Miskolci Napló, 1927. szeptember (27. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

XXV. évfolyam 197. (7626) szám Csütörtök, 1927. szeptember hó 1 . Sir* Ve., Felelős szerkesztő­­ FEHÉR ÖDÖN Választanak a községek Borsod vármegyében most pótolják­­ hosszú esztendők mulasztásait, újra vá­­í­lasztják a községek vezetőségét. Azoktól­­ az időktől, amikor a községek régi vezető­ségei megalakultak, egy egész világ vá­­­­laszt el új felfogással, új nézetekkel, új­­ eszmékkel. A háború, a forradalmak és a­­ szerencsétlen trianoni béke felforgattak mindent, ami a régi világból való volt. A megcsonkított országnak mások az életlehetőségei, mások a viszonyai, más emberek más gondolatokkal küzdenek az életért. Minden változáson keresztül azonban egy gondolatnak kell áthatni az egész közéletet. Egy gondolatnak, amely irányt szab az életnek, irányt szab annak a munkának, amelyet a nemzet ér­dekében mindenkinek végeznie kell. A közélet új szelleme a demokrácia. Az irány, amelyen haladnunk kell, a szabad­ságjogok biztosítása és kiszélesítése anél­kül, hogy a demagógiának nyitnának utat. A községi választásoknál még a régi törvények vannak életben. És ezek a régi törvények nem éppen alkalmasak arra, hogy a demokrácia szellemét meg­erősítsék és a szabadságjogokat kiszéle­sítsék. Most látjuk, amikor a borsodi községek választanak, hogy a korlátok, amelyek közé az egyéni jogokat szorítot­ták, mennyire szűkek és mennyire köve­telik az idők ezeknek a korlátoknak a le­döntését. A községi választásoknál a köz­­igazgatás felének van joga a kijelölések­hez és a választók úgyszólván az utolsó pillanatban tudhatják meg, hogy kire le­het és kire szabad szavazniok. Ez az intézkedés már akkor is avult volt, amikor legutóbb ezen az alapon vá­lasztottak. Azóta pedig nagyot haladt a világ. És nagyot haladt előre az a felfo­gás, amely szerint éppen a nemzet érde­kében való, hogy a polgárság jogaiban megerősödjék és több önállóságot, több szabadságot kapjon jogainak érvényesíté­­sére. Ideje már, hogy elkészüljön az új községi törvény, amely a haladó idők de­mokratikus szellemében a polgári jogok megerősítésének és kiszélesítésének irány­elvein épüljön fel. Attól a polgárságtól, amely a nemzet érdekében legutóbb is annyi súlyos áldozatot hozott, nem lehet azt az áldozatot is megkövetelni, hogy polgári jogairól mondjon le, hogy amikor egyik oldalon utolsóit viszi az áldozati helyre a nemzet érdekében, a másik olda­lon megalázottan álljon jogok és önálló­ság nélkül. A nemzet érdekében való hogy ezek legyen az utolsó választások ebben a­ szellemben. Utat kell nyitni an­nak a demokráciának, amely nem tagadja meg a nemzeti szellemet. Nem lehet megállítani Kétségbeesetten kapkodnak a csehek és mindent megpróbálnak, hogy ellensú­lyozzák, illetőleg elgáncsolják azt az ak­ciót, amely Rothermere lord cikkei és nyilatkozatai nyomán az egész világsaj­tóban megindult. Összefogott utolsó erő­feszítésre a kisántánt és egyelőre egyéb érve nem lévén, fenyegetésekkel próbálja ellensúlyozni azt a hatást, amit az igaz­ság első hangja keltett az egész világon. Mert a lord szava az igazság erejével tört felfelé és mindenütt látják, ahol akármi­lyen kevés objektivitás él még, hogy ezt a kérdést nem lehet többé levenni a napi­rendről, amíg úgy nem rendezik, hogy a gazság, ami Trianonban történt, jóváté­­tessék. Ebben a kérdésben mi éppen Magyaror­szág sorsáról van szó. A diplomácia leg­jobban tudja, hogy miért marad meddő és eredménytelen minden munkája, amely arra irányul, hogy biztosítsák Európa békéjét. A békeszerződések és ezek között elsősorban Trianon, úgy sajognak Európa testén, mint a mély sebek, amelyek meg­­gyógyítása nélkül nyugalomról szó sem lehet. Természetes, hogy a kisántánt ka­­pálódzik, megpróbál és meg fog próbálni mindent, hogy megakassza az akció nor­mális folyamatát, akadályt állítson arra az útra, amelyen a Londonból elindult igazság a maga céljai felé halad. Az is természetes azonban, hogy gyönge emberi erők, akárhány millió szurony áll is mö­götte, nem tudja megakasztani a gondo­latot, amely immár benne él egész Európa lelkében és követeli a maga éle­tét. Erdélyt nem lehet elrománosítani, a Felvidéket nem lehet elcsebesíteni, olyan igazságok ezek, amelyeket maga a ter­mészet követel, évezredes jogokat és szo­kásokat nem lehet semmiféle durva erő­szakkal pillanatok alatt felborítani. Nekünk itthon most a legfontosabb dol­gunk, megmenteni a nemzeti egységet, kitaszítani magunk közül minden törek­vést, amely ennek megbontására irá­nyult. Az idő elindult a maga útján és viszi most már az eseményeket a kifejlő­dés felé. Nekünk egységesnek és­ egysé­günkben erőnek kell lenni, hogy az elkö­vetkező pillanat, amely tetteket követel, készen találjon. Mert ha idebenn enged­jük magunkat indulatoktól és szenvedé­lyektől széjjeltépetni, magunk fogunk gyöngének bizonyulni és elesünk abban a harcban, amely, ha megértjük egymást, Nagymagyarország feltámadásához ve­zet. . Teljesen megszűnt a vasipari sztrájk A gyárak visszavonták a munkáskizárást Budapest, augusztus 31. A hetek óta tartó vasipari sztrájk szerdán reggel teljes egészében befeje­ződött. A munkások mindenütt felvették a munkát, miután minden egyes gyár­üzem vezetőségével sikerült megál­lapodást létesíteni. A munkaadók hétfőn reggel azután érte­sítették a munkásokat, hogy a sztrájk ügyéből kifolyólag a munkásságnak egyénenként nem lesz semmi kellemet­lensége és a kizárást a gyáriparosok visszvonják. Ilyen előzmények után Bu­dapest összes sztrájkoló vasmunkássá­ga munkába állott, hogy megkezdje a termelést. Megérkeztek Budapestre a klagenfurti iratok A rendőrség­ tovább folytatja a nyomozást Forgács Anna rejtélyes halála ügyében Budapest, augusztus 31. A főkapitányság bűnügyi osztályán a szerdára virradó éjjel megérkeztek a klagenfurti ügyészségnek Forgács An­na titokzatos halálával kapcsolatos ak­tái, amelyet egy klagenfurti ügyész­ségi futár hozott a budapesti főkapi­tányságra. Egész éjjel három rend­őrtisztviselő dolgozott az iratoknak magyarra való átfordításán. Ezek az ira­tok magukban foglalják­­ a fürdőven­dégek, a szálló lakóinak jegyzőkönyvbe mondott vallomásait, továbbá a bonco­lási és exhumálási jegyzőkönyveket. A budapesti főkapitányságon döntő fontosságot tulajdonítanak a Kla­genfurtból elhozott aktadosénak, mert ezek alapján vélik igazolhatónak azt a feltevést, hogy Erdélyi Béla dr-nak közvetlen része volt Forgács Anna ha­lálában, amelyet, amint a szakértő or­vosok nyilatkoztak a tárgyról, varo­­nálmérgezést követő szívbénulás idézett elő. A budapesti rendőrségen szerdán dél­előtt kihallgatták Forgács Anna barát­nőit. Ezek a vallomások a kiszivárgott hírek szerint mind terhelők Erdélyi Bélára vonatkozólag. A rendőrségnek alapos a gyanúja, hogy Erdélyi Béla erőszakos természeténél fogva esetleg kényszerítette feleségét a veronál bevételére. Polányi Aladár ügyészségi alelnök A budapesti főkapitányságon kihall­gatták Békefi Istvánt és feleségét, Túras Ida színésznőt, aki hosszabb idő óta jóba voltak Erdélyi dr.-ral. Kihallgatásuk so­rán kijelentették, hogy a házastársak na­gyon sokat veszekedtek egymással. Erdélyi Béla dr. egyébként a fogságban a védői előtt nyilatkozott a biztosítási ügyekről is és kijelentette, hogy a biztosí­tásból kezeihez befolyó pénzt felesége em­lékének fogja szentelni és Forgács Anna nevére alapítványt tesz. Erdélyi Béla Darvay János és Gál Jenő védői előtt drámai kitörésekben gazdag jelenetet játszott végig és azzal fenyegetődzött, hogy mihelyt kiszabadul, öngyilkos lesz, mert bántja a lelkiismeretét a gyanúnak az árnyéka is, hogy róla feltételezték, úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg magyarországi orvos­szakértők fogják felülbírálni a kla­genfurti szakértők megállapításait, amelyekre vonatkozólag azonban, amíg a klagenfurti iratokat nem láttam, ér­demben nem nyilatkozhatik, hogy imádott feleségét eltette láb alól. A rendőrség szerdán délelőtt folytatta Erdélyi Béla vagyoni helyzetének a tisz­tázását. Ez alkalommal kiderült, hogy Er­délyi Béla dr. több alkalommal követett el váltóhamisítást, amelynél azonban ő mindig a háttérben szerepelt. A rendőrségi nyomozás során megálla­pítást nyert, hogy a váltón bem­utatóként szereplők egytől-egyig Erdélyinek­ a ba­rátai voltak, akik ellen a rendőrség elfo­gató parancsot ado­tt ki, minthogy ezek arra a hírre, hogy Forgács Anna meg­halt, megszöktek Budapestről. Beavatottak tudni vélik azt is, hogy Erdélyi Bélának a segítőtársai a váltóha­misítás terén Hamburgba utaztak, hogy onnan Amerikába menjenek. Erdélyi többször követett el váltóhamisítást A Kúria három évi fegyházra ítélte Kosztka Istvánt Kosztka megkezdte a büntetés kitöltését Ismeretes Kosztka István dr. bün­­pöre, aki Valérián ezredes ellen nyílt ut­cán merényletet követett el. A törvényszék Kosztka Istvánt erős fel­­indulásban elkövetett szándékos ember­ölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért három évi fegyházra ítélte. A királyi tábla két évre mérsékelte a törvényszék ítéletét. Szerdán hirdette ki a királyi törvény­szék a legfelsőbb magyar bíróságnak, a királyi Kúriának a döntését a Kosztka­­ügyben,­­• amely szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben a Kúria s Kosztka István három évi fegyházra ítélte Az ítélet kihirdetése után Kosztkát nyomban levezették a törvényszéki fog­ház épületébe, hogy megkezdje az idő­közben egészségi állapota miatt ideigle­nesen félbeszakított büntetésének a ki­töltését Még nem szűntek meg a Sacco és Vanzetti ügyben a tüntetések A verduni kommunisták akciója Newyork, augusztus 31. A rendőrség az elmúlt éjjel is folytat­ta az idegenellenes razziákat és mintegy 20 külföldi állampolgárt tartóztatott le akiket előállítottak a rendőrségen, ahol megállapították, hogy egyikük­nek sincsen tartózkodási engedélye. Ezrekkel szemben a rendőrség rövid uton folyamatba teszi a kitoloncolási eljárást. Verdunban a kommunisták hatalmas plakátokat ragasztottak ki az utcákon, a­melyben felhívják Verdun lakosságát, hogy a Franciaországba és a verduni csa­tatér helyének megszemlélésére ér­­­­kező amerikai légionáriusoknak ne adjon szállást, éreztessék minden le­hető módon velük, hogy a világ mun­kássága egész Amerika népét teszi fe­lelőssé Sacco és Vanzetti kivégzése miatt. Cherbourgban most ítélkezett a tör­vényszék a múlt­ heti véres zavargás ér­telmi szerzői főtetttesei fölött. Négy vádlottat ítélt el a törvényszék 8—18 hónapi börtönre. Mindenki családi házat akar építeni Csoportok és szövetkezetek alakulnak tisztviselői házépítésekre Amióta a bankok az építkezési kölcsö­nök terén arra az álláspontra helyezked­tek, hogy csak a legprímább kezeknek bocsátanak hitelt rendelkezésre, ezt is ál­talában 9 százalékos amortizáció mellett, az építkezési láz, szinte érhetetlenül, még magasabbra hágott, mint egy-két évvel ezelőtt, amikor a 8-8 és fél százalékos amortizáció mellett mindenki kaphatott építkezési kölcsönt, akinek tehermentes telke volt. Akcióba lépett a Köztisztviselők Fo­gyasztási Szövetkezete, amely családi há­zak építésére akart kölcsönt szerezni tag­jainak, mozgalom indult meg a fővárosi alkalmazottak között, hogy a főváros a maga tisztviselői számára külön házépí­tési tervet dolgozzon ki és azt finanszí­rozza. Élénk mozgolódás mutatkozott azoknak a köztisztviselőknek a körében, akik az állami családi házépítő akció re­ményében már régebben telkeket szerez­tek maguknak és mindezeken felül csa­ládi házépítő csoportok alakultak szövet­kezeti, vagy részvénytársasági alapon, mind abból a félelemből kiindulva, hogy az elkövetkező szabad lakásforgalom ide­jén nem bírják megfizetni a felsrófolt lakbéreket. Az újonnan épült bérházakban ugyanis még a legutóbbi időkben szobánként 800 pengő bért követeltek a háziurak. Egy háromszobás lakás bére tehát ezekben a házakban 30 millió korona volt, de tu­dunk olyan új házakról, amelyekben 36 millió korona évi bért kérnek egy há­romszobás lakásért. Világos tehát a la­kóknak az a következtetése, hogy a La­kásforgalom felszabadítása után a régi házak bére lépést fog tartani az újonnan épült házak bérével, már­pedig a közép­­osztálynak nyolcvan százaléka, amely most 2-3 szobás lakásokban lakik, képte­len lesz mai jövedelméből a 20 és 30 mil­liós lakbéreket megfizetni.­­ A legnagyobb figyelmet érdemel tehát minden komoly mozgalom, amely családi házakhoz akarja juttatni a középosztály­­ tagjait. Úgy értesülünk, hogy a kormány még a télen meg akarja oldani a köztiszt­viselői családi házak felépítésére szüksé­ges külföldi kölcsön kérdését és a pénz­ügyi kormány azt reméli, hogy kora ta­vaszra már meglesz az a kölcsön, amely­kár, de ki tudta volna felbecsülni azt a hőt a köztisztviselők építkezni tudnak.­­ Egyelőre mintegy kétezer köztisztviselőt vesznek számba, mint akik olyan teher­ mentes házhellyel bírnak, amelyre a lak­bérük lekötése mellett kölcsönt kaphat­nak. Ezt a kölcsönt életbiztosítással kí­vánják kapcsolatba hozni. Ez a köztiszt­viselői házépítési akció azonban nem fog megállni az első kétezer családi ház épí­tésénél, hanem folytatódni fog és lebo­nyolítására a népjóléti minisztérium tíz­éves programot akar megszabni. A köztisztviselők házépítési akciója nem várat azonban magára a külföldi kölcsön megszerzéséig, mert a népjóléti kormány már most is segítségére siet azoknak a köztisztviselőknek, akik teher­mentes telkük mellett a házépítés költsé­gének negyven százalékát fel tudják mu­tatni és ezekben­ az esetekben a hiányzó hatvanszázalékos kölcsönt megszerzi tisztviselőinek. Ezen az alapon ma is szá­mos építkezés folyik, ez az akció azonban természetesen távolról sem lehet olyan általános, mint az említett másik kölcsön­­akció, amely csak a tehermentes saját telket feltételezi.♦♦♦♦♦ Feng tábornok csapatai elfoglalták Hankaut Csang­ Cso-Lin császárrá akarja magát kiáltatni A Daily Express kínai levelezőjének értesülése szerint érdekesen bírálja meg a helyzetet. Feng tábornokot valóságos rabló­vezérnek tünteti fel, aki legutóbb is Gallant osztrák tábor­nokot tartóztatta fel, amint az Orosz­ország felé utazott Honan tartományon keresztül. Feng tábornok elvette Gallant tábornoktól 16 ezer aranyrubeljét, sőt még ma is fogságban tartja. Egy más forrás értesülése szerint pedig Csang­ Cso-Lin császárrá akarja magát kikiáltani Kínában. TŐZSDE —“0 11 ! '­ t­úl Nagy üzlet a bányapapírok piacán A tőzsde szerdai eseménye a bánya­papírok nagy áremelkedése volt. A Bauxit már kedden 4—5 pengős áremel­kedést mutatott és 450 pengőre emelke­dett, amelyről szerdán minden átmenet nélkül 465—468 pengőre ugrott fel. Déli változások az értékpapírok árfolyamaiban Magyar Hitel 93.2. Leszámítoló 94.8, Földhitel 82, Keresk. bank 135. Pesti hazai első 250, Első m. bizt. 855, Fonciere 129, Bauxit 476, Drasche 38.5. Általános Kőszén 769, Salgó 87.7, Urikányi 202, Fegyver 271.5, Ganz-Danubius 218, Ganz- Villamos 187, Hofherr 20.1, Láng 124, Lámpa 145, Rima 133.4, Ófa 97, Nasici 180, Levante 26.5, Déli 15.7. Nova 47.5, Áramvasut 28.3, Tröszt 47.9, Cukoripar 239, Izzó 134, Gschwindt 165.5, Égisz 63, Goldberger 100.5, Juta 62, Hung, műtrá­gya 32.5, Szikra 183, Gummi 183, Magyar- Német 95.8. Magyar Nemzeti Bank 200.

Next