Reggeli Hirlap, 1929. március (38. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-10 / 58. szám

10 . REGGELI HÍRLAP a rég nélkülözött, várva­­várt, példátlanul népszerű NAGY-KELEMEN lényegesen kibővített, teljesen átdolgozott új és teljes 3-iK KIADÁSA: a német és magyar nyelv MAGYAR-NÉMET NÉMET-MAGYAR nagyszótár"" Kelemen Béla vezetése alatt a legkiválóbb tudó­sok közreműködésével, 3 évig készült a hatalmas és mai életünk egész terü­letét felölelő szókincs fel­dolgozása és a gyakorlati szükséghez való alkal­mazása. A két kötet fi­fi díszes és tartós mi­ff r% félkörkötésben UUI 8 8p Megrendelhető az összes miskolci könyvkereskedé­sekben KEDVEZŐ HAVI RÉSZLETFIZETÉSRE IS valamint a Magyar Könyvter­jesztő Vállalat Részvénytársa­ságnál Budapesten VII., Erzsébet­ körút 7. Borsod-Gömör megye két legfontosabb problémája: az elmebetegek tanyai elhelyezése és a szeretet­ház létesítése Soldos főispán és Bénis alispán tárgyalásokat folytat a Miskolc melletti hatvan holdas tanya és a Fáy-féle kastély megvásárlása ügyében.­ Az elmebetegek elhelyezése és a szeretetház ügye néhány hónapon belül megoldást nyer Két nagyon fontos, rendkívül ége­tő és régóta hiányzó intézmény lé­tesítésével foglalkozik Borsod-Gö­­­mör vár­m­egye vezetősége. Soldos Béla ,ír. főispán és Bónis Aladár -alispán -állanak az akció élén, mely­nek célja: visszaadni a dolgozó tár­sadalomnál; a munkára fogható el­mebetegeket és szeretesházba kon­centrálni a koldus sorsra jutott ag­gastyánokat és matrónákat. Mind a két terv megvalósítása általános ér­­lelk­­és olyan szociális és­­amibe,i­ba­­n­átd cselekedet, amely minden anya­gi áldozatot és fáradságot megér.­­Már hónapokkal­­ezelőtt felvető­dött az Erzsébeti kórházba­n­­ápolt el­mebetegek tamnyaszerű­ elh­elye­ztésé­­­nek­­gondolata. Bónis a­li­spán a gon­doltat atyja. Elgondolása­­abból­­ in­dult ki, hogy az Erzsébet-kórház el­meosztályában megdöbbentően sok a munkára alkalmas, rendszeres do­logra fogható elmebeteg, akik most négy fal közé szorítva perge­tik szomorúan egyhangú, esemény­telen életüket.­­Ezek a szerencsétlen betegeik éveket- sokszor -évtizedeket töltenek el zárt elmegyógyintézet­­ben, távol a vil­ágtól, olyan­­miliő­ben, mely inkább rom­bolólag, ártal­masan ihat kedélyükre­­és­­egészségi állapotukra. Bónis alispán ezt­ az évtizedekkel ezelőtt felvetődött, de több okból meg­­nem váltóan­tott ter­vet­­a­karja most­­végrehajtani. A tény az, hogy a­­vármegye­­60— 70 kata­sztrális nagyságú tanyát vá­sárol Miskolc mellett és azon elhe­lyezi a munkára alkalmas, dologra használható elmebetegeket. Ebben az irányban már hónapok óta foly­nak a tárgyalások. Annnak, hogy­ a tanya megvásárlása eddig el­m­a­radt, csupán az az oka, hogy most olcsóbban lesz megszerezhető, mint hónapokkal ezelőtt lett volna. Sol­dos főispán és Bónis alispán a ta­­nyavásárlás kérdéseiben folytatják a tárgyalásokat- amelyek úgy lehet, néhány héten belül véget érnek és a kiszemelt tanyáik egyike, vagy má­­­sika, az­­elmebetegek elhelyezése cél­jára a vármegye tulajdonába k­erü­l. Ha ez megtörtént, következnek ,a­­to­vábbi lépéseik, amelynek végső ered­ménye: az elmebetegek tany­aszerű elhelyezése lesz. A vármegyei szeretetház ügye is közelebb jutott a megvalósuláshoz. Az erre irányuló terv Soldos főis­pántól­­ered. A főispán már két év­vel ezelő­tt­­azon dolgozott, hogy va­lamennyi járási székhelyen szere­­­teth­áz létesüljö­n, hogy megszűnjön az az évtizedek óta meglevő és f­oly­ton elfajuló állapot, amely a vár­megye szegényügyét jellemzi. Ház­ról-házra járva kéregetnek és kol­dulnak azok az aggastyánok és mat­rónák, cihák, munkás éveik során jobb napokat láttak. A vármegye községeiben és járásaiban,­­sőt az egész vármegyében nincs egyetlen­­szegényház sem, ezért vette kezébe Soldos főispán­­a vármegyei­­ sze­­gényügy rendezésének a kérdését. Mivel anyagi lehetőségek hiánya miatt­­lehetetl­enné vált a járási sze­­gényügy, i­lle­tve a szeretetházak fel­állítása, a főispán -egy vármegye­­­szeretetház -é­pí­tésére gondol. Ennek az ügye most jó úton halad. A vár­megyében eladó egy szeretetház cél­jára minden szempontból alkalmas kastély a melléképületekkel és mint­egy nyolc katasztrális hold kertjel. A kastély épület szárnyai kiválóan alkalmasak, a hivatalos tényezők megítélése szerint, a szeretetházi ápoltak elhelyezésére, a kert­helyi­ség pedig kert gazdálkodás céljaira. Elérhető volna az, hogy a nyolc ka­­­tasztráliis hold területein az ápoltak konyhaszű­kságtestének­­nagy része megtermeslthető. A vármegye vezetősége, mint ér­tesülünk, a napokban helyszíni szamilét tart- a kiszemelt kastélyban és­­a szemle alapján -tesz előterjesz­tést esetleg egy rendkívüli közgyű­lésnek a kastély megvásárlására. 1929. III. 10.

Next