Reggeli Hirlap, 1920. május (29. évfolyam, 102-124. szám)

1920-05-28 / 122. szám

Ára 1 korona Miskolcz, 1920 XXIX. évfolyam, 122. n. Péntek, május 28 ELŐFIZETÉSI ÁRAK!­­ Egész évre 240 — K. Vidékre: 240 — K. Fél évre 120 — „ 120 — „ Négy­ évre 60— „ 60­— „ Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi­ u. 15. Telefon 664. Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. szára TELEFONSZÁM: 4—98. 6—16. Egyes szám ára: 1 korona Teleki írja alá a Emelkedik a magyar korona értéke a semleges piacon A nemzetgyűlés — Friedrich a béke aláírása ellen — A fővárosi törvényhatósági 3650. A bizottság reformjavaslata a Ház előtt — Élénk közbeszólások Friedrich beszéde közben ] Valuta: Lei 372, márka 555 font a 3­1 sterling 700, francia frank 125­­, Budapest, május 27. Ismeretes, hogy az antant Millerand, francia miniszterelnök útján azt az óhaj­tását fejezte ki, hogy a békeok­mányt a magyar kormány­ egy tagja írja alá. Mint az Az Újság politikai körökből értesül, a kormány a békeszerződés aláírására Teleky Pál gróf külügyminisztert delegálta, aki már a legközelebbi napokban külön vonaton el is utazik Pá­riába. Budapest, május 27. Rakovszky István fé­ 11 órakor nyitja meg az ülést. Az elnöki előterjesztés után bejelenti, hogy Friedrich István és Zákány Gyula napi­rend előtt felszólalásra kértek és kaptak engedélyt. Az első felszólaló Friedrich István. Békeszerződésről van itt szó — mondja. — Én azonban úgy látom, hogy itt nem egy békének szerződésbe vételéről, ha­­n­em egy írásról van szó, amely levert­ségünket, letiprásunkat szerződésbe akarja foglalni. Én nem tudok az enten­­teidi semmit sem várni, én azt hiszem, hogy ez az orientáció, amely az entente felé törekszik, elhibázott dolog s a kor­mány az entente jóakaratától vár min­dent. Az entente itteni képviselői közül többen beismerték előttem, hogy nincs rá hatalmuk, hogy a románokat kipa­­rancsolják Amikor itt a nemzeti színe­zetű kormány volt, amikor egy keresz­tény irányzatú kormány volt, akkor az entente ezzel a kormánynyal szóba sem akart állami, hanem csak bizonyos kon­centrációtól tette függővé, hogy meghí­vást kap a nemzet. A nemzet akkor követte el a legna­gyobb hibát, mikor elhatározta magát a háborúra. (Élénk ellentmondások a Ház mindkét oldalán.) Szterényi József: A nemzet nem tározta el magát a háborúra, hanem csak tudomásul vette a kényszerhely­zetet. Friedrich István: A hibát akkor kö­vette el a nemzet, mikor elfogadta a háborút. Simonyi-Semadani Sándor: Te is csi­nálsz fogalmazási hibát, a nemzet is csinálhatott. Friedrich István: Ezt a felfogást már nem helyeslem, tisztelt miniszterelnök úr! Ha 1917-ben befejeztük volna a há­borút, mindenesetre jobb békét kaphat­tunk volna. Huszár Károly: Kik csinálták az ösz­­szeomlást, szeomlást? fösségre kell vonni őket; a legkisebb, bűnöst is fel kell akasztani .(Helyeslés.) Huszár Károly:: Ha tényleg mindegyi­ket felakasztják, akkor magam is meg­nyugszom. Friedrich István: A harmadik hibát akkor követte el a nemzet, amikor a szövetségeseit cserbenhagyta, az össze­omlás pillanatától kezdve nem törődött szövetségeseivel. A negyedik hiba az, hogy aláírjuk ezt a békét. Amikor már revízióra kerül a sor, ne álljunk oda mi egyedül az entente elé bókol­a, hanem a letiprottakkal együtt állunk, mint szövetségesek. Győződjünk meg előbb arról, hogy van-e erő és konszol­dáció az entena­ nél. Simonyi-Semadam Sándor: Muníciójuk és fegyverük folyton szaporodik. Ernst Sándor: Va banquot nem játsz­hatik egy nemzet. Friedrich István: A megszállott terü­letek magyarsága hogy fel fog jajdulni vagy ezt a békét aláírjuk. Hencz Károly: Ez demagógia! Rassay Károly: Bűn ma itt így be­szélni. Friedrich után Zákány Gyula szólal fel. Nem bízik az entente jóakaratában. Ezután az elnök szünetet rendel el. Szünet után áttértek a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalak­­ásá­ról szóló törvényjavaslat részletes tár­gyalására. Az 1., 2. és 3-ik szakaszt benyújtott módosításokkal szemben vál­tozatlanul elfogadják. A tegnapi baisse ma folytató­dott a­ tőzsdén. A papírok és a valuták egyaránt estek és vevők hiányában teljesen a kontremin lett úrrá a tőzsdén. Az árak el­­lanyhulásának legfőbb oka a ko­rona, javulásában keresendő, úgy­szintén abban a közlésekben, me­lyet pénzügyminiszter ma publi­kált és melyeknek híre már teg­nap is eljutott, a tőzsdére. A teg­napi alacsony kurzusok hatása alatt a gyengébb kezek tömege­sen adták el a papírokat. Magyar Hitelben, Győri olajban, Adriá­­ban, Nasiciban, Országos fában, Ganzban és általában a faiparban volt erős a kínálat. A bankpapíro­kat is erősen megviselte a baisse. A legtöbb papírban aránytalanul nagy esések voltak, melyek jelen­tékenyen meghaladták a tegnapi zuhanást is. Közben időről idén jelentkezett némi kereslet is, de a­z eladók állandóan uralták a pia­­­cot. Estek a valuták is, különösen a dollár és a font, sőt a márka sem­ tudta megtartani kedvező po­zícióját, annak ellenére, hogy Zü­richből a márka újabb áremelke­désének híre jött. A márka leesett 440-ig, a dollár 180-ig, a Napóle­on 650-ig. Vesztett a frank és a font is, melyek a kurzusukból A 4. szakasznál Rassay Károly módo­sító indítványt nyújtott be, amelyhez­ Dömötör Mihály belügyminiszter is hoz­zájárult így a Ház a 4. szakaszt Rassay módosításával fogadja el. Az 5. szakaszhoz Rassay azt indítvá­nyozza, hogy községi választói joga le­gyen mindenkinek, akinek az 5984. min. elnöki számú kormányrendelet értelmé­­ben nemzetgyűlési képviselői választói­joga van —­­ ha három évig lakik a fő­városban. Pető Sándor hozzájárul. Dö­mötör belü­gymin­iszter ellenzi az indít­vány elfogadását, mire a Ház a szakaszt eredeti szövegezésében fogadja el. A 6., 7., 8., 9. és 10. szakaszokat hoz­zászólás nélkül fogadják el­ A 11-ik szakaszhoz Bárczy István és Pető Sán­­dor szólalnak föl A kerületi beosztás megváltoztatására vonatkozólag terjesz­tenek be módosító indítványokat. Ernszt Sándor felszólalása után Ras­say Károly módosító indítványt terjeszt be a 11 -ik szakaszhoz. Elnök a vitát félbeszakítja és indítványozza, hogy a Ház holnap tartson ülést, melynek napi­rendjén a ma tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása szerepeljen. A Ház így határozott. Ülés vége 2 ór­akor, országi 2400, Salgó 5700, Fegyver 1370, Genz-Danubius 14000, Rima­­­­murányi 2900, Klotild 2500, Adria ,■ 10000, Déli Vasút 530, Áramvasut dollár 160, lira 130. Árfolyamok: Zárlat: M­agyar Hitel 1540, Osztrák Hitel 940, Ke­reskedelmi Bank 6200, Magyar Bank 1075, Leszámítoló 800, Ag­rár 970, Magyar Olasz 427, Jel­zálog 435, Hazai 702, Ingatlan 1070, Forgalmi 600, Hermes 380, Iparbank 600, Concordia 1730, Északmagyarországi 2100, Salgó 600, Fegyvergyár 1350, dana 14.800, Rima 2850, Adria 8700, At­lantic 4650, Délivasút 885, Klotild 2250, Nasici 13.000. Valuták: Lei 290—310, márka 440—455, font 610—630, francia frank 1150—1220, svájci frank 3050—3150, dollár 140—148, Na­póleon 550—560, líra 1010—1060, rubel 265—275, sokol 330—3100, leva 365—375, korona dinár 580— 610, dinár 710. Berlin, máj. 27. A deviza árfo­lyamoknak a tegnapi árzuha­nások után az utótőzsdén ma reakciója volt. Majna Frank­furtból érkez­ett­­hírek sze­rint ma a devizákban lényeges emelkedés állott be. Zürich, május 27. A május 27- iki zárlat alkalmával a jegyzé­sek a­ következők volta­k: Berlin 16, Prága 13, Budapest 370, Bécs 420, Budapest, május 27. A korona áremelkedése a kereskedelmi for­galomra is nagy hatással volt. A kereskedők két napja teljesen tar­tózkodók. Igen nagy vesztesége­ket szenvedtek azok a kereske­dők, akik koronákban kötötték külföldön vásárolt áruikat, ellen­ben jól jártak azok, akik külföldi valutáért vásároltak. Ezek most kétharmad árért jutnak áruikhoz, a korona értékja­vulását, sajnos, nem támogatja olyan komoly alap amely ezt az értékemelkedést in­­dokoltá teszi. Sem termés kilátá­sunk sem a­ gyermek­cipőben járó gyári termelésünk nem elég­ bá­zis arra, fejtegetik, hogy a korona értéke ennyire megjavuljon. Szin­te kivétel nélkül az a felfogás po­litikusok között, hogy a svájci pi­acon­ keresztül vitt spekuláció eredményezte a külföldi valuták zuhanását. j'j y:^ Zuhanásszerű áresés a tőzsdén csak kevesett tudtak behozni. A kulisz és ipari papírok zárlatkor sem tudtak javulást elérni és a tőzsde kedvezőtlen és üzletterleni hangulatban zárult. Általában a­zt hiszik, hogy holnapra javulásnak kell következni, miután arány­talan áresésnek nem volt indoka és csak megkönnyítette a külföldi tőke újabb tér­foglalását. Felté­telezik azt is, hogy egyfelől a kon­­treminnek is fedeznie kell magát másfelől a bankok is interveniál­ni fognak. Kétségtelen, hogy a korona árfolyamjavulásának a­z a bizalom az oka, melylyel külföld Magyarország iránt viselkedik és melynek következtében örvende­tes változás állott be, így magya­rázható, hogy négy nap alattit a Budapest, május 27. A magyar valuta feltűnő javulása viaszba ío­got ke­llett a politika berkeiben is. Sok szó esett erről, különösen az agrárpárt klubhelyiségében, ahol még ai tőzsde labirintusaiban nem igen járatos gazdaképviselők is hosszabb vitába merültek a ko­rona­ értékemelkedéséről". A politi-IzeJAKiASs­ka­ a feltevés, hogy fél, tehát közel 100 ponttal javult. Ha nem is olyan viharos ez az emelkedés a márka emelkedésé­hez viszonyítva, azonban elég biz­tató és megnyugtató. Zárlatkor ér­kezett a­ tőzsdére a zürichi jelen­tés, mely szerint az osztrák ko­rona 455-ön, a magyar koronái 350-en áll. Bpest, máj. 27. Előtőzsde : Irány­zat gyenge. Mocgyar Hitel 1596, Ma­gyar Bank 1075, Leszámítoló 840, Osztrák Hitel 1000, Észak-Magyar­

Next