Reggeli Hirlap, 1919. október (28. évfolyam, 182-204. szám)

1919-10-11 / 187. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben: Egész évre 96 - K. Vidékre: 96 - K. Fél évre 48- - „ 48" — „ Négy évre 24-— „ 24 — „ POLITIKAI NAPILAP Censurat: Locot. Pop George Rag. V. M. Miskolcz, 1919_________XXVIII. évfolyam, 187 *7. Szombat, október 11. ^(adóhivatal: Miskolcz, Széchenyi­ u. 15. Telefon : 664 Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. szám­. TELEFON SZÁJUK 1-98, 6-16. Egyes szála­­­i: 40 fillér. fi­iniszt­er fogadtatás lesz holnap Miskolczon Istenem, mi volna, ha az előkelő jövevény egy oly­an kormányzat bársony­székéből ereszkedne le hozzánk, hraegyet magáénak vall az egész ország, a lakosság, a dolgozók egyeteme. Házaink ablakaiba drága szőnyegeinket raknánk, elővonul­­n­sik pompás fogataink, ragyogó fénybe öltözne az utca s harsonák zengnének elő te a virágos utón, melyet fehér leányok sorfala ha­­báró na . . . Rubint és zsfir, vérvörös kalá­ria a forgó alatt a kucsmán. Men­ték­i ága c­attjain játszadozna az őszi nap, bíbor és bársony, nehéz­­veretű kardcsörzecét, a prémek jdős váltakozása és karmazsincs:­­korgán, arany és ellisz sarkantyúk pengése s olyan hatalmas tömeg kiáltaná az üdvözletét, s minőt agak egy boldog, megelégedett, munkában, alkotásban, szeretekben és megbecsülésben egybeforrott város lakossága tud kiálll­ani. Az ünnepi­­-főnök hangja gyémánt patai volna a szivünk nagy nagy tengeréből a tettekért, az építés­ért, a munka zenitjére való nagy vágyakozásunkért dobogó szegény meggyötört szivünkből. Ám az idegen, ki holnap be­vonul, nem fogja látni az ünnep virágos erdejét, nem fogja hallani azt a muszkás örömet, mely más­kor az előkelőeket megillette. A miskolcii falak s­üketek és a ven­dég nem hozza magával azt a varázsatot, mellyel a bánatot örömmé, a kétségbeesést remény­séggé, az igazságtalanságot igaz­sággá, a rosszat jóvá lehetne vál­toztatni. De hogyan is hozhatná, hogyan is hinnének neki az ipari tömegek, amelyekkel szemben nem barátként, de ellenségként áll a mostani kormányzat s ho­gyan is szeresse meg őt a polgá­riak tömege, amely tudja, hogy testének, megélhetésének jobb kar­ját, a munkást el akarják tőle operálni. A tömegeket óriási csa­lódás és olyan kiábrándulás érte, mint eb­ben az országban még soha. Az ő vállsu­ra támaszkodva csinálták meg az októberi forra­dalmat azok, akik ma szemére vetik neki, hogyan mert meg­bízni őbennük. Az ő soraikat szántotta végig a puskagolyó a Lánchíd előtt, midőn ott a rohamot ugyanaz vezette, ki ma mindazokért őt kárhoztatja. Le ket­e kívánni, hogy ugyanazok akik az oly nagy raegrázkódtatá­sok zsilipjeit nyitották meg szá­mára, akkor ma valóban a leg­jobbat akarják neki hozni s hogy va­lban ők volnának a Próféták, akik jobb mezekre fognak vezetni bennünket. Tőzből sohasem lesz víz, az ég sohasem fog leérni a földre s a hegy nem változik völggyé. Aki az északi sarkra indul, az többet is vegyen magára egy szál trikó­nál s aki politikát akar csinálni ebben az országban, az ne csak a maga politikáján, hanem az e­gész országét tekintve s aki százezrek gondolkodását akarja képviselni, ugy kell hogy gondolkodjon, mint ahogy a százezrek éreznek. — A jövevény hegymászó ruhát vett föl s mégis a völgynek indul. — Bőre akarja tő­ni a szekeret s mégis hátra húzza. Sürgeti az időt s az óramutatót viss­aforgatni sze­retné . . . Az ilyen államférfiunak bizony itt nem kötnek viágbokrétát s nem nyílnak ki számára hozsan­nára az ab­akok. Államtanácsot akarnak a pol­gári pártok. Az antantküldöttek bevonásával tárgyal a liberális alakulat. Budapest, október 10. A polgári pártok csütörtöki tárgyalása közben ij a felmerült egy államtanács kinevezésének terve. Akik a ki­bontakozás legalkalmasabb meg­adását egy minden hatalommal felruházott á­llamtanács összeáll­tásában látják, kétféle tervet szár­­tanak. Az egyik szerint az állam­tanács öt tagból állana, élén a közigazgatási bíróság elnökével s tagjai lennének a hercegprímás és a közigazgatási bíróság másod­elnöke is. A másik terv szerint a tanács élére egy magas közjogi méltóságot állítanának, tagjául pe­­dig a dolgozó társadalmi réteges­nek, a nagyiparosok, a kereskede­lemnek és földműves osztálynak és munkásságnak egy egy kép­viselő­jét nevezné ki. Az államtanács ki­nevezése csak azon esetben tör­ténnék meg, ha ahhoz minden számottevő párt hozzáj­árulását magadja és fu­kciója csak a ne­mzetgyűlési választások meg­ejtéséig vo­na. A liberális blokk ma esti tárgyal­ásai­ra a Lovászy párt és Heinrich Ferenc, továb­b a párton ms a­­ volt ranikapámi poli­­tkusok közt is ö­­­y részt vet­tek. A tá­gyalásokat szombaton folytatják A nehézségeket okozó kérdéseket már elintézték és valószínű, hogy szombaton meg­állapodásra fognak jutni. Az új alakú ús neve valószínűleg nem­zeti blokk vagy demokrata polgári blokk lesz. A liberális szót kihagy­ják a cinből. A tegnapi tárgyalá­sok közül legfontosabb van az amelyet Vázsol­yi látásán tartot­ta é s amut ven Livászy, Hegedűs Lóránt, Varja­i L j© , továbbá az antant missziók három tagja is részt vett. Az osztrák nemzet-­­gyűlés. Bécs, 1919. okt. 10. A nemzet­­gyűlés ma az ös­zes tagok jelen­létében ülést tartott. Seitz elnök és Renner dr. államkancellár állást foglaltak a sajtónak a pénzügyi tervezetről szóló tudósítása ellen amely a lakosság körében nagy nyugtalanságot okozott. K jelen­tették, hogy a belső tanácskozá­­k után a pénzügyi javaslatot terjesz­tik legelsőnek a nemzetgyűlés elé, úgy hogy a kormány munkaprog­­rammját csak a következő héten terjeszthetik be A nemzetgyűlés október 15 iki teljes ülésen a kormány beterjeszti a békeszer­ződést ratifikálás végett, utána az állami műkincsek elárverezé­séről szóló törvényjavaslatot. Mindkét törvényjavaslatot a leg­sürgősebben el kell intézni. Az álomkancellár ezu­ta röviden be­számolt a külső és belső helyzet­ről és vázolta a szomorú élelme­zési és szénellátási helyzetet.­­ A következő ülés pénteken lesz. A sziléziai szénbányák­ból nem kép szenet Magyarország. Bécs, okt. 10. A Magyar Tár Pa­t írodá­j lent : A béc-i lapok hosszú be­zélgetestköz­ün­k, ame­let a munkatársak Rut e­ra­dessel a közép európai szén fizett­­ség vezetőjév­i f­o­g­attak Ma­iseh Osztriában Rut ezredes kijelen­tette, hogy a szén ivottság az utol a három napon kizáró ag­usstrii szénelláta­ával fogla­ko­zott . zu­án el ad­ do­ta hogy az egyes államokat illetőleg a szén e osztása a szobtással kapcsolat­ban uj arányban le­t megállapítva. A karomi szentelem­kről szenet kapnak eszerint Cseh Szlovákia, Ausztria és J­ugoszlávia A katto­váci s­árbányaszó Cseh Szlovákia és Németország, a dombrovai sz­ó telepe­ről Ausztr­a és Lengyel­ország Magyar­ország O­aszorszá­g és Rorvá­ta ezen telepesről szenet nem kapni­ Egyébként a sziléziai szánkó­d­alom az antant megoszot­tak tovább folytatják tanácskozá­sai­at. mmmmm Tusar cseh minisz­terelnök Magyar­­országról. Budapest, okt. ro. A prágai nem­zetgyűlés külpolitikai vitája elő­t néhány nappal, (amely vitában Budapest és Prága jövő viszonyát­árgyalták meg) Tusár miniszter­­elnök fogadta a Pester Lloyd munkatársát, akinek a kérdéseire nyíltan válaszolt. — Hogyan fog kialakulni a libe­­b­égek viszonya Tschecho- Szlovákiában és hogy tesznek ele­­get a magyarok kulturális kíván­ságainak ? — Mi a kisebbség és többség közötti különbséget csak számtani arányban engedjük érvénye­ülni, mert érdemileg csak mint hodá­­r­ozóként ismerjük el a szlovák területet, amelynek a kultúrája e­gyáltalán nem a számoktól függ. Mi minden csehszlovák alattvaló­nak teljes szabadságot adunk, az állam vezetőiben pedig részt az autonóm egyes­ülések keretében. Eáz a vezérelv érvényesül a hiva­­talákban és az iskoládban, ez ér­vényes minden választói jogban, mert mi az igazi demokrácia je­gy­ében ak­arjuk a cseh­szlovák államot felépíteni. — Hogyan ítéli meg miniszter­­elnök úr a magyarországi poli­tikai hely­zetet és Cseh Szlovákiá­nak a magyar államhoz való viszonyát ? — Mi a legutóbbi fordulat fölö­­ nagyon örü­lnk, miután a mór,*­ar hi­otikus törekvések megbuktak. Egy megújított magy­ar királyság nemcsak anakronizmus lenne, ha­nem állandó veszély a középeuró­­pai demokrata és köztársasági alakulatokra nézve és különösen a mi országunkat kényszerítette volna a­rra, hogy túlzott éberség­gel vigyázzon Magyarországra, jól­ehet mi szigorúan távol tart­juk magunkat attól, hogy Magyar­­ország belügyeibe avatkozzunk. Az új demokratikus Magyar­országgal oly sok közös érdekünk van, oly sok hasonló ügyünk, am­lyekből önként fakad a közös gazda­­gi egy­ütt­mü­ldés. Min­d­­amellett minden utógondolat és felvé­el nélkül őszintén kívánjuk Magyarország konszolidációját. — Milyen közölni valója van miniszterelnök úrnak a cseh-szlo­vák területen lakó rangyarok szá­mára ? — Nemcsak a magyaroknak, hanm minden a mi államunkhoz tar­tzó polgárnak üzenem, h­gy felejtsék el a múltat és nézzék a világot a holnapi politikus szemé­vel, n­e pedig a tegnapi történet- íróval. A jövőt kell meggl­apoznunk a jövő generác­ó számára. Nekünk el kell hárítani az akadályom,­­ hogy egy új épületet építsünk, amely lakható lesz.

Next