Reggeli Hirlap, 1928. május (37. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-19 / 113. szám

1928.. V. 19. — REGGELI HÍRLAP Esmond Harmsworth-ot exiáxisig menő lelkesedéssel üdvözölte a főváros közgyűlése Különös öröm számomra, hogy láthatom a magyar szivek hálájának megnyilvánulását - mondotta Rothermere lord fia - Harmsworth képviselő megkoszorúzta az irredenta szobrokat Budapest, május 18. Szerdán délelőtt érkezett Buda­pestre Esmond Harmsworth képvi­selő, Rothermere lord fia s mikor autója megállóit a lobogókkal és címerekkel feldíszített Gellért-szálló előtt, nemcsak a főváros, de az egész ország lakossága egyetlen hatalmas szivdobbanással köszöntötte. Csütörtökön reggel is lelkesen •éljenző emberek végeláthatatlan sor­fala között robogott autója a Duna- palota-szállodától a Szenthárom­ság-térre, ahol a koronázó Mátyás­templomban ünnepi misét hallga­tott. Néhány perccel 10 óra előtt ér­kezett meg hatalmas Rolls-Royce- kocsiján a Mátyás-templom elé Esmond Harmsworth és kisérete: Somerst Maxwell képviselő. Georges Ward Prici, a Daily Mail h. főszer­kesztője, Mr. Sanger, Harmsworth titkára, Sir Perciwal Philips és még több angol újságíró. Mr. Harms­worth és kisérete a szentélv padso­raiban foglaltak helyet. Ott voltak még Perényi Zsigmond báró. Teleki Pál gróf, Nagy Emil v. igazságügy­miniszter, a székesfőváros képvise­letében Liber Endre tanácsnok és társadalmi életünk még számos elő­kelősége. Az ünnepi szentmisét Ne­mes Antal püspök pontifikálta fé­nyes papi segédlettel. Mise alatt a Mátyás-templom ének- és zenekara Liszt Ferenc Esztergomi miséjét ad­ta elő Sugár Viktor karnagy ve­zényletével. Tizenegy óra után ért véget az ünnepi mise s a távozó Mr. Harmsworthot a téren összegyűlt közönség hangos hurrázással üdvö­zölte. Az ünnepi mise után Harmsworth képviselő Teleki Pál gróf társasá­gában meglátogatta a cserkészeket. A Ferenchalom lankás oldalán há­romszáz cserkész viharos éLienkiál- tása fogadta az angol vendégeket. Rövid ott tartózkodás után Harnis- worthék tovább is mentek és a tá­vozó vendégek autóira a fákon elhe­lyezkedett cserkészek valósáaos or­gonaesőt zúdítottak. A zugligeti cserkésztábor megte­kintése után Esmond Harmsworth a Szabadság-térre hajtatott, ahol az irredenta szobrokra koszorúkat helyezett el. Mindegyik koszorún angol és magyar nemzetiszinü sza­lag van. rajta lord Rothermere és Esmond Harmsworth neve és a dá­tum, 1928 május 17. — olvasható. Rothermere lord fia innen még a milléniumi emlékműhöz autózott és azt is megkoszorúzta. Pontban félkettőkor a királyi pa­lotába hajtatott, hogy résztvegyen az ebéden, amelyre Hortliv Miklós. Magyarország kormányzóm hívta meg vendégül. Délután Esmond Harmsworth és kisérete program szerint a lóver­senytérre mentek, ahol a Széchenyi István-emlékversenyt futották. A pályán megjelent nézősereg a ma­gyarok nagy jótevőjének fiát kitörő lelkesedéssel fogadta és percekig melegen ünnepelte. Harmsworthék azonban csak a Széchenvi-emlék- versenyt nézték végig, azután a Hungária-uti pályára mentek, hogy az angol-magyar futballmérkőzésen is jelen lehessenek, majd a fővárosi leányiskolák tornaünnepélyét néz­ték meg az Üllői-uti FTC-oályán. Bethlen István gróf miniszterel­nök és neje, Bethlen Margit grófnő csütörtökön este a miniszterelnök­ségi palotában dinét adtak sir Es­mond Harmsworth tiszteletére. Harmmorilb korrepwléstfcsz Budapest fölött Esmond Harmsworth képviselő kíséretével, Perényi Zsigmond báró, Teleki Gyula és Teleki Sándor gró­fok társaságában pénteken kora dél­előtt a mátyásföldi repülőtérre ment, mert meg akarta nézni G—. EBLO jelzésű gépét, amellyel Lon­donból Párison át Bécsig jött. Az angol vendégeket a repülőtér bejá­ratánál a Magyar Légiforgalmi Társaság vezetői és az itthon levő magyar pilóták ünnepélyesen fogad­ták s megmutatták a repülőtér fel­szereléseit és a magyar személyszál­lító repülőgépeket. Mr. Harmsworth eredeti célja az volt, hogy az angol gépen délelőtt Budapest és környéke felett körrepülést rendez, de eredeti szándékát mégsem valósította meg, hanem elhalasztotta szombatra és már közölte a repülőtéren, hogy szombaton minden körülmények kö­zött körrepülést tesz a főváros fe­lett. Dezsöné József főhercegnél Péntek délben egy órakor Esmond Harmsworth, Somerst Maxwell és Georges Ward Price társaságában József főherceg palotájához hajta­tott, ahol dezsönére volt hivatalos. A főhercegi palota kapujában a szolgálatot teljesítő diszruhás rend­őrök, a téren pedig az érdeklődői; nagy tömege várta Rothermere lord fiát. A palota foerjében vitéz Fábry Dániel alezredes szárnysegéd üdvö­zölte az angol vendégeket és felki- sérte őket a nagy fogadóba, ahol József főherceg és Auguszta főher- cegasszony várta a vendégeket. Ezalatt a szalonban már össze­gyűltek a dezsönére meghívott ven­dégek. A főhercegi dezsönén reszt­vettek a házigazdán kívül Augusz­ta főhercegnő, mint háziasszony, Jó­zsef Ferenc főherceg, Anna főher­cegnő, Magdolna főhercegnő, herceg Festetich Taszilo, Seefried Bessy grófnő, Sényi Lujza udvarhölgy, Perényi Zsigmond báró. gróf Teleki Sándor és neje, gróf Teleki Gyula, Pékár Gyula és neje. bárciházi Bárczy István és neje. Zoltán Béla és neje és vitéz Fábry Dániel. Dezsöné után a nagyszalonban fe­ketekávét szolgáltak fel és itt a ven­dégek között barátságos eszmecsere indult meg. Esmond Harmsworth hosszasan elbeszélgetett József Fe­renc főherceggel, akivel már a szer­da esti banketten megismerkedett. A társaság három óráig maradt együtt és ekkor a vendéglátó házi­gazda kisérte le angol vendégeit az üvegtetős foajé bejáratáig. Budapes» székes iővás-os: közgyűlése Pénteken délután fél 6 órakor kezdődött Budapest székesfőváros törvényhatóságának rendkívüli köz­gyűlése, amely alkalommal a buda­pesti hatóságok adták át üdvözle­tüket Magyarország védelmezőjé­nek, Rothermere lordnak. — Fél 6 órakor érkezett meg Esmond Harmsworth kíséretével együtt. Ripka főpolgármester megnyitót- j ta a közgyűlést. A megnyitás után a főpolgármester indítványozta, hogy küldöttségileg hívják meg Es- j mond Harmsworthot a megjelenés­re. Amikor a közgyűlés termében Esmond Harmsworth alakja fel­tűnt, szűnni nem akaró éljenzés fo­gadta. A bizottsági tagok, pártkü­lönbség nélkül, felkeltek helyükről és tapssal üdvözölték a vendégeket. Amidőn az ünneplés elült és Es­mond Harmsworth a számára fen- tartott helyen helyet foglalt, Sipőcz Jenő polgármester mondott ünnepi beszédet. Végül' indítványozta, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint Rothermere lordnak hazánk igaza elismertetése érdekében kifejtett munkásságát a leghálásabb érzel­mekkel megköszönve, elévülhetetlen érdemeit az utókornak is örök em­lékezésül jegyzőkönyvbe iktatja és felkéri, hogy hathatós munkásságát nemzetünk érdekében tovább foly­tassa. Erről az ünnepélyes határo­zatról Rothermere lordot jegyző- könyvi kivonat mellett értesíti, ezt azonnal átadja Esmond Harms­worth képviselőnek, felkérve, hogy azt édesatyjának továbbítani szives legyen. Az előterjesztett indítványt a közgyűlés egyhangúlag helyeselve, magáévá tette. Ezután általános ügyelem között szólásra emelkedett Esmond Harmsworth, aki a következő be­szédet mondotta: — Főpolgármester ur! Uraim! Szivem mélyéből köszönöm meg azt a megtiszteltetést, hogy Budapest törvényhatósága ezt a rendkívüli közgyűlést tartja. Édesatyám rend­kívül nagyra becsüli a magyar nemzet háláját- Mélyen megindított az a fogadtatás, amelyben Buda­pest népe részesített és ezek a na­pok örökké fognak élni emlékeze- temlben. Külön szerencse számomra, hogy láthatom a magyar szivek há­lájának megnyilatkozását. Minden becsületes gondolkozásu ember bár­mely országban, el kell, hogy is­merje azon ^ igények jogosságát, a mely a vér és a nyelv félreismerhe­tetlen kötelékére van alapítva. An­gliában hálával gondolnak arra az angol alattvalókkal megnyilvánult jóindulatú bánásmódra, amelyben részesítették Magyarországon az alattvalókat abban az időben,1 ami­dőn a nemzeti érzületek meg vol­tak ingatva. El vagyok ragadtatva gyönyörű fővárosuktól, amely arra van hivatva, hogy boldog és meg­FÜGGÖNYÖK függönyszövetek és csipkék dús választékban GEDEON cégnél Miskolc, Széchenyi-utca 38 szám elégedett országnak legyen a szék­városa. Hogy ez lesz szerencsés sor­sa, arról meg vagyok győződve. Esmond Harmsworth utolsó sza­vait az extázis viharzása követte, mindenki felállva tapsolt az angol képviselőnek, akinek beszédét Gali­na Frigyes jegyző tolmácsolta ma­gyar nyelven. A főváros közönsége pénteken es­te a Gellért-szálló kupolacsarnoká­ban 300 terítékes vacsorát adott Harsmworth angol képviselő tiszte­letére. Sipőc Jenő polgármester an- golnyelvii beszédben üdvözölte Harmsworthot és kíséretét. A be­szédre Rothermere fia válaszolt és beszédét igy fejezte be: Magyaror­szág nem volt, hanem lesz. Leírhatatlan lelkesedést váltottak ki a bankett résztvevőiből ezek a szavak s percekig ünnepelték lo^t Rothermere fiát. 12 órakor a társa­ság átvonult a FNészek-klubba, ahol Esmond Harmsworth tiszteletére magyar művészek koncertet adtak. I LÁSZLÓ SÁNDOR I B _______________a A dédesi református költő-pap, László Sándor, áldozócsütörtökön délután 4 órakor elköltözött az élők sorából, megtért Isteniéhez, akinek 29 esztendőn át alázatos, buzgó és becsületes szolgája volt. Amikor ezt a hirt megtört szív­vel adjuk olvasóink tudomására, nekünk különösen igaz és mély a fájdalmunk, hiszen László Sándor a legutóbbi időkben a Reggeli Hír­lápnak is házi költője volt. A leg­utóbbi hónapokban a Reggeli Hír­lap hasábjain jelent megvalameny- nyi verse, éppen legutolsó költemé­nyei. Ezek a költemények is mutat­ták, hogy László Sándor mélységes nagy szív, örökös problémákkal kiizködő lélek, igazán kivételes költői talentum volt, akinek elvesz­tését nemosupán hívei, — akik ra­jongásig szerették, — hanem az újabb magyar irodalom is gyászol­hatja. László Sándor 1885-ben született Biharbajom községben, ahol atyja nagyhírű református lelkész, a Ti­szántúl egyik legtekintélyesebb re­formátus papja volt. Elemi iskoláit részben szülőhelyén, részben Sáros­patakon, a gimnáziumot Sárospata­kon és Zilahon végezte. A papi pá­lyára lépett. — Teológiai tanulmá­nyainak Sárospatakon való elvég­zése után 1909-ben Miskolcra ren­delték esperesi káplánnak, majd itt helyettes lelkész lett- Ugyanekkor vallástanár volt a Tóth Pál-intézet- ben és a kir. katholiikus gimnázi­umban. 1904-ben a Bükk legszebb helyérei, Dédes községbe hívták meg lelkésznek és azóta^ működött ott igen lelkesen és áldásosán, hívei és egyháza javára, csaknem egé­szen halála napjáig. Eddig öt vers­kötete jelent meg. — Szépirodalmi munkatársa volt több lapnak és számos irodalmi pályadijat _ is nyert. Tagja volt a Lévay József Közművelődési Egyesületnek is. Legutóbb tervbe vette, hogy kiad­ja költői munkásságának újabb ter­méseit. Már szorgalmasan dolgo­zott azon, hogy a kötet megjelenjen, utolsó művének kiadásában azon­ban meggátolta a halál. Lia Mara, HARRY LIEDTKE és Verebes Emii: A falusi Vénusz George Sand: „La petite Fadette“ c. regénye filmen 8 felvonásban. Ezenkívül két 2 felvonásos burleszk és Híradók Vasárnapig URANIA Telefon: 10-85 Aki néhány esztendővel ezelőtt is­merte László Sándort, az tudta ró­la, hogy végtelenül aranyos kedé­lyű, humoros ember volt, teli élet­kedvvel. Ebből az egyéniségéből fa­kadtak meg gyönyörű és meleg lí­rai versei, amikkel mindig az ideá­lis poézis határán járt. Ebben az időben valósággal ontotta verseit, amik javarészt a Miskolci Napló­ban jelentek meg, amely lapnak 15 éven át szorgalmas és dédelgetett munkatársa volt. Néhány évvel ez­előtt azonban váratlanul megtört László Sándor költészete- Nemcsak formáiban szakadozott meg ez a poézis, hanem tartalmában is: El­hagyta szelíd és szerelmes lírája és mindinkább felbukkan talk költemé­nyeiben a reményét vesztett ember kétségei, aggodalmai és keserűsége. A komorság és csüggedés jellemez­te ettől fogva költészetének húrjait, amelynek zengéséből azonban a mélység egy pillanatra sem hiány­zott. Sokszor látogatott be a Reggeli Hírlap szerkesztőségébe és már nem titkolta, hogy nehéz és kiegyeusu- lyozhatatlan tragédiát hurcol a lei­ekében, amelynek keserűségét nem tudja visszafojtani költészetében sem. Akik köze.lállottak hozzá, tud­ták, hogy súlyos idegbaj támadta meg évekkel ezelőtt, amely lassan megőrölte szívós és erős szerveze­tét. — Azt is tudták róla. hogy a László-családra valami sötét végzet nehezedik, amely már két generá­ción kísérte végig a család tagjai­nak sorsát. Édesatyja, László un­dor, önkezével vetett véget életé­nek. bátyja pedig, László Andor dr. zilahi törvényszéki toiró, aki olyan nagy reménysége volt a magyar irodalomnak, hogy Jókai Mór mél­tatta hasábos cikkben, ugyancsak öngyilkos lett idegbaja miatt. Ilyen kór támadta meg László Sándort is, akit azonban lelkészi hite visszatartott a kétségbeesett lé­péstől. Betegsége azonban márany- nyira elhatalmasodott rajta, hogy e hét keddjén be kellett szállítani a miskolci Erzsébet-kórházba, — Itt szenvedett türelmesen, csendesen két és fél napig, amikor életének 44. évében elhunyt. László Sándor temetéséről egy­háza, a dédesi református egyház- község gondoskodik. Temetése Mis­kolcon fog végbemenni a Deszka- templomból és innen kísérik hivei, nagy kiterjedésű rokonsága a Te­temvári sirkertbe- A Reggeli Hír­lap szerkesztősége koszorút helyez az elhunyt kiváló poéta ravatalára és ugyancsak koszorút helyez a sír­ra a Lévay József Közművelődési Egyesület is. ==Í 3 ■!

Next