Reggeli Hirlap, 1920. május (29. évfolyam, 102-124. szám)

1920-05-26 / 120. szám

M­I korona Miskolci, 1920 XXIX. évfolyam. 120. Szerda, au­lus 26 Reggeli Hírlap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Ijielyben: Egész évre 240 — X. Vidékre­­ 240 — K. Fél évre 120 — „ 120 — „ Négy­ évre 60‘— „ 60'— „ Kiadóhivatal­­ Miskolcz, Széchenyi­ u. 15. Telefon'664. Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. szia TELEFONSZÁM: 4—98, 6—16. Egyes szám ára: 1 korona. Komoly okok késztettek béke aláírására Apponyi és Teleki nyilatkoznak a béke aláírásának szükségességéről — Ismételten követeljük a népszavazást — A francia sajtó békülékenysége Magyarországgal szemben Magyarország orientálódása jövő elhelyezkedését illetően Teleky Pál külügyminiszter a nemzetgyűlés holnapi ülésén fog­ja ismertetni azokat a keserves indító okokat, melyek a magyar kormányt kényszerítették, hogy K'­ev el­vállalj­a a kard és tünk len békéjének aláírását. A magyar békedelegáció elnö­kének és a magyar kormánynak az ötös tanácshoz intézet jegyzé­ke az egyedüli remény, am­ely nemcsak a politikai közvéle­ményt, de az ország általános érdeklődését is a maga számára foglalja le. A politikai köröket a jegyzék nem érte váratlanul, mert annak tartalma már napok előtt isme­retes volt. A nemzetgyűlés, il­lérte a pártkörök véleménye a képviselők távollétében nem ala­kult ki s így arról számot adni nem lehet. A kormány­ tagjai, úgyszintén a pártok vezető politikusai ma még nem tartják időszerűnek, hogy erről nyilatkozzanak. Egy­értelműleg azt hangoztatják, hogy a nemzetgyűlés holnapi ülé­sén várható külügyminiszteri fel­szólalás előtt érdemileg nincs mit mondaniok. Arról értesülünk, hogy a jegyzék elküldése oly­an in­dító­­kokra és momentumok­ra vezethető vissza, melyek­nek publikálása ma még nem lehetséges. Valószínűi azonban, hogy Te­­leky Pál gróf külügyminiszter fog holnapi beszédében azokra a kötelező természetű nyilatkoza­tokra és információkra, amelyek a kormányt, állásfoglalásában ve­zették, utalni. A külügyminisz­ter nyilatkozatát előreláthatólag a nemzegyűlés napirendjének tárgyalása előtt mondja el. Budapest, májust 25. Jól érte­sd­ő helyen a béke aláírásának körülményeire vonatkozóan és az ezután várható eseményekről a következőket mondották:­­— A békedelegáció elnökének lemondását bejelentő jegyzékét s a kormány jegyzékét Praznovsz­­ky Iván nyújtotta át a legfelsőbb­­tanácsnak, amelyben Baranyam­egyének és Pécs­nek haladéktalan kiürítését követeljük és még egyszer kérjük a megszállott terüle­teken a népszavazás elren­delését. A jegyzék sorsáról egyelőre nem­ érkezett hír. A kormányt esősorban az a szempont vezet­te, amelyről már Apponyi­­ is nyilatkozott egy­ külföldi újság­író előtt, hogy nem akarja az or­szágot újabb kalandba sodorni. Magyar­országnak szüksége van arra, hogy a munkát megindítsa, a földnek termését betakarítsa és sokat szenvedett és nélkülözött népének a nyugalmat megszerez­ze. Az aláírás m­ellett s­zól az a körülmény­ is, hogy a békeszer­ződés kísérő levelében a megér­tésnek és az igazi megbékülés­­nek a kilátásait tartalmazza. Bízunk benne, hogy a legfel­sőbb tanács által kiküldendő jóvátételi bizottság belátja igazságunkat és megteszi azokat a korrektúrákat, a­melyek elsősorban szü­ksé­­­ gesek ahhoz, hogy a halálos csapás által sújtott ország újjáépítése véghez mehessen. A kísérőlevél barátságos hang­jánál is biztatóbb a külföldi köz­hangulatban mind gyakrabban mutatkozó jóakarat. Erős a re­mény, hogy áldozatkészségünk­nek ez az impozáns jele nem ma­rad hatás nélkül és a magyar népnek ezer éven keresztül meg­mutatkozott államalkotó, rendes és ékességet fentartó készsége az az megillető méltánylásban­­ ré­szesül a nyugati államok részé­ről. Gróf Apponyi Albert ma igy nyilatkozott: — Csak azt mondhatom, hogy ez a békeszerződés igen fájdal­mas, de az ország jelenlegi helyzeté­ben nem lehet mást tenni, ha csak a legsúlyosabb helyzetek­nek nem akarjuk az országot ki­tenni. És hogy én azt az u­tat, amelyet a tőkeszerződés — az entente utolsó jegyzéke — fel éri azt az utat járhatónak, tartom és remélem, hogy célh­oz fog vezetni. Ez volt az egyetlen út, amelyen haladnia lehetett, nehogy egész állami létünket kockára tegyük. Komoly és az ország érdekeit szem előtt tartó kormány nem tehetett máskép. Jövőnket illető­leg eléggé biztatók számunkra a sorokban és a sorok közt levő ígé­retek, melyeket a béketanács fel­kínált. Dolgoznunk kell és elsősor­ban erős belső konszolidáció­ra kell törekednünk, hogy a kivezető utat megtaláljuk. Ha belül egységesek vagyunk, azzal csak megerősítjük a hozzánk fűzött bizalmat és előmozdítjuk a célt, hogy újból megerősödjünk. Teleky Pál gróf külügyminisz­ter a békeszerződés aláírásáról a következőket mondotta: —­ Magyarország a nagy kény­szernek engedve, kénytelen volt a diktált békeszerződést elfogad­ni, mert nem vagyunk abban a helyzetben egy megszállás újabb bajait hozzuk magunkra. A béke­­szerződés aláírását a miniszterta­nács határozta el és ez idő­ szerint nem terjeszt­heti a nemzetgyűlés elé, mert az nem képviseli Magyaror­szág egész területét, határo­zata tehát nem képviselné az egész nép akaratát. A békeszerződés a magyar ál­lamra különöse­n gazdasági és pénzügyi tekintetben olyan ter­heket ró, a­mlyeket nem fog elvi­selhetni. Egy­edüli reményünk a békeszer­ződés végrehajtásának rendjén f­el­ül ke­rekedte­ jobb belá­tás. Ami pillanatnyi külpoliti­kai orientálódásunkat illeti, nem tudnék egy olyan hatal­mat megnevezni, amelyhez speciálisan csatlakozni kí­vánnánk. Ahol baráti jobbot találnánk és ahol bizonyos előnyt látnánk országunk számára, azt elfogad­­­­juk. De nagy súlyt fektetünk ar­ra, hogy a szomszéd államokkal minél jobb baráti viszonyban le­hessünk. Páris, május 25. Az United Press jelenti. A magyar béke­­szerződésie­­k jan. 4-én történő alá­írása után, a legfelsőbb tanács két bizottságot küld fel Buda­pestre, amelyek még jun. jun. hó folyamán ideérkeznek. Az egyik bizottságot a jóváté­tel feladatával bízzák meg és egy­úttal feladatává teszik bizonyos függő ügyek elintézését az utó­­államokkal. A második bizottság a határre­nde­zés ügyeivel fog fog­lalkozni. E bizottságok tevékeny­sége állandó jellegű lesz. Szék­helyük Budapest. Azt az egj­ jt­ványt, hogy :­ Budapestre kikül­dendő bizottságokat az ántant bécsi bizottságaiból válogassák össze, elutasították. Versailles, május 25. A Le Homme Sitire a magyar béke aláírásáról írva megjegyzi, hogy a magyar kormány feltétellel írja alá a békét, mert él benne a remény, hogy" a békeszerződés drákói intéz­kedését, különösen a terület megcsonkítást a népszövet­ség orvosolni fogja. A Petit Republiken „Magyar­­ország bátran viseli a békeszer­ződés megpróbál­tatásait“ címmel Teleky külügyminiszter legutób­bi beszédéből közöl részleteket. Apponyi a kormány álláspontja mellett Budap­est, május 25. A nemzet­­gyűlés holnapi ülésén valószínű gróf Apponyi Albert a magyar békedelegáció elnöke is fel fog szólalni. Budapest, május 25. A nem­zetgyűlésen holnap a napirend előtt fog elhangzani az első hi­vatalos szó a békeszerződés kér­désében. Értesülésünk szerint el­sőnek Apponyi Albert gróf emel­kedik szólásra és beszédében tel­jes erkölcsi súlyával főig a kor­­mány mellé állni. Ki fogja fejte­ni, hogy a kormány teljesen ha­tár­ozott és felelőssége tudatában másként nem is­ határozhatott, amikor a békeokmány aláírása mellett döntött. Utána Teleky Pál gróf külügy­miniszter nyilatkozik majd a békeszerződésről. Fel fogja tárni az egész helyzetet és beszéde fő­leg azoknak a kötelező termé­szetű nyilatkozatoknak a súlyát fogja feltárni, am­elyek az utóbbi időben irányadó körökben elhang­zottak és döntően hatott­ak a kor­mány állásfoglalására. A nemzeti demokrata párt­ szer­dán délelőtt értekezletet fog tar­tani a parlament épületében a békeszerződéssel kapcsolatban. A párt megbízásából Ugron Gábor szólal majd fel a külügy­miniszter beszéde után. Friedrich István is beszélni fog. Ma este már nyilatkozott csoportjának kl­ubhely­iségében. Kifejtette, hogy a kormánynak nincs­ joga a békeszerződést alá­írni. — Én ellene vagyok a béke­­szerződés aláírásának —, jelen­tette ki. A kereszténypárt és az agrár­párt részéről nem lesz felszóla­lás. Ennek a két pártnak a vezé­rei már ismételten kifejtették ál­láspontjukat és nem tartják szük­ségesnek, hogy újról nyilatkoz­zanak. A szociáldemokrata párt már a múlt napokban leszögezte állás­pontját. Megírtuk, hogy­ a pártvezetőség a népszava­zás mellett emelte fel szavát s erről az összes illetékes té­nyezőket értesítette. Valószínű, hogy a pártvezető­­ség néhány napon belül különbö­ző politikai kérdésekkel kapcso­latban újból foglalkozni fog a béke kérdésével.

Next