Reggeli Hirlap, 1925. augusztus (34. évfolyam, 173-195. szám)

1925-08-02 / 173. szám

Vasárnap, 1925 augusztus 2. „Mihítba“ Hajdú Béla könyve Hajdú Béla könyve regényes szimbólum. Története az üriemberek tehetetlen, esetlen társadalmának, amely lassan fejlődik a tűz csináltdástól az első gép feltalálásáig, a városi és törpe állam alakításig, odáig, míg az ükök népe meg nem öli a saját messiását. Ez a történet tele van küzdelemmel, vergődéssel, az ember kemény harcokat vív, amiig meggyőzi és diadalmasain birtokába veszi az életet, a föld felett való uralmat. A lebilicselően érdekes históriát logikus bonyodalomszövéssel, plasztikus rátvilágítással, kifejező és szimbus festéssel mondja el az író- A regény távolabbi célja azonban sokkal jelentősebb és mélyebb is a puszta mesénél. Az úriemberek harca, megmozdulása, minden tevése-verése szimbolizmus, az örök emberi lélek mindig új és mégis mindig egyazon ösztönei, szenvedélyei, bűnei vagy erényei. A jó az ükembereknél is megvan, de szembeszáll vele a rossz, mely diadalmaskodik, de mégsem tudjaletiporni a jót, mert az megélemedik az újszülött fion. Az üremberek sem szeretik egymást testvérmódra, pedig a természet viharainak bömbölése, a vadállatok támadása arra kényszerítené okiéit, hogy egymás oldalához bújjanak. A szerelmes asszony az üriemberek társadalmában is vágyik a párjához s az örök férfi lobogó szenvedélye náluk is megkívánja a más asszonyát. És a nyers, durva erőszakon túl az ükök is ismerik a ravaszság, alattomosság fegyvereit a csábításban, a hatalom megszerzésében. A hatalom csalja az üriembert is megkísérti és amikor megszerzi az líraimat, bizony maga alá gyűri testvéreit. Olykor az alattvalók fellázadnak és felszítják az első forradalmat. Az üriember is megismeri a hazugság izét és ettől már nem messze van a határ, ahol kiadja a parancsot, gyilkold meg a másik embert. Nem is kell hozzá sok, csak uralommiféltés, asszony féltés. Ám az üriember felesége is szive vérével szereti magzatat és a durva, erős, megkínzott üriembert is kikezdi a bűntudat, amiből folyik a bűnbánt tisztító, felemelő és megmentő érzésének tiszta forrású patakja. Hajdú Béla alaposan és mélyem ismeri az emberi lelket és annak mély rezdüléseit finom tollal tudja a szemlélet elé állítani. Ezen közben nincs semmi keresettség, tetszéshajhászás, az írót két szempont vezeti: artisztikus, csiszolt izlése és az irodalom. Hangulatos levegős leírásai, gördülő, szép magyar beszéde a keret, amiből az érdekes mese és a látószemű lélekfestés erőben és érdekesen domborodik ki. Hajdú Béla kis regényét érdemes kézbe venni, biztos, hogy elolvasása tiszta és üdítő gyönyörűséget szerez. A könyvet a Kern, Ludvig és Sztílényi r.-t. könyvnyomdája állította ki csinnal és ízléssel, az érdekes címlapot maga a szerző rajzolta, melynek kliséjét ifj. Vemkovits Károly faragta. Igazságszolgálatásunk a cíhek idejében A jogi irodalom egyik kitűnő művelője, Putnoki Béla dr. a miskolci jogakadémiia magántanára, ez alatt a cím alatt, alapos forrás tanulmányok alapján, figyelemre méltó tanulmányit irt, amelynek keretében a középkorban dívó városi jogok szigorú büntető jellegű jogszabályait, világos taglalásban és ami a könyvét a laikus számára is élvezetes olvasmánnyá teszi. — pompás stílusi művészettel ismerteti. Megfelelő helyet szentel a kitűnő munka a miskolci boszorkánypernek és az akkori kor érdekesebb bűnpöreinek, tölkör és színes képekben vonultatja fel a XIV.—XVII-ik század büntető igazságszolgáltatásának jellegzetes drámáit. Putnoki Béla dr. hézagpótló tanulmányát, amely a miskolci ev. jogakadémia tudományos értekezéseinek tárában jelent meg, a büntetőjogi stúdiumokat folytatóknak különösen figyelmébe ajánljuk. Okolicsányi lakásában nem talált új nyomra a rendőrség (A Pépjeli Hírlap budapesti szerkesztőgépének telefonjelentése.) Szombaton délben egy órakor Ecsedy Árpád dr. rendőrfogalmazó több detektív kíséretében kiszállt az Elektromos Művek Váci úti igazgatóságánál, ott, ahol Okolicsányi Lászlónak, a Leher-gyilkosság egyik gyanúsítottjának hivatali helyisége volt. A bizottságnak az volt a feladata, hogy jogalfktosítsa Okolicsányi László hivatali szobájában azt a házkutatást, amelyet Medves Medieo vizsgálóbíró már napokkal ezelőtt elrendelt. Déli egy órakor kezdte meg a rendőri bizottság Okolicsányi védőjének, Jutorjay Sándor dr. ügyvédnek kíséretében Okolicsányi lepecsételt fiókjának átvizsgálását. A kutatásnál, amely nyomozati cselekmény, természetesen csak hivatalos személyek lehettek jelen. Annyi azonban kétségtelen, hogy semmi új szenzációs bűnjel nem került napfényre. ooo Tanácskozások a termés értékesítése ügyében (A Peppeli Hírlap budapesti szerkesztőnépének telefon jelentése.) A termés értékesítése dolgában információnk szerint Mayer János földmivelésügyi miniszter augusztus 4-re tanácskozást hívott össze, amelyre meghívta elsősorban a gazdaképviselőket és az egységes párt azon tagjait, akik egyrészt afővárosban időznek, másrészt pedig a gazdasági kérdésekkel behatóan foglalkoznak. 3. oldal. A kölcsön első felét augusztus 7-én kapja meg Miskolc Befejezték a városok kölcsömének tárgyalását .A városok csak egyösszegűben akarják felvenni a kölcsönt (A Reppeli Hírlap tudósítása.) A magyar városok, melyek résztvesznek a Speyer-féle kölcsönben, szombaton megbeszélést tartottak a budapesti központi városházán. Ezen a megbeszélésen részt vett Hodobay Sándor dr. polgármester is. A polgármester szombatom este érkezett vissza a fővárosból és a külföldi kölcsönnel kapcsolatos tárgyalásokról a következőket mondotta munkatársunknak: — A kölcsönre vonatkozó tárgyalások a mai megbeszélésen véglegesen befejeződtek. Egyes városok polgármesterei kijelentették, hogy a kölcsönt csak abban az esetben hajlandók felvenni, ha az idényeit összeset egyszerre vehetik fel. Miskolc természetesen nincs ezen városok között, mert mi a beruházási programot akkor is keresztüll tudjuk vinni, ha a kölcsönt két részletben kapjuk meg. — A tárgyalások eredményeképen a kölcsön első felét augusztus 7-ikén kapja meg a város. Egyébként a kölcsönbizottságba a városok részéről a legidősebb polgármestert, Farkas Kálmán győri polgármestert választották be. Az aradvidéki románok nem vállalkoznak a magyar szobrok lebontására Az aradi árumintavásár idejére beszüntették a Kossuth-szobor lebontásának munkáját Aradról jelentik. Az aradi tizenhárom vértanú szoborcsoportozatát már eltávolították és csak üres kiskert jelzi azt a helyet, ahol valaha Zala György remekműve állott. Már a Kossuth-szobor lebontása is megkezdődött, de a város vezetősége utasította Vignali Rafaello mestert, hogy a mintavásár idejére szüntesse be munkáját, a szoborkőre emelt állványokat bontsa el és helyezze vissza a régi deszkakerítést. Aradon valószínűnek tartják, hogy azért adták ki ezt a rendeletet, mert hivatalos helyen nem szeretnék, hogy a városba érkező idegenek szemtanúi legyenek ennek a műveletnek, amely bizonyára ellenérzést válthatna ki egyesekből. Vignali mester különben panaszképen ismételten hangoztatja, hogyha előre látta volna a nehézségeket, akkor nem is vállalta volna el a szobrok lebontásának a munkáját. Mindjárt az első napokban súlyos akadályok merültek fel. Nem kapott fuvarosokat, akik elszállítják a szobrokat az elraktározás ideiglenes helyére, a Kultúrpalotába. Azt természetesnek találja, hogy a magyarok nem voltak hajlandók ennek a munkának az elvégzésére vállalkozni. De azt különösnek tartja, hogy az aradvidéki román falvak paraszt lakossága is elhárította magától ezt a munkalehetőséget. Vignali elmondta, hogy végül is idegenből kellett hozatnia drága munkásokat közönséges napszámos munkára s így vállalkozására rá fog fizetni. Külön minisztertanács dönt a játékkaszinó ügyében Isaak Gyula alispánt nevezik ki Heves megye főispánjává (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőségének telefon jelentése.) A játékkaszinó sokat emlegetett ügye minden ellenkezőki tészteléssel szemben, úgy látszik, balmarosiani dűlője jut. A kérdés részeteteivel a pénteki mimisztertamács nem foglalkozott, azonban a kormány különböző országos érdekek szem előtt tartásával elvileg hozzájárult a játékkaszinó létesítéséhez és ,a pénteki minisztertanácsom részt nem vett miniszterek helyetteseit megbízta a minisztertanács, hogy szerezzék be a hivatalfőnökjeik elvi döntését. A közeli napokban rendkívüli minisztertanács fog ebben az ügyben összeülni, amelyen nemcsak a soproni, hanem a budapesti kaszinó kérdésével is foglalkozni fognak. Itt említjük meg, hogy a pénteki minisztertanács foglalkozott a megüresedésben levő hevesvármegyei főispáni állás betöltésének kérdésével is. Egyhangúkig úgy határoztak, hogy Isaák Gyurtát, a főispáni teendők vezetésével megbízott alispánt fogják ajánlani a kormányzónak főispáni kinevezésre. Nem igazolja Márffy alibijét a kismegyeri távirati bejegyzés A szomszédos tndati ákosságon ugyanis nincs nyoma a táviratnak (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőségének telefonjelentése.) A május 28-i táblai nyilvános ülésem elrendelt bizonyításkiegészítésnek utcai napja volt szombatom a táblán, amelyre a vádlottak közül egyedül Márffy Józsefet állították elő. A szakértők próbaírást vettek Márffy Józseftől, a kiküldött bíró pedig átadta a szakértőknek Márffy öngyilkossági kísérlete alkalmával írott tizemblárrom levelét és a megvizsgálandó kismegyeri sürgelmű jegyzőkönyvét. A szakértők kijelentették, hogy a vizsgálatukat tienöt perc alatt befejezik és a bíró felhívására a szomszédos terembe vonultak vissza. Tizenöt perc múlva a szakértők az istlábbi véleményt terjesztették elő: A rendelkezésre állló írások alapján megvizsgálták a 9180. számú kismegyeri sürgönykönyv 9-ei számú bejegyzését és az ott talált írásnak általános képe, betű fűzése, szerkezete azt mutatja, hogy ez az írás Márfffy kéziétől is származott. Záchár táblaibikljt a tárgyalás végén ismertette még a jutási táviróálllomásnak április 1., 2. és 3. napjára vonatkozó függöny fölvevő könyvét és megáillapította, hogy ezekben a Márffy által állítólagosam föladott távirat bevezetve nincsen. A Márffy-ügyben most befejezett bizomiyitás-Megészülési legérdekesebb adata mindenesetre az, hogy a kismegyeri állomás távirati sorkönyvében 1922 április 2-tól keltezve találtak egy táviratbejegyzést, amelyet Márffy sajátkezűleg írt be a könyvbe. Az irásszakértők véleménye után körülbelül kétségtelen, hogy ez a bejegyzés tényleg Márffy kezétől származik. Ez azonban magában még nem elég ama, hogy Márffy ápriliis 2-ára, vagyis az Erzsébetvárosi Kor- ben elkövetett bombamerényllet maipjájra, alibit bizonyithasissom. Ebihez az is I kell, hogy kétségtelenné váljék az, hogy I a kérdéses beírás tényleg azon a napon történt, amelyen keltezve van. Tekintettel arra, hogy Márffy édesapja a kissmegyeri állomás távirat fölvevő hivatalsnoka, kézenfekvő a gyanú, hogy Márfffy a táviratkönyvhöz később is hozzáférhetett és a klibiszerzés cééljából beírhatta az ominózus napra, a feltalált táviratot. A bíróság száméban is fönnáll ez a gyanú és ezért megvizsgálták a szomszédos jutassi állomás táviratkönyvét is, amelyben azonban nem volt fölfedezhető a Márffy által beírt távirat nyomai. Macdonald szerint az angol Londonból jelentik: Macdonald Aberavceban tartott beszédiédeim maigy megkönnyebbülléséttnek áldott kifejezést a szénipari válságban, elért szabályozás fölött, kijelenítette azonban, hogy a bányászati probléma rendezésének nincsen más útja, mint a nateilonalizás. A föltételek, amelyekkel az angol üzemi bányai konfliktusban megegyezés jött létre, egyébként a következők: A munkaidő és a munkabér a következő 9 hónapban változatlan marad. Ha a bányatulajdonosoknak az 1924. évi béregyezmény meghosszabbításából káruk támad, ezt állami szubvencióval kiegyenlítik. Cood, az angol bányamunkások szakszervezetének titkára, részletesebb nyi nacionalizálni kell bányákat atkozatában kijelenti, hogy a végrehajtó bizottság valamennyi vidéki szervezethez utasításokat küldött, hogy a sztrájkot halasszák el. A bérviszonyok a tavaszi hónapokig változatlanok maradnak. Az egyeztető bizottságnak addig bőven lesz ideje arra, hogy a bányaipar helyzetét részletesen megvizsgálja. A pénzügyminisztérium közlése szerint a bányatulajdono-soknak nyújtandó támogatás összegét még nem álllaputthtatták meg. A bányai tulajdonoosok körülbelül annak az összegnek megfelelő segélyt fognak kapzi, amely összeggel augusztus elsejére a bányamunkások bérét le akarták szállítani. Politikai körökben tíz-hiúszmillió fontsterlinges havi támogatásról beszélnek. REGGELI HÍRLAP EGY MINISZTER, AKI SAJÁT MAGÁT INTERPELLÁLJA MEG (A Reggeli Hírlap tudósítójától.) Az interpellációk közkedvelt rekvizitumai a parlamenti életnek. De a minisztereknek a bőre kellőleg van preparálva az interpellációkkal szemben. A minisztereket drága idejük megmenti attól, hogy az interpellációkat, amelyeket kiadnak nekik elolvassák, az udvarias, semmitmondó válaszról az írásbeli interpellációk idején legtöbbször gondoskodik egy-egy miniszteri tanácsos. Ez a szokásos likvidációja az interipapllációknak. Vannak azonban kivételek is. Egy ilyen kivételről Benes csehszlovákiai külügyminiszter gondoskodott. Mindannyian tudjuk, hogy egy kis afférja éppen most támadt a pápai nunciussal. Ez alkalmatszolgáltatott a prágai képviselőknek, hogy meginterpellálják a külügyminisztert. Benes külügyminiszter úr, aki egyáltalán nem szeret beszélni, vagy legalább is interpellációkra, választ adni, teljesen ignorálja az interpellációkat, de végre is nem tehet bálra, ha saját pártja, amelyhez ő is mint képviselő tartozik, propaganda, okokból egy-egy interpellációt bejegyez. Gondolja magában, hogy ezt ép úgy nem fogja megválaszolni, mint ,a többieket. Az interpelláció megjelenik és íme az aláíró képviselők között, akik a külügyminiszter urat egy és más pikáns bologban meg akarják kérdezni, szerepel Benes képviselő úré is. A pártkörben ugyanis a nagy sietségben sok egyéb írás mellett aláírta az interpolációs ívet is. Az interpolációknak nem szokott semmi eredménye lenni, de ennek volt. Amidőn a jegyző fölolvasta az interpelláció tárgyát és az aláírtó képviselők nevét, általános kacagástól visszhangzott a prágai képviselői ház. A beavatottak azonban jól tudják, hogy Bennes külügyminiszter nem árulja el Benes képviselő úrnak, hogy mit fog válaszolni! OOO Egy csendőrőrmester kalandja az Avason (A Reggeli Hírlap tudósítása.) CsehJózsef csendőrfőtörzsőrmester július 17-ikén este 9 és 10 óra között a Nagy-Avas felől a város felé tartott az avasi református temetőn keresztül. A templom közelében két züllött külsejű férfi állt elébe. Az egyik neki ütődött, majd így szólt: — Pardon, uram, azt hittem, hogy sírkő. A csendőrfőtörzsőrmester felelősségre vonta az útonállókat, mire az egyik Busák István kőmivesnek, a másik pedig Kocsis Sándor cipészsegédnek mondotta magát. A kötekedő fiatalemberek a főtörzsőrmester erélyes fellépésére elkezdtek a levegőbe lövöldözni, hogy megfélemlítsék. A csendőrfőtörzsőrmester azonban Kocsis Sándort mellenragadta és társához dobta, mire a két útonálló megijedt és elfutott. Cseh József csendőrfőtörzsőrmester feljelentésére az államrendőrség bűnügyi osztálya beidézte a két útonállót akik azzal védekeztek, hogy nem revolverrel, hanem riasztópisztollyal lőttek. Vallomásuk után elbocsátották őket a rendőrségről, azonban az eljárás megindult ellenük. OOO Hitelt kapnak a jégkárral és aszállyal sújtott gazdák (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőségének telefonjelentése.) Szombaton Létay Ernő nemzetgyűlési képviselő fölkereste Vass József helyettes miniszterelnököt, akinél érdeklődött, hogy a pénteki minisztertanács letárgyalta-e az aszállyal és a jégkárral sújtott vidékek megsegítésének problémáját. Az ország különböző részeiből kértek segítséget a kormánytól, különösen azok a vidékek, amelyeket a nagy szárazság és az utóbbi idők jégverései sújtottak. A miniszterelnök helyettese közölte Létay Ernővel, hogy a minisztertanács foglalkozott ezzel a kérdéssel és elhatározta, hogy az aszállyal és a jégkárral sújtott vidékeknek egy évre 8 százalékos évi kamatozása mellett megfelelő összegeket fog rendelkezésre bocsájtani az Országos Központi Hitelszövetkezeti útján. A gazdasági felügyelőket már fel is hívták arra, hogy részletes jelentést tegyenek az ország különböző részein előállott károkról.