Miskolci Napló, 1927. június (27. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

XKVIH évfolyam 123­ (7552) szám Ara­t& fillér Szerda, 1927. Iimán­g hé­t, MISKOLCI NAPLÓ Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Tótágas Három­­napja a magyar politikai élet­nek egyetlen nagy eseménye a Mészöly tanárnak Tótágas című színdarabja, a­mely a szegedi színházban került színre. Hiába hivatkozik a professzor, olyan te­kintélyre, mint Herczeg Ferenc, amikor azt állítja, hogy a Tótágas kizárólag szépirodalmi fórum elé tartozik, az a példátlan felháborodás, amely a darab körül kerekedett, azt bizonyítja, hogy a Tótágasnak sokkal több köze van a po­litikához, mint a szépirodalomhoz. Egyelőre még nem láttunk egy színi­kritikust sem, aki védelmére kelt volna a darabnak, nem hallottuk, hogy a Tó­tágas olyan tiszta művészettel megírt munka volna, amely mellett szuverén jogai vannak, a szatírának. Egyelőre az a helyzet, hogy a Tótágassal kizárólag politikai fórumok foglalkoznak és lassan megmozdul az egész társadalom, hogy tiltakozzon ennek a színdarabnak kegye­letsértő tendenciája ellen. Legutóbb a Tiszaj­obb parti Mezőgazdasági Kamara ítélte el Mészöly professzor „irodalmi“ működését, ami nyilvánvalóan mutatja, hogy Nagyatádi személyének kegyelet­­ellenes és sértő kikarikírozása nem csu­pán a kisgazdák személyes ügye. Nagya­tádi nemcsak kisgazdavezér volt, de a magyar politikának egyik legnemesebb és legmarkánsabb alakja. A legszomorúbb azonban, hogy ennek az úgynevezett politikai szatírának, a­melyben több a politika, mint a szatíra, egy egyetemi tanár a szerzője. Oh per­sze, senkinek semmi köze ahhoz, hogy a tanár urak passzióból irodalmat művel­nek, de ennek az irodalomnak ha a nyil­vánosság elé kerül, ki kell állnia a kri­tikát. A Tótágas felett azonban, sajnos, csak politikai szempontból lehet kritikát mondani, ez pedig nagyon lesújtó nem csupán Mészöly professzorra, de az egész mai közszellemre nézve. Ha olyan egye­temi tanár akad, aki politikai türelmet­lenségében ilyen halottgyalázó szatírák­ra ragadtatja magát, akkor mit szóljunk­­ a diákokhoz, kik a tudománynál és a ta­nulásnál ugyancsak fontosabbnak tart­ják a politizálást, a tüntetéseket és vere­kedéseket? Mit szóljunk a Hozmecekhez, ha akadnak Mészölyök, akik alacsony szenvedélyektől fűtött írásműveikkel az egész társadalom felháborodását kih­ivat­ják maguk ellen? ♦♦♦♦♦ Sztrájkolok Mióta a szerencsétlen békeszerződése­ket megkötötték a nyugtalanság, bizony­talanság szinte állandósult és napról­­napra olyan jelenségek mutatkoznak, hogy a legnagyobb diplomáciai furfang és a legvadabb erőszak sem tudta rá­kényszeríteni a népekre a megnyugvást, a belenyugvást abba a lehetetlenségbe, amit a béke címén diktáltak nekünk is Trianonban. A gazdasági helyzet szinte az egész világon bizonytalan, ingadozó, a munka sehol sem talál megfelelő megbecsülést, a pénz értéke óráról-órára hullámzik, a munkátlanság egyre fokozódik, a tőke bátortalanul visszahúzódik, a levegőben lóg az a rém, amely esztendőkön át szív­ta az emberiség vérét és amelytől a bé­keszerződések nemhogy megszabadítottak volna, de még közelebb hozták annak ve­szedelmét. Az általános gazdasági helyzet bizony­talanságára legjellemzőbbek azok a foly­tonos munkásmozgalmak, amelyek esz­tendők óta megismétlődnek. A megélhe­tés rettenetesen megdrágította az élet­­képtelenné tett országok helyzetét és ter­mészetesen ezt legelső­sorban a szegé­nyebb osztályok érzik, azok, amelyek mindennapi munkával keresik meg a ke­nyerüket. A koldussá tett államok viszont nem bírják a terheket és ilyen körülmé­nyek között nehezen, vagy egyáltalában nem lehet összeegyeztetni a munkabér kérdését a vállalkozások teherbíróképes­­ségével. És ezt a nyomást érzik nem csupán a magánvállalkozások, de érzik az államok is, amelyek képtelenek viselni a terheket és képtelenek foglalkoztatni azokat a tö­megeket, amelyeknek a megélhetése min­dennapi munka folytonosságától függ. Az állami alkalmazottak helyzete is tra­gikus. A legminimálisabb életnívót sem bírják és szinte hiábavaló minden törek­vés helyzetük javítására, mert a bajok gyökere a rosszul, erőszakosan felépített békeszerződésekben rejlik. Egyike a legbizonytalanabb sorsú álla­­moknakA béke megkötése óta Ausztria. Belső jó etikai harcok marcangolják és amellett gazdasági helyzete is a leginga­­dozóbb. Egyik sztrájk követi a másikat, most a postások készülnek a munka be­szüntetésére. Ezek a mozgalmak örök fi­gyelmeztetők lesznek arra, hogy a világ­nak be kell látnia tragikus tévedéseit és a betegség ellen, amely a győzőket is sújtja, ott kell keresni az orvoslást, ahol a hibák történtek. Bele kell nyugodniok: a békeszerződéseket revízió alá kell venni. Zalaegerszegi helyzetjelentés délután fél 2 órakori Farkas Tibor 3203, Boray István báró 4640 szavazat Zalaegerszeg, május 31.­­ Óriási érdeklődés és lázas izgalom­­ mellett kezdődött meg ma reggel a zala­­­­egerszegi kerületben a képviselőválasz­tás.A választás napját óriási, szinte pél­dátlanul erős agitáció előzte meg. A kor­tesek az egész éjszaka folyamán talpon voltak, hogy végigjárják a választókat és igyekezzenek jelöltjeik érdekében megfelelő hangulatot kelteni. A képvi­selők maguk is nagy számban jelentek meg a kerületben, elsősorban az egysé­­gespártiak közül vannak sokan lent Za­laegerszegen. Az agrárpártiak vezére, Gaál Gaszton is megjelent a választásoknál, aki ugyan kijelentette, hogy nem annyira agitációs célból utazott le a kerületbe, mert hisz Farkas Tibornak erre nincs szüksége, ha­nem azért, hogy a közigazgatási hatósá­gok ténykedésénél valami atrocitás elő ne forduljon és erre ügyelhessen. A szavazatok leadása 8 órakor kez­dődött. A szerencse a szavazatok megindulásá­nál Kray István bárónak kedvezett, amennyiben az ő választói kezdték meg a szavazást. A szavazóhelyiség előtt azonban óriási tömegben várakoznak Farkas Tibor szavazói is, hogy az urnák elé járulhassanak. A községekből érkező jelentések szerint reggel 8 órakor ott is megkezdték a sza­vazást a legnagyobb rendben. Magában Zalaegerszegen sok tisztvise­lő van és így itt előreláthatólag Kray számára fog billenni a városi szavazatok aránya, a vidék azonban, a falu népe Farkas Tibor tántoríthatatlan hívei közé tartozik. Jentések szerint a szavazatok állása fél 12 órakor a következő: Kray István báró egységespárti 2652, Farkas Tibor pártonkívüli ellenzé­ki 1551. 12 órakor, a szavazatok állása: Kr­ay István báró: 2712. Farkas Tibor 1551. Fél 2 órakor így oszlanak meg a le­adott szavazatok: Kray István báró: 4610. Farkas Tibor: 3203. Ez a nagy eltérés tulajdoniképen azzal magyarázható, hogy a szavazást minde­nütt Kray István báró emberei kezdték meg. A választókerületben egyébként a leg­teljesebb rend és nyugalom mellett fo­lyik a szavazás, csendőri beavatkozásra sehol sem v­olt szükség. A belügyminisztériumba befutott je­ „Egész jelentéktelen színpadi kísérlet, amely szerencsétlen formában tárgyal aktuális politikai kérdéseket“ — hangzik a hivatalos kritika a Tótágas­ról A knituszminiszter hétfői felszólalásával ellentétben ma kijelentette, hogy megindult a fegyelmi eljárás Mészöly professzor ellen . Az egységes párt csütörtöki értekezletén is szóba kerül a kegyeletsértő színdarab dolga Budapest, május 31. Míg a képviselőház üléstermében meg­lehetősen minimális érdeklődés mellett folyt az approvpriációs javaslat, vitája, addig a Ház folyosóján a Tótágas című színdarab körül ma is élénk vita fejlődött ki, amelyben elsősorban Bubinák István, Kovács Nagy Sándor, Csizmadia Sán­dor és Onffy Imre vettek részt. A vitatkozás javában tartott, amidőn egynegyed 1-kor, megjelent Klebelsberg Kunó gróf hóna alatt hozva a Tótágas rendezői példányát, Marjay Ödön kultusz­­miniszteri osztálytanácsos kíséretében. A kultuszminiszter a folyosón vitatko­zó képviselőkkel közölte, hogy Marjay miniszteri tanácsos áttanulmányozta a darabot és megállapította, hogy a darab­nak "­semmi irodalmi értéke nincs, egészen jelentéktelen színpadi kísérle­tezés, amely az aktuális politikai kér­déseket szerencsétlen formában tár­gyalja, azonban nem tartalmaz a kisgazdaosztály elleni izgatása kitételeket. Közölte ezután a kultuszminiszter, hogy a szegedi egye­tem elsőfokú bírósága megindította a fe­gyelmi eljárást Mészöly professzor, ellem Kijelentette végül a kultuszminiszter, hogy kétségtelen az, hogy Mészöly kilé­pett abból a tartózkodásból, amelyet mél­tán ell lehet várni az egyetemi tanároktól és különösen politikai a nők kiéle­zésével tú­ltént azon a határon, amelyet be kellett volna neki tartani. Súlyosbítja eljárását az a körül­mény, hogy az egyetemi tanárok érte­kezlete előtt mutatta be a darabot, ami által az egész egyetemi tanári kart rossz világításba helyezte. Rubinek István közben olvasni kezdte a darabot és annak néhány részletét han­gosan megismételte, mire a meglehető­sen naiv töredékek nagy derültséget kel­tettek a képviselők körében. Erdélyi Ala­dár meg is jegyezte, hogy­ a Tótágas va­lóban egy bohózat, a nyelve azonban olyan kificamodtt, hogy egyáltalán nem vall egy egyetemi tanár stílusára. A­ kisgazda képviselők és a kultuszmi­niszter között felmerült alfzfér elintézése egyébként a miniszterelnök tapintatától függ, mert értesülésünk szerint a Tótágas ügyét a csütörtöki pártértekezlet alkal­mával is szó­ba hozzák a kisgazda képvi­selők, mondotta Györki —, hogy a választójogi kérdés nyugvópontra jutott. Addig ez nem történik meg, amig­­ általános tit­kos, községenkénti választójog érvényre nem fog jutni... Erdélyi Aladár: Kifelejtette a nőket! Györki Imre folytatja... nincs béke és nem lehet béke ebben a kérdésben, amig meg nem torolják a választási sérelme­ket. A kecskeméti és zalaegerszegi vá­lasztások megsemmisítése elég intenzí­ven rávilágít arra a harcmodorra, amely­­lyel a kormány az egyes nyílt kerületek­ben győzni tudott. A belügyminiszter úr olcsó és jó közigazgatást hirdet. Húsz év óta minden belügyminiszter ezt tartja, a közigazgatás mégsem lett olcsóbb, sem jobb, noha az utóbbi évek alatt megkét­szereződött a közigazgatási tisztviselők létszáma. Azokban a falvakban, ahol ed­dig egy jegyző végezte a község munká­ját, most kettő van. Fáy István: Mindent támadnak, ami szent ebben az országban. Györki Imre elmondja ezután, hogy amidőn egyszer a vidékre utazott, a detektívek egész raja követte minden ■v­i lépését. Erdélyi Aladár: Nem rossz álom volt az!Györki Imre: 28 órán keresztül tartóz­kodott a kérdéses városban és a rendőr­ség­ mégis megbüntette a sógorát kihágás miatt, mert nem jelentette be. — Azt kérdem a belügyminiszter úrtól — folytatta Györki —, rendben van ebben az országban minden, hogy egy szocialis­­ta képviselő vidéki utazásánál 15—20 de­tektívet kelljen mozgósítani annak meg­figyelésére, hogy a képviselő hová megy, kivel beszél és mit csinál. A földreform ügyéről beszél ezután és kijelenti, hogy a hatóságok a földreform kérdésénél mindig a birtokosok pártján állottak. Az ülése. Szociáldemokrata felszólalás az appropriációs javaslat vitájában A képviselőház keddi ülését fél 11 óra­kor nyitotta meg Zsitvay Tibor házelnök, aki bemutatta a Kecskeméten május 29-én megválasztott Horváth Mihály és Szabó Iván képviselők megbízóleveleit és a közigazgatási bíróság átiratát, amely szerint a Pakson megválasztott Zsi­linszky István mandátuma ellen a törvé­nyes határidő alatt érdemleges panasz nem futott be és így Zsilinszky Istvánt véglegesen igazolt képviselőnek jelentet­te ki. A Ház ezután áttért az appropriációs javaslat tárgyalá­st sára. Györki Imre az első felszólaló, aki nyomban a tanácskozóképesség megálla­pítását kérte az elnökségtől. Minthogy a Ház nem volt tanácskozó­képes, az elnök tíz percre felfüggesztette az ülést. Szünet után Györki Imre megkezdte beszédét. — Ne higgye a belügyminiszter úr ! Tíz vállalkozó adott be ajánlatot a munkáslakások megépítésére A csütörtöki közgyűlés dönt az építkezések kiadása felett . A közgyűlési határozat kikézbesítése után nyolc napon belül meg kell kezdeni az építkezést Miskolc, május 31. (A Miskolci Napló munkatársától.) A munkáslakások építésére vonatkozólag úgy határozott a városi tanács, hogy az építkezést az eredeti tervek alapján fog­ják végrehajtani és így új ajánlatokat kértek be az ere­deti vállalkozóktól. Az ajánlatok benyújtásának határide­je kedden délben 12 órakor járt le és Hodobay Sándor dr. polgármester a vá­rosi tanácsülés előtt az építőiparosok jelenlétében fel is bontotta az ajánlato­kat.A legolcsóbb ajánlatot Uhrinyi Kovács Kocsárd építési vállalkozó adta be 4575 pengő 53 fillérrel, amelyből hajlandó további 3 százalékos engedményt adni, hogyha a tervbevett 100 munkáslakás építését egy tömegben kapja meg. Ebben az esetben egy-egy munkásház megépítése 4438 pengőbe kerülne. A második legolcsóbb ajánlattevő Papp Sándor 4931 pengővel, amelyből hajlandó 4 százalék engedményt adni, úgy hogy ajánlati végösszege 4830 pengőt tenne ki, ha mind a száz házat ő építené fel. A következő ajánlattevő Ungár, Jann­vik és Kulcsár 5025 pengő 15 fillérrel pá­lyáztak. A honvéd gyakorlótéren épí­tendő házakból hajlandók 2 százalékos engedményt adni. Árva­ Pál 5319 pengővel pályázott. 100 ház építése esetén 4 százalék engedményt ad. Abban az esetben, ha parcellánké­nt adják ki az építkezést, csupán a Nád­­pataky-féle telken megépítendő házakra pályázik. Szél István ajánlatának összege 5229 pengő 90 fillért tesz ki. Huszonöt épület megépítése esetén 1 százalékos, ötven épületnél 1,5 százalékot, száz épületnél pedig 2 százalékos engedményt nyújt. Abban az esetben, hogyha a vakoláshoz és a betonhoz szénsalakot használhat, 50000 pengőért vállalja egy-egy munkás­ház megépítését. Katona Lajos és fia ajánlati összege 5308 pengő 98 fillér. Húsz ház esetén 1 százalék, 30 háznál 2 százalék, 50 háznál 3 százalék, 100 háznál 4 százalék enged­ményt ad. Hevesi Lajos 5551 pengő 65 fillérrel tett ajánlatot. Tíz ház megépítésénél egy­­egy ház árából 50 pengőt, 20 ház építé­sénél 100 pengőt, 50 ház építésénél 150 pengőt, 100 ház megépítésénél házanként 250 pengős engedményt tesz. Bloch és Stim ajánlata 5580 pengő 23 fillérről szól. Abban az esetben, hogyha a munkabér­ emelkedése a 15 százalékot meghaladná, térítést kérnek a várostól. Paár Emil 5701 pengő 34 fillérrel pá­lyázott. Harsányi József és társa 5703 pengő 77 fillérrel adott be pályázatot.~20 ház meg­építése esetén 1 százalék, 40 háznál 2 szá­zalék, 60 háznál 3 százalék, 80 háznál 4 százalék, 100 háznál 5 százalék enged­ményt ad. A munkálatokat három helyen kell el­végezni. A lakások részben a Bodóalján, rész­ben a honvéd gyakorlótéren és rész­ben a Nádpataky-féle telken fognak épülni. Az ajánlatokat a városi tanács átszá­mítás végett kiadta a mérnöki hivatal­nak és a szerda délutáni építési és pénz­ügyi szakbizottság fog dönteni, hogy a munka kiadását melyik vállalkozónak javasolja. Az építés ügyében végső dön­tésre a csütörtöki közgyűlés illetékes. A polgármester kijelentette a vállalko­zók előtt, hogy aki a munkát megkapja, annak kötelessége a közgyűlési határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül az építkezést megkezdeni.

Next