Miskolci Napló, 1927. augusztus (27. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

Sztrájk és munka A gazdasági helyzet pangásának szomorú következményeit látjuk majdnem minden iparban. Misklocon a famunkások sztrájkolnak, Székesfehérvárott az építőmunkások szüntették be a munkát, azért, mert a munkaadók nem teljesítik a béremelésre vonatkozó követelésüket. Budapesten, az egyik legnagyobb vasgyára majdnem négyezer munkást bocsátottak el és beszüntette az üzemét, de ezenfelül és számos gyárban részleges sztrájkok és munkáselbocsátások dokumentálják, hogy nagyon messze vagyunk még attól a gazdasági konszolidációtól, amelyeket már mint meglévőt üdvözöltek szép és hangzatos frázisok. Mit kell itt tenni e fenyegető bajok orvoslására! Semmi esetre sem azt, amit Mussolini akar tenni, aki diktátori gesztussal ráüzent a válságos helyzetben levő gyárosokra: „Ha becsukjátok gyáraitokat, akkor énkinyitom börtöneimet." Nem lehet gazdaságibajokat hatalmi ténykedésekkel orvosolni. A sztrájk csak szükséges rossz, önvédelmi eszköze a munkásságnak. Viszont a gyárosok sem passzióból bocsátják el munkásaikat, az üzembeszüntetések és a bérkövetelések nem teljesítése mögött olyan bajok lappanganak, amelyek ha késik a segítség, könnyen katasztrófát idézhetnek elő. Az igazság az, hogy a munkásokat is a kényszerűség viszi sztrájkba és a munkaadók is éppen a súlyos gazdasági viszonyok miatt kénytelenek redukálni üzemeiket. Itt csak a kormány segíthet olyan intézkedéseikkel, amelyek a termelésnek erőteljes lendületet adnak. Ahol sok a munka, ott kielégítik a munkások bérigényeit és nem fenyeget a mukáselbocsátások réme sem. Tessék munkaalkalmakat teremteni, tessék megindítani a friss vérkeringést a gazdasági élet kiszáradt ereiben, akkor automatikusan megszűnnek a bérmozgalmak és nem vesztik el kenyerüket egyik napról a másikra a munkások ezrei. Trianon és a világ sorsa Az akció nyomán, amelyet lord Rothermere levele indított meg, széles hullámverésekkel mozdult meg a külpolitikai élet. Legújabban a szebb kormány egy minisztere szólt bele ebbe a vitába egy újságcikkel, amelyben kijelenti, hogy Trianonhoz nyúlni nem szabad, mert a revízió keresztülvitele felborítaná egész, Európát A kisántánt szerint tehát — mert ennek lehet tekinteni a szerb nyilatkozatot — Trianon szent és sérthetetlen és az egész világ békéje attól függ, hogy mennyi ideig tudnak ülni azon a zsákmányon. Hiszen ezzel a zsákmánnyal lettek nagygyá, ennek a zsákmánynak a védelme tartja őket össze és ha ez az erkölcstelen cél kiesik, széjjelhullanak, mint a megoldott kéve. Az ő úgynevezett igazságukkal szemben azonban van egy másik igazság és ez az egész világ igazsága, amelyen az egész világbékéje és nyugalma nyugszik. Való, hogy amenynyiben Trianont nem sikerül békés utón megdönteni, meg fog dőlni fegyverrel. Rajtunk nem múlik, hogy békés utón érjük el ezt a célt. A dolgok, a fejlődés természetes rendje azonban el fogja hozni az időt, amikor lehetetlen lesz kitérni a megoldás elől, amely mint az újabb jelenségek bizonyítják, nem a nyugati államok, a nyugati nagyhatalmaik meglátásában sem lehet már más, mint Trianont alapos és gyökeres revízió alá venni. És egészen bizonyos, hogyha ennek a most megindult áramlatnak a kisántantnál sokkal nagyobb hatalmak is állanának útjába, ennek a következménye nem lehet más, mint az, hogy valóban felborul egész Európa A revízió gondolata most már benne van a lelkekben, és amíg az egyik oldalon rettegve gondolnak arra, a másik részen felkészülten várják a pillanatot, amikor az álmok valóra válhatnak Bizonyos, hogy a világ békéjét, Európa rendjét sokkal inkább fenyegeti és katasztrófába sodorja, ha Trianont a természet és a történelem megcsúfolásával életben akarják tartani. A világ, az emberiség szempontjából az az igazság, hogy a Magyarországgal elkövetett igazságtalanságot jóvá kell tenni, mert ettől függ, hogy helyreáll-e az a lelki béke, amely nélkül a nyugodt haladást elképzelni sem lehet Felelős szerkesztő i FEHÉR ÖDÖN mß0mß*ß*mmßßß0mßmßßßßßßmßßßß*ßßßimmß0m0mßßßmß0immßßßßßßßßmßßßßß0m Felszentelték Prohászka Ottokár utódát Az ujj székesfehérvári püspök kiosztotta az első főpapi áldást Budapest, augusztus hó 1. Ünnepélyes külsőségek között folyt le hétfőn reggel 9 órakor a Lipótvárosi Szent István bazilikában Prohászka Ottokár utódának, az újonnan kinevezett székesfehérvári püspöknek, Shvoy Lajosnak püspökké való szentelése, amelyet nagy egyházi segédlettel Orsenigo pápai nuncius végzett Kohl Medárd és Rott Nándor püspökök közreműködésével. A püspökszentelés ünnepségére teljesen megtelt a hatalmas bazilika, amelynek környékén már a kora reggeli órákban kordont vontak és a közönség csak meghívóval léphetett be a templomba. Az érkező notabilitásokat Madarász István apátplébános, a templom lelkésze fogadta. A közönség körében számos társadalmi és egyházi notabilitás foglalt helyet. A székesfővárost Folkusházy Lajos dr. alpolgármester, Fehér vármegyét Széchenyi Viktor gróf főispán, Székesfehérvár városát Zavaros Aladár dr. polgármester, Pest vármegyét Agarasztó Tivadar alispán képviselte. A honvédség képviseletében Jánky Kocsárd főparancsnok és Ludwig György helyettes főparancsnok, továbbá Kárpáthy Kamikló tábornok jelent meg, ha Orsenigo Cesare pápai nuncius, aki elfoglalta helyét, mire megkezdődött a püspöki szentelés szertartása. Felolvasták a kinevező pápai bullát, majd az új püpök letette az esküt. Az előírt püspöki kérdések után megkezdődött a szentmise, amelyet a nuncius a főoltárnál, a felavatandó püspök saját oltáránál végzett. Ezután régi szokás szerint a hívek kenyeret és bort nyújtottak át a püspöknek, aki a mise végeztével trónjára ült, majd áldást osztogatva ment végig a templomon. Végül köszönetet mondott az új püspök a nunciusnak a felszentelésért. Pontban 9 órakor vonult be a templom. SÚLYOS VÁLSÁG A MAGYAR MUNKAPIACON Az Egyesült Izzó kizárta munkásait és beszüntette üzemét Az Egyesült Izzó példáját követni akarják a többi vasipari gyárak is — Székesfehérvárott 500 épitőmunkás lépett sztrájkba — A miskolci épitőmunkások ma este döntenek Az olasz nagyiparosok a gyárak bezárásával fenyegetik Mussolinit Budapest, augusztus hó 1. Vasárnap reggel nagy meglepetést keljtett, hogy az Egyesült Izzó- és Villamos- ,sági Rt. igazgatósága kizárta a gyár munkásait és beszüntette üzemét. Újpesten, a Váci út 77. szám alatti hatalmas gyártelep kapuit hétfőn már ki sem nyitották. Növeli az esemény jelentőségét, hogy a 3500 vasmunkás kizárását nagyarányú munkáskizárás első jelének tekintik. A magyar vasgyárakban és a vasipari üzemekben az utóbbi időben ugyanis nagyszabású állami és külföldi megrendelések folytán lendületet vett a termelés, amire a munkásság alkalmasnak találta a helyzetét arra, hogy bérjavítást ... kérjen. A vasipari munkások általában — köztük az Egyesült Izzó- és Villamossági Rt. munkásai is —a vasmunkásszövetség útján fordultak bérkövetelésükkel a Vasművek és Gépgyárak Egyesületéhez. Az első lépés még márciusban történt, azonban eredménytelen maradt.* Azóta az elmúlt héten negyedszer ismételték meg a béremelési kérelmet azzal az indokolással, hogy a drágasági index 11 százalékkal növekedett. A Vasművek és Gépgyárak Egyesülete arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vasmunkások bére a bérviszonyoknak megfelelő és így a kérelmet most negyed-szer is elutasította. Az elutasítással szemben a vasmunkások ahhoz a módszerhez folyamodtak, hogy bár megjelentek az üzemek telepein, de egyes osztályokban beszüntették a munkát, rövidebbhosszabb időre, így történt ez az Egyesült Izzó- és Villamossági Rt. telepén és a Ganz-féle villamossági gyár budai telepén is, ahol 180 munkás tette le a szerszámot a legfontosabb üzemosztályokon. Hasonló zavarok mutatkoztak az épületlakatos és könnyűvasszerkezeti üzemeknél is, amelyeknél legutóbb hat gyárban már megkezdték a munkát, miután a béremelést is kilátásba helyezték. A tanácskozások során a gyárosok 5 százalékos béremelést ajánlottak fel, amire a könnyűvasszerkeszeti üzemek munkásai kimondták, hogy hétfőn már nem állnak munkába. Az épületlakatosok nagy részének kérelmét teljesítették a mesterek, így ezek folytatják a munkát. A nagyobb gyárakban az egyes osztályokon történt munkabeszüntetések sok zavart idéztek elő, különösen az Egyesült Izzó- és Villamossági Rt.-nál, miután ez a gyár végzi az összes állami elektrotechnikai berendezési munkálatokat és,a telefonközpontok automatikus berendezését, az amerikai Westend-céggel kötött egyezsége folytán pedig megkapja a keleteurópai elektrotechnikai és telefonberendezési munkálatokat is. A munka ily nagyarányú megindulásakor az üzem egyes osztályain mutatkozó sztrájkok arra indították a gyár igazgatóságát, hogy a részleges sztrájkoknak és a további bérkövetelésnek teljes munkabeszüntetéssel vegyék elejét. Valószínű, hogy az Egyesült Izzó példáját követni fogják a többi vasipari gyárak is. Székesfehérvárott meghiúsult a béke A székesfehérvári építőmunkások néhány nappal ezelőtt bérkövetelésekkel léptek fel és miután a munkáltatóik nem teljesítették kívánságaikat, sztrájkba léptek. Vasárnap a déli óráikban indult meg a munkások és munkáltatók között a békéltető tárgyalás, Szabó István ipari főfelügyelő vezetésével. A tárgyaláson a munkások index életbeléptetését, kéthetenként 2 százalékos bértavitást, azonkívül az órabérnek 1 pengő 20 fillérre való fölemelését kérték. A munkáltatók ezzel szemben a bérmaximumiót 94 fillérben állapították meg, a többi kívánságot pedig teljesíthetetlen megmondották. Mivel a két fél egyike sem engedett álláspontjából, a béke meghiúsult és attól kell tartani, hogy a körülbelül ötszáz építőmunkás sztrájkja hosszabb ideig fog tartani. Már csak részleges sztrájk van a miskolci faiparban Miskolc, augusztus hón (A Miskolci Napló munkatársától.) Jelentette a Miskolci Napló, hogy az öszszes miskolci faipari munkások szombaton reggel a faipari üzemekben beszüntették a munkát, mert a munkaadóit négy fillér órabér javítást ajánlottak fel az általuk követelt 12 filléres béremeléssel szemben. A sztrájk ügyében vasárnap érdekes fordulat állott ide, amennyiben öt munkaadó munkásaival 15, illetve 12 fillérenbéremeléssel megegyezett és ezeknek a műhelyeiben a sztrájkoló munkásság 20 percentre fe is vette a munkát- már a hétfői nap folyamán. A részleges sztrájk azonban változatlanul tart és ezideig egyik fél részéről sem történt kezdeményező lépés a békés megegyezés érdekében. Úgy tudjuk, hogy az elsőfokú iparhatóság keddre vagy szerdára békéltető tárgyalásra hívja meg a sztrájkoló munkások és munkaadók képviselőit. Az építőiparban a munkások között nagy türelmetlenséget okoz, hogy a munkaadók a múlt héten átnyújtott bénulmányukra ezideig még nem válaszoltak. Ma estére rendkívüli közgyűlést hívtak össze s ezen fognak határozni a további teendőket illetőleg. i . „Ha becsukjátok a gyáraitokat, én majd kinyitom a börtöneimet“ — ezzel fenyegeti a Duce az olasz nagyipart Roma. ang. hu 1. Hogy Olaszországban a múlt nyártól az ideiig súlyos gazdasági válság zajlott le, azt a magyar közönség csak abból a mindenkit közelről érintő tényből állapíthatja meg csupán, hogy az olasz szállodák és penziók ára, anélkül, hogy a lírában kifejezett ár megváltozott volna, az elmúlt év alatt kerek negyven százalékkal emelkedett. Mert hiszen az a 140 líra, amit múlt évben egynapi ellátásért fizetett 120.000 koronáról 180.000 koronára szökött föl. De a nyaraló, ha a szálloda drága, más és olcsóbb vidékekre utazhatik, de hova utazzon a sok millió olasz kereskedő, munkás, földmives s ma már nagyiparos is, akinek a növekedő drágulás a mindennapi falatot vonja el a szája elől. A deflációs krízist itt nem csupán néhány réteg érzi meg, mint nálunk, hanem a társadalomnak kevés kivétellel minden osztálya és csoportja. A líra értéke ugyanis, amíg külföldön emelkedett, vásárlóereje bent az országban ugyanakkor csökkent, mert a megélhetési index egy év alatt északon 149.82- ről csupán 141.69-re, délen 166.45-ről 155.13-ra esett, ami röviden annyit jelent, hogy a nemzeti jövedelem 10 százalékkal csökkent, a megélhetési index csökkenése legföljebb 10 százalékra tehető. A legsúlyosabb válságot ez az eltolódás az olasz mezőgazdaságban idézte elő. Egy évvel ezelőtt az olasz mezőgazdaság a nagy búzacsata serkentő hatása alatt igen nagy adósságokba verte magát, óriási összegű beruházási kölcsönöket vett föl s ezeket a kölcsönöket ma 40 százalékkal magasabb értékben, minden devalorizáció nélkül kell, hogy visszafizesse. De a válság nem állott meg a földművelésnél s ma már erősen kopogtat az olasz nagyipar kapuján. A legutolsó statisztikai kimutatások szerint április havában 1.352.000 esetben utaltak ki a hatóságok munkanélkülisegélyt, míg 1926-ban ez a szám a mainak csak egyharmada volt: 488.000. A nagy északolaszországi exportipar még nem mutatja ki a kivitel számbavehető csökkenését, még kétségbeesett erőfeszítésekkel igyekszik ugyan régi összeköttetéseit még veszteséges dömpingárak mellett is megőrizni, de már a gyapotszövetek kivitele is erősen csökkent, mert amíg 1926 első négy hónapjában 618.884 millió líra értékű gyapotszövetet vittek ki Olaszországból, ez a kivitel ez év első négy hónapjában már 406.326 millió lírára csökkent s hogy a helyzet ezután sem fog javulni, az kitűnik abból, hogy a nyerspamut bevitele 1388 millió líráról 733 millió lírára esett vissza. A legsúlyosabb helyzetben Lombardiának nemzetközi szempontból is vezető iparága van, a műselyemipar, amely a magas líraárak mellett képtelen fölvenni a versenyt a külföldi iparral s igy természetesnek látszik, hogy az olasz nagyipar képviselői Giulianót, a Sina Viscosa vezérigazgatóját és főrészvényesét küldötték a Dacéhoz azzal a üzenettel, hogy ha pénzügyi politikáját folytatja s a lira értékét, amint ezt tavasszal bejelentette, az ősszel tovább emeli, kénytelenek lesznek az olasz nagyiparosok gyáraikat bezáratni. Erre a fenyegetésre a Duce azzal vágott vissza, hogy ha az a nagyipar bezáratja gyárai kapuit, ő viszont kinyittatja számukra börtönei ajtait. Még keményebb és fenyegetőbb hangokat pendítettek meg a fascisták bolognai nagygyűlésén: a Fascio vezértitkára azzal fenyegette meg a nagyipar urait, hogy a Fascio arra is képes, hogy elvegye tőlük gyáraikat és azokat a fascista szakszervezetek vezetésére bízza. ♦♦♦♦♦ Szabadlábra helyezték a debreceni gyilkosság gyanúsítottját Debrecen, augusztus 1. Debrecen társadalmában nagy izgalmat váltott ki az a hír, hogy Gold hipnozitőrnek egy médium segítségével sikerült a rendőrséget nyomravezetni a Jókai utcában pár héttel ezelőtt történt rablógyilkossága ügyében. Gold médiuma, mint ismeretes, transzban véres ruhadarabokat látott abban a lakásban, amelyben a meggyilkolt Kiss Mártonna szomszédnője Tóth Lenke lakik. Detektívek mentek Tóth Lenke lakására és ott csakugyan találtak véres ruhadarabokat elrejtve a ház nádfedelében. Tóth Lenkét letartóztatták. A leány a kihallgatásnál minden kertelés nélkül beismerte, hogy a véres ruhadarabokat ő dugta el lakásán és ezek a ruhadarabok egy korai szülésből származnak és mintegy másfél évvel ezelőtt kerültek rejtekhelyükre. A rendőrségnek semmi terhelő adata nincs arra vonatkozóan, hogy a véres ruhanemű csakugyan összefügg Kiss Mártonná meggyilkolásával, ezért Tóth Lenkét hétfőn délelőtt szabadlábra helyezték.