 30. A Petit Párisien állítólag jólértesült körökből óriási feltűnést keltő hírt kö­zöl. A lap jelentése szerint a rendőrség a kommunista szervezet tagjainak laká­sán tartott házkutatás folyamán 1500 tagú nemzetközi anarchista bandára akadt, amelynek tagjai javarészt spanyo­lokból és olaszokból állanak. A szervezet célja az volt, hogy meg igényleteket kövessenek el az államfők és kormányelnökök ellen. A banda pro­­­­pagandairatokkal bőven fel volt szerelve­­ és ami érdekes, az akciójukhoz szükséges­­ pénzösszegeket betörés útján kívánták előteremteni. Párisban és környékén több­­mint 100 betörést követtek el. Az egyik külváros­ban az anarchista társaság 3200 bombát rendelt, amelyből azonban csak 600 bom­bát tudott lefoglalni. A Petit Parisien azon véleményének ad kifejezést, hogy az anarchisták bűn­szövetkezete a kommunista szervezettel karöltve fejt ki tevékenységet. A rend­őrség az ügynek még be nem fejezett voltára való tekintettel, nem ad ki hi­vatalos jelentést a nyomozás eddigi fá­zisáról. Az ellenzék ismerni akarja a magyar-olasz szerződés minden részletét Nyilatkozatot kívánnak Bethlentől a jugoszláv tárgyalásokról is Budapest, április 30. Több mint háromhetes szünet után a jövő héten újból összeül a nemzetgyűlés és megindul a politikai élet. A képviselő­ház ugyancsak kedden ül össze első ülé­sére, azonban a politikai viharok már a hétfői napon megindulnak az egységes­párt értekezlete alkalmával. Nem csupán politikai körökben, de az ország egész közvéleményében is nagy érdeklődéssel várják Bethlen István gróf nyilatkoza­tát a magyar-olasz barátsági szerződés és a fiumei kikötő ügyében. Bethlen be­szédében újabb részleteket várnak a szer­ződés tartalmára és részleteire vonatko­zólag is. Ugyancsak kíváncsian tekinte­nek az elé is, hogy váljon a miniszterel­nök a jugoszláv-magyar eszmecsere te­kintetében fog-e valamilyen nyilatkoza-Nagy érdeklődéssel tekintettek a hétfői egységespárti ülés elé, amelyen Hajós Kálmán fog kérdéseket intézni a kul­tuszminiszterhez a főkegyúri jogok ügyében. Értesülésünk szerint azonban a kultuszminiszter hétfőn Szegedre utazik, hogy a klinikai építkezési bizottság ülé­sén részt vegyen, éppen ezért nem tudna válaszolni Hajós Kálmán felszólalására, jót tenni. A külpolitikai kérdésekről a miniszter­­elnök részletesen majd a szerdára össze­hívott külpolitikai bizottsági ülésen fog válaszolni, amelyről hivatalos jelentést is fognak kiadni. A jelentés azonban a bizalmasabb természetű kérdéseket nem fogja az ország közvéleménye elé tárni. Az ellenzéken azt várják, hogy a parla­ment plénuma előtt is­ nyilatkozzék a mi­niszterelnök a fontos külpolitikai kérdé­sekről és amennyiben ezt kedden, vagy szerdán nem tenné meg, úgy az interpel­láció alkalmával az ellenzék kérdést fog intézni a kormányhoz ebben a kérdésben. Egyelőre nem tudják, hogy a miniszter­­elnök válaszolni fog-e azonnal az ellen­zék interpellációjára, azonban ezt való­színűnek tartják, miért is Hajós elhalasztja felszólalását a legközelebbi pártértekezletig. A fő­kegyúri jog gyakorlása tekintetében a Miskolci Napló munkatársa kérdést in­tézett Rakovszky Istvánhoz, aki a napok­ban tért vissza­ felsőmagyarországi bir­tokáról és most visszavonultan él a po­litikától, aki azonban a főkegyúri jogok ügyében teljesen tisztában van. Ra­kovszky István munkatársunknak a kö­vetkezőket mondotta e tárgyban: — A mostani állapotokat úgy a saját jogunknak, mint a kánonjognak megfe­lelőnek tartom. A főkegyúri jog gyakor­lása az apostoli király személyes joga. Ha apostoli király nincs, akkor a fő­kegyúri gyakorlás joga is szünetel.­­ Ugyanez a helyzet volt akkor, amidőn Ferenc József még nem volt megkoro­názva, amikor is az 1858. évi konkordá­tum volt kánonjogi tekintetben irány­adó. Ha az apostoli királyi főkegyúri joggyakorlás szünetel, akkor őszentségé­­nek a joga ezen főkegyúri jog gyakorlá­sa, tehát azon javadalmas állások betöl­tése, amelyeket addig az apostoli király intézett el. Nem tudom, hogy miért veti most fel a kormány ezt a kérdést, hiszen az államfő, de a kormány nagy része sem katholikus vallású és így ebben a fontos kérdésben a mai beleszólást nagyon ve­szélyesnek látom. Nincs szüksége arra az országnak, hogy a sek baja közepette még egy újabb bajt is szerezzen esetleg önmagának. Ha a szükség úgy kívánn­i a kérdéssel kapcsolatban, ha parlamen­ten kívü­l is, de mindenesetre akcióba lépnek. Rakovszky István: „A főkegyúri jogot csak a pápa gyakorolhatja“ Csang Kai Sek parancsára általános offenzíva indult Hankau ellen Anglia ismét megszállja a város koncessziós területeit . Új fejezet előtt a kínai polgárháború London, április 30. A kínai polgárháború új fejezet elé ér­kezett. Mint ismeretes, rövid idővel eze­lőtt két nagy hadsereg, az északi és a déli állottak egymással szemben. A déli hadsereg vezére Csang-Kai-Sek tábor­nok volt, aki diadalmas fegyverténnyel nyomult előre és bevette Sanghait és Nankingot is. Később azonban a Kuomin­tang párt vezetősége, amely Mosz­kvához áll közel és a főparancsnok között ellen­tétek támadtak. Az ellentétek később olyan feszült helyzetre vezettek, hogy a hankaui kormány elejtette Cang-Kai- Seket. A tábornok erre új hadsereget to­borozott össze és megindult a déli had­sereg ellen, amelynek korábban fővezére volt. Csang-Kai-Sek csapatai közben az északi kormány fővezére, Csang-Cso-Lin alo­rnagy is ostromolni kezdte. A har­cok eddig nagyobb eredményre nem ve­zettek. A legújabb jelettések szerint Csang- Kai-Sek harca a hankaui kormány ellen a döntés elé ért, Csang-Kai-Sek csapatai feltartóztathatatlanul nyomulnak Han­­kau felé és mind többször bocsátkoznak heves összeütközésbe a déli kormány ka­tonáival. Csütörtökön Csang-Kai-Sek ötezer hankaui katonát ejtett foglyul. Pénteken Csang-Kai-Sek tábornok ki­adta a parancsot a Hankau elleni álta­lános támadásra. A parancs kiadása után a hankaui európai kereskedők egymás­után hagyják el Hankaut, mert attól tar­tanak, hogy a város véres események színhelye lesz. Úgy látszik, hogy az angol kormány a harcban támogatja Csang-Kai-Seket. Amikor a sanghaji csapatok bevonultak Hankauba, az angol koncessziós területe­ket ki kellett üríteni. Az északi kormány garantálta azonban a koncessziós terüle­tek épségét, az idegen állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát. A kantoni­­kormány azonban a megállapodásokat, dacára a többszörös jegyzékváltás után, megszegte. Ezért az angolok ismét meg­fogják szállani a hankaui koncessziós te­rületet, mihelyt Csang-Kai-Sek tábornok csapatai elfoglalják a várost. Kétséges, hogy a nagyhatalmak köve­tik-e az angol kormány lépéseit. Eddig az, volt a helyzet, hogy az angol diplo­mácia eljárását nem tette magáévá sem az Egyesült Államok, sem pedig Japán kormánya. Egyáltalában az a helyzet, hogy a kínai kérdésben Amerika és a tokiói kormány egyöntetűen jártak el. Ez a körülmény azonban Angliát nem nem tartotta vissza attól, hogy önálló akcióba kezdjen. Londonban azt hiszik, hogy Anglia erélyes fellépése még akkor is eredményt hoz, ha Csang-Kai-Sek nem foglalja el Hankau városát. Beismerő vallomást ölelt a csekk­­hamisításért letartóztatott Bodolayné A rendőrség őrizetében Bodolayné teljesen megtört és betegsége is súlyosabbra fordult Budapest, április 30. A nemzetköz csekkhamisító társaság Budapesten letartóztatott tagját, Bodo­­laynét a rendőrség szombaton ismét ki­hallgatta. Ez alkalommal részletes beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy amidőn urától elvált, tüdőbajt kapott és ennek a gyógykezelé­se céljából többizben kellett a külföldre utaznia. Itt kint külföldön ismerkedett meg a nemzetközi szélhámostársaság néhány tagjával és mivel a saját maga gyógykezeltetéséhez rengeteg pénz kel­lett, ráhagyta magát beszélni a bűnszö­vetkezetben való részességre. Egyébként Bodolayné teljesen megtört a rendőrségi őrizetben. Betegsége is súlyosbodott, vért köp, ami miatt a rabkórházba fog­ják szállítani a Markó­ utcai ügyészségi fogház helyett. Május tizenhetedikére kiírja a város a versenytárgyalást a Korona-szálló átépítésére Hét részletben adják ki a munkát — A nagyvállalkozók részletmunka ajánlatait nem veszik figyelembe — A jövő héten ankétot hív össze a polgármester a Koós Soma-féle ajánlat megbeszélésére Miskolc, április 30. (A Miskolci Napló munkatársától.) A Ko­rona szálló átalakítására vonatkozó tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy a polgármester utasította a vá­rosi főmérnöki hivatalt, hogy a ver­senytárgyalást négy napon belül okvet­len írja ki. Szombat délután a városi tanácsülés részletesen letárgyalta a munkakiadási terveket és abban állapodtak meg, hogy hét részletben írják ki a munkát. Első csoportba tartozik a föld, kőműves, bur­koló, vasbeton és műkő munka. A má­sodikba az ács, a harmadikba a csere­pes, a negyedikbe a parkett, az ötödikbe a bádogos, a hatodikba az asztalos, la­katos, mázoló és üveges, a hetedikbe a szobafestő és tapéta munka. A versenytárgyalás határideje má­jus 17.-6. Szombaton délben a Koós Soma-féle szállóépítő vállalat részéről két meg­­megbízott jelenlétében a polgármester felbontotta a terveket és ajánlatokat. Érdemleges megbeszélés, vagy tárgya­lás ez alkalommal nem történt, mind­össze a tervrajzokat vitte tanács elé a polgármester és úgy határozott, hogy a jövő héten ankétot hív össze a tervpályázat letárgyalására.

Next