Reggeli Hirlap, 1919. október (28. évfolyam, 182-204. szám)
1919-10-10 / 186. szám
Miskolcz, 1919 október 16. REGGELI HÍRLAP Az arany és a drágakő birodalmában. Nincs eladás. — Nagy lesz az aranykínálat. — Pang az ékszerüzlet. — Redukált órajavitás. Nem volt szándékunk a vásárlás, de azért minden ékszerüzletben látogatást tettünk tegnap. A mai helyzet hű tükréhez tartozik, hogy megrajzoljuk az ékszerüzletek pangását. Mert ma minden ékszer-üzlet pang. Senki nem gondol arra, hogy valamit vegyen. Az ékszerüzletekben minden megvan, amit a kommunizmus meghagyott. A kommün alatt még történtek vásárlások, arany is csak ritkán fordulhat elő, mert árut csak a volt kereskedelmi biztosság engedélyére lehetett kapni és eladni- A kommün bukása után pedig, jóllehet felszabadult a szabad kereskedelem, az üzlet teljesen megállott. Arany és ezüst cigaretta tárcák, ragyogó gyémántok, briliánsok, zafír, topáz, rubint, a természet ezer szép drágaköve, gyűrűk és fülbevalók arany keretbe foglalva, tömör aranyláncok, finom művű női nyakláncok, karperecek, ezüstfejű sétabotok, karkötő órák, ómegák, tulla-ezüst, az ékszerész minden vagyona ott fekszik az üveg pultok alatt és senkinek nem jut eszébe a vásárlás. Ma kérem — mondotta az egyik ékszerész — a közönség felől meghalhatunk éhen. — A háború alatt nagyon jó taktika volt, hogy az ember ráült az ékszerekre és nem adta el. Tudniillik, minél tovább tartogattuk, annál drágább lett az arany. Akkor még volt az aranynak árfolyama és minél drágább volt az arany grammja, annál jobban vették. Ma az aranynak nincs árfolyama. Tehát nincs is kereskedelem. Mi nem tudunk beszerezni sem Pestről, sem külföldről nem tudunk árut hozni, mert képtelenek vagyunk megfizetni. De nem is gondolunk erre, mert valószínű, hogy a közönség nagyon sokáig nem fog semmit vásárolni. Ezelőtt például nagy keresetünk volt abból, hogy új házasok számára evőeszközöket és más ezüst, vagy arany dísztárgyakat vétettek velünk. Ma ez nincs, mert nincs pénz. Jellemző az általános szegénységre, hogy alig múlik el egy nap is, hogy átlag negyven-ötven ember ne ajánlana nekünk eladásra aranyneműt. Régi családi klenodiumokat akarnak nekünk eladni, meg olcsó aranygyűrűket. Az eladók leginkább a szegényosztályból kerülnek, de sokszor akadt közöttük a hivatalnokosztályból is. Annyira el vannak szegényedve, hogy az arany grammját 2 koronáért is ideadnák. Egyedüli keresetforrásunk az órajavítás. Sajnos ez sem mehet teljes mértékben, mert nincsennek hozzá megfelelő szerkezet alkatrészeink. Egy-egy kereket vagy rugót csak Svájczból lehet beszerezni, illetve nem lehet beszerezni. Tehát a háború alatt elkopott és elromlott órákat, legfeljebb csak kicserélhetjük. Órakészletünk is meglehetősen fogyatékon van. Ami csekély készlet a rendelkezésünkre áll, az csaknem kivétel nélkül rossz gyártmány. Svájczból már 5 éve nem tudtunk áurt szerezni. Ha a külföldi áruforgalom meg nem nyílik, akkor Miskolczon sok ember zsebében meg fog állani az idő. Nem hívják egybe a régi képviselőházat. Budapest, október 9. (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőségétől.) Csernoch János és Andrássy Gyula gróf nyilatkoznak a lapokban. Mind aketten összetartást és a nemzeti erők egyesítésének szükségét hangoztatják. A régi képviselőház összehívása valószínűleg elmarad, mert nagyon hangos és erélyes ellenzéssel találkozott a terv. Andrássy Gyula is határozottan ellene nyilatkozott. Andrássy és még igen sok régi, nagytekintélyű államférfiú gondolkozik úgy, hogy a régi parlament összehívása felingerelné a munkástömegeket, amelyeknek nincsen képviseletük a házban. Egyébként sem valószínű, hogy az antant beleegyezését megnyerhetnénk a régi parlament egybehívásához. A hét vége mozgalmasnak ígérkezik. Szombaton lesz a plenáris ülés, melyen végleg megalakul a keresztény nemzeti egyesülés pártja. Péntekre pedig a szociáldemokrata szakszervezeti tanács népgyűlésre hívta össze Budapest munkanélküli tömegét. 3 Üresek a miskolczi zálogházak. A szegény emberek egyetlen anyagi menedékéről, a zálogházak sorsáról már régen nem esett szó. Senki sem kísérte figyelemmel, hogy mi történik a miskolczi zálogházakkal, tönkrementek-e a bolsevizmus alatt, vagy még mindig működnek. Pedig nem is olyan, híresek voltak a miskolczi" zálogházak. Felsőmagyarországból idehordták az elzálogosítandó értéktárgyakat. Mert a híres miskolczi zálogházak nagyon jól mentek, akkor még kitűnő üzleteknek bizonyultak, nem kellett félni attól, hogy csődöt mondanak. Békében meggazdagodnak a zálogháztulajdonosok, a zálogházak raktárai tele voltak elzálogosított árukkal, értékekkel. A háború alatt leromlott ez az üzletág. A háború utolsó éve felé, a pénzbőség miatt, feleslegessé vált a zálogház. Sok volt a pénz és kisebb az értéke. Meg hát, akinek pénzre volt szüksége, volt alkalma a munkára, dologra. Nagyon ritkán fordult elő, háború alatt, hogy a zálogházakra szorult valaki. Emlékszünk, mikor a háború alatt megkérdezték a miskolczi zálogháztulajdonosokat, milyen a forgalmuk, lemondóan panaszkodtak : — Sok a pénz, kevés a forgalom! Az első forradalom után még inkább megrosszabbodott a helyzet. — Az egyik zálogháztulajdonos bezárta a zálogházát, üzletet nyitott. A többiek is lassan tengődtek, egyik napról a másikra. — A vajúdás a tetőpontra hágott a bolsevizmus alatt, amikor a zálogházakat a tanácskormány rendelettel megszüntette, illetőleg működésüket felfüggesztette. A zálogházban elhelyezett tárgyakat — hiszen fehér pénzben nem volt hiány, — sietve kiváltották. A száz koronát meg nem haladó becsértékű tárgyakat pedig a bolseviki kormány rendelete alapján minden ellenérték nélkül ki kellett adni. A bolsevizmus súlyos anyagi helyzetbe döntötte a zálogházakat. Azonban már reménykednek benne, hogy a közeljövőben a „régi“ forgalom ismét megindul és „visszanyerik“ amit veszítettek. Kiváncsiak voltunk ezekre a miskolczi zálogházakra. Először Grünfeld Sámuel Széchenyi utca 92. szám alatti zálogintézetébe mentünk. A kapu felett hatalmas címtábla hirdeti, hogy az udvarban zálogház van. Bemegyünk a zálogházba. Üres. Grünfeld bácsi fogad. Köszöntöm. „Mi újság ?“ kérdi, „minek jött öcsém“. „Nem azért — felelem, — csak úgy érdeklődni.“ — Hát nehezen megy az üzlet, — mondja kedvesen, üres a zálogház, kár itt ülni egész nap, alig jön valaki. Végignézünk az üres zálogházon. Kopott rács mögött, hatalmas pénzszekrények szomorkodnak. Egy-két kopott hegedű, letöredezett rámája fakó olajkép a porban. — Ezeket még a bolsevizmus alatt sem hordták el, — magyaráz az öreg. Megmutatja az üres polcokat. Mindent kiváltottak a proletárdiktatúra alatt, semmit sem hagytak itt. Amikor kérdem, hogy hány éve áll fenn a zálogház, büszkén mondja: huszonhét esztendeje. És megtudom, hogy ezt a zálogházat csak két héttel ezelőtt nyitották meg. Naponta „alig“ tizen jönnek panaszkodik az öreg, különösen szegény emberek, de hivatalnokok is. „Nem félek, — teszi hozzá a zálogházas". — pár hét múlva megint olyan lesz a forgalom, mint békében._ Ő nem fél .. . Innen a Miskolczi Bank és Zálogház r.-t. zálogintézetébe mentünk. A banknak az utcára néző kirakatában hatalmas táblák hirdetik, hogy „zálogtárgyakra nagy előlegeket nyújtanak." — Bemegyünk a zálogházba. Tipikus bankhelyiség. Néhány tisztviselő fogad. — A zálogház? — Igen, megindult a forgalom. A kommunizmus alatt nem fejtettünk ki jelentősebb működést mi sem. Semmit sem helyeztek el nálunk, nem. Sőt. Minden elzálogosított holmit kiváltottak. Kétségbeesetten mondta el a kommün alatti állapotokat. De bizakodó hangon folytatta. — Szakértelme elárulta, hogy a hivatalos zálogház jövője „nagyszerű“ lesz. — Már észrevettük, hogy inkább rászorultak az emberek a zálogházra, mint azelőtt. A fehér pénz devalvációja után jelentkeztek „kézizá logi elhelyezése nagyobb számban (ós milyen előkelő terminus technikus). És elmondja, hogy most, elseje körül, különösen a tisztviselők és bérmunkások lepték el a zálogintézeteket annak a hírére, hogy október elsején nem kapnak fizetést. — Hány százalék kamatot vonnak le önök ? A főkönyvelő meglepetten tekintett rám. — Százalékot, kérem, nyolcat. — Csak nyolcat. A törvény által előírt százalékot. Nem úgy, mint a kisebb zálogházakban, ahol 25—30 százalékot is elvesznek. Mikor eltávoztunk, a bank kirakatában még egyszer elolvastuk a zálogház reklámtábláját. Ez a mondat tűnt fel rajta : „Bemenet az udvar felől is.“ A harmadik zálogház a Sötétkapu alatt van. Ez a Krausz-féle zálogház. A legrégibb ilyen nemes miskolczi intézmény. Mellette korcsma. Ez is a zálogházhoz tartozik. A tulajdonosa néhány hónappal ezelőtt meghalt. Az özvegygyel beszélgetünk a korcsmában. A kedves Krausz néni csak ezt tudja mondani a zálogházról: Tönkre tett ez a zálogház a múlt év óta. — Ez év januárban betörés volt nálunk, mindent elvittek a betörők. A rendőrség még mindig nyomoz. De a tolvajokat nem sikerült elfogni. A betövők kárát nekünk kellett megtéríteni. A proletárdiktatúra alatt mindent elvittek. — Mikor jó pénzt kértem, megfenyegettek a direktóriummal. Muszáj volt kiadni mindent. És reménykedőn teszi hozzá: A boldogult férjem engedélyét visszaadtuk, helyette a fiam váltotta ki a jogot. Hát majd megnyílik a zálogház is, csak hazajöjjön a fiam Kassáról. Ilyen most a miskolczi zálogházak helyzete. (Solt) Károlyi milliókat lopott Budapestről jelentik. A napokban több feljelentés érkezett gróf Károlyi Mihály ellen, akit az illetők sikkasztással és hűtlen kezelés bűntettével vádolnak. Feljelentés tárgya az is, hogy a kommunisták Károlyinak birtokainak megváltása fejében ötmilliót fizettek, amelylvel Károlyi Csehországba utazott. Az ügyészség egyelőre nincs még azon helyzetben, hogy nyilatkozzék várjon elrendelt-e nyomozást vagy sem. A Károlyi bűnper egyik érdekes adata, hogy a proletár diktatúra bukása előtt egy-két héttel Károlyi egy bécsi börze ügynökségnél háromszázezer amerikai dollárt rendelt, ami tizenegymillió koronába került. Azon gyanú is felmerült ellene, hogy műkincseivel egyidőben több millió koronát csempészett külföldre. A nyomozás ki fog terjedni a hírhedt amerikai pénz sorsának felderítésére is. Merénylet Haase képviselő ellen. Berlin október 9. Ma délután a birodalmi gyűlés épülete előtt egy polgári egyén hatszor rálőtt az épen az épületbe belépő Haase képviselőre, akit altestén, felső combján és karján találtak a golyók. Haase nem vesztette el eszméletét. A merénylőt letartóztatták.