Reggeli Hirlap, 1919. november (28. évfolyam, 205-230. szám)

1919-11-08 / 211. szám

Oensurat: Locot. Czerka wsky Reg, 10. R (Us­kolcz, 1919.________XXVIII. évfolyam, 211. sz. Szombat, november 8 Reggeli Hírlap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi­ u. 15. Telefon: 164 _ . , „ „ „c­v nAl ..mu * „ Szer­esztőség: Miskolcz, Városház tér 22. szám ^ pft “­* POLITIKAI NAPILAP telefon sza« «-«). Négy­ évre 24 —24 — „ Fgyes vám Aras 63 fillér. ( Késik a válság megoldása Újabb tárgyalások folynak — A kormány lemondott, majd vissza­vonta lemondását — Az államtanács terve — Bethlen előtérben A legellentétesebb híradásokat hozza a távíró a fővárosból a po­litika eseményeiről. Olyan ennek a napnak a képe, mint a kalaidosz­kóp színes üvege, de a magyar politika kalaidiszkopjéban csupa­­sötét szint látunk. Újabb tanácskozások folynak, új kombinációk indulnak és a politi­­kai khaoszból az emelkedik ki csupán, hogy az intánt ragaszko­dik a magyar politika konszoli­dálásához, amit csupán a pártok együttműködésével vél elérhetőnek. Mai híreink ezek: Horthy Mik­lós nyilatkozata. Budapest, november 7. Tegnap délután egy órakor a miniszter­elnökségen mi­nisztertanács v­olt, amelyen megjelentek az összes miniszterek és Horthy Miklós fő­vezér is, aki elmondta, hogyan folyt le tanácskozása a párt­vezérekkel. A konferenciáról az alábbi félhivatalos jelentést ad­ták ki: A minisztertanácson megjelent Horthy Miklós fővezér is, aki töb­bek közt szóvátette, hogy tenden­ciózus beállítás­ban szerepelt az a beszélgetés, amely tegnap egy­részről Vázsonyi és társai, más részről ő között lefolyt. Ő hozzá kérdést intéztek, hogy katonai diktatúra lesz-e, ha a nemzeti hadsereg Budapestre bevonul. — Gelezete az volt, hogy nem less. — A fővezérnek ugyanis az az álláspontja, hogy a hadsereg nem politizál, hanem támogatja a hatalom gyakorlásá­ban a kormányt és támogatni fogja azt is, amelyik esetleg a jelenlegi kormánynak és egyéb tényezőknek megegyezése alapján kiegészítés útján létesül. És volt értelme a második kérdésre adó­­ válasznak. Aki ebbe mást ma­gyaráz, az politikai játékot űz és szimulál. A minisztertanács dél­­u­tn négy órakor véget ért. Friedrich miniszterelnök ma es tére hivatalos volt ebédre Sir Clarkhez, azonban gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg. A keresztény blokk álláspont­ja: Budapest, november 7. A Nem­zeti Újság értesülése szerint a koncentrációt illetően a kormány­nak egyöntetű és szilárd állás­pontja, hogy amennyiben az egész országot érintő kérdésekben már ténybeli garanciákat kapott, sze­mélyi kérdések nem tolódha­tak előtérbe és nem lehetnek aka­dályai a kibontakozásnak. Ez kü­lönben nemcsak a kormány állás­pontja, hanem a keresztény blokkba tö­mörült pártoké is. A pártban általában az a kívánság nyilvánul meg, hogy helyes volna, ha az entente fő megbízottja ezek­ben a kérdésekben meghallgatná a keresztény blokkba tömörült pártok vezéreit is. Friedrich e helyzetről és e jö­vő feladatairól Budapest, nov. 7. A miniszter­tanács után Friedrich miniszter­elnök így nyilatkozott egy újság­írónak: — Az entente meghatalmazottja részéről csak az a kívánság merült föl, hogy egy liberális és egy szo­­cialista politikussal egészítsük ki a kormányt Szó volt arról is, hogy én, mint miniszterelnök elhagyjam helyemet, mert politikámat a kö­rülöttünk levő országok külpoliti­kai szempontból kifogásolják és vállaljak a kabinetben más tárcát. — Felmerült az is, hogy a vá­lasztásokig mint kormányzó vezes­sem az ügyeket. Ebben az esetben a hadsereg is hatásköröm alá ke­rült volna. Mindenr­ől nagy fontos­ságú tárgyalások folytak.­­ Mindezekkel szemben a kor­mány álláspontja az, hogy koncen­trációt csinál. É­n is hal­andó va­gyok elmenni, de csak akkor, ha a párisi legfőbb haditanács bizto­sítékot nyújt nekünk bizonyos, az ország létével, szabad mozgásával összefüggő kérdések elintézésére. — Mi az entente képviselőjéről nem, csak a kormány kiegészíté­séről tárgyalunk, sőt ez ig­e alá­rendelt jelentőségű a többi kérdé­sekhez képest. Itt vannak az or­szág sorsát érintő nagy prob­lémák, amelyek állandóan tanulmányozás tárgyai és amelyekről a külügy­minisztérium u­­an tárgyalunk az entente képviselőivel. Sokkal fon­tosabb dolgok ezek, mint az, hogy benne van e a kormányban egy liberális és egy szoc­itistam master.­­ Ami Horthynak Clarkkel folytatott tárgyalásait illeti, azok kizárólag katonai természetű kér­désekre vonatkoztak. Szocialisták Clarknál. Budapest, nov. 8. Garami Ernő és Peidl Gyula ma hosszas kihall­gatáson voltak sir George Clarknél. Budapest, nov. 7. A szerda dél­utáni megegyezés foglalkoztatja a szociáldemokrata pártot is, amely­nek álláspontjáról és felfogásáról a párt egyik vezető tagja a követ­kezőket mondotta : A szociáldemokrata pártban a hely­zetnek megfelelő alapossággal tár­gyaják a megegyezést. Cstörtök délután pártvezetőségi ülés volt, amelyen elhatározták, hogy a napi­renden levő kérdést pártválaszt­mány elé terjesztik és könnyen lehetséges, hogy a kérdés fontos­ságára való tekintettel a megegye­zés folytán támadt új helyzet meg­beszélásét szélesebb pár fórum elé terjesztik. Ezen a plenáris jellegű megbeszélésen fog a párt dönteni. A kormány és a nemzeti párt tárgyalásai. Budapest, nov. 7. A kormánynak az országos nemzeti párttal napok óta folytatott tárgyalásai előreha­ladott stádiumba jutottak. A párt kiküldöttei Simontsits Elmér és Platthy György már majdnem megegyezésre jutottak Fridrich­­hez, miután a miniszterelnök elv­ben hozzájárult az országos nem­zeti párt kivánságához. A kevéssé tisztázott politikai helyzet egyre termeli a miniszterelnöki kombi­nációkat. Mára ismét Bethlen Ist­ván gróf személye van előtérben, ő tartják leginkább posszbilis férfiúnak a miniszterelnöki állásra. A helyzet képe A helyzet még mindig meg­oldatlan, dacára annak a re­ménykedésnek, melyet liberá­lis oldalról s a keresztény pártokon kívül álló politiku­sok a Horthy Miklós fővezér­rel folytatott tárgyalásokhoz és a fővezér nyilatkozatához fűznek. A kormányhoz közelálló helyről úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a koncentrá­ció ma is éppen olyan bizony­talan, mint volt a fővezérrel folytatott tanácskozások előtt. A fővezér nyilatkozata, midőn a hadsereg pártatlanságáról szól és arról, hogy aláveti magát a hadsereg az antant közben jöttével létesült kon­centrációs kormánynak, nem több és nem kevesebb mint egy korrekt nyilatkozat és csupán arra alkalmas, hogy végkép eloszlassa azokat az elítélendő vad híreket, melye­ket a nemzeti hadseregről fe­lelőtlen elemek terjesztettek. A koncentrációt — vagyis az összes pártokból alakítandó kormányt — a keresztény pártok nélkül nem lehet meg­csinálni, viszont Friedrich Ist­ván nem hajlandó arra a kon­centrációra, mint aminőt a liberális pártok követelnek s ha mégis megalakulna a kor­mány — ezzel szemben ő­és pártjai ellenzékbe mennek. Éppen ezért ma és tegnap Sir George Clarknél ismét felmerült az államtanács ala­kításának terve, mely teljesen mellőzné a politikai tusakodás vezéreit s eseteg egy ántant­­megbizott elnökletével tisztán szürke államhivatalnokokkal vezetné választásokig az or­szág ügyeit. Előtérben az államtanács. Budapest, nov. 7. Figye­lemreméltó, hogy Sir Clark újabban komoly megfontolás tárgyává teszi a legfőbb állam­­hatalom tényezőjének kérdé­sét, mivel tényleg kell egy olyan személynek vagy állami szervnek lenni, aki, illetve, amely kormányt legalizálja. Sir Clark több magyar köz­­jogász meghallgatása után a régi országgyűlés összehívásá­nak tervét elejtve a követ­kező elhatározásra jutott : A legfőbb állami hatalmat a magyar közjogban megne­vezett országos főméltóságok­nak, a hercegprímásnak, az országbírónak, a curia elnöké­nek kezébe fogja letenni. Ez az államtanács azután kine­vezi, illetve törvényesíti a kormányt. Apponyi nem jött haza. Budapest, nov. 7. Nagyon várták t­gnap Apponyit. Andrássy levél­ben is hivatta hasa, de Apponyi nem jön és tervben e­­ békedele­gátuságáról az az álláspontja, hogy csak az egész magyar nemzetet képviselhetné a békekonferencián. Vázsonyi tárgyalásai. Budapest, nov. 7. Vázsonyi ma semleges helyen Jaurovik Fred­­richhel és tárgyalásokat folytat a liberális és demokrata pártoknak a kormányzatban való közreműkö­déséről.

Next