Reggeli Hirlap, 1929. február (38. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

1929 II. 1. REGGELI HÍRLAP . Kialakulhat-e a törvényhatóságokban a reform után az ellenálló közszellem? Bethlen miniszterelnök bejelentette, hogy a vármegyei választásokkal tesznek kísérletet a parlamenti általános titkos választójog bevezetésére Budapest, január 31. A képviselőház közigazgatási bizottsága Bottlik József elnöklésével ■’■sütörtök délelőtt megkezdte a közigazgatási javaslat általános vitáját. Az ülésen megjelent Bethlen István gróf miniszterelnök és Sztantovszky Sándor államtitkár is. A javaslathoz Buday Dezső szólott elsőnek. A törvényhatóságoknál a független egzisztenciák többségét szeretné biztosítani s ezért javasolná, hogy A bizottság háromhatod részt a általános választás, kéthatod részét a virilisták közül való választás útján, egyhatod részét pedig a szakszerűség jogán alakítsák meg. Kzerencsésnek tartja a kisgyűlés létesítésének gondolatát, dme kifogásolja, hogy a bizottsági tagok kétháom címen is szavazhatnak. Hegimögi Kiss Pál szerint a javaslat centralisztikus célokat szolgál és súlyos hibája, hogy elsorvasztja az autonómiát. Súlyos hiba az is, hogy a javaslat a törvényhatóságot túlzottan hosszú időre, tíz évre állandósítja. s bizonyos mértékig kiterjeszti a főispánok jogkörét. F. Szabó Géza szerint az újítások közül a legszembetűnőbb az érdekképviseletnek és a szakképviseletnek a törvényhatósági életbe való bevonása. Nem hiszi, hogy lenne törvényhatóság, amely okot szolgáltatna a feloszlatásra. Fábián Béla beszéde elején hangsúlyozza, hogy ez a javaslat búcsút int a demokráciának és az autonómiának. A megyei urak, akik régen elfelejtették azt, hogy ők valamikor nemet is tudtak mondani. Ezen törvényjavaslat életbeléptetése után rátehetik a megfordított sírkövet a vármegyeházára. A tekintetes hatalmas vármegye helyébe löp a főispánok vármegyéje. Helyteleníti az örökös tagság rendszerét, mert érdemek alapján lehet valakinek jogokat adni, közjogokat azonban nem. Petrovácz Gyula szólalt fel. Nem ért egyet azzal, hogy egy törvényjavaslatba foglalják össze a városi és vármegyei intézkedéseket. A keresztény gazdasági párt nagy többségének álláspontját képviseli azzal, hogy ha kívánja, hogy teljesen válasszák szét a városi és vármegyei részt. Madarász Elemér hangoztatja, hogy a közigazgatási bizottság és a kisgyűlés egymásba olvasztásának gyakorlati hátrányai volnának. Károlyi József gróf kijelenti, hogy a virilizmus a régi formájában nem tartható fenn. A választás útján bejutó virilista sokkal szigorúbban fogja ellátni kötelességét, mint az, aki más jogon van bent. Az érdekképviseleti kategória: az intelligencia vezető szerepét emeli a megyékben. A javaslatból a legjobb résznek a fegyelmi részt tartja. Az elnök ezután a vitát berekesztette. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedik szólásra: — Elsősorban gondoskodni kell arról, hogy a törvényhatósági bizottságok összeállítása modern és korszerű alapra helyeztessék, hiszen ezek már tíz éve vagy még hoszszabb idő óta ülnek együtt. Összhangba kell hozni továbbá ennél a rendezésnél a vármegyei törvényhatósági bizottság összetételét az általános és titkos választójog kérdésével .Abból a felfogásból indultunk ki, hogy a múltból megtartjuk azt, ami bevált és gondoskodunk az általános titkos választói jog bevezetéséről. De ugyanekkor gondoskodunk hátrányainak kiküszöböléséről is. Nem egy-két esztendőre akarjuk rendezni ezt a kérdést, hanem arra az időre is, amikor a parlamenti választói jogot szélesebb elgondolás alapján rendezzük. Az egységes párt végeredményényében a titkos választói jog elvi alapján áll s az idők folyamán fokról-fokra végre is fogja hajtani ezt a reformot. A választások titkossága sokkal messzebbmenő konzekvenciával jár, mint talán azok is gondolják, akik ezt sürgetik. Ez a magyar közélet teljes megváltozását jelenti. Amikor a vármegyék szervezetében az első lépést megtesszük és bevezetjük a titkosságot, akkor módot nyújtunk arra, hogy ez a rendszer szűkebb körben és bizonyos ellensúlyozás alkalmazásával kipróbáltassék. Ha látjuk, hogy beválik, akkor majd a jövőben kiterjesztjük a parlamenti választójog terén is. A másik szempont, amelyet ennél a javaslatnál figyelembe kell venni, hogy a mi vármegyei életünk nem állott teljesen összhangban a felelős kormányzat elvével. Abban a percben, amikor azok a veszélyek, amelyek az Ausztriával való közösségből származtak, Magyarországra nézve megszűntek, megszűnt tulajdonképen ennek az ellenállásnak a létjogosultsága. A kormány a parlamentáris elvet az önkormányzati elvvel is lehetetlenné akarja tenni, hogy ellenállás legyen olyan kérdésekben, amelyekben esetleg _ a nuissimeot többseire eszv bizonyos akaratot már kifejezésre juttatott. Az az érdek, hogy a közgyűlések és az autonómia, kérdésekkel intenzivebben foglalkozhassanak, tette szükségessé, hogy a közgyűlést a kisebb kérdésektől tehermentesítsük s ezeket egy úgynevezett kisgyűlésre bízzuk, amelyekkel a régi vármegyék egy történelmi szervét kívántuk újra feleleveníteni. — Nem szabad, hogy a vármegyét dominálja a túlzott politikai élet. Az ellenőrzési jogot nagyon erősen kell gyakorolni, mert hiszen köztudomású, hogy ezen a téren nagyon sok városban visszaélések fordulnak elő. — Fábián Béla azt mondotta, — folytatta a miniszterelnök — hogy temetjük a vármegyét. Egyet temetünk, azt, hogy oktalanul és céltalanul lehessen állást foglalni, ez pedig előny. De ha lesz a magyar közéletben és a magyar közvéleményben olyan erő, amilyen pedig volt, hogy a nemzet igazán életbevágó jogait tipró intézkedésekkel szemben közvélemény fejlődhessen ki, akkor nem temetjük a vármegyét, mert azok a jövőben is erősségei lesznek a magyar közvéleménynek, annak a közvéleménynek, amelyből a parlamenti közvélemény is kialakul. Nem lehet feloszlatni egy törvényhatóságot csupán azért, mert ellenzéki szellemű, hiszen ott van a remedium: a közigazgatási bíróság. Az ülés ezután véget ért. Ajk Erdélyi tárgyalás utolsó napja Az anyám életére esküszöm, hogy nem vagyok gyilkos — mondja a vádlott — ítélet kedden délelőtt 11 órakor Budapest, január 31. Az Erdélyi-per tárgyalásának utolsó napja. Háromnegyed tíz óra után néhány perccsel Schadl elnök megnyitja a tárgyalást. Felkéri Gál Jenő dr.-t, Erdélyi védőjét, hogy folytassa védőbeszédét. Hangsúlyozza, hogy az orvosszakértőik együttesen megállapították, hogy a mérgezés nem volt közvetlen oka a halál bekövetkezésének, nemcsak hogy nem okozta a halált. a mérgzés, hanem mérgezés egyáltalán nem forog fenn. Morfium és színház: A védő ezután áttért a kokain és egyéb narkotikumok szedésére. — Évek óta mi, rendes, normális idegzetű emberek, semmit sem tudtunk arról, hogy valóságos bűnbarlangok vannak Pest szívében. Forgács Anna és Erdélyi Bála egymáshoz való viszonya említésénél az anynyiszor bántalmazások kérdésével foglalkozás ezután a védő. Felemlíti, hogy adat van arra, nagy a nő körmeit vájta a férfi busába, hogy együtt hemperegtek a földön. Ez pedig már neon verés, hanem verekedés volt. Forgács Annát legyengült szíve, ellentállóképességének hiánya élte meg. — Forgács Anna narkotikumokkal élt. És ez a fontos. Kövess báróról sem tudta ezer meg ezer ember, hogy narkotikumokkal él, de öten tudták és ezeknek is hitelt kell adni. Beszéde további során felemlíti a védő egy színházi titkár vallomását, amely szerint Forgács Anna egy alkalommal két centigramm morfiumot kapott, hogy szerepét eljátszhassa. Az emberek =■ 30 MEINL KÁVÉ Urastars keverék A legnemesebb fajtákból ínyencek és hozzáértők számára összeállított illatos keverék. Egynegyed kg. ára .. P 3*20 Miskolci fióküzlet: Széchenyi utca II. Telefon: 10-13 azonban nem mernek idejönni, fáznak attól, hogy e hírhedté vált ügyben tanúskodjanak, fél és fázik mindenki, nehogy őt is besorozzák ebbea világba. - Váltóhamisítás? Bitai. Igenis bűn — mondja nagy páthusszal a védő és meg kell büntetni érte, de nem szigorúbban, mint mást, mert láttuk már itt állni a bíróság előtt a hitbizomány urának és a konjunktúra lovagjának fiát is. Ez az Erdélyi Béla mentette fel mindjobban a hangját a védő —, aki lerogyott felesége holttestére és csókjaival borította el azt Mert a bíróság előtt egy ember áll, ember és nem fenetvad, egy ember a maga fogyatékosságával, nevelési hiányaival, de nem a gyilkosság nyilával és más fegyverzetével. Beszédét azzal fejezi be, hogy neki s van ideálja, az ilyen fiatalember, de ideálja a jog és a törvény. Ezért csáll a harcba és ezért, kéri, hogy a jó Isten nevével kezdjék meg a bírók ítélethozó munkájukat és Isten áldása legyen az ítéleten. Válaszol az ügyész Szünet után az ügyész emelkedik szólásra. Erdélyi védőjének nagyon élvezetes és kitűnő szónoki képzettséggel előadott védőbeszédét forma és tartalom szempontjából egyaránt gyönyörködtetőnek tartja, de ez a hangulatos védőbeszéd sem volt alkalmas arra, hogy a vád állításait meggyengítse. Az ügyész úgy véli, hogy Erdélyi, aki minden alkalommal és mindenkor fondorlatos, kétarcú ember volt, védőjével szemben sem volt őszinte, nehogy elvegye tőle a meggyőződés erejét. Ami a millstatti veronálmérgezést illeti, arra vonatkozóan maga a védő volt az, aki beismerte, hogy Erdélyi gondatlanul járt el, amikor súlyosan beteg feleségét, otthon hagyta. Figyelembe kell venni azt is, hogy Erdélyi, miként a májusi mérgezésnél, úgy a millstattinál is valósággal félrevezette az orvosokat és még a dobozt is eltüntette, meg akarván akadályozni ezzel azt, hogy az orvosok tudják, hogy a felesége mennyi veronait kapott. A törvényszéki orvosszakértő urak teljesen egyezően a zsinegelési halált állapították meg, de velük együtt a többi orvos is. Ismétlem, kérek tehát olyan ítéletet, amelyet már vádbeszédem során előterjesztettem. Erdélyi Béla védője állt fel úr. Vasárnapig: URÁNIA WINGS Telefon: 10—85. A szárnyas ember szimfóniája két részben és 14 fejezetben Fősz.: Clara Bow és Charles Rogers „Fészek“ mulatóban február hó 1. napjától kezdve minden eddigit felülmúló káprázatos műsor. A legkitűnőbb, külföldön is számottevő szereplőkkel.