Miskolci Napló, 1927. június (27. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-01 / 123. szám
XKVIH évfolyam 123 (7552) szám Arat& fillér Szerda, 1927. Iimáng hét, MISKOLCI NAPLÓ Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Tótágas Háromnapja a magyar politikai életnek egyetlen nagy eseménye a Mészöly tanárnak Tótágas című színdarabja, amely a szegedi színházban került színre. Hiába hivatkozik a professzor, olyan tekintélyre, mint Herczeg Ferenc, amikor azt állítja, hogy a Tótágas kizárólag szépirodalmi fórum elé tartozik, az a példátlan felháborodás, amely a darab körül kerekedett, azt bizonyítja, hogy a Tótágasnak sokkal több köze van a politikához, mint a szépirodalomhoz. Egyelőre még nem láttunk egy színikritikust sem, aki védelmére kelt volna a darabnak, nem hallottuk, hogy a Tótágas olyan tiszta művészettel megírt munka volna, amely mellett szuverén jogai vannak, a szatírának. Egyelőre az a helyzet, hogy a Tótágassal kizárólag politikai fórumok foglalkoznak és lassan megmozdul az egész társadalom, hogy tiltakozzon ennek a színdarabnak kegyeletsértő tendenciája ellen. Legutóbb a Tiszajobb parti Mezőgazdasági Kamara ítélte el Mészöly professzor „irodalmi“ működését, ami nyilvánvalóan mutatja, hogy Nagyatádi személyének kegyeletellenes és sértő kikarikírozása nem csupán a kisgazdák személyes ügye. Nagyatádi nemcsak kisgazdavezér volt, de a magyar politikának egyik legnemesebb és legmarkánsabb alakja. A legszomorúbb azonban, hogy ennek az úgynevezett politikai szatírának, amelyben több a politika, mint a szatíra, egy egyetemi tanár a szerzője. Oh persze, senkinek semmi köze ahhoz, hogy a tanár urak passzióból irodalmat művelnek, de ennek az irodalomnak ha a nyilvánosság elé kerül, ki kell állnia a kritikát. A Tótágas felett azonban, sajnos, csak politikai szempontból lehet kritikát mondani, ez pedig nagyon lesújtó nem csupán Mészöly professzorra, de az egész mai közszellemre nézve. Ha olyan egyetemi tanár akad, aki politikai türelmetlenségében ilyen halottgyalázó szatírákra ragadtatja magát, akkor mit szóljunk a diákokhoz, kik a tudománynál és a tanulásnál ugyancsak fontosabbnak tartják a politizálást, a tüntetéseket és verekedéseket? Mit szóljunk a Hozmecekhez, ha akadnak Mészölyök, akik alacsony szenvedélyektől fűtött írásműveikkel az egész társadalom felháborodását kihivatják maguk ellen? ♦♦♦♦♦ Sztrájkolok Mióta a szerencsétlen békeszerződéseket megkötötték a nyugtalanság, bizonytalanság szinte állandósult és naprólnapra olyan jelenségek mutatkoznak, hogy a legnagyobb diplomáciai furfang és a legvadabb erőszak sem tudta rákényszeríteni a népekre a megnyugvást, a belenyugvást abba a lehetetlenségbe, amit a béke címén diktáltak nekünk is Trianonban. A gazdasági helyzet szinte az egész világon bizonytalan, ingadozó, a munka sehol sem talál megfelelő megbecsülést, a pénz értéke óráról-órára hullámzik, a munkátlanság egyre fokozódik, a tőke bátortalanul visszahúzódik, a levegőben lóg az a rém, amely esztendőkön át szívta az emberiség vérét és amelytől a békeszerződések nemhogy megszabadítottak volna, de még közelebb hozták annak veszedelmét. Az általános gazdasági helyzet bizonytalanságára legjellemzőbbek azok a folytonos munkásmozgalmak, amelyek esztendők óta megismétlődnek. A megélhetés rettenetesen megdrágította az életképtelenné tett országok helyzetét és természetesen ezt legelsősorban a szegényebb osztályok érzik, azok, amelyek mindennapi munkával keresik meg a kenyerüket. A koldussá tett államok viszont nem bírják a terheket és ilyen körülmények között nehezen, vagy egyáltalában nem lehet összeegyeztetni a munkabér kérdését a vállalkozások teherbíróképességével. És ezt a nyomást érzik nem csupán a magánvállalkozások, de érzik az államok is, amelyek képtelenek viselni a terheket és képtelenek foglalkoztatni azokat a tömegeket, amelyeknek a megélhetése mindennapi munka folytonosságától függ. Az állami alkalmazottak helyzete is tragikus. A legminimálisabb életnívót sem bírják és szinte hiábavaló minden törekvés helyzetük javítására, mert a bajok gyökere a rosszul, erőszakosan felépített békeszerződésekben rejlik. Egyike a legbizonytalanabb sorsú államoknakA béke megkötése óta Ausztria. Belső jó etikai harcok marcangolják és amellett gazdasági helyzete is a legingadozóbb. Egyik sztrájk követi a másikat, most a postások készülnek a munka beszüntetésére. Ezek a mozgalmak örök figyelmeztetők lesznek arra, hogy a világnak be kell látnia tragikus tévedéseit és a betegség ellen, amely a győzőket is sújtja, ott kell keresni az orvoslást, ahol a hibák történtek. Bele kell nyugodniok: a békeszerződéseket revízió alá kell venni. Zalaegerszegi helyzetjelentés délután fél 2 órakori Farkas Tibor 3203, Boray István báró 4640 szavazat Zalaegerszeg, május 31. Óriási érdeklődés és lázas izgalom mellett kezdődött meg ma reggel a zalaegerszegi kerületben a képviselőválasztás.A választás napját óriási, szinte példátlanul erős agitáció előzte meg. A kortesek az egész éjszaka folyamán talpon voltak, hogy végigjárják a választókat és igyekezzenek jelöltjeik érdekében megfelelő hangulatot kelteni. A képviselők maguk is nagy számban jelentek meg a kerületben, elsősorban az egységespártiak közül vannak sokan lent Zalaegerszegen. Az agrárpártiak vezére, Gaál Gaszton is megjelent a választásoknál, aki ugyan kijelentette, hogy nem annyira agitációs célból utazott le a kerületbe, mert hisz Farkas Tibornak erre nincs szüksége, hanem azért, hogy a közigazgatási hatóságok ténykedésénél valami atrocitás elő ne forduljon és erre ügyelhessen. A szavazatok leadása 8 órakor kezdődött. A szerencse a szavazatok megindulásánál Kray István bárónak kedvezett, amennyiben az ő választói kezdték meg a szavazást. A szavazóhelyiség előtt azonban óriási tömegben várakoznak Farkas Tibor szavazói is, hogy az urnák elé járulhassanak. A községekből érkező jelentések szerint reggel 8 órakor ott is megkezdték a szavazást a legnagyobb rendben. Magában Zalaegerszegen sok tisztviselő van és így itt előreláthatólag Kray számára fog billenni a városi szavazatok aránya, a vidék azonban, a falu népe Farkas Tibor tántoríthatatlan hívei közé tartozik. Jentések szerint a szavazatok állása fél 12 órakor a következő: Kray István báró egységespárti 2652, Farkas Tibor pártonkívüli ellenzéki 1551. 12 órakor, a szavazatok állása: Kray István báró: 2712. Farkas Tibor 1551. Fél 2 órakor így oszlanak meg a leadott szavazatok: Kray István báró: 4610. Farkas Tibor: 3203. Ez a nagy eltérés tulajdoniképen azzal magyarázható, hogy a szavazást mindenütt Kray István báró emberei kezdték meg. A választókerületben egyébként a legteljesebb rend és nyugalom mellett folyik a szavazás, csendőri beavatkozásra sehol sem volt szükség. A belügyminisztériumba befutott je „Egész jelentéktelen színpadi kísérlet, amely szerencsétlen formában tárgyal aktuális politikai kérdéseket“ — hangzik a hivatalos kritika a Tótágasról A knituszminiszter hétfői felszólalásával ellentétben ma kijelentette, hogy megindult a fegyelmi eljárás Mészöly professzor ellen . Az egységes párt csütörtöki értekezletén is szóba kerül a kegyeletsértő színdarab dolga Budapest, május 31. Míg a képviselőház üléstermében meglehetősen minimális érdeklődés mellett folyt az approvpriációs javaslat, vitája, addig a Ház folyosóján a Tótágas című színdarab körül ma is élénk vita fejlődött ki, amelyben elsősorban Bubinák István, Kovács Nagy Sándor, Csizmadia Sándor és Onffy Imre vettek részt. A vitatkozás javában tartott, amidőn egynegyed 1-kor, megjelent Klebelsberg Kunó gróf hóna alatt hozva a Tótágas rendezői példányát, Marjay Ödön kultuszminiszteri osztálytanácsos kíséretében. A kultuszminiszter a folyosón vitatkozó képviselőkkel közölte, hogy Marjay miniszteri tanácsos áttanulmányozta a darabot és megállapította, hogy a darabnak "semmi irodalmi értéke nincs, egészen jelentéktelen színpadi kísérletezés, amely az aktuális politikai kérdéseket szerencsétlen formában tárgyalja, azonban nem tartalmaz a kisgazdaosztály elleni izgatása kitételeket. Közölte ezután a kultuszminiszter, hogy a szegedi egyetem elsőfokú bírósága megindította a fegyelmi eljárást Mészöly professzor, ellem Kijelentette végül a kultuszminiszter, hogy kétségtelen az, hogy Mészöly kilépett abból a tartózkodásból, amelyet méltán ell lehet várni az egyetemi tanároktól és különösen politikai a nők kiélezésével túltént azon a határon, amelyet be kellett volna neki tartani. Súlyosbítja eljárását az a körülmény, hogy az egyetemi tanárok értekezlete előtt mutatta be a darabot, ami által az egész egyetemi tanári kart rossz világításba helyezte. Rubinek István közben olvasni kezdte a darabot és annak néhány részletét hangosan megismételte, mire a meglehetősen naiv töredékek nagy derültséget keltettek a képviselők körében. Erdélyi Aladár meg is jegyezte, hogy a Tótágas valóban egy bohózat, a nyelve azonban olyan kificamodtt, hogy egyáltalán nem vall egy egyetemi tanár stílusára. A kisgazda képviselők és a kultuszminiszter között felmerült alfzfér elintézése egyébként a miniszterelnök tapintatától függ, mert értesülésünk szerint a Tótágas ügyét a csütörtöki pártértekezlet alkalmával is szóba hozzák a kisgazda képviselők, mondotta Györki —, hogy a választójogi kérdés nyugvópontra jutott. Addig ez nem történik meg, amig általános titkos, községenkénti választójog érvényre nem fog jutni... Erdélyi Aladár: Kifelejtette a nőket! Györki Imre folytatja... nincs béke és nem lehet béke ebben a kérdésben, amig meg nem torolják a választási sérelmeket. A kecskeméti és zalaegerszegi választások megsemmisítése elég intenzíven rávilágít arra a harcmodorra, amelylyel a kormány az egyes nyílt kerületekben győzni tudott. A belügyminiszter úr olcsó és jó közigazgatást hirdet. Húsz év óta minden belügyminiszter ezt tartja, a közigazgatás mégsem lett olcsóbb, sem jobb, noha az utóbbi évek alatt megkétszereződött a közigazgatási tisztviselők létszáma. Azokban a falvakban, ahol eddig egy jegyző végezte a község munkáját, most kettő van. Fáy István: Mindent támadnak, ami szent ebben az országban. Györki Imre elmondja ezután, hogy amidőn egyszer a vidékre utazott, a detektívek egész raja követte minden ■vi lépését. Erdélyi Aladár: Nem rossz álom volt az!Györki Imre: 28 órán keresztül tartózkodott a kérdéses városban és a rendőrség mégis megbüntette a sógorát kihágás miatt, mert nem jelentette be. — Azt kérdem a belügyminiszter úrtól — folytatta Györki —, rendben van ebben az országban minden, hogy egy szocialista képviselő vidéki utazásánál 15—20 detektívet kelljen mozgósítani annak megfigyelésére, hogy a képviselő hová megy, kivel beszél és mit csinál. A földreform ügyéről beszél ezután és kijelenti, hogy a hatóságok a földreform kérdésénél mindig a birtokosok pártján állottak. Az ülése. Szociáldemokrata felszólalás az appropriációs javaslat vitájában A képviselőház keddi ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor házelnök, aki bemutatta a Kecskeméten május 29-én megválasztott Horváth Mihály és Szabó Iván képviselők megbízóleveleit és a közigazgatási bíróság átiratát, amely szerint a Pakson megválasztott Zsilinszky István mandátuma ellen a törvényes határidő alatt érdemleges panasz nem futott be és így Zsilinszky Istvánt véglegesen igazolt képviselőnek jelentette ki. A Ház ezután áttért az appropriációs javaslat tárgyalást sára. Györki Imre az első felszólaló, aki nyomban a tanácskozóképesség megállapítását kérte az elnökségtől. Minthogy a Ház nem volt tanácskozóképes, az elnök tíz percre felfüggesztette az ülést. Szünet után Györki Imre megkezdte beszédét. — Ne higgye a belügyminiszter úr ! Tíz vállalkozó adott be ajánlatot a munkáslakások megépítésére A csütörtöki közgyűlés dönt az építkezések kiadása felett . A közgyűlési határozat kikézbesítése után nyolc napon belül meg kell kezdeni az építkezést Miskolc, május 31. (A Miskolci Napló munkatársától.) A munkáslakások építésére vonatkozólag úgy határozott a városi tanács, hogy az építkezést az eredeti tervek alapján fogják végrehajtani és így új ajánlatokat kértek be az eredeti vállalkozóktól. Az ajánlatok benyújtásának határideje kedden délben 12 órakor járt le és Hodobay Sándor dr. polgármester a városi tanácsülés előtt az építőiparosok jelenlétében fel is bontotta az ajánlatokat.A legolcsóbb ajánlatot Uhrinyi Kovács Kocsárd építési vállalkozó adta be 4575 pengő 53 fillérrel, amelyből hajlandó további 3 százalékos engedményt adni, hogyha a tervbevett 100 munkáslakás építését egy tömegben kapja meg. Ebben az esetben egy-egy munkásház megépítése 4438 pengőbe kerülne. A második legolcsóbb ajánlattevő Papp Sándor 4931 pengővel, amelyből hajlandó 4 százalék engedményt adni, úgy hogy ajánlati végösszege 4830 pengőt tenne ki, ha mind a száz házat ő építené fel. A következő ajánlattevő Ungár, Jannvik és Kulcsár 5025 pengő 15 fillérrel pályáztak. A honvéd gyakorlótéren építendő házakból hajlandók 2 százalékos engedményt adni. Árva Pál 5319 pengővel pályázott. 100 ház építése esetén 4 százalék engedményt ad. Abban az esetben, ha parcellánként adják ki az építkezést, csupán a Nádpataky-féle telken megépítendő házakra pályázik. Szél István ajánlatának összege 5229 pengő 90 fillért tesz ki. Huszonöt épület megépítése esetén 1 százalékos, ötven épületnél 1,5 százalékot, száz épületnél pedig 2 százalékos engedményt nyújt. Abban az esetben, hogyha a vakoláshoz és a betonhoz szénsalakot használhat, 50000 pengőért vállalja egy-egy munkásház megépítését. Katona Lajos és fia ajánlati összege 5308 pengő 98 fillér. Húsz ház esetén 1 százalék, 30 háznál 2 százalék, 50 háznál 3 százalék, 100 háznál 4 százalék engedményt ad. Hevesi Lajos 5551 pengő 65 fillérrel tett ajánlatot. Tíz ház megépítésénél egyegy ház árából 50 pengőt, 20 ház építésénél 100 pengőt, 50 ház építésénél 150 pengőt, 100 ház megépítésénél házanként 250 pengős engedményt tesz. Bloch és Stim ajánlata 5580 pengő 23 fillérről szól. Abban az esetben, hogyha a munkabér emelkedése a 15 százalékot meghaladná, térítést kérnek a várostól. Paár Emil 5701 pengő 34 fillérrel pályázott. Harsányi József és társa 5703 pengő 77 fillérrel adott be pályázatot.~20 ház megépítése esetén 1 százalék, 40 háznál 2 százalék, 60 háznál 3 százalék, 80 háznál 4 százalék, 100 háznál 5 százalék engedményt ad. A munkálatokat három helyen kell elvégezni. A lakások részben a Bodóalján, részben a honvéd gyakorlótéren és részben a Nádpataky-féle telken fognak épülni. Az ajánlatokat a városi tanács átszámítás végett kiadta a mérnöki hivatalnak és a szerda délutáni építési és pénzügyi szakbizottság fog dönteni, hogy a munka kiadását melyik vállalkozónak javasolja. Az építés ügyében végső döntésre a csütörtöki közgyűlés illetékes. A polgármester kijelentette a vállalkozók előtt, hogy aki a munkát megkapja, annak kötelessége a közgyűlési határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül az építkezést megkezdeni.