Reggeli Hirlap, 1919. december (28. évfolyam, 231-251. szám)

1919-12-04 / 233. szám

csapott a hatalmára, a hódítására féltékeny cseh zsarnokság, mely nyílt színvallásra, nyilatkozattételre szólítja fel a kassai magyar lapo­kat a cseh-szlovák egység mellett. A kassai sztaroszta nem kertel. Kifejezetten elmondja rendeleté­ben, hogy mitől fél. Féli a magyar sajtó rendkívüli hatalmát, a nyom­tatott betű erejét. Fél a kassai sajtó magyarságától, szellemétől, fél mindentől, aminek a lelkekben élő ereje tömegérzéssé hajszolódna, tömeghangulattá tornyosulva, ma­gyar érzéssé korbácsolódva, egy szép napon ledönthetné a magyar vidékek felé terpeszkedő agyag-­ lábú cseh gólemet. És elkezdődik a kassai magyar újságírók vértanuságának szomorú, szép ideje. Másnak mindenkinek lehet csukott szájjal, néma fájda­lommal, magát soha el nem áruló eltiltott bánattal siratni a magyar­ságát, csak az újságírónak nem. Az újságírónak le kell szögeznie a maga álláspontját, hangokba, szavakba, sorokba rögzítenie a panaszát, az érzéseit, a feljajdulá­­sát. Az újságírónak kell a legtöb­bet merni. Elmondani azt, amit a tömegek hallani szeretnének, amit kívánnak, amit óhajtanának, hogy úgy legyen. Az ólombetűk katonáinak nem lehet elbújni a ravatal mögé, a titkon sírók tömegébe. Mert az ő egész életüknek a százszemű nyilvánosság fórumán kell leját­szódnia. És várjon akadnak-e majd Kassa feltámadásának biztosan eljövendő húsvét-ünnepén olyanok, akiket a nemzeti gyász virrasztó magyar­sága nem látott a nagy tetszhalott ravatala körül panaszosan fel-felé csukló sírással gyászolni, de akik a feltámadás idején biztosan elő­jönnek majd a félhomályos hát­terek messze zugából, hogy meg­bírálják ki milyen hazafi volt, az első sorokban állók, a nyilvános­ság előtt élők, a mindenki szeme­­láttára magyar gyászba öltözöttek közül. A kassai sztaroszta rendeletét az alábbiakban közöljük: Kosice város polgármesterétől. KASSAI NAPLÓ, ESTI ÚJSÁG KASSAI ÚJSÁG szerkesztőségének, Kosice, 9662 szám, 1919. évi. Szlovenszkó teljhatalmú minisz­terének 8227—19. adm. sz. rende­lete értelmében az abban nyert felhatalmazás alapján felhívom. 1. hogy a főszerkesztő három napon belül hozzám beadandó írásbeli nyilatkozatában nyilatkoz­zék afelől, hogy lapja milyen elvi álláspontot foglal el a cseh-szlo­vák köztársasággal és cseh-szlo­vák egységgel szemben. Felhívom egyúttal arra is, hogy ezen nyilat­kozatot lapjában vezető helyen 14 napon belül közölje. 2. Felhívom, hogy 14 napon be­lül a lapjánál működő felelős szer­kesztő és kiadó cseh-szlovák ál­lampolgárságot és a sajtótörvény­­ (1914. évi XIV. t.-c.) 17. §-ában körülírt egyéb feltételeket igazoló hatósági bizonyítványát nálam mu­tassa be. 3. Felhívom, hogy politikai tar­talmú időszakilap a sajtótörvény 18. szakaszában előírt biztosíték letételét igazoló okmányait hozzám 3 nap alatt terjessze be, vagy amennyiben az előírt biztosítékot ezideig még le nem tette volna, a sajtótörvény 18­ §-ának 2 ik be­kezdése értelmében, miután lapja hatszor jelenik meg, jelen határo­zatom kézbesítésétől számítva 15 nap alatt 10.000—20.000 korona (cseh-szlovák korona) biztosítékot a törvényben előírt módon he­lyezze letétbe. 4. Ami pedig a lap szellemét illeti, felhívom figyelmüket arra a körülményre, hogy tilos magyar­­országi ügyekkel vezető helyen részletesen és tendenciózusan fog­lalkozni. Némelyik szerkesztő még azt hiszi, hogy Magyarországon van, olyan szellemben ir a repub­­likánkról egyáltalában tudomást sem vesz, vagy pedig legfeljebb egy-egy eldugott helyen, rövid, legtöbbször elferdített hírecskét közöl lapjában. Ennek a tendenciózus hírlapírási modornak meg kell szűnnie és e célból elrendelem, hogy ezentúl köztársaságunk fontos politikai, közigazgatási stb. kérdéseit s hí­reit lapjában vezető helyen közölje, ezen híreknek és cikkeknek több figyelmet szenteljen. Magyarországi híreket és kérdé­seket tisztán a „külföldi“ rovatban nem feltűnő módon, egész röviden szabad közölni. Egyáltalában tilos oly hirlapírási modor, amely fiatal államunk te­kintélyének a lerontására, vagy kisebbítésére alkalmas lenne. 5. Miután az 1918. december 10-én kelt 61. számú törvénycikk az összes címeket, — mint pld. gróf, báró, herceg, méltóságos, ke­gyelmes, nagyságos stb. — eltö­rölte, figyelmeztetem, hogy ezentúl óvakodjék ezen címeknek a hasz­nálatától a lapjában, mert ellen­kezik a demokrácia elveivel is. 6. Figyelmeztetem arra a körül­ményre is, hogy magában véve azon tény, hogy valamely hír, vagy közlés avagy hírlapi cikk már közölve lett valamely kül- vagy belföldi hírlapban, nem zárja ki azt, hogy ugyanezen hír vagy cikk hírlapi közlése a Szlovenszkón tiltva legyen. 7. Nyomatékosan figyelmeztetem még arra a fontos körülményre is, hogy az előzetes cenzúra nem zárja ki a sajtó büntetőjogi felelősségét; az előzetes cenzúra dacára is el­­követhetők büntettek és vétségek sajtó útján s azok üldözve is lesz­nek. Jelen rendeletem szankciója : az illető renitenskedő lap bizonytalan időre, vagy pedig egyáltalábani beszüntetése s azon felül a bűn­vádi eljárás megindítása. szellemet ápolni, azt fejleszteni, a lélekbe belevinni és ott dúsan harmatoztatni egyik sem képes, mert az ilyen módszer, — a törté­nelem tanúságai szerint — több­kevesebb idő alatt megbukik. A kultúrát kell társul fogadnia, mely­ben ha a nevelés, a tanítás, a művészet, az irodalom a nemzeti gondolatból fakad, örök időkre biztosítja a nép fennmaradását. A nemzeti költészet borostyános hom­­lokú elöljáróit köszöntjük benne­tek, drága két barátunk . . . Kár, hogy mindeddig csak ketten vagy­tok kiemelkedők a rigmus-faragók között magyaros érzésben, magya­ros versben és muzsikában. Ám hisszük, reméljük, hogy példátok, a siker csókjai buzdítólag hatnak másokra, más költőkre, más mu­zsikusokra is. Mert kell, hogy végre lekerüljön a magyar versről, regényről, novelláról, muzsikáról az idegen sallang, a magyar érzé­sektől messzi távolálló „külföldi hatás“. Nem b­anzonok, nem kuplék valók magyar cigány nyi­rettyűje alá, hanem magyar vers, magyar ének, mint a Turul-nóta, a Magyaros alján és az 1918-ból való kuruc nóta, mondván : Nagy­­magyarországot nem teszik a sírba, így van ez megírva! REGGELI HÍRLAP Miskolcz, 1919 december 4 Vagyonszámra csempészik Borsodból a gyapjút. Milliókat érő árut foglaltak le a határrendőrök. Borsod megyében és Miskolcz környékén a napokban a határ­rendőrség és katonarendőrség nagy­arányú gyapjúcsempészetet fede­zett fel. Rájöttek arra, hogy ko­csikon és vonatokon engedély nélkül mázsaszámra viszik át a demarkációs vonalon az itt össze­vásárolt gyapjút egyesek és Cseh- Szlovákiában jó áron értékesítet­ték azt. A gyapjúcsempészetet hónapok óta űzték, már régebben is lefoglalt a határrendőrség egy­­egy vagyon gyapjút, amit át akar­tak csempészni a demarkációs vonalon, de addig azt gondolták hogy szórványos esettel állnak szemben. Ma már a mind sűrűb­ben előforduló esetekből megálla­pították, hogy szervezett maffia működik, mely a borsodmegyei gyapjút rendkívül nagy mennyi­ségben csempészi ki az országból. A felvidéki posztógyárak régeb­ben is Magyarországnak arról a területéről szerezték be a gyapjú­­szükségletüket, mely nincs meg­szállva. A demarkációs vonalon túlról az ügynökök serege lepte el a magyarországi és különösen a borsodmegyei földbirtokosokat és az árak felhajtásán kívül megen­gedettnél nagyobb mennyiségben vásárolták össze a gyapjúkészle­­teket. A Kormány rekompenzációs , áruk ellenében egy bizonyos mennyiségű gyapjú kiszállítására engedélyt adott. Azt a gyapjú­­mennyiséget, melynek kiszállítá­sára nem volt engedélyük, kiesem-­­pészik a demarkációs vonalon­­ túlra. Néhány nap óta a határrendőr-­­­ség és a katonarendőrség még szigorúbban ellenőrzi a vonatokat és a kocsikat. A szigorú ellenőr­zésnek eddig is az lett az ered­ménye, hogy napontia öt-hat vag­­­ gon gyapjút foglalnak le, amit ki i­s akartak csempészni Borsodból. Eddig Hidasnémeti és Göncz felé irányították a csempészek a gyapjuszállítmányokat. Mióta rá­­­ jöttek arra, hogy ez egy idő óta­­ rizikóval jár, Bánréve felé igye-­­­keznek kivinni a gyapjút. A put­­r­noki határrendőrség is naponta nagymennyiségű gyapjút foglalt le, , , Lopás a vonatban. Parta­­ Ferenc tiszanánási földbirtokos teg­nap délután bejelentette az állam­rendőrségen, hogy az Budapest felől érkező vonatban Kálkápolna közelében ellopták 12.000 koronát­­ tartalmazó pénztárcáját. " Polgárőrség! Polgárőrségi szolgálattételre je­­lentkezni tartoznak. December 4-én, csütörtökön dél­után 7 órakor az 5. századbeliek közül a 801—900. számú igazol­vánnyal ellátottak. December 4-én, csütörtökön éjjel fél 12 órakor az 5. századbeliek közül a 901—1000. számú igazol­vánnyal ellátottak. December 5-én, pénteken délután 7 órakor a 6. századbeliek közül az 1001—1100. számú igazolvány­nyal elátottak. December 5-én pénteken éjjel fél 12 órakor a 6. századbeliek közül az 1100—1200. számú iga­­­­zolvánnyal ellátottak. SZABÓ őrnagy s. k. városparancsnok. Megérkezett a világhírű Schmoll puszta minden szintheti. — Érkeztek legfinomabb kivitelű női- és gyermek cipők, továbbá elfogadunk marták utáni megrendelőiteket éS Javitasokat leg­rövidebb idő alatt. Gyintalpalá tálal, Városház tér 7. Értesítem a mélyen tisztelt hölgy­köönséget, hogy lakásom a KOSSUTH UTCA 16. SZ At ÓL Széchenyi­ u. 86. sz. alá lett áthelyezve (Schweitzer gép­raktár féle udvar) földszint jobbra. Tisztelettel Weinberger Nór angol és francia ars szabó, Ollet József: Hiskiltz­i elmefestő és vegytisztár Intézete, Széchenyi, u. 97.

Next