Miskolci Napló, 1927. július (27. évfolyam, 149-172. szám)

1927-07-05 / 149. szám

Magas a házadó Az adó általában magas. Kevés olyan rszág van Európában, ahol a lakosság állára az állam olyan terheket rakott olna, mint nálunk. Természetes és demokratikus tétel az, hogy az állam mindenekelőtt a tehetős osztályt terheli meg a legsúlyosabb adókkal. A háború és az utána következő évek azonban olyan paradoxonszerű eltolódást végeztek a tehes osztály fogalmában, hogy ma ennek az osztálynak megterhelésében a lehető lgnagyobb körültekintéssel lehet csak el járni. Nem a nagybirtokokról, gyárakól, nagytőkéről beszélünk most, beszélik azokról a kis egzisztenciákról, akik ékében egy hosszú élet fáradságos munkjával megvalósították életük összes tönkvését és nehezen összekuporgatott filmeiken házat szereztek maguknak. Ezek a háztulajdonosok tisztességes és tehetőebb polgárok közé számítottak a háború lőtt. A legtöbbjének a kezében nem maadt meg más, mint a ház, amelynek tuajdonjoga az idők során teljesen inproaktív tőkévé vált, amely nemcsak, hogy asznot nem hoz, de egyenesen terhet jeent a boldogtalan háztulajdonosok számára. Ezeknek a háztulajdonosoknak az aggasztó problémája hovatovább átivódott köztudatba. Tarnay Gyula dr. felsőházi ág vitte először ezt a kérdést minden aggasztó jelenségében a parlament elé. Szükséges és helyes, hogy a magyar törvényhozás és a helyi törvényhatóságok fgyelme teljes mértékben terelődjék rá erre a bonyolult kérdésre és addig is, amíg radikális intézkedések nem történnek arra, hogy a jelenlegi teljesen abszurd állapotokon változás történjék, az adóvégrehajtó hatóságoknak kell minden egyes esetet külön is megvizsgálni s egyénenként felülbírálni akkor, amikor arról lehet szó, hogy az adóhátralékok törvény szerinti behajtásával a kétségbeesés és a végromlás örvényébe kergethetnek olyan egzisztenciákat, amelyeknek éle éppen az ország jövője szempontjából bír elsőrendű fontossággal. ♦♦♦♦♦ Lake!! tírni! Fölösleges statisztikákhoz nyúlni és fölösleges a közönségnek számokkal, táblázatokkal és grafikonokkal kimutatni, hogy drágaság van. Hosszú hónapok óta kezdetben lassú alattomossággal, utóbb már teljesen nyílt, leplezetlen arcátlansággal tört elő a drágaság az élet minden vonalán. Vak, aki nem látja és milliárdos, aki nem érzi. Lehet, hogy ezer komplikált oka van, de valószínű, hogy egyetlen egy sem és az egész együttvéve sem igazolhatja a drágaságnak olyanmérvű megnövekedését, mint amit ma fájdalmasan és tehetetlenül kell elregisztrálnunk. Kétségtelen, hogy némi áremelkedést igazolhat a pengőértékre való áttérés az adók emelkedése, a pénzszűkének és a hitelélet megszűkítésének közvetett eredményei, a külországgal való kereskedelmi szerződések nem túlságosan kedvező volta, vagy éppen hiánya és még sok más ok, amelyet az egyes érdekelt felek spontán gesztussal tudnak a sürgető érdeklődés kielégítésére asztalra teregetni. Mondhatnánk azt is, mint ahogy kormánynyilatkozatokban egy elkövetkezendő drágasági ankét folyamán erre minden bizonnyal célzást tesznek majd, hogy a drágaság európai jelenség, amelynek hatásait mink is szükségszerűen érezzük. Utalnunk kell ezzel szemben arra, hogy a külföldi kormányok a francia kormány, az angol kormány és Mussolini a drákói intézkedések sorát léptették életbe a drágaság letörésére és pedig a külföldről beérkezett jelentések szerint bámulatosan gyors és meglepően jó eredménnyel. Talán helyes volna, hogy ha a különböző érdekképviseletek meghallgatásán kívül — amely egyébként a múltból szerzett tapasztalataink szerint nem túlságosan nagy jelentőségű eredményeket szokott hozni — a kormány önállóan és mindenkitől függetlenül vetné rá magát annak a kinyomozására, hogy mi minden történik addig, amíg az áru a nyerstermék formájától eljut a fogyasztó kezébe. Bármilyen cikknek az útját kíséri végig a kormány, lehetetlen, hogy föl ne fedezze azokat a megdöbbentő anomáliákat, amelyek végzetszerűen determinálják a mostani elviselhetetlen drágaságot. Az érdekképviseletek, képviselő és felsőházi tagok ankétján nagyon sok jóindulat jelentkezhetik, de a szavak és befolyásolt vélemények labirintusában nagyon gyakran elsikkad a cselekvő akarat. A drágaság nőttön nő és sem a kormány ígéreteitől, sem a hírlapi közleményektől nem ijed meg: itt cselekedni kell, erős kézzel, kegyetlen, kíméletlen vasenergiával le kell sújtani azokra, akik bűnös vagyonszerzésre használják fel a közönség letargiáját és ugyanakkor elszántan ki kell küszöbölni azokat a közreható okokat, amelyeknek fedezéke mögé elbújhat a spekuláció. r ^ ffgW At HI art v. VIII évfolygaaj 149. (7578) sxAmp4ra IH fillér Kedd, 1927. foltos hó 5. MISKOLCI Felelős szerkesztő FEHÉR ŐRÖN „A szabadalmi felsőbíróság megszüntetésénél, amely nem jelent megtakarítást, személyi szempontok érvényesültek“ — mondja Hadik János gróf Hadik gróf a szabadalmi felsőbíróság megszüntetéséről szóló javaslat vitájában azt indítványozza, hogy a törvénytervezetet küldjék vissza a képviselőháznak . A kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy a szabadalmi felsőbíróságot kizárólag takarékossági okokból szüntették meg A népjóléti miniszter rövidesen összehívja a drágasági ankétot Budapest, július 4. A felsőház folyosóján hétfőn délelőtt rendkívül sok szó esett a drágaság kérdésével kapcsolatban és a folyosón tartózkodó főrendek egyértelműleg arra a véleményre jutottak, éppen itt az ideje, hogy a kormány is beavatkozzék ebbe a problémába. Vass József népjóléti minisztert a folyosón körülvették a főrendek és izgatott hangon tárgyaltak vele az élelmiszerek indokolatlan és érthetetlen drágulásáról. Munkatársunk a felsőház folyosóján megkérdezte Vass József népjóléti minisztert, hogy mi a közelebbi terve a drágasági ankét kérdésével kapcsolatban? A népjóléti miniszter erre a következőA felsőház hétfői ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Wlassits Gyula báró elnök. Az elnöki előterejsztések után a szabadalmi felsőbíróságok megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása került sorra, melyhez elsőnek Hadik János gróf szólalt fel. Kifogásolta, hogy az országgyűlés egyes törvényjavaslatokkal csak mellékesen foglalkozik. Ha ez a ket mondotta a Miskolci Napló munkatársának: — Két évvel ezelőtt tartottam a drágaság ügyében ankétot. Most nem hírlapi közlemények hatása alatt hívom össze az ankétot, hanem abból a belátásból kifolyólag, hogy a drágaság tűrhetetlen. Az összehívás időpontját még nem tudom megállapítani, de mihelyt a felsőház végez a munkásbiztosító törvényjavaslattal, az érdekképviseletekkel azonnal érintkezést keresek, hogy a drágaság okait tisztázhassuk. Minthogy az árak emelkedését momentán megakadályozni nem tudjuk, elsősorban az árak nivellálódásáról és ennek módozatairól fog a bizottság az ankét folyamán tárgyalni. javaslat törvényerőre emelkedik, akkor a magyar bíróság egyik legkitűnőbb tagja kerül nyugdíjba. Igaz ugyan, hogy az előbb említett bíróság megszüntetése a takarékosság elvére való hivatkozással történik. Hermann Miksa: Nincs is más szempont! Hadik János gróf. De ha ez az érdemdús biró nyugdíjba megy, ezer pengő nyugdijat fog hozni havonkint, a segédszemélyzete pedig nem különálló személyzetet jelent, hanem az alsófokú bíróságszemélyzetéből tevődik az öszisze, tehát lényegében megtakarítást a bíróság megszüntetése nem hoz magával. Azt hiszi, hogy inkább személyi álláspontok érvényesültek a bíróság megszüntetésénél, , mintsem takarékossági szempontok. Kifogásolja, hogy a bíróságot a kormány pontosan akkor szünteti meg, amidőn Franciaország nagy súlyt helyez a bíróság működésére. Indítványt terjeszt elő, amelyben kéri a felsőházat, hogy a tárgyalás alatt lévő javaslatot küldjék vissza a képviselőháznak megfontolás végett. Hermann Miksa kereskedelmi miniszter válaszában kifejti, hogy helyeselné Hadik János gróf indítványát, ha mindazok a veszélyek megvolnának, amelyekre Hadik János gróf felszólalásában rámutatott. Kijelenti azonban, hogy a bíróság megszüntetésénél kizárólag csak takarékossági szempontok voltak az irányadók. Ezután a miniszter felvilágosításokkal szolgált arra nézve, hogy a javaslat milyen előzmények után került a törvényhozás elé. A felsőház mai ülése wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww Új választások lesznek Ausztriában StuakakúptolOQ &s áprilisban választít? \ szirí'tsyű'és _ seine) kancellár a parlament feloszlatásának gondolatával foglalkozik Bécs, július 4. (A Miskolci Napló bécsi szerkesztőségétől.) Az áprilisban választott új nemzetgyűlés munkaképtelensége egyre nyilvánvalóbb lesz. A szociáldemokraták nagy nehézségeket gördítenek a kormány elé, amelynek pártjai maguk között sem egységesek. A parasztszövetség kihasználja azt a körülményt, hogy a másik két polgári párt, a keresztényszocialisták és a nagynémetek képtelenek a kormányt egyedül átvenni és egyre radikálisabb követelésekkel lépnek fel az agráriusok érdekében. A keresztényszocialisták és a nagynémetek a parasztszövetség magatartása következtében igen kényes helyzetbe kerültek, mert egyrészt nincsen módjukban a parasztszövetség összes követeléseit teljesíteni, tekintettel a városi polgárságellentétes érdekeire, másrészt azonban a polgári többség csakis a parasztszövetségnek a kormányhoz való maradásával biztosítható. Ilyen körülmények között Seipel kancellár a parlament feloszlatásának és egy esetleges őszi választásnak gondolatával foglalkozik. Nincsen tehát kizárva, hogy szeptember-októberben Ausztria lakossága ismét a szavazóurnák elé fog járulni. Zártörés és sikkasztás miatt letartóztatták Nagy István dr. sógorát Egymásután szállította el és rejtette el a vizsgálati fogságban levő törvényszéki bíró lakásától a bűnügyi zárlat alá vett értéktárgyakat Budapest, július 4. Mintegy négy héttel ezelőtt történt, hogy Nagy István dr. törvényszéki bíró egy fogházbeli beszélgetés alkalmával feleségének utasítást adott, hogy hogyan járjon el ingó és ingatlan vagyonuk elrejtése ügyében. A fogházőr, aki a beszélgetést kihallgatta, nyomban jelentette ezt a vizsgálóbírónak, aminek ezután az volt a következménye, hogy a bíróság bűnügyi zárlatot rendelt el Nagy István dr. bárhol feltalálható vagyonára. Ugyanekkor letartóztatta a bíróság Sebestyén Jenő ügyvédet, aki segédkezet nyújtott Nagy Istvánnénak egyik háza eladásában. Néhány nappal ezelőtt a rendőrség bizalmasan megtudta, hogy Nagy István dr. Akadémia utca 4 .szám alatti lakásából, amely birói zár alatt van, egyik rokona egymásután szállítja el a zár alatt lévő értéktárgyakat. Detektívek vették megfigyelés alá a házat és megállapították, hogy Nagy István dr. törvényszéki biró sógora, Horváth Mihály hetenként egyszer felkeresi a lakást, onnan az értéktárgyakat és perzsaszőnyegeket elszállíttatta és azokat zálogba tette. A rendőrség Horváth Mihályt zártörés és sikkasztás bűntette miatt letartóztatta és átkísérte az ügyészség fogházába. Az eltűnt Fischer Lajos műszerész öngyilkosságot követett el Vasárnap délelőtt találták meg haltáját a zugligeti erdőben . Félliter szublimáttal és öt késszúrással végzett magával Budapest, július 4. (A Miskolci Napló munkatársától.) Vasárnap megoldódott Fischer Lajos műszerész és kötszergyáros eltűnésének rejtélye: a szerencsétlen gyárost, akit az egész városban ismertek és becsültek, öt késszúrással szívében holtan találták meg a zugligeti erdőben. A szombati nap különböző kombinációi után, vasárnap reggel új nyomon indult meg a kutatás az eltűnt Fischer Lajos után. Alig kezdődött meg a munka, az I. kerületi kapitányságra telefonon jelentette a Szarvas-vendéglőnél posztoló őrszem, hogy a közelben egy bokor mellett egy 60--60 év körüli férfi holtteste fekszik. A rendőrség azonnal értesítette az eltűnt fiát, a Kossuth Lajos utcai üzletben tartózkodó Fischer Ferenc Józsefet, hogy menjen ki a holttestet megtekinteni. Járatlan, meredek úton öt percig tartott, mig Fischer Ferenc József a holttesthez ért az autó úttól. Amint közelébe ért, térdre esik és kétségbeesetten tör ki belőle a kiáltás: — Apám, drága apám! A rendőr még hivatalos formában megkérdi, fölismerte-e a halottat, a fiú zokogva int igent. A bokor tövében végignyúlva fekszik Fischer Lajos holtteste. Sötétkék ruha van rajta, fekete cugos cipő, csikós nyá ri ing. A kabát végig fölgombolva, a nadrágon is a felső gombok nyitva, az ing száradt vérrel borítva, a szív táján az ingen több szúrás nyoma Az arc simán, nyugodtan, félig nyitott szemekkel néz a levegőbe, a két kar görcsösen ökölbeszorulva, vérrel borítva fekszik a földön. Baloldalt a földön vékonypengéjű szarvasagancsnyelű kis zsebkés fekszik, pár lépéssel odább félliteres szublimátos üveg, amelynek alján még néhány gramnyi maradék van. Azonnal megállapítható, hogy a boldogtalan öregúr félliternyi szublimáltát megmérgezte, majd zsebkésével többször szívenszúrta magát. Amint a halott fia elmondta: a szublimátos üveg a Kossuth Lajos utcai üzletből való, ez magában véve bizonyíték már arra, hogy a tragikus véget ért Fischer Lajos már az öngyilkosság előre megfontolt szándékával távozott csütörtök reggel az üzletből. Drámai jelenet volt, amikor a helyszínről visszafelé haladó mentőkocsi találkozott azzal az autóval, amelyen Fischer Lajos felesége és leánya indultak el a Zugliget átkutatására. A leány rosszat sejtve, állíttatta meg a mentőkocsit és megkérdezte, kit visznek a kocsin? — Senkit — felelték a mentők —, már nem akadt dolgunk, mert az illető halott volt. — Hogy hívták? — kérdezte ismét a leány. — Fischer Lajos — hangzott a felelet, így tudta meg a feleség és a leány, hogy most már minden reményüknek vége. Féltizenkettőkor érkezett meg a helyszínre a rendőri bizottság. A helyszíni szemlét dr. Halassy Barna rendőrkapitány ejtette meg, majd dr. Lipter Gyula egészségügyi főtanácsos, rendőrfőtanácsos orvos vizsgálta meg a holttestet. A hivatalos vizsgálat kétségtelenül megállapította az öngyilkosságot. Kihirdették a Kúria ítéletét Rákosi Mátyás és társai bünperében Budapest, július 4. Május végén tárgyaltaa királyi Kúria Rákosi Mátyás és társainak a bűnperét, amely azzal végződött, hogy a királyi Kúria elutasította Rákosiék védőinek semmiségi panaszát és a királyi tábla ítéletét jóváhagyta. A királyi Kúria is az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett címén mondotta ki bűnösöknek a ma, hétfőn kihirdetett döntésében a Rákkosi-per vádlottait és ezért Rákosi Mátyást 8 és fél évi fegyházzal, Weinberger Zoltánt hat évi fegyházzal, Őri Károlyt, Bőgős Ignác és a többi vádlottakat hosszabb szabadságvesztéssel büntettük .