Reggeli Hirlap, 1920. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1920-03-27 / 73. szám

— Megígértük, hogy a postapénzt nem bélyegezzük le. Most itt az egész ország színe előtt hangsú­lyozom, hogy nem fogjuk felül­bélyegezni és nem fogjuk a kény­­szerkölcsönbe bevonni, mert nem akarjuk, hogy az új címletek kí­nosan hassanak. — A mostani felülbélyegzésnél j ■elvett pénz nem veszett el. Leg­­­­közelebb megkezdjük a kamatok visszafizetését és a hadikölcsönö-­­­ket és a mostani kényszerkölcsönt is vissza fogjuk fizetni. — Az üzérkedők ellen a legjobb orvosság a kidolgozó­­ adórend­szer lesz. Olyan adórendszert fo­gunk kidolgozni, hogy mindenki annyi terhet viseljen, amennyit bír. A Ház ezután a javaslatot álta­lánosságban elfogadta a részletes tárgyalás alapjául. Ezután meg ■állapították a holnapi ülés napi­rendjét, ame­len a felülbélyegzési törvényjavaslat részletes tárgyalása szerepel. Az indítvány és interpel­­lációs könyv felolvasása után az ülés két órakor véget ért. Büntetik a pénzüzéreket Budapest, március 26. Ferdinán­­dy Gyula igazságügyi miniszter a botbüntetés behozataláról elterjedt hírekre vonatkozólag ma nyilat­kozott újságíróknak és többek kö­zött ezeket mondotta: A pénzfelülbélyegzési törvény­­javaslattal a botbüntetés behoza­taláról nem lehet szó. Főbenjáró bűncselekményeknél, mint amilyen a pénzzel való üzérkedés is, a büntetés börtön, fegyház és vagyon elkobzás lehet csupán, ezek azok az eszközök, melyekkel büntetni lehet nem pedig a boto­­zás, amint már csak azért sem lehet behozni, mert a külföld könnyen helytelen ítéletet alkotna a magyar judikatúráról. A botozást legfeljebb csak az árdrágítókkal szemben lehetne alkalmazni, itt is csak abban az esetben, ha emellett nyilvánulna meg osztat­lanul az egész közvélemény. Ferdinándy igaz­ságügyminiszter ezen nyilatkozatához hozzáfűzte, hogy legközele­bb beterjeszti a Ház elé az 1848: III. törvénycikknek a kivételes hatalom meghosszabbí­­tásáról törvényjavaslatát. Az egyesülés pártja a szociális reformokért Budapest, március 26. A keresz­tény nemzeti egyesmes pártjának képviselő­csoportja ma este­­railer u­t­án elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen néhány sürgős interpelláció letárgyalása után a párt taktikájáról folytak tanácsko­zások. A pár az indemnitási tör­vényjavaslat letárgya­lsa után szorgalmazni fogja a földbirtok­­reform, vagyon­ró, hadinyereség­­adó és az átdrágítókra vonatkozó törvényjavaslat­ok letárgyalását. Budapest, március 26. Huszár Károly—Ereky—Friedrich- féle af­férban ítélkező zsűri ma délelőtt 11 órakor teljes ülést tartott, Ítéle­tet azonban csak a hétfői ülésen fog hozni. Az új kereskedelemügyi miniszter kinevezése Budapest, március 26. Simonyi- Semadam Sándor miniszte­elnök holnap kihallgatásra m­egy al kor­mányzóhoz, hogy elébe terjessze Emmich Gusztáv dr. keresked­­em­­ügy­i m­­i­sterré való kinevezését, amelyet a kormányzó valószínűleg meg holnap atarr. Rejtelmek a­szink, Mariházy kontra Komjáthy akar az államtitkár ? — Jogit A színházi pályázat körül tá­madt kortéziában nem vettünk részt, csöndes szemlélői voltunk a harcnak, amely a különféle pá­lyázók táborai között megindult. Nem fűztünk következtetéseket sem az egyik, sem a másik olda­lon elhangzott, vagy megirt nagy­hangú ajánlgatásokhoz és nem sokat törődtünk azokkal a suba alatti, szinte Scherick Holmesi mesterkedésekkel sem, melyeket egyik-másik j­­ölt érdekében és egyik-másik jelölt ellen a színügyi­­bizottság tagjai között folyt­attak. , Nem pedig azért, mert bíztunk és , bízunk benne, hogy a döntés pil-­­lanatában m­idazok, akiknek sza-­ vuk és súlyuk van ennek a kér-­­ désnek elintézésében, csak egyet-­­ len, de annál hatalmasabb szem­pontot vesznek figyelembe : a vá­ros érdekét. Mert tudjuk, hogy abb­a a nagyfontosságú kultúr­­kérdésben, hogy ki legyen a színigaz­gató, csak egy igazságos és a város érdekét t­ejesen fedő feleletet és határozatot lehet adni: az, aki a pályázók közül úgy anyagilag, mint művészi és színigazgatói mó­djánál és tehetségénél fogva a legtöbbet tudhatja nyújtani. Igen helyesen, a színügyi bizott­ságnak, — egyesek minden el­­igérkezése­­ dacára is, — a múlt szombaton tartott ülésen ez volt a zsi­­rmértéke, melylyel megvizs­gálja a pályázatokat. Miután azt találta, hogy a pályá­zók közül az említett szempontok szerint Komjáthy János a legér­demesebb, neki ítélve a színházat azzal, hogy ha az illetékes fórum, a kultuszminiszter is megadja neki az engedélyt s ha nem adná meg, a többi pályázat érvényben ma­rad ,a hogy a bizottság azok közül választhasson. Ez a határoz­t már akkor furcsa volt, tarthatatlansága pedig a mai napon teljességgel kiderült. A színügyi bizottság a vá­ros autonóm kérdésében jogfeladást követett el és ebbe a jogfeladásba kapasz­kodván, a hervadásnak indult kortézia ismét gyönyörűen kivirá­­gotha­tott és a színigazgatói kér­désben szombaton tisztázottnak látszott helyzetet méginkább össze­zavarta és rejtelmessé tette. Az történik ugyanis, hogy Kom­játhy legerősebbnek látszó ellen­felének, Maryházy Miklósnak ér­dekében a színügyi bizottság által a város autonóm jogán hagyott résen becsúszott a kortézia és amíg a város Komjáthyt akarja színigazgatónak, addig ellene máris prejudikálni szándékszik a kultuszminisztérium, még­pedig S­aryházy érdekében. Azért mondjuk ismételten, hogy itt kortesek keze dolgozik, mert ha nem így volna, akkor nem állanánk ott, hogy a kultusz­­minisz­érum máról-holnapra vál­toztat jobb meggyőződést és akit tegnap meg támogatott, azt ma elé­r­i. Mert mi történt ? Az, hogy Kam­­jnthy János a színügyi b­zottság ismert határozata ót­a Budapes­ten úgy a kultuszminisztériumban, mint a színészegyesületnél eljárt pályázata kérdésében. A minisz­­tériumban az illetékes ügyosztály vezetője, ifjú Wlassits Gyula mi­ űzi pályázat körül . Kit akar a város és kit ladás a szinügyi bizottságban niszteri tanácsos, írásban közölte vele, hogy a minisztérium semmi akadályt nem gördít az ő mis­­kolczi színigazgatása ellen, é­s még akkor sem, ha Maryházyval­­ szemben választanák is meg őt. Hasonló értelmű nyilatkozatot ál­lított ki számára az országos szí­­nészegyesület is. Mindkét hivata­los irat a szinügyi bizottság akta­csomójában fekszik. Ez volt a helyzet tegnap, csü­törtökön, úgy, hogy Komjáthy nyu­­godtan kezdhette megbeszéléseit azokra a feladatokra vonatkozóan, melyeket Miskolcz színházi kér­désében meg kell oldani s amely feladatok közé tartozik, mint meg­írtuk, a második színház létesí­tése is. Pénteken ez­útan az történt, hogy a kultuszminisztérium fel­borította az eddigi helyzetet és amíg tegnap Wlassits Gyula kiál­lított egy levelet Komjáthy mellett, ma sürgönyben és levélben Pekár Gyula kultuszminiszteri államtitkár azt közli, hogy a minisztérium Mariházynak kívánja juttatni a miskolczi szinikerületet. Hát ime, ilyen eredményeket ér­­hetett el a kollégió akkor, amidőn a szinügyi bizottság félszeg hatá­rozata megengedte, hogy idegen befolyások érvényesülhessenek tisz­tán a várostól, a bizottságtól, a tanácstól és a közgyűléstől függő kérdésben. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy megállapítsuk, hogy a törvényhatósági bizott­ság tagjai között minde­nütt, ahol ez a kérdés szóba került, élénk tilta­kozás hangzott el az ügy mai fordulata ellen s határozott a szándék, hogy a város autonóm jogaiba senki által nem engednek beavatkozást, már­­ csak azért sem, mert — anélkül,­­ hogy Mariházy képességeit kiseb­­­­bíteni akarnák — meggyőző­­­­désük, hogy azokra a nagyigényű­­ feladatokra, amelyeket itt Miskol­­czon meg kell valósítani, a pályá­zók közül csak Komjáthy képes. Valószínűnek tartják különben, hogy Pekár Gyula államtitkár, Kecskemét képviselője, aki mint kecskeméti direktort ismeri Mari­­házyt, talán nem tudja, hogy Kom­­játhy is pályázott a miskolczi ke­­­­rületre, mert ha tudomása volna erről, ebben a fontos és nemzet­­nevelő kultúrkérdésben kétségkívül Komjáthy mellé állana, mert hisz a kultuszállamtitkár előtt aligha lehet közömbös, hogy a megkiseb­bedett Magyarországnak ebben a hatalmas városában kinek a kezébe van letéve a nemzeti színjátszás,­­ a művészet és színpadi irodalom­­ sorsa ; az évtizedek sikerdús mun­kájában kipróbált és nagy ered­ményeket felmutató Komjáthyéba-e, vagy Mariházy Miklóséba, aki le­hetett ügyes és jó színigazgató Szolnokon, Kecskeméten és Gyön­gyösön, de akinek képességei nem állíthatók a Komjáthyéval egy vo­nalba. Ám bármi legyen is a titok ma még ismeretlen kulcsa, bármi kö­rülmények zavarhatták meg a már tisztázottnak látott helyzetet, két­ségtelennek látszik, hogy a törvény­­hatósági tagok nagy többsége Kom­játhy mellett van és határozott ellenzéke Mariházynak. j RFOGEN­ HÍRLAP Miskolcz, 1£20 március 27. . ...................... A trón kérdései­ e Budapest, március 26. A kor­mány ma rendeletileg eltiltotta, hogy magyar trón betöltésével kapcsolatban propagandát űzzön bárki is. Eszerint a rendelet sze­rint sem a Habsburgok mellett, sem a Habsburgok ellen nem szabad propagandát űzni. * KÜLFÖLD A franciaországi hadifoglyok ügyében a francia kormány elha­tározta, hogy a magyar hadifog­lyokat hazaengedi Franciaország­ból. A francia kormány eme ha­tározatáról Graziani tábornok, a budapesti francia misszió főnöke ma hivatalosan utasította a ma­gyar kormányt. * A magyar internálási tábo­rokról interpelláltak az angol alsóházban. Horruswolh külügyi alállamtitkár válaszában közölte a budapesti angol megbízott jelen­tését, amelyben közli, hogy a ma­gyarországi internálási táborokat rendben találta. * Délnémet királyság alakulá­sáról ad hírt a párisi Ecklair. — Erős mozgalom indult meg oly irányban, hogy a Rajna-menti ál­lamokból egy államszövetség ala­kuljon, melynek élére a volt bajor királyt állítanák. * Lemondott a birodalmi kor­mány és Ebert birodalmi elnök Müller Herman dr., volt külügy­minisztert bízta meg kormányala­kítással. A mára összehívott nem­zetgyűlést elnapolták. * Elsimult az olasz kormány­válság. Az ut­óbbi napokban felvetődött a Nitti kabinet tá­vozásának kérdése. A kormány­­válságot a belpolitikai helyzet­­ okozta és a kormánynak a ter­vezett adójavaslatai élesítették ki. Niftinek sikerült egy nagyszabású pénzügyi politikust, Luzzettit a ka­binetbe bevonni és mint kincstári minisztert a maga politikája mel­lett lekötni. * Ostromállapotot hirdettek ki­­ egész Írországban, French alkirály, mint a Dayly News jelenti átvette a katonai diktatúrát egész,­bország­­­­ban. Minden Anglia elleni tünte­tést, vagy mozgalmat hazaárulás­nak minősítenek és rendkívüli tör­vényszékek ítélkeznek a bűnösök fölött. Megszűnt a Virradat sztrájkja Budapest, március 26. A magyar ■ írók szövetségének ülésén Szabó ■ Dezső bejelentette, hogy a Virra­■ dat munkatársai követelését a­­ Virradat kiadói teljesítették és így­­ a Virradat munkatársai holnap­­ felveszik a munkát.

Next