Reggeli Hirlap, 1923. december (32. évfolyam, 273-295. szám)
1923-12-01 / 273. szám
Reggeli hírlap______________ természeti forrásainak és saját szükségletére elegendő élelmének birtokában abban a helyzetben lesz, hogy saját erejéből fenntarthassa magát. A magyar újjáépítő terv sikere attól függ, hogy kielégítő megállapodás jöjjön létre a jóvátételi terhekre és egyebekre vonatkozó magyar kötelezettségek tekintetében és kielégítő politikai egyezmények létesüljenek Magyarország és szomszédai között. A Havas iroda a Reuter iroda értesítésével egybehangzó tudósítást közöl a népszövetség pénzügyi bizottságának döntéséről, amelyhez még hozzáfűzi, hogy a kölcsönnel kapcsolatban Magyarországot fel fogják szabadítani minden elsőbbségi teher alól úgy, hogy Magyarország első zálogul adhatja a biztosítékokat. Hétfőn érkeznek haza a magyar megbízottak A magyar megbízottak, akik Londonból Párisba utaztak, hétfőn fognak Budapestre megérkezni. Nem Genfben, hanem Parisban fognak dönteni Valószínű, hogy a népszövetség tanácsa nem Genfben tartja decemberi ülésszakát, hanem Parisban. Londoni hír szerint a tanács több tagja ugyanis kényelmi okokból kérte a hely megváltoztatását. Bayes azonban még egyelőre fenibe készül, amint azt a következő prágai jelentés bizonyítja. Mint a Pravo Lidu értesül, Benes cseh külügyminiszter legközelebb Genfbe utazik, hogy alsóbben vegyen részt, mint a népszövetségi tanács tagja, a tanács ülésén. Az értekezleten a magyar kölcsön engedélyezéséről is fognak tárgyalni. Sok nehézség éli még útjában a kölcsön elintézésének Rómából jelentik. A magyar kölcsön kérdésében a Messagero tudósítója beszélgetést közöl Bianchini vel, a londoni pénzügyi bizottság olasz delegátusával. — Hangsúlyozom — mondotta Biarchini — hogy a tárgyalások még nincsenek befejezve és minden prognosztikon korai. Az ügy elintézése előtt még sok nehézség van, melyeket el kell hárítani. Ausztria helyzetét nem kell precedensnek tekinteni. Magyarország pénzügyi helyzete tekintetében ugyanis más a helyzet, mert amíg Ausztriában a tisztviselőkérdés megoldása előrehaladt, eddig ez Magyarországon lehetetlennek látszik. A pénzügyek orvoslása Magyarországon az adók, különösen az egyenes adók felemelése útján lehetséges. Nagy Emil a sajtóreform tervéről Nagy Emil igazságügyminiszter, mint ismeretes, a büntető novellába néhány, a sajtóval kapcsolatos rendelkezést akar beiktatni. A novellatervezetet a Magyarországi Újságírók Egyesültéhez is eljutattak véleményezés céljából. Az egyesület választmánya a kérdéssel foglalkozva arra az álláspontra jutott, hogy teljesen felesleges a sajtótörvény olyan irányú módosítása, ahogyan azt az igazságügyminiszter elgondolta. Nagy Emil azt a furcsa felfogást vallja, hogy szükség van bizonyos korlátozásokra és ebben az értelemben nyilatkozott akkor is, amikor Sztrache főügyész nyilatkozatával kapcsolatban az ódiumot a sajtóra hárította. A parlament pénteki ülésén is felszólalt az igazságügyminiszter és felszólalásában arra célzott, hogy éppen a sajtó érdekében van szükség arra, hogy a hibák és visszaélések a Sajóból kiküszöböltessenek. Munkaársunknak alkalma volt beszéletést folytatni ebben az ügyben Nagy Emil igazságügyminiszterrel, aki a következőket mondotta: — Ma terjesztem a minisztertanács elé a büntető novellát. A büntető novella keretében szándékzom megalkotni a szükséges reformokat a sajtóvisszaélések meggátlása céljából. A kérdést alaposan megvitatjuk és a minisztertanács elé végleges szöveggel fogok lépni. Munkatársunk megkérdezte, hogy mi igaz azokból a hírekből, amelyek szerint a kormány meg akarja tiltani a magánforgalmi kurzusok és az egzsták kurzusainak közlését. Az igazságügy miniszter úgy válaszolt: — Mir hetek óta tárgyalások folynak erről az igazságügyminisztériumban, de még nem jött létre megegyezés. Nagyon nehéz eltalálni a módját, ahogy ezt a különben helyes menciót törvénybe foglaljuk. 2. oldal _____________Szombat, 1928 december 1 Pusztulással fenyegetik az adózókat a városi keresetiadó kivetések A miskolci pénzügyigazgatósághoz hálomszámra érkeznek be naponta fellebbezések az általános kereseti adó ellen. A kereseti adókivetésekről szóló fizetési meghagyásokat csak most kézbesítették szét, úgy tudjuk azonban, hogy az eddig kikézbesített kivetéseket csaknem kivétel nélkül megfellebbezik az adók. Vajjon mi lehet az oka ennek a szinte páratlanul álló adóztatási viszonyoknak, mi az oka a nagyszámú fellebebzéseknek ? Az adókivetések aránytalan igazságtalan, de mindenekfölöl példátlanul magas és az 1922. évi kereseti viszonyokkal nem számoló voltára először a Miskolci Kereskedelmi Testület leguóbbi választmányi ülése mutatott rá, melyen a kereskedők élesen kifakadtak a tényleges helyzetnek meg nem felelő kivetések ellen. A testület az egész adókivetést elhibázottnak tartotta és új kivetések elrendeléséért, valamint általános revízióért fordult a helybeli kereskedelmi és iparkamara útján a pénzügyminiszterhez. A kamara a múlt héten tárgyalt teljes ülésén tárgyalta a testület átiratát, azt teljesen magáévá tette és pártolólag terjesztette fel illetékes helyre, egyben megkereste a többi társkamarákat, valamint a törvényhatósági bizottságot, hogy a városok háztarásáról szóló törvényjavaslat megalkotását sürgessék meg , legyen ezáltal egyszer vége annak az áldatlan helyzetnek, mely a mai adó és pénzügyi politikánkra oly szomorú képet vet. Ez az új adókérdés nem egyedül miskolci jellegű ügy, bár arra először itt mutattak rá tarthatatlan és elviselhetetlen volta miat, de ez számos kérdés is lett, mert amint értesülünk, az összes, a kereskedőket és iparosokat érintő szexistenciájukat fenyegető adópolitikai kérdésekben az öinké legközelebb országos nagygyűlést hív össze , ott a pénzügyminiszter jelenlétében ben fognak a kereskedők rámutatni a gyakorlati adópolitikánk fájó sebeire. A sérelmes kereseti adókivetések miskolci hátterére és annak esetleg katasztrófálissá válna a köetkezményeire héthársi Neumann Adolf kereskedelmi tanácsos mutatói rá először a város pénzügyi bizottsági ülésén, a törvényhatósági közgyűlésen pedig hosszasan és szenizációsan érdekes módja világított rá a jelenlegi kivetések kiáltó igazságtalanságaira. Kiejezte, hogy a város az összeíró bizottságok által javasolt kivetési tételeket a saját szükségletei szerint módosította egész helytelenül, szabályellenesen. Az összeíró bizottságok munkája teljesen illuzórius lett, mert a szakértők közüs belsötével megállapított kereseti adókivetések tételeit a város a pénzügy igazgatósággal együtt megsokszorozta, legtöbbször négy-ötszörözte, sőt tízszeresére is emelte, aszerint, hogy a városnak milyen nagy összegre volt szüksége. így történt, hogy a város 1922 ben még teljesen ismeretlen összeg után, 2 és fél milliárd kereseti adóalap után vetette ki a kereseti adót, hogy feddse kiadásait. In azonban a polgármestert és a városi tanácsot külön dicsre illeti, hogy az 1923. évi költségelőirányzatban, melyet , most terjesztettek elő a közgyűlésen, (zárnám adásnak is megfelelhetett volna) a bevételi rovatba helyezhette ezt ccs 200 millió koronabevételt* az általános kereseti adóból, holott ez az összeg még ma sem folyt be s amint a fellebbezések töméntelen sokassáágból kiátszik, még 1924 ben sem fog befolyni. Ez csak a mérlegkészítésnek olyan fejett technikáján alapulhatott, hogy ez a tétel bevételezve van, amihez külös pénzügyi művészet szükségeltek. Rámutatott Numann Adolf th. bizottsági tag, hogy a város közönséget nem szabad ilyen helyzet elé hozni a adó szempontjából nem szabad olyan kényszerhelyzetet teremteni, mely teljesen felforgaja a jelenlegi adórendszerünket. Noha jó szándék vezérelte a város vezetőségét a kivetések befolyásánál, mégis olyan helyzet elé hozhatja a város kereskedő és iparos társadamát, mely a jelen pillanatokban ma még felbecsühetetlen kárt és veszélyt hord magában. Az általános kereseti adókivetés képezi ugyanis alapját a jövedelemadó kivetésnek, mely az állam bevételét képezi s miután a jövedelemadóia és progresziv és ma már elviselhetetlen magas a nagynak látszó, de értékben csekély jövedelmeknél is, ez meg fog mindent emészteni s tönkretétellel fenyegeti a kereskedő és iparosvilágot. Az állott elő, hogy a város a saját szükségleteinek fedezhetése végett megállapított teljesen irreális adó alapján fog kivetésre kerülni a jövedelemadó is, ami kétségbeejtő helyzetet teremt. A város talán nem is számolt ezzel a lényeges és életbevágó kérdéssel, mert máskülönben nem egyezhetett volna bele egy, a kereskedőket és iparosokat végveszéllyel fenyegető, példátlanul súlyos adó megállapításába. Minden városi polgár, de különösen — amint Neumann Adolf tolmácsolta, — ennek a városnak miden kereskedője és iparosa szívesen hoz áldozatot saját városáért, hisz annak fejlődése az ő érdeke elsősorban, de ezt az áldozatot csak úgy hozhatja meg, ha a saját existenciája is biztosítva marad. Mihelyt azonban elhibázva elviselhetetlen terheket kívánnak tőlük, akkor minden törvényes eszközt fel kell használni nem csak az adózóknak, de a városi törvényhatóságnak is elsősorban, hogy ez megváltoztattassák. Legszembeszökőbb ez a lehetetlen és észszerűtlen adópolitika a városi pótadó megállapításánál. Ez az adó a föld, ház és társulati adó után, melynek pótlékolását a városok javára a miniszter megengedte, Miskolcon a javaslat szerint negyvenszerese a kivetett adóknak, olyan összeg tehát, mely példának okáért a társulati adó átlagos 30 százalékos kulcácal a tiszta kereset tizenkétszerese lenne a pótadó. Ilyen eseteknek nem szabad megtörténnie, éppen ezért részint a revízió elterhelésére, részint a városok háztartásának fedezéséről szóló törvény sürgős megalkotására kell az illetékes faktorokat felhívni. Numann Adolf széleslátó körű előterjesztése után a törvényhatósági közgyűlés el is határozta ily irányban a pénzügyminiszter megkeresését s hasonló lépésre hívja fel a többi társtörvényhatósági bizottságokat is. Érthető érdeklődéssel várja az adózó polgárság a szakérdekképviseletek memorandumának elintézését, mert ezekben legfontosabb és az adózókat legközelebbről s érzékeny módon az órimi, hogy amíg a revíziós munkástok tartanak, addig az adóvégrehejingek függesztessenek fel. Magyarországon át közlekednek januártól a cseh balkánvonatok A napokban lezajlott cseh magyar vasúti konferencián jelentős megállapodás jött létre a cseh és magyar államvasutak képviselői közöt. A vasút konferencián egyezség jön létre, hogy a csehszlovákiai és csonka magyarországi vonatok menetrendjeiben a legteljesebb összhang jöjjön létre. Az egyezség szerint januártól és részben júniusra a tranzitforgalomban a legrövidebb ideig vesztegelnek, majd a személyvonatok és így a közlekedés olyan gyors lesz, mint a trianoni határok előt volt. A csehek kívánságára a magyar államvasutak képviselői megengedték, hogy januártól Ausztria helyett Magyarországon át közlekedjenek a balkáni viszonylatban a cseh gyorsvnatok. Az egyezség a Prága —Belgrád közötti gyorsvonat menő idejét két órával, a Praga—Szaloniki— athéni gyorsvonatok menetidejét négy órával rövidítik meg. A balkáni gyorsvontokkal magyar utasok is utazhatnak , így a felvidéki forgalomban naponta két új gyorsvonat lesz. Már a vusholci üzletvezetőség illetékes osztályai értesülünk, a csehekkel történt megállapodás alapján a júniusi menetrend a felvidéki forgalomra való tekintettel lényegesen meg fog válózni. ■■■ !■■■■■■■■■■■!■■ ■■■■■■ | Pesti Hírlap december 2-iki vasárnapi számának ■ illusztrált külön melléklete Társasági élet Magyarországon és a külföldön Az egész országban feltűnést fog kelteni