Reggeli Hirlap, 1926. február (35. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-07 / 30. szám

1926. IK. 7 TESTEDZÉS A népkerti pálya építésének ügye. A népkerti sporttelep építkezéseinek meg­kezdése újabb halasztást szenvedett, amennyiben a szombatra jelzett sportér­tekezletet nem a népkerti pálya építési ügye miatt hívták össze, hanem a sajó­­parti pálya kérdésében alakították meg a pályabizottságot. Erről az ügyről egyébként lapunk más helyén számo­lunk be. A MMTE közgyűlése. A MMTE ma, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a csiz­madia ipartársulat Kálvin­ utcai tanács­termében tartja rendes évi tisztújító köz­gyűlését. A közgyűlést megelőzőleg fél 10­­órakor ugyanott játékosértekezletet tart a vezetőség. Bukó Imre dr. előadása a sportról és az egészségápolásról. Bukó Imre dr., a Borsodmegyei Orvos- és Gyógyszerész- Egylet, valamint az Országos Orvos-Szö­vetség miskolci fiókjának megbízásából „Sport és egészségápolás“ címen előadás­­sorozatot tart Miskolcon. Az első előadás ma, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében. Ezen az előadáson Bakó Imre dr. tárgyalni fogja a legszüksége­sebb bonc- és élettani ismereteket, az erő­nek, erőforrásnak, a melegedésnek és a pihenésnek a sportéletanát és jelentősé­gét. Az előadó ki fog terjeszkedni az egészségápolás minden olyan eszközére, amely a sporttal összefügg és amelynek ma már külföldön hatalmas tudománya van. Az előadást mindenki meghallgat­hatja, belépődíj nincsen. Az MLSz­ képviselője a kerület köz­gyűlésén. Az MLSz. központja kijelölte azokat az elnököket, akik a vidéki kerü­letek közgyűlésein a szövetséget képvi­selni fogják. Február 7-én Szegeden Ti­bor Lajos, Debrecenben Földessy János dr., február 14-én Győrött Szigethy Imre, február 21-én Miskolcon Csányi József dr., Pécsett pedig Kiss Tivadar vesznek részt a kerületi közgyűléseken. A MASz. miskolci felügyelője. A Ma­gyar Atlétikai Szövetség kijelölte azo­kat a vidéki sportembereket, akik a kerü­letekben képviselni fogják a szövetség központját. A MASz. északi kerületének felügyelőjévé Sáfrán Ferenc Máv. m­i­­he­zfőnököt választotta meg. Szezonnyitó mérkőzés a fővárosban. Ma, vasárnap délután Budapesten meg­indulnak a futballmérkőzések. A bécsi WAC csapata ellen egy kombinált együt­tes fog felállani a következő játékosok­kal: Remete (Gallovich)—Hungler II, Lenkey I — Fuhrmann, Rebró, Blum— Rémay III, Molnár, (Takács), Pataky, Spitz, Tóth, (Himmer). A zárójellel jel­zett játékosok a mérkőzések második fe­lében fognak játszani az osztrákok ellen. A meccs után Máriássy dr. szövetségi kapitány összeállítja a belgák ellen sze­replő válogatott csapatot. LYUKÓVÖLGYI SZÉN (Diósgyőr-Vasgyár mellett) |Hk Jó minőségű, darabos, házhoz jMk szállítva, métermássánktot 22000 korona A bányánál 16000 korona Megrendelhető a városház téri és a Ka­­zinczy­ utca 22 sz. alatti dohánytőzsdék­­ben, továbbá Schvarcz Hermann Zsol­­cai kapu 38. sz. és a Kőszénbányár­ól Telefonsz.: Miskolc 10—32 Smoking­, fra­ck­ingek és divatgallérok min­den faconban, legolcsóbban Halmosnál Városháztér Szr. Fiunevelőintézet JiT­ 1 Félévkor bukott diákokat vizsgáig sikerrel előkészít. Ugyanott még 2 diák teljes ellátással felvétetik FILM Ax Apolló mfiaoia i __ Ma utoljára: Rongyosok. Vígjáték att­rakció 7 részben. Főszerepben: Bajor Gizi és Csortos Gyula. Buster és a vizispor­­tok. Burleszk 2 felv. — Hétfőtől: Metro- Goldwyn világattrakció: Vörös liliom. Regény a földalatti Páriából 7 felvonás­ban. Főszerepben: Ramon Novarro és Enid Bennet. Buster is bedőlt egyszer... Burleszk 2 felv- Kincsének már gyerekek. Burleszk 2 felv. Az Uránia műsora» Ma­:­­Kalózszerelem. — Hétfő, kedd Mézeshetek a levegőben és Silver King T HERBELI HÍRLAP SZÍNHÁZ, zene A kulisszák Várnán Jenőnek akit csak az Unió múlt évi válsága vetett ismét vidék­re, igen nagy örö­me volt. A finom, csöndes öregúr el­játszotta Hevesi Sándor ..Elzevir11- jének Andersen Já­nosát, az öreg an­tikváriust, a könyvek szelíd, bölcs barát­ját, akit kétszer került el a szerelem s kétszer büntetett meg ártatlanul csaló­dással az élet. Ez az Andersen János lel­ki mása Várnay Jenőnek, akivel élete utján már többször találkozott. Várnay Jenőnek — úgy tudják, — voltak olyan megpróbáltatásai, mint Andersen János­nak és napjainak múlása is hasonlatos a problémákon felülemelkedő, megnyugvó, kiegyensúlyozott, derűs világnézetű anti­kváriuséhoz. Várnay mesternek tehát az­ért volt nagy öröme, hogy amikor Ander­sen János alakját formálta me­g a színen, tulajdonképen saját szívéből kellett ki­bontogatni a hervadó emlékek­et s az öreg antikvárius szavai helyett a maga törté­netének beszédét mondotta el. A művész annyi szuggesztivitással végezte az új teremtés csodálatos munkáját, hogy a nézőtér áhítattal nézte, ahogy a törékeny mű, Andersen János testből és lélekből való alakja kiformálódott a kezeiből. És, amíg Várnay Jenő őszinte, meleg szavak­kal feszegette a bölcs könyvkereskedő sorsát, sirt. Forró könnyei végigperegtek két orcáján. Várnay Jenő nem játszott, élt, a maga életét élte a színen. A színész akkor legboldogabb, ha sir. A másik boldog ember, ezen a héten a színháznál Hoppe Jeney karmester, aki néhány nappal ezelőtt vezette oltárhoz bájos menyasszonyát Budapesten. Saj­nos, a színház munkarendje nem engedte meg, hogy a fiatal pár nászúira■ menjen és így Hoppe Jenő ifjú feleségével az esküvő után azonnal leutazott Miskolcra. Sőt a karmester ifjú felesége már a szín­padon is fellépett, lévén ugyanis kitűnő táncosnő a fiatal asszonyka, a Régi jó Budapestben már be is mutatkozott. Ő volt az egyik Barrison lány. Az a gyö­nyörű szőke asszony, aki minden premie­ren az első sorban szokott ülni, kiváncsi volt, hogy az öt színpadi hölgy közül me­lyik Hoppe Jenő karmester felesége. A partnere azonban nem tudta neki megmu­tatni. Nos, a karmester felesége a föld­szintről a színpadra nézve balról a har­madik volt. Volt még egy új arc a szí­nen, Szendrő Lilié, aki ugyancsak most lépett fel először. A szubrettnek készülő táncosnőt a színlap állandóan Tábori Li­linek nevezi, amiért nagyon haragszik.­­ Ez a név ugyanis a férjéé, akitől nemrég vált el. * Kedves, gondosan őrzött reminiszcen­ciákat ébresztett fel a Régi jó Budapest a színtársulat élemedett tagjaiban. A próba alatt egy kis kopott, ócska vadon ülünk Hidvéghy Ernővel, aki arról beszél, mi­lyen szép ideje volt a magyar színészet­nek, amikor minden drámai hős betéve tudta Katonát, Shakespearet, Mölleret és a többi klasszikust. Persze, hatalmas ver­seny folyt azért, hogy ki a jobb Bánk, Richárd, Lear, Romeo stb. Elkövetkezett az Egressy-centennárium és a Nemzeti Színház díszelőadásra tűzte ki Katona árnyékában József tragédiáját. Bánk bán eljátszására Tóth Imre Hidvéghyt hívta meg a kolozs­vári Nemzeti Színháztól. Az ország első színházának Bánkja természetesen kissé duzzogott a meghívás miatt, még a nagy­asszony, Jászai Mari is epéskedett és ki­fogásolta Hidvéghy emberi felfogását. A fiatal Hidvéghy szerényen és csendesen viselte magát, de saját ízlése szerint ját­szotta meg a tragikus sorsú nádort. És nagy sikere volt. Most Keresztessy ezre­dest játszom, — a revüoperettben, — mondja Hidvéghy, — néhány nappal ez­előtt Othello voltam. Azt hiszi, van ebben valami furcsa? A színésznek mindent el kell játszani. A válogatós fiatal művész urak és pri­madonnák bizony tanulhatnának köteles­ségtudást, — ha szabad ezzel a kifejezés­sel élni, — az öreg színészektől. Odajön hozzánk Várnay Jenő. Neki is eszébe jut néhány kedves emlék a mille­náris esztendőből: — A milléniumkor, a Népszínház tagja voltam. Állandóan az 1000 évet játszottuk, a női főszerepben Blaha Lujzával, mindig zsúfolt ház előtt. Kutya nagy meleg volt, forró kánikula és majd megsültünk a vastag, posztó, nyuszt és kacagányprémes díszmagyarok­ban. De álltuk a hőséget, le­izzadtunk magunkról néhány kilót, mert hát akkor ez is magyar virtus volt. Mink így vettük fel részünket a milleniumból. A héten egy kis veszekedés is volt a színpadon. A próba közben feljött Vér Ju­dit, a drámai hősnő Aranyossy Irénnel, a karján. Kovács Katát, a primadonnát akarták meglátogatni, akit elfoglaltsága most a színpadhoz kötött. Vér Judit idő­­közönként szívesen szokta vendégül látni barátnőit az édesanyjánál a lakásán. A kölcsönös üdvözlés után a hősnő őszintén neheztelve korholni kezdte a primadon­nát: — Látod, Kató, milyen csúnya vagy, két hét óta felém se nézel. No, megállj, nem is hívlak többet. — De édesem, nagyon fáradt vagyok, minden este szerepelni, ugrálni, bizony ez nehéz munka. Amikor nem játszom, akkor, lefekszem már hét órakor. Örülök, h­a nem­ látok embereket. A kedves heroina nem vette szívére ezt az epéskedést, még ő kezdte vigasztalni az elkeseredett primadonnát. Rögtön vé­ge volt a próbának és Vér Judit Kovács Katóval karöltve távozott a színházból. Egy rosszmájú ember azonban megje­gyezte, hogyha a primadonna szívesen látná maga körül az embereket, ha nem utasítaná vissza azt a szeretetet, amely­­lyel a miskolci közönség hívja magához, nagyon hamar belophatná magát a pri­madonna-rajongó város szívébe, (korzó.) OOC, neves zeneszerzőt, míg megfelelő da­rabról és ebben alkalmas szerepről nem­gondoskodott a számára, így született meg az új darab és benne az új szerep Jatzkó Cia számára. Erdélyi Mihály, a „Hangzik a muzsikaszó“ librettistája írt „Vadvirág“ címmel egy hangulatos darabot s a kis primadonna számára ki­tűnő szerepet. A szöveghez pedig ismét Jatzkó Rezső írt színes, melódiában gaz­dag muzsikát. A darabot Jatzkó Cia már szorgalmasan próbálja is és a napokban megérkezik Miskolcra, hogy itt részt ve­­gyen az utolsó együttes próbákon. A „Vadvirág" premierjét ugyanis már a jövő hét péntekjére tűzte ki az igazgató­ság. Azok, akik ismerik a „Vadvirág“ szö­vegét és zenéjét, azt mondják, hogy sok­kalta hangulatosabb, jobb­­es hatásosabb, mint a „Pintyőke“ volt, amely pedig a gyermekprimadonnával sikerrel járta be az egész országot. Ezek után biztosra ve­hető, hogy Jatzko Cia vendégszereplése új darabjában meg fogja kétszerezni a múlt évi sikert és nemcsak a gyermekek örülnek majd kitűnő kis barátjuk láto­gatásának, hanem épp úgy, akár­ a múlt évben, a nagyközönség is, hiszen Jatzkó Cia játéka igazi és eredeti művészi élmény. ( A „Vadvirág" bemutatójáig a nagy sikerű Régi jó Budapest marad műsoron.­­*) Elhalasztották Sándor Jenő dr. szer­zői estélyét. Sándor Jenő dr. rendőrkapi­tány szerzői estje, amely február 9-re volt hirdetve, március 2-án lesz meg­tartva. A színházi iroda hírei: (*) A nóta vége. Zerkovitz Béla nagy­sikerű operettje kerül színre ma délután mérsékelt árakkal a bemutató nagyszerű együttesével, Viktus szerepében Molnár Aranka felléptével, akinek Viktusa a művésznő egyik legragyogóbb alakítása, amellyel a színházbajérő közönséget tel­jesen meghódította. (*) A Régi jó Budapest, Szilágyi László és Radó József szenzációs revüoperettje uralja a színház jövő heti műsorát, amely pénteki bemutatójától kezdve megszakí­tás nélkül csütörtökig bezárólag estéről­­estére szinre kerül a bemutató fényes ki­állításában és szereplőivel. A Régi jó Budapest mindenkit elragadó sikere száj­ról-szájra jár, közbeszéd tárgya a város­ban s lavina módjára nő az érdeklődés, amelyet a darab példátlan sikere a kö­zönség minden rétegében kiváltott, a pénz­tár állandó ostrom alatt áll, mindenki siet megfelelő helyről gondoskodni maga és családja számára. A darab vezető sze­repeit minden előadáson a bemutató ki­tűnő együttese látja el. Kovács Kató ját­­sza Müller Pepit, a cukrászda tulajdo­nosnőt, Molnár Aranka pedig Lizikét, a kedves cukrászleányt, Kondrát Ilona Charotte grófnőt, Fülöp Sándor Brand­­huber Tóni alakjával visz sok derűt és harsogó kacajt az előadásba, Hidvéghy és Kertész snájdig huszártisztek, Zilahy, Váradi Pál, Gáspár, Várnai, Balassa pom­pás epizód figurákkal emelik az előadás derűjét. (*) Régi jó Budapest szenzációs siker, fővárosi méretű fényes kiállítás, szín­­pompás kosztümök. Úsbudavár színes ké­pei és attrakciói, zenekarok, jambók. A miskolci Nemzeti színház műsora: Vasárnap délután mérsékelt helyárak­­kal. A nóta vége. Vasárnap este : Régi jó Budapest. Hétfőn: Régi jó Budapest A. 8. bérlet. Kedd: Régi jó Budapest. B. 7. bérlet. Szerda: Régi jó Budapest. Csütörtök: Régi jó Budapest. Péntek : Vadvirág. B. 8. bérlet. Szombat délután: Vadvirág. Szombat este: Vadvirág. gát, nagy komolyan Andris lépett hozzá é­, valami pecsétes írást tartott a szém­e elé.— Tudja-e édes­apám, hogy ez itt mi­csoda? — kérdezte fojtott indulattal. Mátyás gazda megnézte, megforgatta. A darnai járásbiróság pecsétje volt raj­ta, tehát birdi végzés volt. — Ez itt a bíróság idézője — folytatta Andris. — Éppen most hozták. Tanúnak vagyok beidézve a Borostyán Bálint el­leni perben a kukoricaföld miatt. — Hát aztán? — kérdezte Mátyás gazda. — Nem magam miatt szólok, édes­apám, hanem, mert azt­ mondta a kisbiró, hogy Borostyán Katolnát is hivatta be tanúnak. — Hát aztán? — kérdezte másodszor is Mátyás gazda. — Hát én arra kérem édes­apámat, hogy mondjon le a Borostyán Katolna megidéztetéséről. — Miért, te gyerek? — Azért, mert én mindenképen ellene vagyok, hogy Katolna is a bíróság elé hurcoltassék. Hogy mi ott szembeáll­junk egymással és vagy ő engem hazudtoljon meg, vagy én etet; azt én nem teszem meg, nem egy hitvány kukoricaföldért, de az egész nemesgyőri határért sem. Ka­tolna ne piruljon senki előtt. Mátyás gazda erre nagy szemeket me­resztett. — Dehát micsodád néked az a Boros­tyán Katolna, — kérdezte, — hogy any­­nyira mellette beszélsz? — Nem titkolózom tovább, édes­apám. Én már régóta szívelem Borostyán Ka­rolnát és el is jegyeztem őt magamnak. Nem akarom hát, hogy én a menyasszo­nyom ellen tanúskodjam, vagy, hogy ő én ellenem tanúskodjék. poo Paraszti praktikák (18) — Kis regény — írta: Csermely Gyula — Hogy mit csinálok majd azzal a sok pénzzel, amit Szitai szomszédtól kaptam? Hát, más ökröt veszek rajta — akarta mondani, de mert most már Mátyás szomszéd is jelen volt és nagyon is oda­fülelt, hát meggondolta magát és mást mondott. Ismét megszállotta őt a tréfál­kozást jókedv, mint mindig, ha szigorú oldalbordáját jó messze tudta magától és egy sokatmondó oldalpillantással Má­tyás szomszédja, igy beszélt: — Azt a pénzt én bizony jól félrete­szem és ha Dani fiam megnősül, majd a menyemnek adom oda nászajándékul. — ’ Tudja-e, Bálint gazda, — kérdezte Daru Péter, aki szintén jelen volt s aki fel akarta használni az alkalmat, hogy Szitai Mátyásnak egy kis borsot törjön az orra alá, amiért a Görbe-réthez fűzött legszebb reményeit igy tönkre tette, —­­tudja-e, Bálint gazda, hogy a kelmédi fiá­nak voltaképen Szitai Rozálka a jegyese? — Persze, hogy tudom. Maga a fiam mondta. Szitái Mátyás gazda, aki Daru Péter kérdésére egyszerre úgy érezte, hogy viszket a tenyere, tehát pofon kell, hogy üsse a kotor-kapart. Mátyás gazda a Bá­lint szomszéd válasza után azonnal visz­­szanyerte higgadtságát. Sőt mosolygott. Hiszen csak tréfálnak, — gondolta és to­vább szopogatta borocskáját. — Nohát, Bálint gazda, — folytatta Dani Péter — ha a fia elveszi Szitai Ró­zálkét, őneki is odaadja-e azt a szép há­­romszázhúsz koronát? — Ha elveszi, persze, hogy odaadom. De még messze vagyunk mi attól, Daru. Előbb csak gyökereznék meg szépen az a rózsafa, amelyet Szítai Rozálka a ta­g legbájosabb gyermekprimadonna, Jatzkó fia a múlt évben sok feledhetet­len estét szerzett a miskolci közönségnek. Állandóan zsúfolt házakat vonzott a „Pintyőke“, amelynek címszerepében a kis primadonna elbűvölte a nézőteret és kiérdemelte kicsinyek és nagyok szerete­tét. De Jatzkó Ciának is szívéhez nőtt ám Miskolc és a múlt évi meleg fogadta­tás után visszavágyik az ő közönségéhez. Új darabról kellett azonban gondos­kodni. A kis primadonna tehát addig unszolta az édesapját, Jatzkó Rezső hir­vasszal Szent Márton tiszteletére a házuk elé ültet és ha azután úgy Illés napja táján isten csodát tesz és az a rózsafa egyszerre csak az én házam előtt virít: no, akkor megengedem Dani fiamnak, hogy vegye el Szitai Rozálkát. — Én is majd csak akkor — szólt át a szomszéd asztaltól Mátyás gazda, sem­hogy megengedte volna, hogy a korcsma őrajta nevessen, inkább maga is a tréfál­­kozókkal tartott. Bálint gazda ekkor már nagyon is jó­kedvű lévén — a második félliter borocs­kánál tartott — úgy gondolta, hogy no most betetőzi , ám ezt a nagyszerű tré­fát. Tehát felállt és Szitai Mátyás elé lé­pett: — Kezet rá, szomszéd, amit az imént mondott — szólt nevetve és Mátyás gaz­da szintén nevetve, jókedvűen belecsapott a Bálint szomszéd tenyerébe. Ez volt az első eset, hogy ötnegyed évi harag után kezet fogtak. És ez volt az egyetlen jó, aminek közvetve a konkoly­hintő Dani Péter volt az okozója. És mintha az évődés meleg napsugara meg­olvasztotta volna közöttük a jeget: az­naptól fogva ismét megsüvegelték egy­mást, ha az utcán találkoztak, és hosz­­szabb-rövidebb ideig beszélgettek is egy­mással, amikor a falu dolga fölött ta­nácskozva, a község tanácstermében együtt ültek a hosszú asztalnál, megvi­tatva azt­ a világraszóló fontos kérdést, hogy az épülő új kálvinista templom ke­rítéséhez ajándékozandó terméskövet a Halas-szikláról fejtsék-e vagy pedig a Fekete-falról? Néhány héttel később, valahonnan ha­zajövet, egy kis meglepetés várt Mátyás gazdára. Otthon, a saját szobájában érte ez a meglepetés, amikor mindnyájan együtt voltak: az asszony, Rozálka, Andris és a komaasszony is, Tordainé. Alig, hogy leült, alig, hogy kifújta ma ."Kerem folytatjuk.) Jaszkó Cia vendégszereplése i!

Next