Reggeli Hirlap, 1925. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-31 / 25. szám
11. oldal REGGELI HÍRLAP Szombat, 1925 január 31. IRODALOM-MŰVÉSZET DI, Verdi: Rigoletto (Előadták január 30-án, a miskolci Nemzeti Színházban) Eseménye volt péntek este a színháznak. Verdi még mindig elbájoló Rigolettoját elevenítették fel. Két évvel ezelőtt sűrűn következtek egymás után ily események. A múlt évben ritkultak az opera előadások s az idei színi szezonban ma hallottuk az első opera előadást. Nem akarom most szóvá tenni, hogy a színház miért rúgta ki maga alól ezt az erős pillért, csak arra emlékezem, hogy a Sebestyén éra első évében 50 opera előadás volt Miskolcon és azóta a színháznak sikerült a közönséget elszoktatni az operaelőadásoktól. Ez volt az oka talán annak, hogy a pénteki igazán elsőrangú produkcióra nem telt meg egészen a színház. A zeneértő, előkelő közönséget újból meghódította ezen az estén Verdi lüktető, dallamgazdag műve, mely felvonásról-felvonásra fokozottabb ütemben feszíti fel az érzések húrját, hogy a legzengzetesebb hangszeren, az emberi hangon szólaltassa meg. Verdi ezen munkája a szerző fejlődésének egyik fokmérője. A tizenkilencedik század kiváló operaírójának érdeme, hogy az operát üres formalizmusából lépésről lépésre emelte a mai zenedráma magaslatáig. A színház a budapesti vendégszereplőkkel kitnő előadásban hozta színre a Rigolettot. Gilda partiját Goda Gizella, az Operaház művésznője énekelte. Németh Mária óta ily tökéletes felkészültségű énekesnőt nem hallottunk a miskolci színpadon. Lírai szopránja kristálytiszta, hajlékony, behízelgő. Intonélása biztos, koloratúrája ragyogó. Szövegkiejtése kifogástalan. A közönség szűnni nem akaró tapsokkal hívta függöny elé a művésznőt és sokszor ünnepelte lelkesen a nyílt színen is. Mantua hercegét a miskolci közönség régi kedvence Halmos énekelte- Csillogó tenorja betöltötte az egész színházat. Sok nyiltszini tapsot kapott. Parádés szerepében hallottuk újból Rigoletto szerepében Pajor Ödönt is. Énektudása teljét mutatta be s drámai játékával is excellált. Sparafucille-t Vermes énekelte. Tartalmas, érces basszus, nagy jövővel biztató tehetség. Magdaléna nővér partiját Gaizler Lola énekelte kifogástalan énektudásával. Felvonások végén a közönség melegen ünnepelte a szereplőket és Simándi karmestert, aki erős kézzel vezette a megerősített zenekart (*) közül Gaizler Lola, Tarnay Béla, Gáspár Iván Pallós János és Kőszegi játszanak még jelentékeny szerepeket. (*) Sebestyén Géza a Véngazemberben. Vasárnap délután Mikszáth Harsányi ízig vérig magyar színjátékéban a Véngazemberben újra eljátszó Sebestyén Géza brilliáns szerepét, amellyel a közelmúltban is zajos tapsokra ragadta hallgatóságát. A darab többi szerepeit Csáki Paula, Vécsei Ilona, Törökné, Bársony, Benkő, Gáspár Jenő, Gáspár Iván, Kőszegi, Pallós, Somoy és Tarnay játszák. (*) 7 órakor kezdődik a Marica grófnő vasárnap esti előadása, tekintettel a Ki babája vagyok én ? 10 és egynegyed órai előadására. (*) Marica grófnő. Vasárnap este 7 órai kezdettel Kálmán Imre világhírű operettjét, a Marica grófnőt ismétlik meg a bemutató fényes kiállításával, ragyogó kosztümjeivel és kitűnő szereplőivel. Tímár fia, Somogyi Emmi, Sebestyén Jenő, László Andor, Gáspár Jenő, Kőszegi és Pallós felléptével. Színházi műsor: Szombaton este bérletszünetben mérsékelten felemelt hely árakkal a bpesti Városi Színház opera együttesének vendégfelléptével Pillangókisasszony. Vasárnap délután rendes esti helyárakkal Sebestyén Géza felléptével A vén gazember. Vasárnap este 7 órakor Marica grófnő. Vasárnap este 10 órakor Ki babája vagyok én ? Félix Gandera bohózata. Hétfőn délután mérsékelt helyárakkal Hattyúlovag. Hétfőn este fél 8 órakor A nótás kapitány. Az Apolló műsora : Szombat—vasárnap . Közkívánatra másodszor: A NOTRE DAMEI TORONYŐR. Hugo Viktor világhírű regénye 10 felv. Főszerepben: LON CHANEY. A miskolci Uránia műsora : Vasárnapig: A SZERELEM BOLONDJA. Burleszkattrakció 6 felv. MAX LINDER-rel.— Hétfőtől: RABSZOLGAKIRÁLYNŐ. (Korda Mária—Beregi). A helyárak a vendégművészek előadásain • Csak 8-10 százalékos helyáremelések lesznek a következő héten. A színház zenei hete nagyon kedvező előjelek közt indult meg pénteken a „Rigoletto“ előadásával Miskolc közönségének a legértékesebb kultúrrétege töltötte meg a színházat és a Városi Színház kitűnő operaegyüttesét, Goda Gizellával nagyon jól fogadták és a mai szombati operabemutatón nagymértékben fogytak el kedvező kritikára elővételben a jegyek. Ma, szombaton a Pillangó kisasszony van műsoron nagyon értékes szereposztásban. Érdekes és a mai súlyos gazdasági viszonyokkal számoló rendelkezéseket adott a színház vezetősége a jövő heti vendégszereplésekkel kapcsolatban. Az eddigi huszonöt harminc százalékos helyáremelésekkel szemben a következő hétre váltott jegyek árait alig 8—10 százalékkal emelte a színház igazgatósága, hogy az értékes fővárosi színművészek produkcióit a kevésbé tehetős társadalmi rétegek számára is hozzáférhetővé tehesse. Rákosi Szidi vendégszereplése elé óriási érdeklődéssel néz a város. A keddi „Nagymama“, a szerdai „Új rokon“ előadásán lép fel a Nemzeti Színház nagy művésznője és minden este a háromfelvonásos darabok előadásán kívül egy szenzációsan izgalmas, de meleg egyfelvonásos parasztvígjátékban, Tábori Kornél Táncos Tar Veronikájában is fellép. Kompóthy Gyula két vendégszereplésére (csütörtökön este és szombat délután a Kis grófban), nem emel helyárakat a színház, de a Rákosi Szidi előadásokon és Tisza Karola péntekesti (Szibilla, szombat esti (Lányvásár) és vasárnap esti (Ezüstsirály) felléptén a 8—10 százalékos helyáremelések lépnek életbe. (*) A Közművelődési Egyesület képkiállítása. A Lévay József Közművelődési Egyesület képzőművészeti osztálya február hó 8-tól 15 ig az osztály tagjainak műveiből a vármegyeháza nagytermében kiállítást rendez. A kiállításon értékes olaj és akvarell képek szerepelnek. (*) A Notre dame toronyőr. Hugó Vidtor közismert regényének filmváltozatát már nem kell méltatnunk a miskolci közönségnek, négy napon keresztül az emberek százai távoztak el november végén az Apolló pénztárától, mert nem kaptak jegyet e filmremekhez. Az Apolló igazgatósága most új példányt hozatott amerikából és szombaton még vasárnap a novemberben kiszorult közönség kedvéért ismét bemutatja a Notre dame toronyőrt. (*) A Deborah leányegyesület kulturestélyét nem február 1-én, amint azt a lapok hirdették, hanem február 2 án délután a Koronán tartja. Az estély műsorán miskolci költők, írók és zeneszerzők szerepelnek. A műsor a következő: A bevezető beszéd után Fürth Margit „A betű“ című versét Benkő Miklós színművész szavalja, Hajós Miklós felolvassa saját novelláját, Mendelssohn Hegedűversenyét játszó hegedűn Rákos Arnold és zongorán kiséri Kertész Jenőné, Venetiáner Sándor kis zongora szerzeményeit Becht József játsza, Szegilonyi Etta költeményeit Csáki Paula színművésznő szavalja, Gergely Sándor irodalmi ismertető előadást tart, Wienovszky „Moszkvai emlék“ ét Rákos Arnold játsza zongorán, hegedűn kiséri Kertész Jenőné, Rákos Arnold Románcát hegedűn játsza a szerző, zongorán kiséri Kertész Jenőné és Fürth Margit „Vágyak végtelene“ című versét szavalja Csáki Paula. Belépődíj nincs. Belépőül a megváltott műsorlapok szolgálnak. Színházi iroda hírei: A párisi pokol (6) Irta : Gaston Leroux Fordította: Takács Mária dr. — Mit tettek veled! Megvertek! — Oh, Claude úr, sokkal rosszabbat! Elfúltak! S elmesélte, ami történt. Félelmetes leírását adta a szörnyetegnek, aki meg akart enni egy kis gépirólányt. — Igen, igen, Fernando de Zapata — ismerem! — szólt szórakozottan Chaude, akinek lelke egy más gondolattal volt most tele. A művészet vette ismét hatalmába. Körüljárta a leánykát, megnézte, megfigyelte elölről, profilból, mindenképen s szeme ragyogott, keze türelmetlenül remegett, hogy lemintázza ezt a bájos jelenséget: — Csodálatos! Hallatlan! Mintha csak ő maga elevenedett volna meg! Simonetta! S e dallamos név ujjongva hangzott el ajkán. Lotti megállt a félénk csacsogásában. Ai szobrászra emelte végtelen kékségű és mélységű szemét. — Miért hívta Simonettát? — kérdezte. — Nem hívtam, — szólt Claude szelíd mosolylyal, — önként jött el. Ha tudnád, mennyire hasonlítasz rá! — De mi az a Simonetta? — Egy kislány, mint te, akit nagyon szerettem. — Meghalt? — Oh, nem, még mindig él. — Hol lakik? — Flórencben, egy múzeumban . . . Ha akarod, egyszer megnézzük együtt . . . De addig (*) Pillangó kisasszony a budapesti Városi Színház operaegyüttesének bucsufelléptével. Ma, szombaton este a budapesti Városi Színház operaegyüttesének bucsufelléptével Puccini világhírű operája, a Pillangó kisasszony kerül színre, a címszerepben Kármán Gizella a Városi Színház drámai énekes primadonnája hallatja, gyönyörű szivigható orgánumát s művészi készségével megformálja a Pillangó kisasszony poetikus és törékeny alakját. Pinkerton hadnagy szólama Halmos János lágy tenorján jut érvényesülésre, a konsult pedig Pajor Ödön játsza és énekli, a társulat tagjai is, tudod mit fogsz csinálni? Állj fel erre a modellasztalra, jól van! S újból azt a mozdulatot vetette fel vele, amellyel belépett a lányba, előrenyújtott karral, rémült futással. De a dolog nem ment könynűen. — Gondold, hogy Rómeó visszajön, a hogy üldöz, hogy az ajtó mögött van. Igen, igen, ez az! S Claude egy kartonlapot véve elő, gyorsan odavetette az elképzelt szobor első vázlatát. De megint nem ment a dolog, mert a kislány mosolygott rá. — Ijedt arcod legyen, hallod! — De nem lehet ijedt arcom, Claude úr, ha magára nézek! — Hát akkor ne nézz rám! Egyszerre csak vadul dörömbölnek az ajtón. Újabb kétségbeesés. Lotti vissza akar bújni a lábába . . . halk sikoly tör fel ajkán, míg az ajtó mögül behullik Rómeó dühöshangja. — Megint én vagyok, Claude úr! Szeretnék egy szót szólni önnel. — Most aztán Claude fogytán van a türelmének. Heves mozdulattal ledobja a kabátját, mellényét, kinyitja az ajtót, dühösen visszalöki Rómeót, aki megtántorodik s rákiált. — De most már elég volt ebből, hallod! Hát nem hagysz aludni! Nem hagysz békében a saját szobámban!. . . Megtiltom, hogy az ajtómon dörömbölj, ha alszom . . . Megtiltom, hogy itt dörömbölj, ha dolgozom . . . Megtiltom, hogy dörömbölj nálam, ha itthon vagyok s még akkor is, ha nem vagyok itthon! Megtiltom, hogy a folyosómra lépj, megtiltom . . . — A folyosó mindenkié, — jelentette ki Romeó határozottan s kihívóan kulcsolta keresztbe karjait a mellén. Nem volt ideje, hogy levegye őket. — A folyosó mindenkié, kivéve téged! S nem mindennapos izomerővel, amely a gyakorlott birkózóra vallott, Claude átölelte a félelmetes Rómeót s úgy lódította le a lépcsőn, hogy csak úgy döngöt végig rója. Még egy pár kiáltás, szitokszó hangzott fel alulról, azután csend lett. Claude visszajött a műterembe. — No, most nyugodtan dolgozhatunk! A kis nimfa a pódiumon maradt, lába a levegőben, mintha odagyökeredzett volna rémületében. Már nem kellett, hogy Michel utasításokat adjon neki . . . Dolgozhatott s ő dolgozott, dolgozott . . . IV. MODERAN UR ÉS NEJE. Ifjú korában, Moderán ur fekete hajú, barnaarcu férfi volt, kinek sárgás bőrét soha még futó veresség sem élénkítette. Nem is voltak oly heves indulatai, amelyek orcáját pirosra festhették volna. Most, hogy Moderán ur ötvenedik esztendeje felé közeledett, arca hol sápadt volt, hol rákvörös s oly indulatokról tanúskodott, melyek megkímélték őt munkás, csendes és rendes ifjúságában. Moderán ur mint selyemügynök gazdagodott meg s az életért s jólétért való küzdelemről csak a legbékésebb emlékei maradtak. Mióta azonban nyugalomba vonult, egész testi, erkölcsi és házabeli ekonomiája annyira felfordult, hogy napjában többször a gutaütés veszedelme környékezte. (Holnap folytatjuk.) . FIGYELEM ! FIGYELEM» a világhírű zsidótárgyú film 31 a héttőből (Főszereplő : HENNY PORTEN) amely Budapesten és az egész országban az idei szezon leghatalmasabb sikerét aratta, a közeljövőben MISKOLCON is bemutatásra kerül. FIGYELEM! FIGYELEM! MMMBUMBWH——Mill N