Reggeli Hirlap, 1925. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-31 / 25. szám

11. oldal REGGELI HÍRLAP Szombat, 1925 január 31. IRODALOM-MŰVÉSZET DI­, Verdi: Rigoletto (Előadták január 30-án, a miskolci Nemzeti Színházban) Eseménye volt péntek este a színháznak. Verdi még mindig elbájoló Rigoletto­ját ele­venítették fel. Két évvel ezelőtt sűrűn követ­keztek egymás után ily események. A múlt év­ben ritkultak az opera előadások s az idei színi szezonban ma hallottuk az első opera előadást. Nem akarom most szóvá tenni, hogy a színház miért rúgta ki maga alól ezt az erős pillért­, csak arra emlékezem, hogy a Sebestyén éra első évében 50 opera előadás volt Miskolcon és azóta a színháznak sikerült a közönséget el­szoktatni az operaelőadásoktól. Ez volt az oka talán annak, hogy a pénteki igazán elsőrangú produkcióra nem telt meg egészen a színház. A zeneértő, előkelő közönséget újból meghódí­totta ezen az estén Verdi lüktető, dallamgaz­dag műve, mely felvonásról-felvonásra foko­zottabb ütemben feszíti fel az érzések húrját, hogy a legzengzetesebb hangszeren, az emberi hangon szólaltassa meg. Verdi ezen munkája a szerző fejlődésének egyik fokmérője. A tizenkilencedik század kiváló operaírójának érdeme, hogy az operát üres formalizmusából lépésről lépésre emelte a mai zenedráma magaslatáig. A színház a budapesti vendégszereplőkkel kit­nő előadásban hozta színre a Rigolettot. Gilda partiját Goda Gizella, az Operaház művésznője énekelte. Németh Mária óta ily tökéletes felkészültségű énekesnőt nem hal­lottunk a miskolci színpadon. Lírai szopránja kristálytiszta, hajlékony, behízelgő. Intonélása biztos, koloratúrája ragyogó. Szövegkiejtése kifogástalan. A közönség szűnni nem akaró tapsokkal hívta függöny elé a művésznőt és sokszor ünnepelte lelkesen a nyílt színen is. Mantua hercegét a miskolci közönség régi kedvence Halmos énekelte- Csillogó tenorja betöltötte az egész színházat. Sok nyiltszini tapsot kapott. Parádés szerepében hallottuk újból Rigoletto szerepében Pajor Ödönt is. Énektudása teljét mutatta be s drámai játéká­val is excellált. Sparafucille-t Vermes énekelte. Tartalmas, érces basszus, nagy jövővel biztató tehetség. Magdaléna nővér partiját Gaizler Lola énekelte kifogástalan énektudásával. Felvonások végén a közönség melegen ünne­pel­te a szereplőket és Simándi karmestert, aki erős kézzel vezette a megerősített zenekart (*­) közül Gaizler Lola, Tarnay Béla, Gáspár Iván Pallós János és Kőszegi játszanak még jelen­tékeny szerepeket. (*) Sebestyén Géza a Véngaze­mberben. Va­sárnap délután Mikszáth Harsányi ízig vérig magyar színjátékéban a Véngazemberben újra eljátszó Sebestyén Géza brilliáns szerepét, amellyel a közelmúltban is zajos tapsokra ra­gadta hallgatóságát. A darab többi szerepeit Csáki Paula, Vécsei Ilona, Törökné, Bársony, Benkő, Gáspár Jenő, Gáspár Iván, Kőszegi, Pallós, Som­oy és Tarnay játszák. (*) 7 órakor kezdődik a Marica grófnő vasár­nap esti előadása, tekintettel a Ki babája va­gyok én ? 10 és egynegyed órai előadására. (*) Marica grófnő. Vasárnap este 7 órai kez­dettel Kálmán Imre világhírű operettjét, a Marica grófnőt ismétlik meg a bemutató fé­nyes kiállításával, ragyogó kosztümjeivel és kitűnő szereplőivel. Tímár fia, Somogyi Emmi, Sebestyén Jenő, László Andor, Gáspár Jenő, Kőszegi és Pallós felléptével. Színházi műsor: Szombaton este bérletszünetben mérsékelten felemelt hely árakkal a bpesti Városi Színház opera együttesének vendégfelléptével Pillangó­­kisasszony. Vasárnap délután rendes esti helyárakkal Sebestyén Géza felléptével A vén gazember. Vasárnap este 7 órakor Marica grófnő. Vasárnap este 10 órakor Ki babája vagyok én ? Félix Gandera bohózata. Hétfőn délután mérsékelt helyárakkal Hattyú­­lovag. Hétfőn este fél 8 órakor A nótás kapitány. Az Apolló műsora : Szombat—vasárnap . Közkívánatra másod­szor: A NOTRE DAMEI TORONYŐR. Hugo Viktor világhírű regénye 10 felv. Főszerepben: LON CHANEY. A miskolci Uránia műsora : Vasárnapig: A SZERELEM BOLONDJA. Burleszkattrakció 6 felv. MAX LINDER-rel.— Hétfőtől: RABSZOLGAKIRÁLYNŐ. (Korda Mária—Beregi). A­ helyárak a vendégművészek előadásain • Csak 8-10 százalékos helyáremelések lesznek a következő héten. A színház zenei hete nagyon kedvező elő­jelek közt indult meg pénteken a „Rigoletto“ előadásával Miskolc közönségének a legértéke­sebb kultúrrétege töltötte meg a színházat és a Városi Színház kitűnő operaegyüttesét, Goda Gizellával nagyon jól fogadták és a mai szom­bati operabemutatón nagymértékben fogytak el kedvező kritikára elővételben a jegyek. Ma, szombaton a Pillangó kisasszony van műsoron nagyon értékes szerepo­sztásban. Érdekes és a mai súlyos gazdasági viszonyok­kal számoló rendelkezéseket adott a színház vezetősége a jövő heti vendégszereplésekkel kapcsolatban. Az eddigi huszonöt harminc százalékos helyáremelésekkel szemben a követ­kező hétre váltott jegyek árait alig 8—10 száza­lékkal emelte a színház igazgatósága, hogy az értékes fővárosi színművészek produkcióit a kevésbé tehetős társadalmi rétegek számára is hozzáférhetővé tehesse. Rákosi Szidi vendégszereplése elé óriási érdeklődéssel néz a város. A keddi „Nagymama“, a szerdai „Új rokon“ előadásán lép fel a Nem­zeti Színház nagy művésznője és minden este a háromfelvonásos darabok előadásán kívül egy szenzációsan izgalmas, de meleg egyfelvo­­násos parasztvígjátékban, Tábori Kornél Tán­cos Tar Veronikájában is fellép. Kompóth­y Gyula két vendégszereplésére (csü­törtökön este és szombat délután a Kis gróf­ban), nem emel helyárakat a színház, de a Rákosi Szidi előadásokon és Tisza Karola péntekest­i (Szibilla, szombat esti (Lányvásár) és vasárnap esti (Ezüstsirály) felléptén a 8—10 százalékos helyáremelések lépnek életbe. (*) A Közművelődési Egyesület képkiállítása. A Lévay József Közművelődési Egyesület kép­zőművészeti osztálya február hó 8-tól 15 ig az osztály tagjainak műveiből a vármegyeháza nagytermében kiállítást rendez. A kiállításon értékes olaj és akvarell képek szerepelnek. (*) A Notre dame­­ toronyőr. Hugó Vidtor közismert regényének filmváltozatát már nem kell méltatnunk a miskolci közönségnek, négy napon keresztül az emberek százai távoztak el november végén az Apolló pénztárától, mert nem kaptak jegyet e filmremekhez. Az Apolló igazgatósága most új példányt hozatott ameri­­kából és szombaton még vasárnap a novem­berben kiszorult közönség kedvéért ismét be­mutatja a Notre dame­­ toronyőrt. (*) A Deborah leányegyesület kulturestélyét nem február 1-én, amint azt a lapok hirdették, hanem február 2 án délután a Koronán tartja. Az estély műsorán miskolci költők, írók és zeneszerzők szerepelnek. A műsor a következő: A bevezető beszéd után Fürth Margit „A betű“ című versét Benkő Miklós színművész szavalja, Hajós Miklós felolvassa saját novelláját, Mendelssohn Hegedűversenyét játszó hegedűn Rákos Arnold és zongorán kiséri Kertész Jenőné, Venetiáner Sándor kis zongora szer­zeményeit Becht József játsza, Szegilonyi Etta költeményeit Csáki Paula színművésznő sza­valja, Gergely Sándor irodalmi ismertető elő­adást tart, Wienovszky „Moszkvai emlék“ ét Rákos Arnold játsza zongorán, hegedűn kiséri Kertész Jenőné, Rákos Arnold Románcát he­gedűn játsza a szerző, zongorán kiséri Kertész Jenőné és Fürth Margit „Vágyak végtelene“ című versét szavalja Csáki Paula. Belépődíj nincs. Belépőül a megváltott műsorlapok szolgálnak. Színházi iroda hírei: A párisi pokol (6) Irta : Gaston Leroux Fordította: Takács Mária dr. — Mit tettek veled! Megvertek! — Oh, Claude úr, sokkal rosszabbat! Elfúltak! S elmesélte, ami történt. Félelmetes leírását adta a szörnyetegnek, aki meg akart enni egy kis gépirólányt. — Igen, ige­n, Fernando de Zapata — isme­rem! — szólt szórakozottan Ch­aude, akinek lel­ke egy más gondolattal volt most tele. A mű­vészet vette ismét hatalmába. Körüljárta a leánykát, megnézte, megfigyelte elölről, pro­filból, mindenképen s szeme ragyogott, keze türelmetlenül remegett, hogy lemintázza ezt a bájos jelenséget: — Csodálatos! Hallatlan! Mintha csak ő ma­ga elevenedett volna meg! Simonetta! S e dallamos név ujjongva hangzott el ajkán. Lotti megállt a félénk csacsogásában. Ai szob­rászra emelte végtelen kékségű és mélységű szemét. — Miért hívta Simonettát? — kérdezte. — Nem hívtam, — szólt Claude szelíd mo­­solylyal, — önként jött el. Ha tudnád, mennyi­re hasonlítasz rá! — De mi az a Simonetta? — Egy kislány, mint te, akit nagyon sze­rettem. — Meghalt? — Oh, nem, még mindig él. — Hol laki­k? — Flórencben, egy múzeumban . . . Ha aka­rod, egyszer megnézzük együtt . . . De addig (*) Pillangó kisasszony a budapesti Városi Színház operaegyüttesének bucsufelléptével. Ma, szombaton este a budapesti Városi Szín­ház operaegyüttesének bucsufelléptével Puccini világhírű operája, a Pillangó kisasszony kerül színre, a címszerepben Kármán Gizella a Városi Színház drámai énekes primadonnája hallatja, gyönyörű szivigható orgánumát s művészi készségével megformálja a Pillangó kisasszony poetikus és törékeny alakját. Pinker­ton hadnagy szólama Halmos János lágy tenorján jut érvényesülésre, a konsult pedig Pajor Ödön játsza és énekli, a társulat tagjai is, tudod mit fogsz csinálni? Állj fel erre a modell­asztalra, jól van! S újból azt a mozdulatot vetette fel vele, a­mellyel belépett a lányba, előrenyújtott karral, rémült futással. De a dolog nem ment köny­­n­űen. — Gondold, hogy Rómeó visszajön, a hogy üldöz, hogy az ajtó mögött van. Igen, igen, ez az! S Claude egy­ kartonlapot véve elő, gyorsan odavetette az elképzelt szobor első vázlatát. De megint nem ment a dolog, mert a kislány mo­solygott rá. — Ijedt arcod legyen, hallod! — De nem lehet ijedt arcom, Claude úr, ha m­agára nézek! — Hát akkor ne nézz rám! Egyszerre csak vadul dörömbölnek az ajtón. Újabb kétségbeesés. Lotti vissza akar bújni a lábába . . . halk sikoly tör fel ajkán, míg az ajtó mögül behullik Rómeó dühös­­hangja. — Megint én vagyok, Claude úr! Szeretnék egy szót szólni önnel. — Most aztán Claude fogytán van a türel­mének. Heves mozdulattal ledobja a kabátját, mellényét, kinyitja az ajtót, dühösen visszalöki Rómeót, aki megtántorodik s rákiált. — De most már elég volt ebből, hallod! Hát nem hagysz aludni! Nem hagysz békében a sa­ját szobámban!. . . Megtiltom, hogy az ajtómon dörömbölj, ha alszom . . . Megtiltom, hogy itt dörömbölj, ha dolgozom . . . Megtiltom, hogy dörömbölj nálam, ha itthon vagyok s még ak­kor is, ha nem vagyok itthon! Megtiltom, hogy a folyosómra lépj, megtiltom . . . — A folyosó mindenkié, — jelentette ki Ro­­meó határozottan s kihívóan kulcsolta kereszt­be karjait a mellén. Nem volt ideje, hogy le­vegye őket. — A folyosó mindenkié, kivéve téged! S nem mindennapos izomerővel, amely a gya­korlott birkózóra vallott, Claude átölelte a fé­lelmetes Rómeót s úgy lódította le a lépcsőn, hogy­ csak úgy döngöt végig rója. Még egy pár kiáltás, szitokszó hangzott fel alulról, azután csend lett. Claude visszajött a műterembe. — No, most nyugodtan dolgozhatunk! A kis nimfa a pódiumon maradt, lába a le­vegőben, mintha odagyökeredzett volna rémü­letében. Már nem kellett, hogy Michel utasítá­sokat adjon neki . . . Dolgozhatott s ő dolgo­zott, dolgozott . . . IV. MODERAN UR ÉS NEJE. Ifjú korában, Moderán ur fekete hajú, bar­­naarcu férfi volt, kinek sárgás bőrét soha még futó veresség sem élénkítette. Nem is voltak oly heves indulatai, amelyek orcáját pirosra festhették volna. Most, hogy Moderán ur öt­venedik esztendeje felé közeledett, arca hol sá­padt volt, hol rákvörös s oly indulatokról ta­núskodott, melyek megkímélték őt munkás,­­ csendes és rendes ifjúságában. Moderán­­ ur mint selyemügynök gazdagodott meg s az élet­ért s jólétért való küzdelemről csak a legbéké­­sebb emlékei maradtak. Mióta azonban nyuga­lomba vonult, egész testi, erkölcsi és házabeli ekonomiája annyira felfordult, hogy napjában többször a gutaütés veszedelme környékezte. (Holnap folytatjuk.) . FIGYELEM ! FIGYELEM» a világhírű zsidótárgyú film 3­1 a­­ héttőből (Főszereplő : HENNY PORTEN) amely Budapesten és az egész ország­ban az idei szezon leghatalmasabb sikerét aratta, a közel­jövőben MISKOLCON is bemutatásra kerül. FIGYELEM! FIGYELEM! MMMBUMBWH——Mill N­

Next