Reggeli Hirlap, 1919. december (28. évfolyam, 231-251. szám)
1919-12-02 / 231. szám
ilykolcz, 1918.________3ÖC¥lif. évfolyam, 231. szám Kedd, december 2 i . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Malyben ! Egész évre 96 —K. Vidékrs 96 —K. Fél évre 48’— „ 48‘— * Négy évre 24 —24— „ POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi u. 15. Telefon: Sík* ■Szar. esz 253 ág: Miskolcz, Városház tér 22 száz. TELEFONSZÁM 4—98. 6—18. Egy szám Ára: 60 fillér. A Harthy-gyalogság bevonul kedden Miskolczra és kivirul számára a szíveknek az a hódolata, mely csak kiváltságosokat, erkölcsben, erőben és fölfogásban magasabbrendűeket, a napi élet hullámai fölött állóakat illet meg. Mert mink a bálványoztatásnak avval a fentartás nélküli hitével tekintünk erre a hadseregre, hogy az a sorstól rendeltetett szájmunkra, attól a sorstól, mely megtartott bennünket ezer esztendőn keresztül tatárdúláson, török igán és osztrák jármon, súlyos belső harcokon, leigáztatáson, tűzön, vizen és minden csapáson keresztül nemzetnek a népek családjában. Ez a hadsereg nem pártok tusájának az érdeme nem a jelszavak foganatja, hogy csak ma virágozzék és holnap elhervadjon, mint virág, melyet csak politikusok melegágyából lehet diszként, pompaként életre hivni. Ez a hadsereg nem sallangja, nem cicomája a nemzetnek, hanem tengelye, mint amelyet maga a nép, a magyar történelem új alakulata hivott életre s amely nélkül meg nem állhatunk, ha hivatásunkat, mely ránk vár, be akarjuk tölteni. A szenvedések kiállása próbaköve volt szívósságunknak, elpusztíthatlan akaraterőnknek. A továbbiak más feladatok beteljesítésének elvárásában fognak majd lezajlani: ama feladatok megvalósításában, melyek nélkül ez az ország úgy élne csak, mint akinek szemét kivették, karját levágták s megtagadták tőle az élet legszükségesebb lehetőségeit. Nem élhetünk a Felvidék nélkül és megrablottaknak kell tekintenünk magunkat Erdély elvételével. Az értük való vágyódásunknak a szimbóluma az az ünnep, mely a Horthy-zászlóalj holnapi bevonulásakor a város falai közt felzendül Magyar bánat és magyar reménység az ünnep gyúpontja, mert tudjuk, hogy jön az idő, mikor nemzeti hadseregünk mint Isten vihara fogja elsöpörni elleneink armadáját.* A Magyar Nemzeti Hadsereg első gyalogos csapatai ma délután vonulnak be Miskolczra. A város, a közönség meleg szeretete kíséri őket bevonulásuk alkalmával. A csapatok délben fél 1 órakor érkeznek meg a Gömöri-pályaudvarra. Itt Szabó Sándor őrnagy vezetése alatt egy tiszti és altiszti küldöttség fogadja az érkezőket. Az ünnepélyes fogadtatás a Rudolf-laktanya udvarán lesz. Déli egy órára itt gyülekeznek az ünnepségen résztvevő testületek. Ugyanitt áll fel a napokban érkezett tüzérség, a katonai rendőrség egy altiszti százada és a be nem osztott tisztek, kik várják Nagy Pál báró, altábornagy megérkezését. A csapatok zeneszó mellett indulnak el a Gömöri-pályaudvarról s egy óra után érkeznek be a Rudolf-laktanyába, hol a számukra kijelölt helyen felállanak. Az érkező csapat parancsnoka jelentést tesz Nagy Pál altábornagynak, utána a kürtösök imára fújnak. Ima, Nagy Pál altábornagy üdvözli a csapatokat. Zsóry György alispán a vármegye, Szentpáli István dr. polgármester a város közönsége nevében üdvözlik a megérkezett csapatokat. A parancsnok válasza után a zenekar a Himnuszt játsza, mely után a csapatok díszmenetben vonulnak el. Lobogó lengjen minden házon, a késői ősz virágjait szórjátok aszszonyok, lányok a magyar katonák elé, lelkesedés hassa át minden polgár szívét, ha a Nemzeti Hadsereg katonái bevonulnak a városba ! A megértés útján A miniszterelnök a békekötésről. — Lloyd George a magyar békéről. — Huszár Károly az újságírókhoz. Budapest, dec. 1. A miniszter-elnöknek az Otthon-körben tett kijelentésein kívül szombat óta semmi lényegesebb politikai esemény nem történt. Az Országos Nemzeti Pártban mintha lecsillapodtak volna a kedélyek, ma már nyugodtan néztek a fúzióra irányuló tárgyalások elé. Az Országos Nemzeti Párt és a Nemzeti Egység Pártjának kiküldöttei között újabb tárgyalás indult. A tárgyalás lényegesen elősegíti az akció ügyét és az ellentétekre, megfelelő megoldást fognak találni. A fúzió iránt nemcsak a két pártban, hanem a párton kívül álló politikusok között is nagy az érdeklődés. Figyelemmel kiséri az ügyet a baloldal is, mert sokan azt hiszik. Viszont határozott érdeklődéssel kisérik ezt a koncentrációs kísérletetet különösen a pártonkívüli politikusok, akiknek egy tekintélyes része Apponyi és Andrássy pártalakítási céljaira vár. Apponyi ezen a héten érkezik vissza Berlinből és bizonyos, hogy részt vesz a politikai kibontakozásban. A kormány tagjai a sürgős szakdolgaikon kívül csak a választások kérdésével foglalkoznak. A mára tervezett miniszteri tanács elmarad és csak a holnapi értekezletet tartják meg. Lloyd George Magyaországról, Amsterdam, december 1. A Courant jelenti Londonból. Lloyd George kijelentette az alsóházban, hogy a szövetségesek már jó ideje át akarták adni Magyarországnak a békefeltételeket, de eddig nem volt olyan kormánya, amely az összes osztályokat képviselte volna. Most végre az összes pártokból kormány alakult, amely választatni fog és az lesz az első lépés a béke felé. A miniszterelnök a békéről és a kormány helyzetéről. Budapest, dec. 1. Huszár Károly az egyik müncheni lap budapesti tudósítójának a békedelegációról ezt mondotta: " Arról értesítettek bennünket, hogy Magyarország képviselőit nemsokára meghívják a békekonferenciára. A béketárgyalás Magyarország ügyéről januárban tárgyal. A békedelegáció összetételét még nem lehetett meghatározni, annyit azonban már ma biztosra lehet venni, hogy Apponyi Albert gróf lesz a békedelegáció elnöke. Ezután a miniszterelnök aláhozottan kijelentette, hogy a koncentrációs kabinet helyzete szilárd és szilárd fog maradni. Azok a hírek is, amelyek a választások elhalasztásáról szólnak, teljesen légből kapottak. A választásokat január 25-én megejtik és a parlament már február elején összeül. Huszár Károly miniszterelnök nyilatkozott, az oláhok által okozott károk megállapításáról is. Megfelel a valóságnak az, hogy az oláhok által okozott károk összege meghaladja a 35 milliárdot. Közli, hogy a napokban egy antant bizottság érkezik Budapestre, amelynek feladata az oláhok által okozott károk összeírása és jóvátétele. Huszár miniszterelnök annak a véleményének adott kifejezést, hogy az antant misszióknak sikerül az oláhok által elrablott értékeket visszaszerezni. Huszért Sárváron jelölték. A sárvári kerület egyesült keresztény pártjai a kerület mandátumát Huszár Károlynak ajánlották föl. A határozat erről a minisztert levélben értesítették. Lovászy a békedelegációban Budapest, dec. 1- A kormánymány felkérte Lovászy Mártont, hogy vállalja el a békedelegáció tagságát. Lovászy ezt el is vállalta és levelet intézett a nemzeti párthoz, amelyben bejelenti, hogy lemond a párt elnökségéről és visszavonul a politikai élette. Erre nézve egy újságírónak kijelentette, hogy a békedelegáció tagságát összeférhetetlennek tartja azzal, hogy pártküzdelmekben, vegyen részt. A fúziós tárgyalás: Budapest, dec. 1. A fontos tárgyalások a nemzeti párt és a volt munkapárt közt tovább folynak Amennyiben a nemzeti párt Lovászy csoportja nem megy bele a fúzióba, a Heinrich-csoport kiválik a pártból és egyesül a nemzeti egység pártjával, illetve a volt munkapárttal. A miniszterelnök az újságírók közt. Budapest, dec. 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Otthon külön ,érmében tegnap este a politikai újságírók szeretetteljes ünneplésben részesítették azokat a társaikat akiket a politikai újságíráskereteiből az ország érdekei a miniszteri székekbe ültettek. A patkóalakú asztal fején Huszár Károly miniszterelnök, Beniczky Ödön belügyminiszter, Bárczy István igazságügyminiszter, Pekár Gyula kultuszállamtitkár, Bónitz Ferenc helyettes államtitkár, sajtófőnök, Halász Lajos államtitkár, Herceg Géza miniszteri tanácsos, valamint a politikai újságírás előkelőségei foglaltak helyet. Az első pohárköszöntőt Lenkey Gusztáv, a Pesti Hírlap felelős szerkesztője mondotta,, azután Hoitsy Pál köszöntötte fel a jelenlevő miniszterelnököt. Huszár Károly miniszterelnök az üdvözlésre hosszabb beszédben válaszolt. — Végtelen hálát érzek — úgymond — az újságirodalom iránt azokért a szolgálatokért, amelyeket az országnak tettek, amikor abszolút kritikus pillanatokban és napokban át tudták segíteni a válságon a magyar politikai életet. — Ma nem lehet lángcsóvókkin.