Reggeli Hirlap, 1925. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-30 / 24. szám

Péntek, 1925 január 30. 11. oldal REGGELI HÍRLAP IRODAL­OM-MŰVÉSZET .’BC Gyurkovics lányok (Kiss Ferenc harmadik vendégestje Herczeg Ferenc vigjátékában, január 29-én.) Herczegh híres vigjátékának mézédes szimpja kissé megsavanyodott az elmúlt tíz esztendő alatt. Ma már visszaemlékezni is alig tudunk, milyen őszintén nevettünk a régi jó békeidőben a Gyurkovics lányok kedves huncutságain és a többi könnyed, felszínes figurán, akik akkor épp olyan jók, mint amilyen könnyen éltek. A mai ifjúság­nak idegenszerű ennek az ártalmatlan, rózsaszínű színpadi játéknak felhőtlen, problémanélküli levegője és meséje, a teg­napi és tegnapelőtti fiatalok pedig elmélázva mosolyognak az ügyes helyzetkomikumokon és a kedves papírmasé figurákon, amelytől már visszavonhatatlanul egy egész világ választ el minket. A csütörtök esti előadás telt házat vonzott. Sajnos, a rohanó iramban színre kerülő új darabok között a fáradtságos munkát ki­fejtő színészeknek nincs elég idejük szere­pük pontos és lelkiismeretes kidolgozására. Az előadáson megérzett a kevés próba, a frissen perdülő jelenetek néhol döcögősen követték egymást. Ettől eltekintve a színé­szek lelkes igyekezettel igyekeztek pótolni a kevés próba hiányosságait és ennek kö­szönhető, hogy a vígjáték derűje nem sik­kadt el egy pillanatra sem. Kiss Ferenc vendégjátéka külön értéket jelentett az előadás számára. Tüneményes rutinnal és belülről jövő kedvességgel adott életet Horkay Feri derűs figurájának. Mula­tós énekbetétjeit zugó tapssal köszöntötte a közönség. Feleky Klári meglepően ügyes és kedves játékával bebizonyította, hogy próza­­színészi kvalitásai figyelemreméltók. Bár­sony Aladár ezredese minden jelenetben mosolyra hangolta a közönséget. Tarnay Béla jókedvűen és tehetségesen játszotta a képviselő főhadnagy szerepét. Kisebb szere­peiket sok igyekezettel, és hozzáértéssel lát­ták el Vécsey Ilona, Gáspár Jenő, Tímár Kató, Gáspár Iván és Abay. A közönség jól mulatott a vígjáték ötle­tes fordulatain és felvonásközökben sokszor hívták a függöny elé a nagyszerű vendég művészt és a többi szereplőket, kapcsolatot, mely közte és a város közönsége közt fennáll. A vén gazember többi vezető szerepeit Csáki Paula, Vécsei Ilona, Törökné, Bársony, Benkő, Gáspár Jenő, Gáspár Iván, Kőszegi, Pallós, Somody és Tarnay játszák. (*) Marica grófnő. Vasárnap este 7 órai kez­dettel megismétli a színház Kálmán Imre vi­lághírű operettjét, a Marica grófnőt, bemu­tató fényes kiállításában és kitűnő szereplői­vel és minden készségével. Ti­már Ila, So­mogyi Emmi, László Andor, Sebestyén Jenő, Gáspár Iván és Pallós játszák a darab nagy­szerű szerepeit. (*) Ki babája vagyok én ? Vasárnap este 10 és egy negyed órakor ismét színre kerül Félix Gandera Ki babája vagyok én ? kacagtató bo­hózata, mely a múlt szombat éjjeli bemutatón elementáris sikert aratott s könnyezésig kacag­tatta meg hallgatóságát. Régen volt bohózat­nak ilyen sikere, az egész előadás szakadatlan láncolata volt a jóleső vidámságnak és a szi­­vigható kacagásnak. A darab pompás szerepeit Csáki Paula, Koppány Erzsi, Vécsei Ilona, Bársony és Benkő játszák. (*) Hétfői előadások. Hétfőn délután mérsé­kelt helyárakkal Harmath Imre és Zerkovitz Béla pompás operettjét, a Hattyúlovagot ját­szák, este pedig Farkas Imre diadalmas ope­rettje, a Nótás kapitány kerül előadásra Tímár Ila, Somogyi Emmi, László Andor, Pallós, Gáspár Iván, Gáspár Jenő és Kőszegi fellép­tével. Zenei hét a színházban Operett és operettreprizek A pénteki nappal új változatot ad a színház a műsornak. Eddig a fővárosi színházak leg­kiválóbb művészei prózai műfajok nagyszerű szerepeit hozták magukkal, most, pénteken, január 3- án zenei sorozatot nyit a színház. Operai előadásokkal kezdi és a már szinte klasszikus értékveretet öltött operettsorral folytatja és zárja le a hetet. Pénteken, január 30-án Verdi Rigolettójában nyújt tökéletes élvezetet egy teljesen fővárosi nívójú együttes, amelynek főerőssége Goda Gizella, az Opera egyik legkitűnőbb énekes­nője és mellette a Városi Színház legkiválóbb értékei állanak. Goda Gizella Gildát énekli, a herceget Halmos János meleg tenorja szólal­tatja meg, Rigolettot Pajor Ödön. Sparafab­let Vermes Jenő, a kiváló fiatal basszista áriázza és a társulat tagjai közül Tarnay Béla, Gáspár Iván, Gaizler Lola és Pallós János szerepelnek az együttesben. Szombaton Puccini világhírű operáját, a Pillangó kisasszonyt adja a Városi Színház kiváló együttese. Kál­mán Gizella, a kiváló fiatal drámai énekesnő énekli a cím­szerepet és Pinkerton hadnagyot Halmos János. A zenei hét érdekességéhez tartozik két ven­dégszereplés: Tisza Karolának, a Miskolcon annyira népszerű operettprimadonnának né­hány fellépte a Szibillben és a Leányvásárban és Kompóthy Gyula estéje a Kis grófban. Az operett vendégszereplések csütörtökön, február 5 én kezdődnek meg. Ezt megelőzi Rákosi Szidinek, a Nemzeti Szinház országos nevű nagy művésznőjének két vendégestje. Csíki: „Nagymamájáéban és Csathó Kálmán „Új rokon" jában lép a mis­kolci közönség elé és mind a két estén különös értékelésként a háromfelvonásos drámák mellé egy Pesten sokszázszor játszott egyfelvonásos címszerepét, a Táncos Tar Veronikát alakítja. Ez az egyfelvonásos a múlt szezonban szinte félévig volt állandóan az Andrássy­ úti Szín­ház műsorán.­­ !(*) Külföldi filmhírek: Jackie Coogan letette a sofförvizsgát. Amerikai szaklapok írják, hogy a kis Jackie, ki a Flandriai fiú elkészül­tével autót kapott ajándékba, a napokban le­tette a sofförvizsgát, ő ezidőszerint Amerika és talán az egész világ legfiatalabb és legis­mertebb soffőrje. Színházi iroda hírei : (*) Sebestyén Géza A vén gazember cím­szerepében. Vasárnap délután Mikszáth—Har­­sányi nagyhatású színműve van ismét műsoron, a címszerepben Sebestyén Géza igazgató fel­­léptével. Sebestyén Géza, aki nagy művészi készségével annyi felejthetlen estét szerzett a város közönségének, bokros igazgatói teendői dacára időről-időre ellátogat hozzánk, hogy művészi ténykedésével szorosabbá tegye a A párisi pokol (5) Írta : Gaston Leronx Fordította: Takács Mária dr. Hajnaltól estig más emberré lett. Amiért teg­nap lelkesedett, ma közönnyel dobta félre. A művet, melyet egész lénye boldog lázában, az alkotás gyönyörével kezdett meg, visszadobta a formátlan káoszba, gúnyos mosollyal s ba­rátai fájó szívvel szedték össze a törmelékeket, tanujeleit annak, amit alkothatott volna. Ha a démon kerül felül, Claude nem dolgozott, el­ment műterméből, házon kivü­l töltötte az éjsza­káit s hazatérve, ledobta magát a divánra s mélázva nézett a cigaretta kék füstjébe, amely gomolyogva rajzolta elé vivódása és kétségbe­esése képeit. Próbáljunk mi is olvasni e füstkarikák go­­molygó, szertefoszló rajzaiban . . . íme: egy nagy sereg emberi­ej, mely mereven hajlik egy asztal fölé, mint a spiritiszták, kik a szellemek megjelenését várják . . . Egyszer kétségbeesés torzítja, egyszer remény éleszti az arcokat? — Vájjon nem a sors döntését zárja-e magába az a kártyacsomag az asztal közepén? Vájjon mi­­,­ ekből olvasható le gyorsabban, kétség­telenebből a jövő, mint ezekből? Csak rájuk kell pillantani, s aranyat hoztak az embernek, vagy ki­fosztották őt . . . Ebben a kis csomag­ban volt a nyomorúság, vagy a gazdagság, az­az: az ember élete. S most két kezet látunk, mely a végzetes cso­maghoz közeledik s egyes lapokat elvesz belő­le. A kéz sápadt, hosszúujju kéz előtt (amely különös módon hasonlít a kézre, mely ott a ke­­reveten a cigarettát tartja), két felütött kártya a három számot adja. A két kéz, miután jobb­ra is, balra is kiosztott egy-egy kártyát, most önmagának húz ki egyet ... s mikor felüti, ezen a treff hetes van! 74-3­10 . . . Igen, ez bakkara-játék és a bankár vesztett. Ekkor a kép kiélesedik s Lassan-lassan fel­tűnik a bankár eltorzult arca, a boldog nyer­tesek s a krupier, ki egészen kiüríti a bankot... az egész titkos játékbarlang, a magas, kétes külsejű, mivolta vendégeivel. A bankár feláll, kimegy a teremből . . . Kövessük őt, tökélete­sen levertnek látszik. Elhagyja a­ gyanús há­zat ... az utcán fut a sápadt hajnalban. Meg­áll egy kávémérés előtt, zsebében turkál, talál még néhány sou-t és belép. Látni, amint mohón önt le egy csésze­­tejet s egy kiflit eszik hozzá . . . azután hazaindul . . . Egy percre megáll egy ház előtt a szomszédban és segít egy­­ sze­gény kis­lánynak, hogy levegye a fatáblát a boltajtó elől. A treff hetes! mormolja Claude, ez a kártya mindig végzetes volt rám nézve!. . . S eszébe jut, hogy ezen a kártyán vesztette el­ apai há­zát, azt az öreg lakot, amely a családé volt két évszázad óta, s amely mindig újr­a megjelent kí­sző álmaiban, a maga szürke kőfalaival, vén tölgyfa kapujával, amelynek vasveretei egy treff hetest mutáltak!. . . Igen, ez a kis kapu, mint óriás kártyalap állt a falban, Saint Malo piacán, Michel hajóépítő házában. Hányszor nyitott be rajba Claude. Hányszor simította vé­gig keze fényezett fáját, mikor várt, hogy ki­nyissák neki. Oh, a kis ház keményen bosszút állt!. . . És Claude szemei bezárultak, mig a treffhetes rettenetes méreteket öltött . . . Hi­relen robajjal nyílt a műterem ajtaja s egy rémült, lihegő, zilált hajú nimfa-alak futott be, könyörgő karjait előre nyújtva a műterem­be. De gyönyörű! kiáltott fel Claude, felemel­kedve s teljesen felébredt rettentő álmából . . . megszabadult a démontól a múzsa közeledtére. Gyönyörű. „Fauntól üldözött nimfa.“ — Mentsen meg! — könyörgött a nimfa li­hegve, — mentsen meg, Claude úr, vagy el­vesztem!. . . Rejtsen el engem . . . már itt van ő . . . hallom!. . A kicsike remegett, foga összeverődött, egész finom kis testét rázta a rémület. Claude meg­szánta őt s egy nagy láda mélyibe rejtette . . . Ideje volt ... A faun megjelent, s sohse ennél iszonyta­tóbb faunt még nem követelte zsákmá­nyát ... — Lotti itt van! — jelentette ki Rómeó s Claudera szegezte vad tekintetét. — Itt bizony nincs. Mi a kő ütött magába? — kérdezte Claude teljes nyugalommal. Rómeó gyors, gyanakvó, rosszindulatú te­kintettel nézett körül. — — — — — Bizonyos, hogy nem jött ide? — ismételte. — Nem akarnám meghazudtolni, Claude úr, de a sarkában voltam, tudja s hallottam, amint hirtelen kinyitott s becsapott ismét egy ajtót... ez csak az öné lehetett . . . Claude alig tudta visszaparancsolni heves vé­rét, amely fejébe szállt azzal a vadállattal szem­ben, aki igy mert vele beszélni a saját laká­sán ... De lebirta magát s nyugodtan felelt: — Én nem mozdultam ki a műteremből ... — ön téved . . . keresse másutt. De mégegyszer kérdem: mi történt hát? Rómeó hirtelen megfordult: Oh! a padláslép­cső! S rohant tovább, mint a szélvész. Claude nyugodtan becsukta az ajtaját, ráfordította a kulcsot, felemelte a láda tetejét s csak nagy­­nehezen tudta rábírni Lottit, hogy onnan elő­­bújjék. Szegényke, még mindig remegett, hogy Rómeó visszajön. — Nem, nem, légy nyugodt. — Hát akkor, — rebegte a kislány, — itt tart, Claude ur, megvéd? — Igenis, hogy megvédtek! — Oh, köszönöm, Claude ur! (Holnap folytatjuk.) n——^aa^Mimnin ininii i iBBBBgataaaBBcaew;««— Sodorjon JANINA papírt ■■■■■■ .m—j—■■inin—i Színházi műsor: Pénteken este bérletszünetben mérsékelten felemelt helyárakkal, Goda Gizella a m. kir. operaház művésznőjének és a bpesti Városi Színház opera együttesének vendégfelléptével Rigoletto. Szombaton este bérletszünetben mérsékelten felemelt helyárakkal a bpesti Városi Színház opera együttesének vendégfelléptével Pillangó­­kisasszony. Vasárnap délután rendes esti helyárakkal Sebestyén Géza felléptével A vén gazember. Vasárnap este 7 órakor Marica grófnő. Vasárnap este 10 órakor Ki babája vagyok én ? Félix Gandera bohózata. Hétfőn délután mérsékelt helyárakkal Hattyú­­lovag. Hétfőn este fél 8 órakor A nótás kapitány. Az Apolló műsora . Péntek: NAPKELET HERCEGE. Keleti tör­ténet nyolc felvonásban. Főszereplő : BERBH LYTHELL. A miskolci Uránia műsora. Vasárnapig: A SZERELEM BOLONDJA. Burleszkattrakció 6 felv. MAX LINDER-rel. Rádióamatőrök!­0 1 » METEQR Városháztér. Készülékét összeépít, s szaktanácsot díjtalanul Telefonj­ára 6- S3.

Next