Reggeli Hirlap, 1927. december (36. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-14 / 283. szám

Miskolc, a XXVI. évf. 283 Szerda, 1927 december 14. Ára 16 fillér R­eggeli Hírlap Szerk­esztőség: Miskolc* Városház tér 16. Teefonszámok: 498. és 616. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal : Miskolc, Hunyadi­ utca • Telefonszámok: 299, éllel 11. ti képviselői fizetésemelés Az országgyűlés alsóháza kedden ülést tartott és ennek az ülésnek gazdaságilag és etikailag is jelen­tőségteljes eseménye az volt, hogy a képviselők felemelték saját fize­tésüket. A képviselők úgy találták, hogy az élet túlságosan drága ahhoz, hogy azt könnyen, szabályszerűen meg lehessen úszni egy kis fizetésemelés nélkül. Úgy, összegszerűleg, magá­­ban véve nem is nagy ez a fizetés­­emelés. 90 pengő mindössze, magya­rul egymillió és néhány százezer korona. A fizetésemelés legújabb fázisa ellen és mellett felállíthat­nák a parlamentek történetéből már nagyon is ismert két tételt. Az egyik az, hogy a képviselő működé­se tisztség, következéskép annak teljesen díjtalannak kellene lenni. A másik, a modern élet realitásának inkább megfelel ,hiszen egy többé­­kevésbé demokratikus, vagy lega­lább a demokratikusság látszatával bíró parlament a nép minden réte­géből szedi össze képviseletét, és ez az utóbbi tétel azt mondja, hogy a közérdekért dolgozó népképviselő csak akkor végezheti nyugodtan, önzetlenül és felelősségteljesen munkáját, ha minden anyagi gond­tól, sőt kimondjuk, minden anyagi megkísértéstől függetlenül végez­heti munkáját. Ma ez az utóbbi tétel érvényesült. A mi álláspontunk szerint ez rend­kívül helyes. Ám az éremnek két oldala van. Lehetetlen ugyanis el­választani a fizetésemelés tényét attól a súlyos, sőt mondhatnánk aggasztó gazdasági helyzettől,­­amely lidércnyomásként üli meg az­­egész ország hangulatát. Nem mondhatja senki, hogy ez a megcsonkított ország­ továbbra is a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Vak­merő hipokrata volna az, aki el­merné hitetni a világgal, hogy itt mindenki dúskál a jólétben. Fájdalom, a reális helyzet egészen más. Ament nézünk a munkát­la­n­­nság, vagy­ a minimálisra csökken­tett munkaalkalom keserves prob­lémái a pénztelenség, a ke­nyerte­tlenség gondjai rajzolódnak fel­­ a magyar horizonton és ezek az ár­nyak annál ijesztőbb mértéket ölte­nek, minél jobban közeleg a szere­tet ünnepe, a karácsony. Ki nem tudja azt, hogy ma Magyarorszá­­­gon ezer és ezer lakás marad fűtet­lenül, kenyér­tel­enül, meleg étel nélkül azon a karácsonyi napon, am­ely a régi boldog időkben a sze­retet, az összefogás és boldog nem­zeti együttérzés szimbólumává nőtt.­­Ma a hajlott hátra kunyhók kémé­nyéből legtöbb helyen, nem száll Lacskaringó, és barátságos füst és a kihűlt tűzhelyek lesznek ijesztő szimbólumai az idei magyar kará­­­csonyna­k. Mindez igen szoros összefüggésben áll a képviselők fizetésemelésével. Azoknak a képviselőknek lesz most magasabb dotációjuk, akiket a nép azért küldött a törvényhozás házá­ba, hogy ezeken az állapotokon­­se­gítsenek. Ezeknek a kötelessége gondoskodni arról, hogy ebben az országban legyen munkaalkalom, legyen megélhetés és megelégedés, hogy ez a megcsonkított, vérevesz­­tett ország be tudjon kapcsolódni ismét az európai államok, különö­sen a nyugati államok vérkeringé­sébe. Ezeknek a kötelessége az, hogy itt a trianoni keserves évek után egyszer végre ismét boldog kará­csony egyen, hogy ne legyen többé üres szó a mi üres gyomortól korgó kultura előnyünk Ha a képviselők, a magyar tör­vényhozók elhozzák nekünk ezt a boldog karácsonyt, akkor majd nyugodt lelkiismerettel simíthatják bele tárcájukba a kilencven pengő bankóit. És ha lefelé is néznek a képvise­lők a vergődő iparosra, a levegő után kapkodó kereskedelemre, a­­legnehezebb kenyérgondokkal küzdő tisztviselőkre. Budapest, december 13. A román diákzavargások ügye most már sokkal szélesebb hullá­mokat vet, semmint hogy az egy ország tisztán bel­ügyének volna te­kinthető. Kedden - amint Buka­­restből jelentik,­­ a miniszterta­nács is foglalkozott a diákzavargá­sok kérdésével és a következő hi­vatalos kommünikét adta ki: Az általános román diákkongresz­­szus folytán bekövetkezett inciden­sekkel kapcsolatban foganatosított vizsgálatok során a kormány meg­állapítja, hogy a közigazgatást és a rendőrhatóságok szerveit a zavar­gások készületlenül találták, miért­ig a kormány elhatározta, hogy a bihar megyei prefektust, a nagyvá­radi és kolozsvári rendőrprefektu­sokat állásuktól elmozdítja. A vizs­gálat tovább folyik, más igazság­ügyi, polgári és katonai hatóságok esetleges vétkességének megállapí­tása céljából. A diákzavargások értelmi szerzőit kutatva a vétkesek első csoportja már az igazságügyi hatóságok elé került. Nagyváradon 21 főiskolai és 28 gazdasági akadé­miai hallgató rombolás és közcsend­­háborítás miatt, Kolozsvárott 41 fő­iskolai és 9 gazdasági akadémiai hallgató ugyanazon vétség miatt, Bukarestben pedig 11 főiskolai hall­gató a Kolozsvárott és Nagyvára­don elkövetett rombolás és pusztí­tás miatt őrizetben maradnak, sőt a vizsgálat folyamán a zavargások­kal kapcsolatban elkövetett külön­böző más bűncselekményekkel­­ is vádoltatnak, miért is a kolozsvári, illetőleg a bukaresti hadbíróság elé kerülnek. A diákzavargások ál­tal okozott károk megállapítása céljából a kormány külön bizottsá­got küldött ki. Akik károkat szen­vedtek, azokat a román kormány se­gélyben fogja részesíteni. Lepadatu kultuszminiszter rendelkezésére öt­millió lejt utalt ki a kormány, hogy a megrongált zsinagógákat helyre­állítsák. Lepadatu kultuszminiszter a legrövidebb időn belül Kolozsvár­ra és Nagyváradra fog utazni. — Fieldermann képviselő megjelent a régenstanács előtt, amely a képvi­selő előtt sajnálkozását fejezte ki a diákzavargások miatt, egyben kilá­tásba helyezte, hogy a kormány a legmesszebbmenő szankciókat fog­ja foganatosítani a zavargásban bű­nösöknek méltó megbüntetése cél­jából. A román kormány már nem szépíti a rombolásokat A­ román kormány hivatalos kommünikéje elárulja, hogy sokkal bulyo­rab­b dolgok­ történtek Romá­niában, mint ahogy a kormány azt a zavargásokat követő első napok­­ban feltűntetni igyekezett. Feltű­nőnek mondják rom­án politikai kö­rökben, hogy a hivatalos kommüni­ké nem tesz említést azokról az úgynevezett kommunista provoká­cióikról, amelyekkel az első napokb­ban igyekezett menteni a román­­kormány a d­rékza­va­rgásokat.­­ Mindezeket annak tulajdonítják, hogy a külföldi hatalmak képvise­lői igen erélyesen léptek fel a bu­karesti kormánynál. A magyar diákok állásfoglalása A román eseményekkel kapcso­latban em­íljük meg, hogy a ma­gyar egyetemi és főiskolai diák­egyesületek intéző bizottsága fogl­­­alkozott a romániai eseményekkel ,­s felháborodással értesült az erő­­iszákos inzultusokról és azokról a sorozatos rombolásokról, amelyeket a román diákok országos kongtres­- sszusuk alkalmából magyar testvé­reinken követtek el. A Turul Baj­társi Szövetség nem nézheti télle­dül a román diákok minősíthetet­len eljárását, amelyet minden kul­­­t­ure­mberne­k megvetéssel kell szem­­l­élnie. Éppen ezért a Turul Bajtár­si Szövetség elhatározta, hogy fegyveres elégtételt kér a román diákszövetségtől, éppen ezért hala­­­léktalanul elvárja, hogy a román diákszövetség meg fogja nevezni két megbízottját és azt az egyént,­­aki a fegyveres elégtételt szolgál­tatni fogja. A Turul Bajtársi Szö­tzet­ség azonnal megnevezte a ta­nácsülésen a két megbízottját, Rajz Dezső és viltéz Bánsági György dr.­­személyében, akikkel a román meg­bízottak tárgyaljanak. _ A fegyveres elégtétel vétele cél­jából egyik tagját hivatalosan de­legálni fogja a Turul-Szövetség. El­várja a Turul-Szövetség azt, hogy a román diákok, akik védtelen em­berekkel követtek el erőszakosságo­kat, nem fognak kitérni akkor, ami­kor egyenlő ellenfelekkel fognak szem kaszál­­ani. A felszólítást a Tu­rul Bajtársi Szövetség még a keddi nap folyamán eljuttatta a román követséghez továbbítás céljából, másrészt pedig a román diákszövet­ségnek közvet­len is megküldött©. A magyar Protestáns Diákszövet­ség tagegyesületeinek bevonásával tartott választmányi ülésen foglal­kozott a zavargások kérdésével s az ülés felháborodással vette tudomá­sul a román diákok erdélyi ember­telen garázdálkodását. Tiltakozást jelentettek be a román diákok bru­tális magatartása miatt és elhatá­rozták, hogy a Magyar Diákszövet­ség külügyi bizottságához olyan ja­vaslatot nyújt be, hogy indítson az akciót a román diákegyesületeknek a nemzetközi diákszövetségből való kizárására. ♦♦»*♦♦♦♦*♦»♦ A ROMÁN KORMÁNY HIVATALOS JELENTÉSE AZ ERDÉLYI BRUTALITÁSOKRÓL Felfüggesztették a bihar megyei, a nagyváradi és a kolozsvári prefektust A hadbíróság elé kerülnek a garázdálkodók . A Turul Bajtársi Szövetség fegyveres elégtételt követel a román diákoktól A trianoni határok megváltoztatásáról beszéltek a cseh szenátusban Hogyan látja Srobár szenátor a határok revíziójának lehetőségét Prága, december 13. A költségvetési vita tárgyalása során Szloboda miniszter kijelentet­te, hogy a költségvetési politikával, úgy belső, mint külső vonatkozásai­ban a parlament meg lehet eléged­ve. Szobár tót szenátor kijelentette felszólalása során, hogy amennyiben a trianoni szerződés alapján a hatá­rok megváltoztatásáról beszélni le­het, az a két állam egyetértése alap­ján, politikai, gazdasági és területi kompenzációk ellenében történhetik meg. Mi legalább, fejezte be beszé­dét Srobár, így értelmezzük a hatá­rok megváltoztatását a trianoni szerződés értelmében. Srobár beszéde igen éles vitára adott alkalmat a cseh politikai élet­ben, amely eddig szinte egyértelmű­­leg a leghatározottabban állást fog­lalt a trianoni szerződés mindenne­mű megváltoztatásával szemben. Szobár, mint tekintélyes szlovák po­litikus, kétségtelenül kijelentései fontosságának tudatában nyilatko­zott. Az erdélyi zavargások — német vélemény szerint — bebizonyították a békeszerződés tarthatatlanságát Berlin, december 13 A német sajtó nagy megdöbbe­néssel számol be a román diákza­vargásokról. A Düsseldorfer Nach­richten többek között azt írja, hogy Románia szívesen látná, ha az or­szágot a román kultúrához tarto­zóknak tekintenék. A mostani sú­lyos magyar-, zsidóellenes zavargá­sok azonban éles ellentétben állanak Románia szellemi pretenciójával. Annál nagyobb szégyen a rombolás, mert annak előidézői éppen a ro­mán intelligenciához és, a legmaga­sabb műveltségi osztályhoz tartoz­nak. A román diákok kongresszusuk alkalmával Nagyváradra érkezvén, megütközéssel láthatták, hogy a román impérium ellenére is meny­nyire magán viseli a város a törté­nelmi magyar jelleget és valószínű, hogy ez dühüket fokozta. A román kormánynak azonban meddő ma­radt minden olyan kísérlete, amely a tényállás elferdítését tervezte és amely szerint magyar kommunista csoportok művének volna tekinthető a rombolás. A helyi viszonyokkal csak kevéssé ismerős egyén is tisz­tán azonnal láthatja, hogy a ro­mán kormány ilyen irányú mester­kedése mily kevéssé felel meg a va­lóságnak. Az erdélyi zavargások is­mét bebizonyították a trianoni szer­ződések tarthatatlanságát. A Berliner Tageblatt is foglalko­zik az erdélyi eseményekkel s azt írja, hogy a megcsonkított Magyar­­ország ismét vérzik. Az erdélyi diák zavargások és rombolások világosan rámutatnak a Romániában uralko­dó állapotokra és arra, hogy mily felfogás van a román hatóságok körében. A diákok a rombolás el­végzése után nyugodtan hazatértek Jassyba és most Erdélyben minden csendes. A csend azonban az ájulás csendje. Alkalmasak az események arra, hogy az egész világ ismét be­lássa, hogy a négy nagyhatalom ál­tal tervezett és végrehajtott béke­­szerződések milyen tűzfészket te­remtettek Középeurópában. ♦♦♦♦♦ Karácsonyi amnesztia Ausztriában Bécs, december 13. A lapok híradása szerint a kará­csonyi amnesztia alkalmaival ke­gyelmet fog kapni Weisz Sándor­ .is, az Abend volt szerkesztője. Hír szerint azok részesülnek amnesz­tiáiban, akik büntetlen előéletűek voltak és büntetésüknek legalább a felét már kitöltötték és fogságuk alatt jó magaviseletet­­tanúsítottak.

Next