Miskolci Napló, 1927. augusztus (27. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-17 / 185. szám

Szerda, 1927. augusztus 17. 2 Risztics János repülőgépét kettős szerencsétlenség érte A magyar pilóta vasárnap este elindult az óceáni útra, de hétfőn Brémában motorhiba miatt leszállott — A leszállásnál a gép futószerkezete és alváza súlyosan megsérült _ Risztics és társai sértetlenek maradtak — — Kohl kapitány a viharok miatt kétórai tengerfölötti repülés után visszatért — Budapest, augusztus 16. Vasárnap délután hosszas és izgalmas előkészítés után megtörtént, amit oly iz­gatottan várt az egész világ és különösen a­­magyarok. Risztics János, a magyar pilóta hár­­­om társával együtt két repülőgépen elindult Newyork felé, sajnos, nem lehet kellemes és jóleső­­t közölni, az első expedíció előre nem látható akadályok miatt a kezdet kez­én meghiúsult. A Bremen és az Euró­­a két karcsú madár meglendült a levc­­en, ütjük azonban nem vezetett az in végtelen távolságáig,­­ Európa motorhiba miatt­énytelen volt leszállni, a Bremen pe­dig képtelen volt megkezdeni az At­lanti óceán felett dühöngő vad or­kánnal, az időjárás szembeszállt az emberi erő­­ve­l, ideig-óráig legyőzte és a Bremen uta­sai kénytelenek voltak visszafordulni. Riszticsék vállalkozásáról, amit az egész világ lázas érdeklődése kísért, a Miskolci Napló külföldi tudósítói az alábbi izgal­mas és érdekfeszítő tudósításokban szá­molnak be: Vasárnap este 6 óra 25 perc: elindult a Bremen és az Európa Berlin, augusztus hó 16. A Junkers-művek dessaui telepén a kora délutáni órákban tetőfokra hágott a készülődés izgalma. Percenként érke­zett rádiójelentés a különféle meteoroló­giai állomásokról, főként az Északi Ten­ger - az Atlanti-óceán melletti helyek­en t­ért időjárás körülményeiről. Délután 4 órakor már a jelentésekből összegezni lehetett, hogy az i­dőjárás nem eléggé kedvező, annyira azonban nem veszedelmes, hogy az indulást tovább kelljen ha­lasztani. Néhány perc múlva még egyszer rövid tanácskozásra ültek össze Junkers tanár dolgozószobájában a repülők néhány szakértővel együtt s pár percig tartó megbeszélés után kiadták a jelszót: — Hat órakor indulunk. A Junkers-művek vöröstéglás épületei között óriási sürgés-forgás keletkezett, a Hotel Goldebner Beitelben megszállt kö­zönség, a repülők hozzátartozói és a ki­váncsi idegenek a külföldi világlapok tudósítói pár perc alatt a repülőtéren termettek. A repülőtér északnyugati ol­dalán fekvő hangársorok két hangárjá­ban volt elhelyezve a Bremen és az Európa. A munkások kitolták a külön erre a célra épített, cementezett start­helyre, a motorszerelők, érdeklődő piló­ták gyűltek a gép köré. Minden porciká­­ját újra meg újra megvizsgálták. Közben Risztics, Elzárd, Kohl és Loose beöltöz­tek pilótaruháikba. Mr. Knikeboker, a Hearst lapok tudósítója, aki Risztics gé­pén indult, szintén beöltözött. A repülőtéren ott voltak az utasok fe­leségei, akik szemmel láthatóan az iz­galomtól, remegve, várták az indulást. Az idő gyorsan múlt a feszült várako­zásban. Pontosan hat óra húsz perc volt, amikor a két gép utasai beszálltak. A m­onitőrök először Risztics, Edzard és Knickeboker gépe, az Európa mellé lép­tek. Bekapcsolták a motort, a propeller berregve megindult, pon­tosan hat óra huszonegy perckor a le­vegőbe emelkedett a gép. Négy perc múlva startolt a Bremen és alig telt el egy-két perc, a duraluminiumból készült két gépmadár teste már fenn lebegett a magasban. Ugyanekkor utána indították a Junkers­­művek nagy G 31 jelzésű irányító gépét, amely Heligoland partjáig kiséri őket. A dessaui rep­ültérre az indulás után egy órával már egymásután érkeztek a jelentések a repülők útjáról. Nyolc óra húsz perckor rádión jelentették Brémá­ból, hogy a G 31-es kisérőgép elvált Risz­­licséktől és leszállt Brémában. Nyolc óra harminc perckor Brémától északra tűnt fel az Európa. Most rövid megszakítások­kal este tizenegy óráig jöttek a különféle jelentések északról, amelyek Risztics és Edzard útvonalának irányát jelezték. Ez­zel egyidőben ugyancsak pontosan beszá­moltak a rádiójelentések és táviratok a Bremen útjáról. Éjszaka 11 óra: Risztics kénytelen volt leszállni Brémában Éjszaka huszonhárom óráig szakadatla­nul özönlöttek a jelentések a repülők út­járól. Huszonhárom óra egy perckor ér­kezett meg a nagy megdöbbenést és ria­dalmat keltő távirat. Hannoveren keresztül jelentették, hogy az Európa huszohh­árom­ óra egy perckor motorhiba miatt kénytee­­■­len volt Brémában leszállni. A leszál­lásnál a repülőgép megsérült, utasai­nak azonban nem történt semmi ba­juk. Néhány perc múlva már megérkezett a részletes jelentés is, amely pontosan be­számolt arról, hogy mi történt Riszticsék­­kel. Az Európa eljutott már az Északi Tenger fölé. Alig félórát repültek a ten­ger felett, mikor komolyabb természetű motorhibát vettek észre. Risztics és Edzard kétségbeesett erő­feszítéssel dolgoztak a hiba kijavításán. Hiábavaló volt azonban minden kísérlet, kockázatos lett volna az utat tovább foly­tatni és egyet jelentett volna azzal, hogy a biztos halálveszedelembe rohannak. Végül is kénytelenek voltak vissza­fordulni. Brémában kísérelték meg a leszállást. A sötét repülőtérről fényszórókkal adtak jelt. Óvatosan igyekeztek a földre jutni, siklórepüléssel kísérelték meg a leszál­lást, amely azonban minden óvatosság el­lenére balesettel végződött. A gép meglehetősen hirtelen ért a földre, légcsavarja eltörött, a gép fu­tószerkezete és alváza erősen megron­gálódott, az utasoknak azonban szerencsére semmi bajuk sem történt. Bremen küzdelme a viharral A Bremen további útjáról egymásután érkeztek jelentések. Éjszaka egy óra öt­ven perckor Manchestertől északkeletre, két óra negyvenöt perckor Fleetwod fö­lött, Liverpooltól északra tűnt fel a gép, amely zuhogó záporban haladt. Utoljára Kingstown (Rubin) fölött látták a gépet, az Atlanti Óceán irányában haladva. A jelentésekből kiderült, hogy Az Atlanti Óceán felett óriási vihar, orkán dühöngött. A Bremen nem tu­dott megbirkózni az elemekkel és két órája repült már a tenger felett, mi­kor kénytelen volt visszafordulni. Újra irányt vett vissza, Németország felé. Hétfőn délután négy óra huszonöt perckor tűnt fel Dessau fölött és öt perc múlva simán, minden baj nélkül földet ért. A repülőgép teljesen sértetlen, az utasoknak semmi bajuk sem történt. Risztics és Edzard nyilatkoznak útjukról Bréma, augusztus 16. Az Európa leszállása után Edzard és Risztics hosszabb beszélgetést folytattak az újságírókkal és a repülési szakembe­rekkel. Edzard többek között a követke­zőket mondotta: — Oldenburg és Emden között súlyos zivatarba kerültünk, fekete viharfelhők fala zárt körül bennünket és szakadatla­nul cikázott körülöttünk a villám, Bor­­kumtól száz kilométernyire észrevettük, hogy motorunk rendetlenül működik. — Riszticcsel egyetértően nehéz szívvel el-­­­határoztuk, hogy visszatérünk. Baja sze­­­­rencsére egyikünknek sem történt. Re­­­ mélem, hogy legközelebb újra nekiindul-­­ hatok az útnak.­­ Az Európát kedden visszaszállítják Brémából Dessauba, ahol azonnal szak­értők vizsgálják meg. Junkers tanár sírva fakadt a kudarc hírét Az Európának Brémában történt kény­szerleszállásáról szóló hír Dessauban ért­hető módon nagy levertséget okozott.­­ Junkers tanárt, akit rendkívül izgatottan, de bizakodva várta a híreket, valósággal lesújtotta és megdöbbentette az Európa kényszerleszállása. Mikor átvette a rá­diójelentést, pillanatig merően maga elé nézve állt dolgozószobája közepén és a szobában tartózkodók megindultál, lát­ták, hogy könnyek szöktek a szemébe. Néhány percig tartott, m­íg erőt vett felindulásán és lecsillapodott izgalma. A szobájában összegyűlt szakértők és újság­írók kérdésekkel ostromolták meg, de Junkers csak néhány szóval felelt: — Hiába, az emberi erő tehetetlen a véletlennel szemben. A Bremen visszatérése csak fokozta a le­vertséget, a reményt azonban nem adták fel. A Junkers-művek vezetősége még hétfőn összegyűlt és megbeszélést folyta­tott arról, hogy az Európa balesete és a Bremen visszatérése után el kellene in­dítani a harmadik gépet. A költségek kérdése jelentékeny szerepet játszik en­nél, Junkers tanár azonban a megbeszélé­sek alapján már meg is tette az első szükséges lé­péseket az új gép elindítására. A Junkers-művek egyik megbízottja már elutazott Berlinbe, ahol az újabban útnak indítandó harmadik gép biztosítá­sáról tárgyal egy nagy biztosítási válla­lattal. Az eddigi megbeszélések szerint a harmadik gépen ismét Risztics és Edzard indulnának útra, Amerika felé, hogy most már remélhetőleg legyőzhes­sék az óceán végtelenségét. Csernák Elemér, Dezsah Károly, Fichtner Sándor, Gabler Vilmos és Kovács Gyula foglaltak helyet, hogy a mi dalárdáink hová kerülnek. A miskolci dalárdák, úgy az UV, mint a vasgyári Tisztviselői és a Jószerencse dalkör a legszebb eredménnyel vett részt a versenyen Úgy a felfogás, színezés, mint a frazírozás tekintetében igen szépen helyet foglaltak azok között a kórusok kö­zött, amelyek Szeged 2—3 napon falai kö­zött vendégül látott. Meddig marad vizsgálati fogságban Brünn Ignác? Lehet, hogy megnyugszik a vádtanács vizsgálati fogságot elrendelő végzésében és megkísérli a kaució mellett való szabadlábra helyezés kieszközlését Miskolc, augusztus 16.­­ (A Miskolci Napló munkatársától.) Brünn Ignác vezérigazgatót, amint erről beszámoltunk, a törvényszék vádtanácsa­­ szombaton másodfokon is vizsgálati jog­­­­ság­ba helyezte. Amikor a törvényszék­­ fogházában őrizetben lévő gyanúsított­j­a előtt a vádtanács végzését kihirdették, Brünn Ignác közölte, hogy a további perorvoslat ügyében értekezni kíván vé­dőjével, Ku­icz Jakab dr.-ral. Tekintettel arra, hogy a felfolyamodás bejelentésére nyolc napi határideje van, ez idő alatt Brünn Ignác és védője megfontolhatja a nagy fontosságú kérdést, várjon további perorvoslattal élnek-e a vádtanács vég­zése ellen, vagy a vizsgálati fogságba helyezéséről szóló bírói intézkedést tudo­másul veszik és megvárják a viz­gálat le­folytatását. Ebben az esetben Brünn Ig­nác mindaddig vizsgálati fogságban ma­rad, amíg a vizsgálatot befejezik és az ügyészség a vádiratot benyújtja. Kérdést intéztünk erre vonatkozólag Ku­rcz Jakab védőhöz, aki csupán any­anyit közölt, hogy kedden délután beszéli meg Brünn Ignáccal a további teendőket és kijelentette, hogy csakugyan megvan a lehetősége annak, miszerint Brünn Ignác a törvényszék vádtanácsának a végzésében megnyugszik. Értesülésünk szerint Brünn Ignác azért akar megnyugodni a vádtanács vég­zésében, hogy megkezdhesse az eljárást a kaució ellenében történő szabadlábra helyezésére. A törvényszék vádtanácsa ugyanis a büntetés előrelátható nagysága miatt, oly alapon rendelte el Brünn gnác vizsgálati fogságát a büntető per­­rendtartás alapján, mivel a szökéstől tartani lehet. Tekintettel arra azonban, hogy megfelelő kaució elenében a vizs­gálati foglyokat is szabadlábra lehet he­lyezni, Brünn Ignác a vádtanácshoz for­dult, hogy a kaució ellenében való szabad­lábra helyezését kieszközölje. Természe­tesen az ilyen irányú kérelmezés sorsa még teljesen bizonytalan, mert a vádta­nács diszkrecionális joga, hogy a meg­ajánlott kauciót elfogadja-e. A magyar dal ünnepe Szegeden Több mint huszonötezren vettek részt szombat este a fogadtatáson . Miskolc környékéről hat kórus vett részt a XXI. országos dalosversenyen (A Miskolci Napló munkatársától. Az ország figyelme ismét Szeged felé terelő­dött legutóbb is erre a két napra, amidőn a magyar lélek érző idegei dalra vannak hangolva. A magyar dalos szívek do­­hogása lüktetővé, elevenítette ezt a kü­lönben csendes várost, amelyet az átkos Trianon éppen úgy határvárossá tett, mint a mi otthonunkat. Ak­inál jelentősebb ez az ünnepség, XXI. országos dalos­­ünnepély, mert a magyar szívek harci dobbanását innen tova viszi a föld, a hat­ezer magyar dalos lépéseit a Tisza partról továbbítja a kalászos Bánát és aranybúzát termő Bácska szentelt rége felé. A bevonulás Szombaton öt különvonattal érkeztek meg a dalosok, zászlóikkal. A verseny­rendezés nagy gondot igénylő­ munkáját maga a rendezőség látta el páratlan ta­pintattal és figyelemmel. Az állomásról a Boldogasszony sugárúton vonult a másfélórás menet a gyönyörű városháza elé, ahol a dalárdák koszorús lányai már várták a zászlók alatt felvonulókat, hogy ünnepély keretében megkoszorúzzák a zászlókat. Az ünnepély megnyitására megérkezett Miskolc polgármestere, Hodobay Sándor dr. is, aki József Ferenc kir. főherceggel és Anna főhercegasszonnyal egyszerre érkezett meg a délutáni gyorssal. A sorsolás Az ünnepélyes fogadtatást díszközgyű­lés követte, ahol a dalárdákat sorsolták ki, hogy melyik mikor énekel. Izgatottan lestük azt az aktust, mert sok függ ettől, hogy melyik dalárdára mikor kerül a m. A nehéz műdal csoportban negyedik lett a miskolci Máv tisztviselők Dalköre, hatodik­­a nyíregyházai, tizenegyedik a Vasgyári Tisztviselők és 18-ik a Jósze­rencse. A könnyebb madal csoportban negyedik lett Debrecen, ötödik Ózd, ti­zedik Mezőkövesd, huszonharmadik Sátoraljaújhely. A királydíj-csoportban utolsóként került a sor Egerre. Szerenádok Vacsora után egyes dalárdák köszörűs­ül nyiknak szrenádot adtak. Csupa tűz­golyók im­bolyogtak a városban szerte­szét. Minden utcán láthatók voltak a lampionos menetek, amint haladtak. — Szegeden ez este talán senki sem volt otthon, csak azok, akik szenerádot kap­tak, mindenki az utcán volt, mindenki hallgatni akarta a szebbnél szebb dalokat. Éjfélre járt már, az idő, amidőn a mene­tek eloltott lampionjaikkal hazafelé ballagtak s ráborult a városra a jótékony csend. A dalos verseny A városiban egyszerre négy helyen foly a nemes verseny a díjért, amely ezüst serleg, koszom, plakett alakot je­lölt, szeknél szebb ötvösmunkák, lantok s más egyéb ajándéktárgyak vártak bir­tokosaikra. Négy bizottságnál, a miskolci városi zeneiskola igazgatója, Koller Ferenc a könnyebb műdal csoport zsűri­jébe került. A nehéz műdal zsűrijében Csütörtök Szerda APOLLO Izgalmas hajsza egy korszakalkotó találmány birtokáért! A RADIO-HIÉNÁK A dollármilliókat jelentő rádiókristály kalandos története két részben, 16 felvonásban. Főszereplők: MARGARET QUIMBY és JACK DANGERTHY MISKOLCI NAPLÓ A miskolciak sikere A dalosverseny eredményét hétfőn este 9 órakor hirdette ki a zsűri elnöke. Eszerint a király-díjat Veszprém nyerte el. Eger egy ponttal a második maradt. A nehéz műdal-csoportban nyertesek lettek. A miskolci Üzlet­vezetőség Tiszt­viselő Dan­köre, amely a Vass miniszter díját, továbbá a Vasgyári Tisztviselők Dalegyelete, akik az első csoport második díját és a Jószerencse Dalkör, amely az első csoportban harmadik díjat nyerte. A második csoportban a harmadik lett­­mezőkövesd, harmadik B. pedig Ózd. A népdal­ csoportban második lett a Hevesi Dal-Egylet. Nagy Ferenc: ♦♦♦♦♦ A vármegyei tisztviselők Egerben tarják idei országos kongresszusukat Augusztus 30-ig lehet jelentkezni a kongresszuson való részvételre Miskolc, augusztus 16. (A Miskolci Napló munkatársától.) A Vármegyei Tisztviselők Országos Egye­sülete évenként közigazgatási kongresz­­szust tart. Ez idén a közigazgatási kon­gresszust kiegészíti az egyesület 25 éves jubileumának megünneplése is. Úgy az országos kongresszus, mint a jubilum megünneplése ez évben szeptember 14., 15. és 16-án lesz. A kongresszus és a ki­rándulás iránt nagy érdeklődés mutat­kozik. Heves vármegye és Eger város ve­zetősége nagy gonddal készíti elő a há­romnapos kongreszust és nagy szeretet­tel várják annak résztvevőit. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN Kedvező fizetésife/ié/e/eA SINGER VARRÓGÉP, R­É­S­Z­V­É­NYTÁRSASJÁG, MISKOLC, SZÉCHENYI­ UTCA 61. SZ-

Next