Reggeli Hirlap, 1924. április (33. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-06 / 81. szám
REGGELI HÍRLAP 13. oldal, Vasárnap, 1924 április 6. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Mit iszunk? Valahányszor abnormális zápor látogatja a Bükk keleti részét vagy hirtelen hóolvadás duzzasztja folyóinkat, sárgás, zavaros folyadékot ömleszt Miskolcon a vízvezeték ősapja. — Kardinális hibának kell valahol lenni. Régi időben, mikor a szüretien folyóvizet hordoztak azét Budapest utcáin, akkor is undorral utasították el a svábot, ha az áruba bocsátott ivóvizet ülepíts nélkül a megáradt, tehát a zavaros Dunából merítette. Mostani miskolci vizünk sem gusztus, sem egészségi szempontból sem különb a zavaros folyóvíznél. A talajon kétféle folyóvizet ismerünk. A felsőműen mozog a patak a folyam vize, a mélyben pedig a lassan szivárgó talajvíz. Ha kutat ásunk, többféle földréteget kell kiemelnünk. A legfelső termőföld nagyon ritkán tartalmaz vizet. Alatta hamarább vagy később kavicsot vagy homokot találunk, melyben már szinte kiapadhata Iran víztömegre bukkanunk. A kavics alatt természetesn-rűleg újra vizet nem eresztő agyag vagy palára akadunk, ez alatt kürtjét homok, homokkő, vagy repedezett szikla van, ahol bár lassú te szabad folyása van a talajvíznek, biza rétgeződés ismétlődik úgy, ahogy a földre mior várnán hol az egyik, hol a másik oldalára fordult a boruló sziklákat hordozó földanyánk.Ha ezelőtt évmilliókkal a kristályos gránitgrrben Kárpótol sviklált tépte, görgette a sebt s patak, vary iis-,a folyó, kavics- vagy ho- Biokréteg telepeditz A' föld hátára; de ha később ?. Bükk vagy a Mátra andecitjét, vagy a nógrádi biz lotérne és hordta a glecserek árja, kaolin vnev avagtakaró keletkezett; ha pedig sivatagian éghajlat érte ugyanezt a kerületet, v.-sl-'g ó-ne .eget hordott össze az akkori szám . A disz végtelen finom homokból és agyagból áll Egy-egy k:■ \ I c- - v gy agyagréteig óriási területeikre térj - *zkedik, csakhogy nem egyenletesen és nem fonos in Idők folyamán a vízszintes rétegek a geo bőttek és eltöredeztek. Gyűrött és ütődött ételieknek ismeri a geológus. Valahol, ismerelen helyeken a legmélyebben takart rétegek is érintkeznek a külvilággal vagy a felemelen maradt szélek, mint a teknők oldalai kendnek napvilágra, vagy pedig a bőrös élei szintén érintkeznek olyan rétegeikel, melyek ismét más helyen jutnak felszínre. Mivel a vl/átvezető kavicsrétegek alatt okvetlen, van vr/zá’egyszerü réteg, bizonyos tömegű vl’t mimet lehet a kavicsban találni, .«Iit csakis a kavics rétegben találunk vizet. Ez a lehulló esős hóból szivárog le. A folyóvizek aránytalanul kevesebb vizet szóllítanak a tengerbe, mint a lehulló csapadék mennyisége. A többletvíz a talajban szivárog a tenger felé Alföldünk talajában annyi víz van, hogy a legnagyobb katasztrófát is szárazság idején, kutakkal és vízemelő gépekkel veszni hagyott termésünket hatalmasam megsokszorozhatnánk Néhi jó Wartha Vince professzor, műegyetemi tanár, lelkesedéssel mesélte elragadó módon a Rajna megtisztulását. A badeni tóba való omlésé előtt olyan zavaros a Rína vize, hogy ujjnyi iszap keletkezik a pohárban. Midőn elhagyja a tavat, kristálytiszta vizet hömpölyget tovább. Minden vízszűrésnek, tisztításnak a sebességcsökkentés a lényege. A talajban levő kútvizek sebessége, mint festési próbákkal bárki meggyőződhet, óránként csak pár métert tesz ki. Szakadékokban folyómedrekben, szikla repedéseken keresztül siet az eső, vagy hévíz a mélybe, persze iszaposan zavarosan. Mihelyt eléri a kavics-, homok víztartót, meglasafebodik. Előbb leadja az iszapot, a talajból lesodort szövényi darabokat, később különösen a tömegvonzás következtében a benne levő baktériumos fák is rátapadnak a homokszemecskékre. Nagyobb távolságban már a vízben abszolút semmi tisztátalanság ki nem mutatható. Véleményem szerint, a tapolcai vízforrások sem jó helyen vannak megválasztva. Ugyanis a kutakhoz vagy a forrásokhoz közel kell lenni a víztartó kavicsrétegben olyan vetődésnek, mely a felszíni vizet rögtön a kúthoz vezeti, mihelyt a vízhozzáfolyás bővebb csapadékviszonyok miatt erősebb a normálisnál. Két adattal tudom ezt bizonyítani. Egyik a mindnyájunk által tapasztalt vízmizéria. Valahányszor erős nyarunk, vagy erősebb hóolvadás volt vizünkben mindig megjelent az iszap, szövényi ,eredeti szálak, no meg a járvány. Másik pedig a geológiai alakulat. A Blikknek felénk eső nagy része mészkőből áll. Ez tengeri eredetű. "Diósgyőr-Tapolcától Miskolcon Csabán keresztül Egerig mély repedés mentén lesülyedt a hegység folytatása. A repedés olyan mély, hogy melegforrások bukkannak fel mellette. Úgy amaz az eset, mint a budai dolomántlebukásnál megjelenő melegvízforrások esetében. Nem is kell hosszú bizonyítás annak a plauzibilissé tevéséhez, hogy a repedés mentén valahol mindig bekövetkezhetik a víz szennyező- oki, gépészmérnök lése, valahányszor a víz folyása gyorsabb a rendesnél. Szerintem helyt nem állló az sem, hogy hibás főnyomócső mentén történhetik a víz fertőzése. Egészségi szempontból nagyon hibásnak tartom a forrás hely megválasztását. A fertőzés mindig csakis a kutaikon keresztül történhetik és történik . Ezen a hibán nem fogunk segíteni azzal sem, ha a tapolcai melegforrást is bekapcsoljuk Ha literenkint kevesebben lesznek is a vízben a kórokozó csirák, fertőző hatásuk éppen olyan na rád. Hogy a meleg vízben esetleg levő szabadszénsav a cső belsejében nem fog-e ugyanolyan korrózióikat okozni, mint a dudajkai szakaszon a cső külső oldalát maró ugyancsak szabad szénsav, a gyakorlat fogja megmutatni. A meleg vízre vonatkozó individuális véleményem hogy én semmi fenyegetésre sem tudnám inni. Miskolc polgárainak nem tudom hány százaléka szenved ugyanezen idioszinkráziában. Ezt szintén a gyakorlat fogja megmutatn. Aki a Nappal foglalkozik, vagy irodalmat öles időjárásunk között. A Napon levő foltok egyszer szaporodnak, egyszer fogynak. Tizenegy és fél év alatt fejezlik be egy periódus. Delejtüink nem mutatnak pontosan észak elé, de nem mutatnak állandóan egy irány fel sem. Jobbra-balra, le-fel ingadoznak óránként, naponként és óránként. Az ingadozás egyszer sűrűbb, egyszer ritkább. A periódus itt is tizenegy és fel év. Erős nyarak követik egymást néha, majd pedig makacsul száraz az esztendők egész sora. Ezek ismét tizenegy és fél évi periódusban követik egymást. Valahányszor tiszta a Nap arca, erős nyarunk van. A foltos nap szárazságot hoz. 1912—14. években volt a Napfoltoknak minimuma. Emlékezzünk vissza az akkori árvizekre. Úri asszonyok gyűjtöttek Miskolc utcáin az árvízkárosultak urán 1920—22-ben volt a szárazság maximuma. A tizenegy és fél évben ismét fordulóhoz érkeztünk. A nyaraik mind erősebbek lesznek; az idén el lehetünk készülve, mint 1913-ban is hogy sokszor csapolunk sárgís vizet a sárgaréz csapból. Deák Ferenc szerint, ha egy mellény rosszul van begombolva, ki kell azt gombolni ős újra kezdeni. " A vízvezetékforrással is hiába kísérletezünk. Át kell azt helyezni. Elég mizéria a főcső rozsdásodása is, hát még az állandó fertőzés veszélye. valsgat, érdekes összefüggést talál. a Napfoltok Alsóborsodban is apadni kezd a Tisza Mindenütt helyreállították a védőgátakat • Megszűnt az árvízveszedelem Ronyva és Bodrog folyók is apadni. Szombat délután végre nemcsak a Sajó, Hernád, Bodrog, hanem a Tisza is elérvén maximumát, apadni kezdett és az átszakítással fenyegetett védőgátaknál elmúlott a veszedelem. Az apadás nagy megnyugvást jelent Alsóborsod lakosságára, ahol minden férfi az áradás első napjától a gátakon teljesített szolgálatot, mert az áradás pusztulással fenyegette a tiszaparti községeket. Főleg Bábolna, Tiszakeszi, Tiszavalk, Ároktő községeknél volt válságos a helyzet, ahol a szélvihar annyira csapkodta, felkavarta az ár hullámait, hogy a víz nem egy helyen átömlött a védőgátakon is és a töltést kimosva, meggyengítette. Sok álmatlan éjszakát töltött el Tiszakeszi, Bábolna, Tiszatarján és Tiszavalk községek népe a védőgátakon, ahol az áradás kezdete óta minden épkézláb ember erejére szükség volt, hogy sikerrel vehessék fel az árvíz elleni küzdelmet. Kétezer ember őrizte a Tisza gátjait, kezükben ásóval, csákánnyal. A szombatra virradó éjszaka is számtalanszor kellett egy-egy veszélybe került partszakaszon élőmunkát kezdeniök a gátak derék őrségeinek, mert már több helyen csak 10—12 centiméter volt a vízállás alacsonyabb, mint a gát magassága. Szombat reggel végre csendesedni kezdett az a szélvihar, amely az áradás pusztításaival versenyezve kavarog a Tisza felett, hogy még erősebbé tegye a pusztító elemek garázdálkodását. A szélvihar miatt a védőmunkálatok is nehezebbek voltak. «a^ssssfi14s*asB!Si!a»f315«®ft Az első szép csendes óra szombat délelőtt 11 óra körül következett be, amikor kihasználták ezt az előnyt és a gátakat még inkább megerősítették. A Tisza-parti falvakra dél felé érkezett meg a hír, hogy a Tisza a Felvidéken, főleg Tokajnál apadásnak indult és az eddigi áradás végre szünőben van. Valóban észrevehetően megszűnt Alsóborsodban is a Tisza napok óta tartó áradása. A Tisza kiöntött víztömegei Tiszakeszinél annyira megrongálták a védőgátakat, hogy minden percben gátszakadástól kellett tartani. Egészen szombat délutánig folyt a védőgátak megerősítésének emberfeletti munkája, ami a szélcsend miatt sikerrel is járt. Délután négy órakor indult meg Tiszakeszinél az erőteljes apadás és este hat órakormár a délutáni vízállásokhoz képest 10 centiméteres apadást észleltek. Hogyha az apadás továbbra is ilyen tempójú marad, akkor az árvíz pusztításaitól nem kell tartani. Tiszakeszinél az árterület felett hat méter és 80 centiméter magas a vízállás. Körülbelül hatszáz hold szántóföld van víz alatt Tiszakeszi, Tiszavalk, Ároktő között. Különben Ároktőnél is megindult szombat délután a vízár erős apadása. Egy óra alatt öt centrimétert apadt a víz, ami igen nyugtató. A Sajó, Hernád, Ronyva és Bodrog szombaton szintén erősen apadt és e folyók árterületéről kezd visszahúzódni a tengernyi víztömeg. A Sajó, Hernád, Huszonnégy lakással kat házat épület a Halickán a város A polgármester még kétszázmilliós kölcsönt kér az építkezésre A lakásokat otthontalan tisztviselők kapják meg Pénteken döntött a városi tanács a Haliczkai kislakások építésére hirdetett versenytárgyalás eredményéről. Mint a Reggeli Hírlap jelentette, a pályanyertes vállalkozó az eredetileg tervbe vett tizenhat lakás, illetőleg négy épület elkészítésére 515 millió 780 ezer koronával tett ajánlatot. Az anyagbeszerzési költségekkel együtt, amelynek egy részét a város köteles viselni, a négy ház megépítése 730 millió koronába, egy ház megépítése 182 millió koronába kerül. A versenytárgyalási eredmény alapján a város elhatározta, hogy a milliárd koronát kitevő állami hitel megmaradó összegéből megépíti az ötödik házat is s igy húsz kislakás építési költsége 912 millió koronába kerülne. Szombaton délelőtt Hodobay Sándor dr. polgármester, Szűcs Sándor és Báthory István műszaki főtanácsosok kíséretében helyszíni szemlét tartott a Haliczkán az építendő kislakások telkén, hogy megállapítsa az építkezés pontos helyét. A helyszíni szemlét tartó bizottság a telken azt a benyomást szerezte, hogy csak abban az esetben lehetne a kislakások helyének szánt terepet tökéletesen kiképezni, ha a város oda megépítené a hatodik házat is és ezzel egyúttal négygyel szaporítaná a lakások számát is. Erre a célra máris a város rendelkezésére áll azt a nyolcvanmillió korona, ami az öt ház megépítése után felmarad a milliárdos állami hitelből. A délelőtt folyamán a polgármester tárgyalt még a mérnöki hivatal és a gazda-sági ügyosztályival. A tanácskozás után komollyá érett a terv, hogy a város megépítteti a Haliczkán a hatodik házat is. A költségek, az anyagbeszerzés és építkezési kiadások fedezésére körülbelül kétszázmillió koronás hitelre volna szüksége a városnak, amit a népjóléti minisztertől fog kérni a lakásépítési alapból. Ssodobay Sándor dr. polgármester a kölcsön érdekében legközelebbi budapesti utazásakor személyesen fog átjárni. A város vezetősége azt reméli, hogy a népjóléti miniszter nem gördít majd elháríthatatlan akadályokat a kölcsön folyósítása elé. Ha a kétszázmillió koronás hitelt a kormány engedélyezné, a Haliczkán huszonnégy két szoba, konyhás lakással hat ház épülne s ezzel sokat enyhülne a miskolci lakáshiány. Az építési munka befejezése után a kislakások bérbeadásáról a polgármester fog dönteni. A kislakásokban az otthontalan, vagy szükséglakásokba szorult tisztviselő családokat helyezik el. A vagyonlakók egyelőre nem kaphatnak lakást a Haliczkán. A miniszternek ugyanis az a felfogása, hogy a vagyoni lakók legnagyobb része postás és vasutas közalkalmazottak, számukra az illetékes kincstár köteles lakást építeni. Lehet, hogy a népjóléti miniszternek szigorú jogászi szempontból igazsága van, azonban ép ideje volna, hogy a magánlakókat, akik négy tél borzalmait állták már ki, végre elhelyezzék. A népjóléti miniszter kötelezhetné a vasúti és postakincstárt, hogy építtessen a vaggowb■■koknak is sürgősen kislakásokat.