Reggeli Hirlap, 1919. október (28. évfolyam, 182-204. szám)

1919-10-23 / 197. szám

Miskolci, 1919 október 23 REGGELI HÍRLAP A magyar ipar jövője Sok agyat foglalkoztat most ez a nehéz kérdés, mert tud­juk, hogy amely államban nincs ipar és kereskedelem, ott nincs boldogulás és nincs élet, így vagyunk mi, ma ezekben a rettenetes nehéz időkben ,ipar és kereskedelem nélkül. Érez­zük is az idők rettenetes nyo­morát és ha volt valaha szük­sége hazánknak segítő kezekre, becsületesen cselekvő és gon­dolkozó emberekre, akkor most van annak az ideje. Most látjuk, hogy milyen vérszegények vagyunk nagy­emberekben, most mikor el­pusztulva, elhagyatva, a saját erőnkre utalva kell az orszá­gunkat újra alapozni. Ne higy­­jük azonban, hogy már nincs segítsé­g. Vannak itt még tehet­séges és erős szívű emberek, de a szélsőséges viszonyok folytán szerénykedve elhúzód­nak, nem látják az idejét a beavatkozásnak. Mi a dolgozók országát akar­juk felépíteni. Magyarországon ehez tehát a dolgozók is kel­lenek. Hányan vannak itt ipa­rosok, kik bejárták a fél vilá­got, magukba sziva a nyugati kultúrát tértek vissza hazá­jukba, hogy fáradtsággal szer­zett tapasztalataiknak gyümöl­csét élvezhessék. Hányan van­nak, kik a versaillesi múzeum drága kincseinek emlékét vés­ték agyukba, akik a Fauborg St. Antonie nehéz levegőjét a bolni ipar gyarapításáért szív­ták magukba, kiknek hazánk egyik kitagadottja, Munkácsi Mihály, könnyes szemekkel mondta: — De szeretnék hazamenni. Hányan vannak, akik a hen­­ningtowni múzeum régiségei közt ismerték meg a nyugati kultúrát, akik az oxfordi, volt angol országház külső és belső remekeit csodálhatta meg. Hányan vannak, akik a West­minister káprázatos éveiben gyönyörködtek és hozták haza emlékül. Ez a sok-sok magyar mű­­vészlélek mind félre áll, mintha ellensége lenne önmagának és hazájának. Mért nem szállnak síkra az igazság mellett? Még­­ma sem látják idejét annak, hogy az arany középútra terel­jék eltévelyedett honfitársai­kat? Még mindég a gyűlöletet szítják az emberek egymás között? Mozduljon meg minden ma­gyar iparos, az ő becsületes önérzetével és kiáltsa oda a megtévelyedett embertársai­nak, hogy elég volt a pusztí­tásból, fogjon mindenki becsü­letes munkához és szeresse, becsülje meg egymást minden dolgozni akaró ember. Aki ezt nem akarja, az nem is lehet magyar ember. Ha mindnyá­jan becsületes munkát akarunk és fogunk végezni, akkor miénk a jövő és pár év alatt kidol­gozzuk, amit a háború átka ránk zúdított. Álljanak elő azok, akik hiva­tottak, akik akarnak és tud­nak is tenni a népünk érde­kében, a dolgozók hazájáért. Elég volt a kétszínűségből, a széthúzásból. Szeretetet, meg­becsülést, tiszteletet és becsü­letes munkát hirdessenek, nem pedig gyűlöletet. Ez tetszeni fog a nyugatnak is. Aki pedig ezt nem akarja, az álljon félre, ne vigye a népek ezreit a leg­nagyobb veszedelembe a tél küszöbén. Egy kisiparos. fi miskolczi kommunista­ párok tár­gyalását október 30-án kezdik meg Jelentettük már, hogy közbe­­jö­t akadályok miatt a kommu­nista pörök tárgyalását erről a hétről el kellett halasztani. Most azonban már egész határozott­sággal írhatjuk hogy az első tár­gyalási nap október 30 án, a jövő hét csütörtökén lesz. Százan meg százm várják már ezt a napot. Némelyek al­ban reménykednek hogy a bírói tárgyaláson ártatlan­ságuk ki fog tűnni s vége lesz szomorú rabságuknak, mások, ha esetleg el is ítélik ősét, a bizony­talanság kínzó állapotától sza­badulnak meg. A hozzátartozók ezrei pedig arról vannak meg­győződve, hogy az ő férjükre, testvérükre vagy gyermekükre az ítélethozás rehabilitálás lesz. Erősen várja a közvélemény is a tárgyalásokat, mert mind­egyik u­­n­­iss­ábban lát, a lel­kében ülő nagy izgalom feszült­ségéből engedni fog. Ez idő szerint körülbelül n°gy­­ven ügy van tárgyalásra előké­szítve. Tudvalevő az is, hogy ezekben az ügyekben kü­ön biró tag, az úgynevezett ötös tanács itól; a tanács elnöke Maurer Lá­zló dr. táblabiró, tagjai Tóth D­zső dr. Gyika Emil, dr. Szto­laris Ferenc dr. és Gallovich I. A tárgyalások nyilvánosak lesznek, az ítéltek pedig megfeledkezhetet­lenek és meg­vált­oztathatatlanok. Súlyos, felelősségteljes feladat vár a bírókra, de ismerve a ma­gyar bírák alaposságát, tisztánlá­tását, bizonyos, hogy minden íté­letük közmegnyugvást fog kelteni. Tudomásunk szerint némelyik ügy­ben a tárgyalást vidéken,­­a vád­lott lakóhelyén fogják megtartani Ennek egyik oka, hogy a kihall­gatásra nagy számban berendelt tanuk napidíjai ne terheljék fe­lettébb módon a kincstárt, a má­sik és fontosabb ok pedig az, hogy a bírák maguk is alaposan megismerjék azt a légkört, azokat a tár­adalmi, politikai viszonyokat, melyekben a vádlott élt és ame­lyek tettének elkövetésében, a terhére rótt bűncselekmény végre­­haj­tásában befolyásolták. Az első tárgyalási napra három per van kitűzve: a Bartók István, özv. Ádám Lászlóné és Müller Tamás pere. Bartók István miskolczi lakos, vaskereskedő ez idő szerint az ügyészség fogházában van letar­tóztatva Hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolják. A vád­irat szer­nt mint a katonatanács tagja Zoltán Dénes alezredessel szemben olyan erőszakosan lépett fel, hogy az alezredes parancsnoki kötelességét sem teljesítette; az alezredest lelövéssel is megfenye­gette. özv. Ádám Lászlóné Hintz Juli­ánna miskolczi lakos — a vád szerint — faluról falura járva, a fönálló társadalmi rend ellen izga­tott 03 az ő agilitásának tu­ajdo­nítható az is, hogy Gábor Jánost és nejét letartóztatták s öt napig fogságban tartották őket. Mind­ezekért izgatással és személyes szabadság meg­értésével vádoja az ügyészség. Ádámné különben szintén letartóztatásban van. A harmadik vád­ot Müller Já­nos szabadlábon van. Ellene az a vád, hogy 1919 május 2- án, mi­kor a vöröscsapatok bevonultak Heőcsabára, egy kisebb szakaszt Jeszenszky Lajos postamesterhez vezetett és így közreműködött el­fogatásában, hasonlóképen a vörös katonák kezére adta Kertész Lajos atyját is. Személyes szabadság megsértése ellene a vád. A második tárgyalási nap októ­ber 3- én, pénteken lesz. Ezen a napon sorra kerü­l. Almási Jó­zsef, Simon Pál, W­isz János és id. Horváth András ügye. —­z Almási József és Simon Pál ellen közös vádirat van Mind a ketten bányászok. A­ ma­i az alacskai munkástanács elnöke volt, Simon pedig jegyzője. Ebben a minősé­gükben a vádirat szerint állan­dóan gyűléseket tartottak s arai­kor a vagyontalan bányászokat a vagyonosak, az úri osztály ellen uszították. Izgatás bűntettével ter­helten állanak a birák elé. En­de szerint szintén le vannak tartóz­tatva. Weisz János bányász volt Gömörrákoson, izgatással és rab­lásra va­n febujtással van vádolva Társai között állandóan a bánya vezető cég ellen izgatott, a bánya mérnökét, Bender Ernőt pedig ál­lítólag megöléssel fenyegette. — A harmadik vádlott id. Horváth András sóstófalvi földbérlő szabad lábon van. Személyes szabadság megsértése és magánlaksértés van terhére írva. Ugyanis május végén szekerével ment ki falujából, mi­kor a szembejövő vörös katonák­nak odakiáltott, hogy ott van Hosszufalussy Imre, aki a csehek f­el paktált. Erre a katonái Hosszufalussy Imrét tényleg elfog­ták, azután pedig atyjának Hosszú­­falussy Miklósnak lakására is be­hatoltak és azt is átkutatták. Egyelőre ezek az ügyek kerül­nek tárgyalásra. A bíróság minden héten három napon át fog tár­gyalni, úgyhogy tekintve a letar­tóztatottak rendkívüli nagy szá­mát, hét nyolc hónap is el fog telni, míg az utolsó kommunista ügyet is elintézik. Csomagoló papiros tekercs- és ivekben kaphatók Schvarcz Soma papírkeres­kedés­ében Miskolcz Bankpalota. ­ Újból megnyílik a képzőművészeti szabadiskola Pár héttel ezelőtt megemlékez­tünk arról, hogy a képzőmű­vészeti szabadiskola berendezési célokra gyűjtést indíto­t meg a városban. A gyűjtés nagyon gyenge ered­ménynyel járt. A művé­sek ekkor a városhoz fordultak 14.000 ko­­rona kölcsönért. A város a kérést elutasította. Ma sikerült nekik nagyhezen az egyik banktól a képek lekötése árán egy pár ezer koronát kölcsön kapni, úgy hogy az iskola át­alakítását nyugodtan befejezhetik s az előadás már november else­jére meg­­­indulhat. Novemberben Meilinger Dezső a festőiskola vezető tanára kép­­kiállítást rendez a városháza nagy­termében, mely az őszi szezonnak egyik jelentős kultur­eseménye lesz. A kisgazdák szer­vezkedése a me­­zőcsáti kerületben A mezőcsáti választókerületben a Kisgazda és Földmivespárt szer­­vezése napról napra folyik és a kisgazdák és földmivesek Sike­sen tömörü­lek a naszvadá­­i Szabó I­­ván zsszlója alá. Tegnap Tis­za­­dorogma község jelentette a párt­­titkárságná a pártba való belépé­sét. Ugyanis Tiszadorogmán a község ki­gazdái és földmivesei egyhangúan az Orsz. Kisgazda és Földmives pártot ismerték el a kisgazdái egyedüli és az ő érde­keiért küzdő pártnak A párt megalakulása után a tisztvise­li kart választották meg. Elnök G. Lipostyán Józ­ef alelnök Barta I­­ván, j­­eyző Kis Lajos és pénz­­tárnok Köteles János. A pántlikára ig ez után kéri a párt tel­k­es híveit hogy minél előbb keressél meg vele a sze­mélyes összekötetést; továbbá, hogy azon községek, ahol már a párt megalakult,­­ a legrövidebb időn belül jelentsék be nála (Mis­­ko­cz, Palóczi u­ta 7. sz) akár írásban, akár személyesen a párt megalakításán a tagok névsorát és a tisztviselői kart. Elbocsátják az ál­lami tisztviselők tíz százalékát (Budapesti szerkesztőségünktől). Nagy fentartással közö­lük azt a fővárosban szélében elterjedt hírt, hogy a kormány az állami tiszt­­vise­ők tíz százalékát az állam szolgálatából elszándékozik bocsá­­tan­i Ennek kettős oka van Egyik az, hogy a megszal­ott területről újra sok tisztvi­vő keres a halma­­zást a megkisebb listt Magyaror­szágon, ezenkívül is a háborús munkák elvégzé­sre s a hadbavo­nultak pótlására annyi embert al­kalmaztak, hogy nagy részüknek ma már nem tudnak a hivatalok munkát ad­i. A másik ok pedig az állam zilált pénzügyi helyz­te. Az állító­lagos terv szerint elsősorban az idegenesen alkalmazotakat bo­­csájtják el, azután a harminc éven aluliakat, végül ped­g az ötven éven felüli kevésbé értékes munka­erőket nyugdíjaz­i fogják.

Next